Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉD! JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1981. OKTOBER 11., VASÁRNAP Javulásra számítanak vasutat te az iparreJEesztes Jelenleg a korábbinál kevesebb a tőkés export Hosszú, de nem érdektelen lista kerekedne ki, ha vala­ki összeírná, hová, mit szállí­tanak külföldire a ceglédi gyá­rakból, üzemekből. Helyt kap­nának a felsorolásban az ÉVIG villanymotorjai, a KÖZGÉP Volvo-kanalai, a MEZŐGÉP húskombinátokhoz gyártott berendezései, a Má­jus 1. Ruhagyár divatos nőd ruhái, a Fűrész-, Lemez- és Hordói pari Vállalat rétegelt lemezei, a konzervgyár szá- rítmányai, a PENÖMAH vá- góhídjáról elszállított húsfé­lék, a PEVDI-ben varrt női holmik, a vasipari szövetke­zet egyedi gyártmányai. Ta­lán arról sem sokan tudnak, hogy a Vízkutató és Fúró Vál­lalat az utóbbi időben Líbiá­ban is kamatoztatja szakem­berei tudását. Gazdasági feladataink él­vonalában áll az exportra al­kalmas, minden piacon érté­kesíthető termékek előállítása. Zavartalan gazdálkodásunk­hoz, kötelezettségBink ütemes teljesítéséhez minél több kon­vertibilis valutára van szük­sége hazánknak. Ebből a tö­rekvésből — iparosultságának megfelelő mértékben — részt kell vállalniuk a ceglédi gyá­raknak, üzemeknek, főképpen a bevezetőben felsorolt cégek­nek. Kedvezőtlen hatások E tennivalók különös jelen­tőségét jelzi az is, hogy a párt városi végrehajtó bizott­sága legutóbbi ülésén az erről szóló jelentéssel foglalkozott. A testület reális számvetést végzett: feltárta a valós hely­zetet, annak jó és rossz olda­lát, s ezek figyelembe vételé­vel síziabta meg a további fel-, adatokat. Sajnos, meg kell állapítani, hogy az előző év kimagasló exportteljesítéséhez mérten az idén számottevő visszaesés ta­pasztalható, amely a nem ru­bel elszámolású kivitelnél csu­pán 53,3 százaléka 1980 ha­sonló időszakának. A legna­gyobb külföldre menő áru­mennyiséget az élelmiszeripar adja, s tőkés megrendelőkhöz irányuló szállításai még a fe­lét sem érték el az előző év első felének. Az ugyancsak je­lentős hány adot képviselő gép­ipar exportja sem alakult job­ban. A lemaradás okai sok­rétűek. A legnagyobb gond a megrendelések elmaradása, né­hány tőkés partner fizetőkép­telensége, a rendelések évközi módosítása, mint például a KÖZGÉP-rrél és az EVIG-nél. A vasipari szövetkezet kapna ugyan egyedi készítményekre ajánlatot, ám könnyen meg­hiúsítja a teljesítést az anyag- beszerzés lassúsága és nehéz­kessége. Máshol a veszteséges exportot kellett visszafogni. mint például a nagy költség­gel előállított konzervgyári szárítmányok esetében. Az sem mellékes körülmény, hogy az NSZK-márka gyengülése is az export árbevételének csök­kenését hozta magával, az év végéig szóló meg­rendelések alapján jelenleg Úgy tűnik, hogy a város ipa­rának exportja csupán 77 szá­zaléka lesz a tavalyinak. A későbbiekben némi j avulás várható, hiszen a vasipari szö- veIkezet és a Fűrész-, Lemez­es. Hordóipari Vállalat export­növelő hitelt vett igénybe. Ezek a beruházások a hordó­gyáriban már megvalósultak, és folyamatosan termelik a külföldre szánt rétegelt le­mezt. A vasipari szövetkezet üzeme is nemsokára működésr be lép, s így a VI. ötéves terv­ben joggal számolnak évi 35 millió forintos exporttal a mostani 20 millióssal szemben. A hordógyárból jelenleg 40 milliót érő termék megy a tőkés partnereknek, de a to­vábbiakban 45—50 milliós ár­bevétellel számolnak. (Ez kü­lönösen azért fontos, mert ez a város legjobb dollárkiterme­lő üzeme.) Bérmunka helyett A továbbiakban kedvező változás várható a PENOMAH vágóhídján is, ahol a követke­ző esztendőkre tervezett re­konstrukció után még jobban figyelembe tudják venni az igényes vásárlók magas minő­ségi követelményeit. A párt-végrehajtóbizottság alapvető követelményként fo­galmazta meg, hegy a város­beli gyáregységek vezetőinek javítaniuk kell tájékozottsá­gukat a piaci helyzettel kap­csolatban, kezdeményezőbbek­ké :;ke!> válniuk,, a termékszer­kezet fejlesztésébe, átalakítá­sába ne csak közvetett mó­don kapcsolódjanak be. A jelentés kritikusan megállapí­totta, hogy a tőkés export visszaesésénél minőségromlás nem játszott közre, de az tény, hogy a jó minőség elérése na­gyon nagy ráfordításba kerül az üzemekben. A VI. ötéves terv időszaká­ban valamennyi gépipari üzem számol új termékek bevezeté­sével. Az ÉVIG közös vállala­ta, amelyet NSZK-beii partne­rével alapított, jelentős ex­portnövelő tényező. A köny- nyűipar szintén számottevő valuta termelő. A Május 1. Ru­hagyár divatos fazonú export­cikkeket készít, csak a hazai alapanyagválaszték szegényes­sége miatt elmarad a világ­színvonaltól. A PEVDI a je­lenlegi bérmunka helyett sa­ját termékek exportra való varrására törekszik. A Nívó és a Stylus szövetkezet a kö­vetkező években — némi tech­nológiai korszerűsítés órán — ugyancsak bel-capcsolódhat a külkereske d el embe. Ál talán o s cél minden vállalatnál, hogy a lehetőségekhez mérten csök­kenő — vagy legalább nem emelkedő — ráfordítással ál­lítsa elő termékeit, illetve — indokolt esetben — növelje exportárait. Korszerű gondolkodást A jelenlegi gondok ellenére a tervciklus további éveiben a tőkés export növekedésével lehet számolni, amelyre a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához mindenkép­pen szükség van. Egyes vál­lalatoknál a következő évek­ben javulnak a termelési kö­rülmények, másoknak a meg­levő eszközökkel kell jobbat produkálniuk. Szemléletbeli fejlődésre is szükség van egyes vezetőknél, akiknek mihama­rabb meg kell érteniük, hogy az eredményesebb gazdálkodás egyben politikai feladat. Ép­pen ezért a városi párt-véSre hajtóbizottság úgy határozott, hogy a pártszervezeteknek is következetesem és rendszeresen kell foglalkozniuk az expört kérdésével. A gyáregységek­nek több helyi kezdeményezés­sel, jobb tájékozottsággal kell hozzájárulniuk a közös cé- lökhoz, ismerve és kielégítve a piac változó igényeit. T. T. Töltik mar a tárolókat télre a zöldség ss gyümölcs Jónak ígérkezik a terület ellátása Néhány hete már, hogy megkezdődött szerte a város­ban a háziasszonyok társa­dalmi munkában végzeit. ősszel szokásos hírszolgálati akciója. Arról tájékoztatjáK egymást, kinek miből termett több a kiskertjében, amit ér­tékesíteni szándékozik. Vevőt keresnek répára, üurgonyára, almára. Szerződés jövőre Több ceglédi, nagykőrösi ut­cában, az ablak üvegtábláján olvasható a f igyelemkelxes: odabenn burgonya, gyümölcs kapható. Tessék betérni, lehet válogatni. Fordulnak a szállítójármű­vek a Pest megyei ZÖL­DÉRT ceglédi felvásárlótele­pén, és nűtőtárolója környé­kén Albertirsán is. A szerző­dött felektől nagy tételben, ja­varészt már télire gyűlik gar­madába a káposzta, prizmába a burgonya. Az alma leg­szebbjével valósággal úgy bánnak, mint a hímes tojással. Mint a felvásárlótelep veze­tője, Both Ferenc elmond­ta, ügyfeleik sorra törlesztik, amit a múlt esztendőben az átadási szerződésben vállaltak Zöldárut, gyümölcsöt tekintve, szerencsés évnek látszik az idei, teljesül a szerződésekre alapozott terv. Téli almából, Ceglédről év, Albertirsáról exportra már 64 vagon árut szállítottak, vár­hatóan lesz még 5 vagonra további igény. Jó minőségű, tartós az idei alma. Feltölthe­tik a hűtőtároló „almaszekto­rát” is, mert lesz mivel. Al­mából igazság szerint na­gyobb a kínálat a tavalyinál és nagyobb annál a mennyi­ségnél is, amennyit átvesznek. Ez utóbbi abból adódik, hogy a ZÖLDÉRT csak az előre szerződött termesztők áruját ve.szi át továbbértékesítésre. Azokét, akik még tavaly ősz­szel bejelentették, hogy üzleti partnerek kívánnak lenni. Van köztük magán-gyümölcs­termesztő is. Albertirsáról és Dánszentmiklósról például háztáji gyümölcsösből is ke­rült exportra. Ám, a vállalat azokkal, akik az idei termést ajánlani most jönnek, nem foglalkozhat. Érkezik két hete a téli bur­gonya is, főként szintén Aí­Egyszerű tábla a ceglédi Kossuth Gimnázium előtt. Vendégeket hív Kudelich La­jos fotókiállítására. Neve, mint fényképezőgéppel járó, szemlélődő emberé, nem na­gyon ismert a városban. An­nál jobban, mint jól dolgozó, megbecsült szobafestő és má­zoló kisiparosé, hiszen ez a kenyérkereső szakmája. Kedvtelése a fényképezés. Tanyán felnőtt fiatalember, kevés szavú, szinte befelé forduló, ám észrevenni kész, s ezt fejezi ki fotófelvételein is. Mint kiállításának megnyi­tóján Xantus Gyula festőmű­imnáziumban vész mondta róla: kemény szavú fotós. A művészeteik iránti érdeklődés a szabad óráit kitölti. Feleségével, két lányával gyakran ülnek autó­ba, tárlatra, kiállításokra in­dulnak. Műgyűjtő. Munkájá­ban, baráti köre kialakításá­ban is megtalálta a fonalat: szívesen fogadták Csemőben, fotóklubot vezetni. Szakemberek szerint kétesz- tendéi munkájából kiváloga­tott, bemutatott anyaga fotó- tecbnikailag - is figyelemre méltó. Érdemes megtekinteni, október 15-ig látható, bertirsa és Dánszeimiklós tér­ségéből. Szép a Szabadság Tsz burgonyája. A hűtőtárolóban Albertirsán eddig 21 vagon­nyit, Cegléden 20 vagonnyii helyeztek el,.- a téli hónapok­ra. A többit a monori tárház­ba viszik. Általános megálla­pítás, hogy a tárolhatóság, a téli hibásodás megelőzése ér­dekében jó lenne még maga­sabb minőségi mércét állítani: ne legyen csatakos, sérült, válogatatlan az oda vitt óriás burgonyatömeg. Mos., még ki­sebb értékcsökkenést jelent a válogatás, mintha sorsára" hagyják a rakományt. Raktár, minőség „Görgetik” már i kel- és fejes káposztákat is. Az abo- nyi Új Világ Tsz 100 vagonnyi fejes káposztára szerződött. Egy részét savanyítva veheti át továbbértékesítésre a ZÖLDÉRT. Ezen a nyáron a tsz savanyított különben ubor­kát, zöld dinnyét, zöld paradi­csomot is. Kellemes ízű sava­nyúságnak ígérkezik, biztosan lesz piaca. Sárgarépából eddig a nyárs­apáti Haladás Tsz-ből beér­kezett 4 és fél vagonnyi, vár­nak onnan még tetemes meny- nviséget. Szállít az abonyi Új Világ Tsz is sárgarépát. A kelkáposzta a jászkarajenői határból kerül majd a ZÖLDÉRT-boltokba, üzemi konyhák, intézmények kony­háinak ellátására. Vöröshagyma a környéken nagy mennyiségben nem te­rem. Várnak belőle 8 vagon­nyit. hagymás vidékről. Ez a terület ellátására elegendő lesz. Fokhagymát szintén más vidékről vesznek át. Terv szerint Felvásárlási területük Ceg­léd, a járás és Nagykőrös. A város, a járás és a kör­nyék ellátása jónak ígérkezik. Burgonyából 45 vagonnal tá­rolnak majd télre, almából 36 vagonnyit, vöröshagymát 8, sárgarépát 4 és fél, gyökeret 3, fejes káposztát 5 vagonnal. Kelkáposztából 4 vagonnyi jut, céklát, zellert, karalábét 1—1 vagonnyit szántak a terü­letre a téli hónapokban a készletből. A ceglédi felvásárlótelep éves terve 3100 vagon áru — zöldség, gyümölcs, takarmány és táp. A jelen becslés sze­rint úgy látszik, sikerül telje­síteni ezt a tervet, nem kis munka- és költségráfordítás I árán. I E. K. Tanácskozott a szövetkezet Behajtják a hátralékot Van, aki elfelejti kötelezettségét Mindenfelé folynak az őszi munkák a ceglédi határban, javrban tart a. talaj-eloiteszites is. A Kossuth Tsz földjén, melyről nemrég takarították be a napraforgót, MTZ S2-es geppel a tárcsázás előtti műveletet végzi Czene András- ■ Apáti-Tóth Sándor »elvet A Rákóczi Lakásfenntartó Szövetkezet Ceglédén megtar­totta idei második küldöttgyű­lését, melyen az igazgatóság beszámolt első félévi tevékeny­ségéről, és értékelte gazdálko­dási helyzetét. A szövetkezet 1981. első fél­évét 58 ezer forint hiánnyal zárta, amely hat épület hiá­nyából adódott. (A szövetke­zethez 13 épület több mint 700 lakása tartozik.) A kieső ösz- szeg nagyrészt abból adódott, hogy az üzemelési és felújítási költségek jelentős részét nem fizették be a lakók. Ezen a cí­men 148 ezer forint a kinnle­vőség. A szövetkezet vezetése több intézkedést tett a hátra­lékok behajtására. Folyamato­san — a jogszabályban meg­adott lehetőség alapján — til- tatják le a fizetésekből a tar­tozásokat. Már 1980 októberé­ben a küldöttgyűlés 3. számú határozata így szólt: „A hátra­lékosok nevét ki kell lépcső- házanként függeszteni.” _ A mostani gyűlésen is felvetődött ez a lehetőség, de egyelőre még nem alkalmazzák. Eddig 76 ezer forint letiltását igazol­ták vissza a vállalatok, sajnos, gyakran sorba kell állni a szö­vetkezetnek, mert a hátraléko­sok nagy részének olyan zilált az anyagi helyzete, hogy több helyre kérik fizetésükből a le­tiltást, bírósági határozat alap­ján — kölcsön törlesztésére, gyermektartás fizetésére. Felújítás, sorozatban Idei 1 millió 200 ezer forin­tos bevételi tervüket fél év alatt csak 46 százalékban tud­ták teljesíteni, a költségfel­használás viszont 53,4 százalék volt. Gyakran kifogásolják a lakók, hogy túl magasak az irányítási költségek. Pest megyében elsőként hoz­tak itt létre önelszámoló kar­bantartó részleget, melynek első félévi tervteljesítése 50,8 százalékos volt. Az elmúlt hat hónapban főként közületi szol­gáltatást végeztek, de a lakók rendelkezésére is álltak. Szol­gáltatásaik között szerepel a. festés, tapétázás, mázolás, vil­lany-, vízvezetékszerelés és kisebb kőművesmunka. Az ő feladatuk lesz jövőre a lépcső­házak felújítása, ezzel egyide­jűleg a bejárati ajtók mázolá­sa a Kossuth Ferenc utca 34., 36., 38. számú házakban és a Rákóczi út 35-ben. Rendbe­hozzák majd a Rákóczi út 51— 55. alatti épületek lépcsőházát is. Megújítják a Kossuth Fe­renc u. 42.. 44., 46., 48. számú házak kapucsengőit. Folyama­tosan festik a garázsok ajta­ját. 1982. január 1-től áttér a szövetkezet az ötnapos munka­hétre, de a karbantartó rész­leg szerelői — mint eddig is szabad szombatokon — ügye­letet tartanak, a sürgős mun­kákat hét végén is elvégzik. A MÉSZÖV is segít A küldöttek beszámolót hall­gattak meg a szövetkezetnél működő szakszervezet munká­járól, terveiről, majd javasla­tokat tettek, elmondták ész­revételeiket. Felvetődött, hogy mivel közterületen tilos gépko­csit mosni, de erre kijelölt hely nincs Cegléden, így a gépjár­mű-tulajdonosok a szabályok megszegésére vannak kénysze­rítve. A Kölcsey téren két épület lakói felajánlották tár­sadalmi munkájukat játszótér építésére. A szövetkezet ehhez a MESZŐV-től 8 ezer forintot kapott, de engedélyük nincs, a gyerekeknek még egy ideig a járdán és a parkolóban kell játszaniuk. Azért a Kölcsey téren is várható változás: központi tv- antennarendszert szereltek fel az ottani szövetkezeti házakra. Az első félévben a lakásszö­vetkezethez tartozó 4 épület­nél már elvégezték ezeket a munkákat. Gy. A. Személyi számok A városi tanács igazgatási osztálya kéri a lakosságot, hogy akinek a személyi szám még nincs beragasztva a sze­mélyi igazolványába, vagy, aki kiskorú gyermekének a sze­mélyi lapját nem kapta meg, de értesítést már kapott ró­la, haladéktalanul keresse fel a ' népesség-nyilvántartó cso­portot a városháza földszint­jén levő ügyfélszolgálati iro­da 22-es asztalánál. Múzeumi hónap zászlaja aí Kedden, október 13-án tart­ják meg a ceglédi Kossuth Múzeumban a múzeumi hó­nap rendezvénysorának következő előadását. Máté Bertalan történész muzeológus szól a ceglédiek részvételéről az 1848—1849-es polgári for­radalomban és a szabadság- harcban. Előadása, mint a töb­bi is. a város készülő monog­ráfiájának része. Az esemény délután fél öt­kor kezdődik. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom