Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

6 •írt* MECYtr an 1981. OKTOBER 11., VASÁRNAP Buszháton a forgalomban A Budapesti Közlekedési Vállalat évente többször is in­dít intenzív tanfolyamot leendő autóbuszvezetőinek. Mintegy százan másfél-lsét hónap alatt sajátítják el a buszvezetés „tu­dományát”. Kolozsvári Antal oktatótiszt (balról) vezetésével először a nagyvárosi forgalomban. Mindig a kiskorú érdekében Intézetbe szeretnék menni Felmentették a vádloíiat Ki ölte meg Csurinkát ? | Ab instantia. Vagyis fel- § mentés a bizonyítékok elég- i telensége miatt. Igen, ez- ! úttal egy ilyen meglehető- | sen ritka jogi esetről, egy | gyilkossági ügyben hozott ab | instantiáról lesz szó. A hely- | színen: egy falu utolsó § (névtelen) utcája, s a köze- = li erdő. Alig néhány kilo- 1 méterre Budapesttől.., Langyos, csöndes nyár éj­szaka volt, s a hold alig vilá­gított. Ekkor történt, hogy egy alacsony deszkakerítéssel kö­rülvett kertből erős zörgés, do­bogás, csörtetés hallatszott. Meg talán suttogás is. Az is­tálló mellett álló emeletes ház­ban a fuvaros felesége azonnal felriadt. Kiszaladt az udvarra, de akkor már az istálló üres volt. Az almásderes, nyakában a kötőfékkel kint bóklászott az udvaron, a négy napja vett fe­kete pej kancának azonban nyoma veszett. Menekülés a sátrakból — Körülnéztem, s akkor vet­tem észre, hogy a kerítés egy helyen ki van törve. Odafutot­tam hát és még láttam, hogy két férfi, egy alacsonyabb meg egy magasabb vezeti a Jucit. Lehettek már vagy 30—40 mé­terre. Kiabálni kezdtem azon­nal, hogy tolvajok, lopják á lo­vunkat. Aztán a férjem befo­gott a kocsiba és lámpással, gyufával követni kezdtük a nyomokat, mert akkor már szem elől vesztettük a két em­bert. A kocsin öten voltunk. A férjem, a két fiam, a szomszéd­ból átjött sógor, meg én. A nyorppk az erdő felé vezet­tek. Ä vasvillával kapával, hámfával felszerelt család or­dítozva közeledett a fák felé. * Amikor a fogat az egyik utolsó telep közelébe ért, két nylon sátorból és egy kunyhóból fé­lelmekben többen a Fácános irányába menekülték. Elkezdő­dött az üldözés. A fuvaros csa­lád a kisebbik fiút a kocsival hátrahagyta, majd á többiek szétszéledtek a bozótosban. Ele­inte még hallani lehetett a zör­gést, ahogy vitte át valaki az erdőn a lovat. Aztán csend lett. s csak néha reccsent valahol egy-egy ág. Végül a 37 éves fu- varosné hátulról elfogott egy bujkáló nőt, aki állítólag a sá­torban lakó egyik férfi, Csu- rinka felesége volt. Nemsoká­ra ott voltak a többiek is. Ha­donászva körülfogták az asz- szonyt, megütötték, s tovább fenyegették, ha nem árulja el a lótolvaj nevét. A nő megijedt, s azt hazudta. Csűrinka meg a barátja a tettes. A „beismerő” vallomás után az asszonyt kikísérték az erdő­szélre, s felrakták-a kocsira az­zal, hogy jó lesz majd a rend­őrségen tanúnak. Ekkor azon­ban váratlan dolog történt. Az emlegetett Csurinka a közel­ben bújhatott meg, mert hal­lott mindent, s mikor feleségé­vel a meglopott család már- már elindult, valahonnan hir­telen előmászott. Ez lett a vesz­te. A férfi körül nyomban öszc szezáró-dott a felfegyverzett család gyűrűje, s a .következő pillanatban Csurinka elvágó­dott az útszélen. Nagy üté3t kaphatott, mert már felállni sem tudott, úgy kellett beemel­ni a kocsiba. Dal a gyilkosságról Közben a lólopással gyanú­sított másik személy autóval bement a járási székhelyre, s kihívta a rendőröket. Ez alatt a fuvaros család otthon várta a hajnalt, merthogy virradat­kor ők is indulni akartak a rendőrségre. Az ütlegeket hát­rahagyva a sógor nélkül, ép­pen neki is vágtak az útnak, amikor a falu határában szem­betalálkoztak az URH-val. Nagy kiáltozás kezdődött, a család nem akarta elengedni Csurin­kát, míg el nem árulja, hova vitte a lovat, de a rendőrök levették a kocsiról, s maguk­kal vitték az elázott ruhájú embert. —.Olyan volt a hangulat, mint amikor valakit meg akar­nak ölni — mondta a bíróságon az egyik járőr. Aztán néhány órával később Csurinka a kapitányságon, hir­telen rosszul lett. Az Országos Traumatológiai Intézetbe már eszméletét vesztett állapotban szállították, s hamarosan kopo­nyaműtétet kellett végrehajta­ni rajta. De már az operáció sem segített, a férfi öntudatát nem nyerte vissza, s kilenc nappal az eset után, a kórház­ban meghalt. Ki ölte meg Csurinkát? Ki volt a tettes az őt üldözők kö­zül? A 40 éves fuvaros, netán felesége, esetleg a két fiú egyi­ke? Vagy a sógor? Mindenki tudta, hogy ez a 32 éves írás- tudatlan férfi gyermekkora óta szellemi fogyatékos ... S a bűncselekmény másnap­ján a sógor rövid vallomásban beismerte, hogy az erdőben ka­róval egyszer fej bevágta a sértettet. Rá vallott bátyja fe­lesége, a fuvarosné és annak egyik fia is. Mintha csak sür­gős lett volna a dolog, Csurin­ka haláláról hamarosan dal is született a környéken: „Száraz fával verték be a fejedet’.’. Hamarosan letartóztatták a sógort. A férfi teljes apátiába zuhant a,börtönben, nem szólt, nem evett, ezért többször kór­házba is került. Végül több hétre elmemegfigyelőben he­lyezték el, ahol aztán nagyso­Kevés meghatóbb dolog van annál, amikor az édes­anya harcol gyermekéért. Ki vitatná, hogy joga és köte­lessége felnevelni azt, akinek életet adott? Mégis, adód­nak rendkívüli esetek, amikor a döntés alapos megfon­tolást igényel, éppen a védtelen, saját sorsának irányítá­sára képtelen apróság érdekében. Elegáns fiatalasszony kereste fel augusztus végén a Pest megyei Tanács gyámügyi csoportját: szeretné visz- szakapni állami gondozásba vett hároméves kisfiát. Ta­gadó választ kapott annak ellenére, hogy családi és anyagi körülményei abban a pillanatban rendezettek vol­tak. Sorsát azonban hosszú ideje — hivatalból — foko­zott figyelemmel követte, követi a gyámhatóság. más asszonyt szólít édesanyjá­nak. Kit illet, a gyermek? — A gyámhatóság minden esetben a tartós, a folyamatos életvitelt tartja meghatározó­nak — válaszol a kérdésre dr. Bernád István gyámügyi fő­előadó. — Jelentkezésekor mindössze egy hónap telt el a rendőri felügyelet megszünte­tése óta, ami az előzményeket ismerve, nem lehet biztosíték arra, hogy a változás tartós. Természetesen más szempon­tokat is mérlegelni kell, első­sorban az anya és gyermeke kapcsolatát. Ebben az esetben ilyen ki sem alakulhatott, mert az édesanya szülés után szin­te azonnal elhagyta kisfiát, s azóta sem érdeklődött iránta. Amikor a gyerek egy évvel ez­előtt nevelőszülőkhöz került, lemondott anyai jogairól. Ez a döntés most már — a kisko­rú érdekében és a nevelőszü­lők helyzetét is figyelembe vé­ve — visszavonhatatlan. A gyermek nem játékszer, nem lehet évekig teljesen megfeled­kezni róla, majd visszakövetel­ni. Nem játékszer Életének legfontosabb állo­másai a következők: Tízéves korában szökött el először ott­honról és kezdett csavarogni. Később ez sorozatosan megis­métlődött, majd alkalmi part­nerekkel ismerkedett. Tizenöt évesen szülte meg gyermekét a zsámbéki intézetben, ahon­nan rövidesen kereket oldott. Egy bűncselekmény elkövetése után rendőri felügyelet alá ke­rült, állami gondozásba vették. Tizennyolc éves korában, ami­kor nagykorú lett, férjhez ment és jelentkezett a kisfiúért, aki már több mint egy esztendeje kára mégiscsak beszélni kez­dett. — Tisztálkodni szeretnék eb­ből az ügyből. Az első napi beismerő vallo­más után soha nem vállalta magára még egyszer a bűntet­tet. A férfit a megfigyelőben többször is megvizsgálták. A folyó és patak, a hegy és domb közötti különbséget nem tudta megmagyarázni. Az elmeszak­értő szerint a vádlott könnyen befolyásolható, akár számára kedvezőtlen irányba is, mert nem tudja felfogni, hogy mi a jó neki. A tárgyaláson az ügy­véd kiegészítette azzal, hogy meggyőződése szerint a vád­lottra a rokonság ráfogta^ a bűncselekményt, mondván, úgyis bolond. Az ítélet indoklása Számos tanú, valamint két igazságügyi szakértő kihallga­tása után a megyei bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa a 302. napja letartóztatásban lévő terheltet az emberölés miatt emelt vád alól felmentette. A bíróság az ítélet indoklásá­ban kifejtette, hogy a vádlott­nak egyetlen rövid, az eset kö­rülményeit nem részletező val­lomására bűnösséget alapítani nem lehet. Fontos körülmény az is, hogy a terhelt erősen be­folyásolható személyiség. Emel­lett a vádlottnak a bűncselek­mény elkövetésére semmi oka nem volt, őt sérelem nem érte. Ezzel szemben bátyjának és családjának, annál fontosabb volt a ló tolvajának felderítése. * Ilyen körülmények között vizsgálta a bíróság, hogy a töb­bi bizonyíték alkalmas-e a vádlott első, rövid beismerő vallomásának alátámasztására. Megállapították, hogy a bűn­tett után hónapokkal lefoglalt állítólagos bűnjelen, egy ásón a vérgyanús szennyeződés olyan régi, hogy azonosításra alkalmatlan. Ugyanakkor a ta­núk vallomása bizonytalan, és önmagukhoz képest is ellent­mondóak. Végül még egy mo­mentum: a bántalmazásra sor kerülhetett akkor is, amikor a család foglyaival a hajnalt várta, s a sógor már nem is volt jelen. Ab instantia — így döntött tehát végül is a bíróság. Mert a büntetőjog alaptézisénél, a „mindenki, aki vét, nyerje el büntetését”, elvnél létezik egy súlyosabb tézis is, s ez így szól: „ártatlanul senkit ne sújtson büntetés”. Ami pedig a lovat illeti, a fekete pej kanca azóta sincs meg. Babus Endre Csak nyomós okból A Pest megyei Gyermekvé­delmi Bizottság október végén tárgyalja a veszélyeztetett kis­korúak helyzetét és az érde­kükben foganatosított intézke­déseket. Va mit tenni! Hiszen az állami gpndozottak száma emelkedett a megyében, külö­nösen a városokban romlott a helyzet. Néhány adat ezt alá­támasztandó: 1975-ben 2792 állami gondozott gyermek volt Pest megyében, 1980-ban pe­dig 2945. A városokban 431-ről 614-re nőtt számuk. Kiugróan sok a veszélyeztetett gyermek Érden. Miért? Nincs rá ma­gyarázat. Az állami gondozásba vétel a legsúlyosabb gyámhatósági eljárás, amelyre csak igen nyomós okok következtében kerülhet sor. — Minden esetben az a cél — mondja dr. Eernád István —, hogy a gyermek, ha ez le­hetséges, a családban marad­jon, szülők, testvérek között éljen. Viszonylag egyszerűbb a dolog, ha anyagi gondokat kell megoldani, bár a legsúlyosabb esetek rendszerint életviteli vagy egészségügyi problémák­ból adódnak. Tavaly 2,7 millió forint rendkívüli gyámügyi se­gélyt fizettünk ki a megyé­ben, csaknem a kétszeresét, . _____ t mi nt az öt évvel korábban. A rendszeres nevelési keret ösz- szege megközelíti a kilencmil­lió forintot. Elsődleges a megelőzés Nem minden az anyagia­kon, illetve a szülők keresetén múlik. Tizenhárom éves érdi kisfiú állított be a gyámügyis- hez: Bácsi kérem, tessék en­gem állami gondozásba venni, mert nem bírom elviselni, ami otthon van... Az alapos, körültekintő vizs­gálat kiderítette, hogy a szépen berendezett, modern családi házban valóban pokol az élet. A szülők elváltak, de a része­ges, garázda apa a lakásban maradt, és egyik jelenet köve­ti a másikat. A kisfiú az abonyi intézetbe került, ahol édesanyja rendsze­resen látogatta. Természetesen leveleztek is. Sőt, a gyerek a gyámügyis bácsinak is szorgal­masan küldte a leveleket: jól érzi magát, barátokat is szer­zett és megtanult gitározni. Az eset később kedvezően alakult. Az apa — a hatósági intézkedés eredményeként — elköltözött a lakásból, ezután az állami gondozásba vételt megszüntették. Pest megyében tavaly 416 al­kalommal került sor állami gondozás megszüntetésére, de ebben olyan esetek is szerepel­tek, amikor a gondozott nagy­korú lett és saját lábára állha­tott. A Pest megyei Gyermekvé­delmi Bizottság, október végi tanácskozásán kiemelten fog­lalkozik majd a megelőzés le­hetőségeivel. Nem lenne célra­vezető a megoldás egyetlen formájának az anyagi támoga­tást tekinteni, melyre eddig is hatalmas összegeket fordí­tottak. Segítségnyújtás lehet adott esetben például az alko­holista szülő elvonókúrára kötelezése, vagy megfejelő munkalehetőség ^Biztosítása a a gyereknevelésre alkalmas édesanyának, édesapának. Hetes intézet Két város, Érd és Százha­lombatta vezetői, a problémá­kat ismerve, készségesnek mu­tatkoztak ai!ra, hogy lehetősé­get teremtsenek az úgy­nevezett hetes intézet életre hívására. Gyakorlatilag ez any- nyit jelent, hogy a veszélyez­tetett gyereket átmenetileg ki­emelik környezetéből, de a hét­végi együttlét mégis segítheti a családi kapcsolatok megőrzé­sét. Pest megyében tavaly 413 gyereket vettek állami gondo­zásba, de előzőleg csak 228 esetben próbálkoztak más, megelőző intézkedésekkel. Pe­dig sorsokat alakíthat, családok életét, gyermekek jövőjét for­málhatja egy időben megtett, eredményes lépés. Gál Judit Már az ókorban is A csekk históriája Ki kaphat? A csekk bankra szóló fizetési utalvány. Hazánkban a felsza­badulás óta először idén július elsején Budapesten került for­galomba, és jövő év elejétől már a vidékiek is kérhetnek csekket a takarékpénztártól. Története az ókorba nyúlik vissza. A gazdag emberek — biztonsági okokból — a banká­roknál helyezték el kincseiket, mint letétet. Ha fizctniök kel­lett, a bankárhoz intézett írá­sos felszólítást adtak át a vásá­rolt kelméért, ékszerért vagv éppen tőidért, házért. Ezek a felszólítások is olyan utalvá­nyok, amelyek a bankárnak szólnak, és hasonlóak a mai csekkhez. A középkorban a fejedelmek, császárok már ol.yan módon is szereztek pénzt, hogy utalványt adtak azokra a városokra, ame­lyektől pénzt követeltek. Olaszországban a XVI.. Ang­liában csak a XVII. században terjedt el a csekkforgalom. En­nek oka arra vezethető vissza, hogy miután I. Károly király a kereskedők nemesércét kény­szerkölcsönként elvette, ezért az arany- és ezüstpénzüket az aranyműveseknél helyezték el. Ezt a példát követték a nem kereskedők is. Ha fizctniök kellett, akkor a pénzük őrzői­hez, később mind többször a bankárokhoz küldték hitelezői­ket, és az utalványokon egyre többször szerepelt már a csekk elnevezés is. Ilyen előzmények után a csekkforgalom a XIX. század­ban az Egyesült Államokban öltött legnagyobb méreteket. Ausztriában az Osztrák Hitel- intézat 1858 áprilisában bocsátot­ta ki a csekket. Nálunk az Osztrák-—Magyar Bank vezette be, majd a Postatakarékpénz­tár is 1890-ben. Ezt követően a csekkforgalom növekedésé­vel 1893-ban megalakult a Bu­dapesti Giro- és Pénztár Egy­let. A felszabadulás után átszer­vezett pénzügyi gazdálkodá­sunknak sok más, fontosabb feladata volt, mint a csekk­rendszer újjászervezése, a la­kossági megtakarítások kedve­ző alakulása, a takarékbetét­nek általánossá válása viszont már azt Igényli, hogy a bank­nál levő betétekből készpénz felvétele nélkül is lehessen tartozásokat kiegyenlíteni. Ez indokolja a múlt évben megje­lent jogszabályi rendelkezése­ket, amelyek a lakossági csekk, hivatalos nevén a takarékcsekk bevezetéséről intézkedtek. A csekkrendszerbe afcok kapcsolódhatnak be, akiknek van átutalási betétszámlájuk, mert azokról a számlatulajdo­nosok megbízásából, eddig is a takarékpénztár fizetett. A nyugati és egyes szocialis­ta országokban is bevezették a munkabérből történő átuta­lást a bankszámlákra. Ez amellett, hogy kényelmes a számlatulajdonosoknak, kedve­zően csökkenti a készpénzfor­galmat. S bármilyen furcsának is tűnik, de a pénz forgalma­zása is pénzbe kerül. Ezért az államnak sem mindegy, hogy mekkora a készpénzforgalom. Igv már érthető, hogy csekket nálunk is csak az kap. aki ke­resetét vagy annak egy részét, illetve nyugdíját átutaltatja a takarékpénztárhoz. Az átutalt összeg ugyanúgy rendelkezé­sünkre áll, mintha azt a zse­bünkben tartanánk. Sőt a csekkszámlák után magasabb kamatot térítenek, mint a be­tétkönyvek után. Le lehet köthi az átutalási betétszám­la egy részét még ennél is magasabb kamatra. Láng Tibor Jó tudni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalról = Sokan érdeklődnek az iránt, E hogy milyen kérdésekkel fog- E laiKozik a közelmúltban meg- E alakult Állami Bér- és Kuu- E kaügyi Hivatal, s mely szer- = vekhez fordulhatnak olyan = ügyekben, amelyet korábban a 5 Munkaügyi Minisztérium inté- E zett. E kérdésekre a követke- E zö tájékoztatást adták az = újonnan megalakult hivatalban. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal a kormányzat központi munkaügyi irányító szerve, ennek megfelelően a bérrel és munkaerővel kapcso­latos kérdések tartoznak a ha­táskörébe. Az állampolgárok, a gaz­dálkodó szervek, a tanácsok az új hivataltól is felvilágo­sítást kaphatnak munkaügyi kérdésekben. Rendelkezésre áll a hivatal tanácsadó irodá­ja, amelynek útján szóban vagy levélben választ kapnak az érdeklődők a foglalkozta­tással és bérezéssel kapcsola­tos kérdéseikre. A feladatok most több ha­tóság, hivatal — az Országos Tervhivatal, a Pénzügymi­nisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság — között oszlanak meg. A la­kosságot leginkább érintő ügyek közül az Egészségügyi Minisztériumhoz került a nők és a fiatalok számára til­tott munlMkörök jegyzékének kezelése és korszerűsítése, a gyermekgondozási segély rend­szerével összefüggő elvi kér­dések, a családpolitika gon­dozása, a családpolitikai fó­rum működtetése, az össze­hangolt és komplex rehabili­táció jogi és szervezeti kere­teinek kidolgozása. A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság vette át a gyermekgondozási segélyezés­sel kapcsolatos kivételes el­bánást igénylő egyedi ügyek intézését. Egyébként célszerű, ha a jövőben valamennyi tár­sadalombiztosítási kérdéssel (például nyugdíjazás, táppénz stb.) a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság illeté­kes helyi vagy központi szer­vét keresik meg az érdekel­tek. Az Országos Tervhivatal­hoz népgazdasági szintű koor­dinációs feladatok kerültek, itt egyedi állampolgári ügyek­kel továbbra sem foglalkoz­nak. A Pénzügyminisztérium­hoz a költségvetést közvetle­nül érintő gyakorlati szociál­politikai intézkedések előké­szítése került. Itt foglalkoz­nak továbbá a lakosságot széles körben érintő óvodai, bölcsődei, napközi, ebed stb. terítési díjak megállapításával, ezek különböző fórumokon történő koordinálásával. . i Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal munkatársai szá­molnak azzal, hogy az új munkamegosztást a lakosság csak hosszabb idő után isme­ri meg, ezért felkészültek ar­ra, hogy a hivatalhoz érkező olyan kérelmeket, leveleket, amelyek intézésében , most már más szerv illetékes, azon­nal oda továbbítsák. m « Szóban és levélben És

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom