Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

1981. OKTOBER 18., VASÁRNAP Egy új kertbarátkor Álmok a valóság talaján... Nemrég Tárnok-Tópart név­vel új kertbarátkor alakult. Rozsnyai Mihály, Tárnok köz­ség tanácselnökével beszélget­tünk erről. Egy munkahelyen — Nagy zártkerti ingatla­nunk tulajdonosai 95 százalék­ban budapestiek, többségükben a Magyar Gyapjúfonó munká­sai, Múlt év végén merült fel először a közösség létrehozá­sának gondolata. Hozzám for­dultak tanácsért, én meg a HNF helyi képviselőihez irá­nyítottam őket. Kapunics Béla, a tárnoki HNF titkára: — Amikor felkerestek a tervvel, első lépésként ter­mészetesen a hivatalos bo­nyolításban segédkeztem. A későbbiekben folyamatosan részt veszünk majd a mun­kájukban, előadásokat szer­vezünk és ha szükségünk lesz rá, bent, Tárnokon helyiséget is biztosítunk különböző ösz- szejöveteleikhez. Nagy Lajos, a Tárnok-Tó­part kertbarátkor elnöke, nyug­díjas, az Óbudai Hajógyár volt termelési osztályvezetője. — Életem nagyobbik fele a természeté. Hat éve vásárol­tuk Tárnok mellett a telket, azóta kora tavasztól késő őszig, gyakran még télen is, kint vagyok. — Hogyan született a kert­barátkor létrehozásának a ter­ve? — Tulajdonképpen régóta érlelődött, de konkrétan csak fél éve vetődött fel a gondo­lat. Az üdülőtelepen hamar szoros kapcsodat alakult ki az emberek között, a legtöbben egy munkahelyen is dolgoz­nak — a Gyapjúfonóban —, azonkívül nagyjából egy idő­ben lett mindenki telektulaj­donos, egymást segítve épül­tek a nyaralók, de a közös összefogás, nagyon-nagyon sok társadalmi munka eredménye volt a víz, a villany beveze­tése is valamennyi portára. Minta üdülőtelep — Mennyi idő alatt sikerült létrehozni a kertbarátkört? — Harminc nap elég volt hozzá és már 21 tagunk van, de nem zártuk le a jelentkezés határidejét, reméljük, még sokan csatlakoznak hozzánk. Akik akarják a gyógyulást Ócsán Elhatározás és tett Közismertek az alkoholiz­mus ártalmai az egyénre, a családra és a társadalomra egyaránt. Ha a szülő Vagy a szülők iszákossá, munkakerü­lővé válnak, erkölcstelen élet­módot folytatnak, a családi környezet káros hatást gya­korol a gyermekek fejlődésé­re. Ezért nagy részük szük­ségszerűen állami gondozás­ba kerül. Az utóbbi 10 évben az or­szág különböző liórházajban 205 alkoholntérgezétt'-"gyerme­ket ápoltak, s ezek közül 15 halálos eset volt. A fiatalko­rúak által elkövetett bűncse­lekmények 10 százalékában közvetlenül szerepet játszik az alkohol. A bűncselekményt al­koholos befolyásoltság állapo­tában elkövetők között a 14— 29 évesek aránya, évek óta 50 százalék felett van. Az alkoholizmus elleni küz­delem nem nélkülözheti a szé­les körű társadalmi összefo­gást, a meggyőzést. Ennek egyik, eszköze — többek kö­zött — az alkoholellenes klu­bok működése. A klubmozga­lom sokat tehet az alkohol- betegek mielőbbi és minél tel­jesebb egészségügyi és társa­dalmi rehabilitációja, vissza­esésük, megbetegedésük meg­akadályozása és családi életük jobbra fordulása tekintetében. Másfél évvel ezelőtt a me­gyében hetedikként Öcsán — szabad idő elnevezéssel — ala­kult klub a község állami és társadalmi szerveinek, vala­mint gazdasági egységeinek együttműködése nyomán. A társadalmi összefogástér. eékeltetvén elég csupán arra utalni, hogy a gazdálkodó szer­vek összesen 35 ezer forintot ajánlottak fel. A néphadse­reg egyik alakulata pedig he­lyiséget, fűtést, világítást és Játékfelszerelést bocsátott az új intézmény rendelkezésére. A közelmúlt egyik péntek délutánján a fiatalkorúak ügyésze, a dabasi járási hiva­tal elnökhelyettese, valamint a terület hivatásos pártfogója tettek látogatást a klubban, hogy a helyszínen tájékozód­janak működésének tapaszta. latéiról. Arra a napra, 6 órára, a községi orvos volt a meghí­vott. hogy beszéljen a káros szenvedélyek ártalmairól. Kez­dés előtt már fél órával jöt­tek a tagok, otthonosan mo­zogtak, némelyikük társasjá­tékkal kötötte le magát, má­sok pedig személyes dolgaikról beszéltek a klubtitkárral, A tizenöt fős tagság évi program szerint rendezi fog­lalkozásait. A tervükben sze­repel ismeretterjesztő elő­adás — közte egészségügyi, a helyes életmódról —, vala­mint napi politikai témájú be­szélgetés egyaránt. Az egyik összejövetelük meghívottja a községi tanács elnöke, azon a címen, hogy Megkérdezzük a tanácselnököt... Sort keríte­nek sakk- és biliárdversenyre is. Feladatuknak tekintik a családtagok bevonását a klub életébe, ezt szolgálják a csa­ládi esték, a közös kirándulá­sok, valamint a színházláto­gatások szervezése. Az eddig eltelt rövid idő a klub életképességét igazolta. Világraszóló dolgok nem tör­téntek, Jje ß kis közösség él és cselekszik,v jóh-érzik magukat, nincsenek magukra hagyva, támogatják őket a község ál­lami és társadalmi szervei. Te­vékenységükre a járás vezetői is figyelnek. Várhatóan a klubmozga­lomba bekapcsolódnak a gyá- liak is. Ugyanis a közelmúlt­ban Gyálon az ifjúsági bűnö. zés megelőzéséről tartott ke- rekasztal-beszélgetésen aján­lást fogadtak el, hogy a tanács és a Vöröskereszt az ócsaiak- kal való kapcsolatfelvételt kezdeményezi. Dr. Orell Ferenc János — Ez a kertbaráttársaság speciális helyzetben van. Nem egy községben, hanem a fő­város óriási területén szét­szóródva élők közössége. Ho­gyan tudják majd összefog­ni, szervezni a feladatokat? — Balatoni Pál titkár vál­lalta az összekötő szerepét. Minden eseményről írásos ér­tesítést kapnak a tagok. A nyári időszakban pedig hétvé­geken mindenki a telkén tar­tózkodik. Az összejöveteleket itt (az üdülőtelephez gyönyörű kis halastó is tartozik) a hor­gászegyesület tanyáján ren­dezzük meg. Télen pedig az ismeretterjesztő szakelőadáso­kat, egyéb programjainkat a Gyapjúfonó kultúrtermében tartjuk. — Gondolom, túl fiatal a közösség ahhoz, hogy máris feladatokról, tervekről be­szélhessünk. — Pedig lehet! Mert ter­veink, céljaink elég régiek, tu­lajdonképpen ezek valóra vál­tására hoztuk létre a kört. Cé­lunk minta üdülőtelep létre­hozása, ízléses, tiszta környe­zet. kertkultúra. — S mindehhez milyen konkrét feladatokat tervez­nek? — Már több elképzelés is született. Például, megszervez­zük és következetesen ellen­őrizzük, hogy a kerti hulladé­kot — ami erre alkalmas —, mindenki komposztálja, vagy­is mély gödörbe ássa el, mert ott elrohadva remek trágya és talajjavító. — A környezetvédelmi fel-, adatok tehát a Tárnok-Tópart kertbarátok terveiben nagy súllyal szerepelnek. — Természetesen. Annyira, hogy az első közös akciónk: az üdülőtelep fásítása. Most, novemberben kezdjük és a Horgász,, sétányt (il te tjük . be fiatal csemetékkel. Lelkesedéssel Nagy Lajos roppant lelke­sedéssel beszélt terveikről, el­képzeléseikről. — Tudom —‘ mondta —ki­kerülni fog, amit megálmod­tunk. Ha következetesen dol­gozunk, ha a kertbarátok sze­mélyes példájukkal elöljár- nak, az eredmény nem marad­hat eh S. Horváth Klára Tégla­gyártás Emberi kéz érin­tése nélkül, olasz és NSZK-gyártmá- nyú automata gé­peken készül a tégla a Budai Tég­la- és Cserépipari Vállalat 2. számú solymári gyárában. A nemrég befeje­ződött nagyszabá­sú rekonstrukció nyomán a koráb­ban 24 napig tartó gyártási folyamat ideje egy hétre csökkent. Idén kö­zel 50 millió tég­lát gyártanak az üzemben. Bozsán Péter felvétele Három kontinens tizennégy országában Nehéz leckét tanultak meg Vitatják sokan napjalnkbn is: helyes-e, ha magyar építő­ipari egységek határainkon kívül vállalnak munkát — s évről évre többet —, miközben itthon egy sor feladat megoldása húzódik, éppen kapacitáshiányra hivatkozva. Válaszul idézzük a hatodik ötéves terv néhány mondatát: „A gazdasági tevé­kenység fő iránya a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül a külgazdasági egyensúlyának a helyreállítása és meg­szilárdítása ... Növelni kell az építőipar gazdaságos — elsősor­ban az Ipari technológiák exportjához kapcsolódó — kivitelét...” A kiskunlacházi ÉGSZÖV — Építő és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat — már 1971- ben kutatni kezdte a lehetősé­get, hol, milyen technológiai szerelési és építőipari tevé­kenységet végezhetnének. Ma már mosolyognak azon, hogy akkor, kilenc évvel ezelőtt, az NDK-ban mindössze 40 embe­rük kezdett dolgozni magyar mezben. Igaz, az első jó bemu­tatkozásnak köszönhették a további sikeres folytatást. Ha­marosan több nagyberuházá­son, atomerőműveknél, vegyi­kombinátoknál, szinte nélkü­lözhetetlen segítői lettek az NDK beruházó cégeinek. Ma is legsikerültebb munkáik között tartják számon például a fürs- tenwaldi tartálypark generál­kivitelezését. Szokatlan tempóban Az elmúlt évek fejlődéséi jól érzékelteti két számadat: míg 1976-ban 140 millió forint értékű exportot számolhattak el, 1980-ban már több mint 292 milliót. A vállalat vezetői me­net közben levonták a szüksé­ges következtetéseket: ahhoz, hogy az exportmunkákat ha­táridőre és jó minőségben el­készíthessék, nélkülözhetetlen a megfelelő ipari háttér és kapacitás kiépítése. Annál is inkább ez, mert rövid számí­tás után megállapíthatták, hogy a műszaki fejlesztés anyagi lehetőségeit is éppen az export hasznából valósít­hatják meg. S ehhez ismét áll­jon itt két beszédes szám: az 1980. évi csaknem 98 millió fo­rint vállalati nyereség 70,3 százalékát — az export hozta az ÉGSZÖV-nek. Gyorsan reagálni Utólag talán egyszerűnek tűnhet, hogy egy vállalat, ki­elégítve a hazai igényeket, egyúttal tartós, jó exportpia­cot is- szerez. Ám, mint min­denki, az ÉGSZÖV is megfi­zette a tandíjat. Meg kellett tanulniuk egyebek között szá­mos, nem ismert szakmai fo­gást, és egy sor új technoló­giát. Nem csupán fejleszte­niük kellett a piackutatási te­vékenységet, hanem ki kellett alakítaniuk a legalkalmasabb hosszú távú koncepciót is. A piackutatás eredményeinek elemzése, értékelése és feldol­gozása sem volt könnyű lecke, hiszen arra alapozva határoz­hatták meg a további, szük­séges beruházásokat Gazdát cserél a gerbera is A virágpiacon, hajnal előtt — Két órára jövök, most már csak másodnaponként, de nyáron naponta. így érdemes, mert hat óra után már csak a filléres vevők várhatók. — Látom, csak rózsát ho­zott ... — Valamikor volt nekünk sokféle virágunk, de az uram a rózsát szerette leginkább. Beteges ember volt, arról áb­rándozott szegény, hogy le­gyen egy szép rózsakertünk. Mióta meghalt, a fiam foly­tatja a szakmát. Dolgozni kell ám a rózsával, mindig perme­tezni, mert különben megtá­madja a lisztharmat és pusz­tul az egész. — Az éjszakai cipekedés sem lehet éppen könnyű. — Tizenöt évig jártam há­tamon a batyuval, néha úgy éreztem, hogy megszakadok bele. Most már beteges va­gyok, 60 éves múltam, nem bírnám gyalogosan. Tíz éve megszereztem a jogosítványt, és azóta kocsival jövök. Alkalmi árus A rózsaárustól néhány lé­pésre krizantémra alkusznak. 120 forintot kér húsz szálért egy fejkendős asszony, de csak 100-at ígérnek érte. A tulaj­donos egyelőre tartja magát, azt mondja olcsóbban nem megy. Így sincs megfizetve. det és 400 cserepes növényt. Esetenként, például amikor az Erzsébeteket és a Katalinokat köszöntik, ennek a sokszoro­sára lehet számítani. Vásárol is a Sasad, nemcsak árusít. Negyvenhat saját vi­rágüzletüket látják el, és kü­lönleges igényeket is ki akar­nak elégíteni. Most például orchideát vesznek és erdei en­ciánt, Ne legyen hiánycikk, ha éppen ezeket keresik. Egy ráckevei asszony, Né­meth Józsejné vágott zöldet kínál, amit a verandán gondo­zott cserepekben. Később visz- szatérek, szegfűt árusító al­kalmi ismerősömhöz és örömmel látom, hogy megin­dult az üzlet. Gond a takarítás Mindennap van virágpiac, legforgalmasabb kedden és pénteken. Jönnek minden év­szakban, eső és hó sem riaszt­ja el az eladókat, vásárlókat. Szűcs Ervinnel, a virágpiac felügyelőjével a vásárcsarnok irodájában beszélgetek. Nem panaszkodik, azt mondja a vi­rágosok csöndes, nyugodt em­berek. Veszekedés, rendbon­tás nem szokott előfordulni és a környéken lakók éjszakai nyugalmát senki sem háborít­ja. A szemetelés viszont gondot okoz. Délelőtt kilenc óra felé, mikor megint arra járok, már elköltöztek az utcai árusok, de a széttaposott virágok és levelek még ott hevernek a kövezeten. (A hét végi piaci körképet a 12. oldalon közöl­jük.) Gál Judit Szegfűárust szólítok meg a szomszédban; Kocsis Imrénét Ráckevéról. Szomorúan álldo­gál és azt mondja, igazán rá­ér beszélgetni. Nem viszik a virágait, ki tudja miért? Ta­lán nem ismerik őt, mert al­kalmi árus? Szabad földben termelte a palántát és sokat dolgozott vele, hogy legyen egy kis nyugdíjpótlék. A veje hozta be a tele kosarakat ko­csival, késő este indultak, amikor vége lett a tv-műsor- nak. Túl kell adni a portékán, különben cipelheti haza és el­hervad az egész. Szép. hosszú szárú dús szirmú virágok — biztatom az alkalmi eladót, hogy akad majd vevő 0 már nem bízik, azt mondja spenó­tot ültet a szegfű helyére. Választékbővítés Nagy forgalmat bonyolít a Sasad Termelőszövetkezet el­osztója, Deli Károly ágazat- vezető-helyettes elmondja, hogy négy telepről érkeznek teherautóval a növények. Százhalombattáról küldik a krizantémot és a vágott zöl­det, a Budaörsi útról szegfűt, rózsát meg cserepeseket. Ka­maraerdőről érkezik a gerbe- ra, Törökbálintról különböző zöld növények. Mennyi egy átlagos nap for­galma? Előző nap 11 ezer szál szegfűt adtak el, 12 ezer ró­zsát, hatezer szál vágott zöl­S hogy egy-egy munkaválla­láshoz napjainkban mi a leg­szükségesebb? Nemcsak az ár, hanem a megbízhatóság — vagyis a kiváló minőség, a vállalt határidő betartása, és ami szintén nem elhanyagol­ható a megrendelők előtt: a jó hírnév, a korábbi munkák is. Hiszen a verseny a külföldi piacokon jóval nagyobb, mint itthon megszokhatták, egy-egy ajánlatra rendszerint két-há- rom konkurrens vállalat is pályázik. Az ÉGSZÖV is több olyan szerződést teljesít ma is, ame­lyeket előző, jó eredményeik alapján írhatták alá. Így pél­dául a vállalat Il-es gyáregysé­gének csapata Algériában szakipari munkán tevékenyke­dik, a IV-es gyár emberei pe­dig Irakban dolgoznak. Felké­szültségüket és vállalkozókész­ségüket, gyorsaságukat jól il­lusztrálja: 1981. április 30-án írták alá az iraki megállapo­dást és július elsején már fel­vonultak a munkások az épít­kezés helyén. A sietség leg­főbb magyarázata, hogy nagy üzletről van szó. A már meg­rendelt és a szervezés alatt álló munkák bruttó értéke megközelíti a 400 millió forin­tot. Ha valami, nem várt ese­mény közbe nem jön, eddigi üzletkötéseik alapján 1983 má­sodik félévéig jelent ez folya­matos munkát a Közel-Kele­ten. Jelenleg Bagdadban, Bas- rában és Kút Wasitban épül­nek már hűtőházak. Keresett, jól eladható ex­portcikkük lett a konténer­rendszerű szerviz. A módszer nem tűnik bonyolultnak: kon­ténerekbe szerelik az üzem technológiai berendezéseit és kialakítják a kért szociális és irodahelyiségeket. A teljes épületszerkezet szintén konté­nerekben helyfezhető el. így azután a megrendelők által kijelölt területre már csak ki­szállítják azt a négy, vagy nyolc konténert, amelyekben elhelyezték a komplett, fel­állítandó épületet — az ösz- szes technológiai berendezé­sekkel együtt. Megmaradni a piacon Csak kiszállítják... kifo­gástalan minőségben, jó szak­emberekkel, akik a legrövi­debb idő alatt a vevők egyet- di, speciális kívánságainak ik eleget tudnak tenni. Mert sok a speciális kívánság. A fejlődő országok piacáért változatla­nul nagy a konkurencia. Nem elég oda betörni. Csak akkor képesek versenyben maradni, ha továbbfejlesztik a vállalko­zó munkájukat, ha még gyor­sabban alkalinazkodnak a megrendelők igényeihez. Szük­séges ehhez viszont a külföl­dön dolgozók szakmai tudásá­nak rendszeres emelése, de az utánpótlás biztosítása sem másodlagos feladat. Annál is inkább, mert egyes szakmák­ban a hazai színvonal pem fe­lel meg a, nemzetközi követel­ményeknek. Nagy szerep jut így a közvetlen termelésirá­nyítóknak, s rangöt kap a tár­gyalóképesség, a nyelvtudás, a gyors kapcsolatteremtési kész­ség. D. Gy. Elrnúlt éjfél és ilyenkor már kivirágzik Pesten a Sza- badság-híd szomszédságában a Sóház utca. A neonlámpák sápadt fényében is látszik, milyen frissek, szépek a ró­zsák, a szegfűk, a dáliák és a többi virág. Teherautón, személygépko­csin hozzák az újabb szállít­mányokat, de érkeznek kere­kes kézikocsival és nagy ba­tyuval is. Szabad a vásár, mindenki kínálhatja a porté­káját, aki megfizeti a hely­pénzt. Állandó helyük van a ter­melőszövetkezeteknek. (Itt van, egyebek között, a Sasad, a Rozmaring, a Duna, az Óbuda tsz is.) Az alkalmi árusok, a kiskertek növényeit kínálgató őstermelők ott telepednek le, ahol éppen szabad terület akad. Batyu helyett kocsi Hivatalosan hajnali négy- knr kezdődik a virágpiac, de aki előbb jön, hosszabb ideig árusíthat és jobb helyet talál magának. Zártkertészasszonyt szólítok meg elsőnek; Gyor- gyevics Leontináét Szentend­réről. akinek állandó asztala van a fedett részen, a vásár- csarnok oldalán. Mosolyog, amikor kérdezem, hogy hány órakor foglalta el a törzsasz­talát?

Next

/
Oldalképek
Tartalom