Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

m ina A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 6., VASÁRNAP Úttörők Csillebércen Dúsan termő alkotó fantázia Immár hagyomány, hogy a művészetbarát gyerekek a nyár végén csillebérci úttörő­táborba gyülekeznek. Ilyenkor találkozót adnak egymásnak az ország legkiválóbb gyer­mekművészeti csoportjai, hogy évente tíz-tíz napot együtt munkálkodjanak. Különböző művészeti ágak képviselői is­merkedhetnek egymás tevé­kenységével, alkotói módsze­reivel. A művészeti szaktábo­rok egyik évben a népművé­szetekkel, a következőben pe­dig a modernebb dolgokkal foglalkoznak. Ez utóbbi szak­tábort tartották augusztus 15— 25-e között, amelyen a váci Báthori úti és a Nógrádi ál­talános iskola képzőművészeti szakköre is részt vett. Felad at-rend szer A szaktáborba kétfélekép­pen lehetett meghívást kapni: vagy a tanév során országos versenyeken nyújtott kiemel­kedő teljesítmények jutalmául vagy ahogy azt mi is tettük, eredményes pályázat útján. A képzőművészeti szakkörös gye­rekek még az elmúlt tanév elején kézhez kaptak egy olyan feladatrendszert, amely alaposan próbára tette alko­tói fantáziájukat. A szerteága­zó, érdekes feladatok között szerepelt például modern is­kolapad, iskolaköpeny, játszó­téri játékok megtervezése, dä el kellett képzelniük XXI. századi életüket is. A művészeti szaktábor tevé­kenysége komplex, ami any- líyit jelent, hogy egymással karöltve dolgoznak a más-más művészeti ágak képviselőd, A mi képzőművészeti csopor­tunk közösen dolgozhatott az altáborunkban a szombathelyi Orff ütöegyüttessel, a tamási fúvószenekarral, a nyíracsádi cilerazenekarral, a dunaföld- vári néptánccsoporttal, a bu­dapesti, hatvani és Hortról 'jött bábosokkal, sülysápi nép­művészekkel és egy helyben alakult színjátszókörrei. A táborba érkező szakkörök­ből, csoportokból gyorsan út­törőrajok alakultak, melyek élén a csoportjaikat elkísérő vezetők álltak. A szakfoglal­kozások irányítására számos elismert külső művészeti ve­zetőt kértek fel. A csoportok tagjai elmélyül- ten dolgozhattak saját művé­szeti területükön, de lehetőség nyílt arra is, hogy érdeklődé­sük szerint bepillanthassanak és bekapcsolódhassanak más művészeti közösségek tevé­kenységébe. így körünkből — képzőművészeti — lelkes ütő- sök, alkalmi színjátszók, ügyes bábosok kerültek ki. Ök az­után tapasztalataikat a rit­musról, a megjelenítésről ké­pi alkotásaiknál is igyekeztek hasznosítani. Linómetszés Ugyanakkor hosszabb rövi- debb időre közénk is beálltak olyan barátaink, akik nemcsak a hangszereiket vagy bábui­kat, de a rajz- és festőeszközö­ket is tehetséggel forgatták, no meg a linómetsző vésőket. Képzőművészeti csoportunk ugyanis főleg a linómetszéssel foglalkozott. Sokan Csillebér­cen készítették első metszetei­ket. A gyerekek körében igen népszerűek voltak a kisgrafi- kai műfajok: a monogramok, az ex librisek, az emblémák. A jártasabbak eljutottak a több színű linómetszésig is. Zenész és színész barátaink fellépéseihez meghívókat met­szettünk, és senkinek sem volt gond, hogy e sokszorosító tech­nikával a hozzátartozóinak szánt ajándékot is elkészítse. Sorozatban készültek a filcre rádolgozott mutatós textilnyo­matok. A táborban a modern művészetek-művelése jól meg­fért a hagyományok ápolásá­val. Ezt példázták azok a ked- veltté vált szakfoglalkozások, melyeken a gyerekek hamar elsajátíthatták a tojásfestés fortélyait, vagy amikor kife­jezésteli madárijesztőket ké­szítettek. Elismerés A táborozás végére már annyi jól sikerült munka gyűlt össze, hogy úgy éreztük, eze­ket másoknak is meg kell mutatnunk. Hozzáláttunk hát az anyag rendszerezéséhez, a plakátok elkészítéséhez. Kiál­lításunk elismerést hozott kép­zőművészeti csoportunknak, a záróesten boldogan fogadhat­tuk a gratulációkat, és vehet­tük át a táborvezető dicsérő oklevelét. A művészet ifjú barátainak gazdag programot kínált a tá­bor. Neves művészekkel be­szélgethettünk, esténként nép­szerű együttesek koncertjein tapsolhattunk Csillebércen. Meglátogattuk a Szépművésze­Ötnapos tanítás ti és az Iparművészeti Múzeu­mot, a Műcsarnokot, nyomdá­kat, a filmgyárat, eljutottunk az Országházba, a televízióba, és egy felvételt készítettünk a rádióban. Élmény- és örömteli nyarat zártunk. Nehéz hátizsákokkal megrakodva tértünk haza. Te­lis-tele voltak a művészet kin­cseivel. Váradi Iván Attila szakkörvezető Hétfőtől Új buszjárat Hétfőtől megszűnik a kór­ház—Földváry tér—Forte— kórház útvanalon közlekedő autóbuszjárat forgalomátszer­vezése miatt. Helyette, ugyan­csak hétfőtől új járat indul 8-as számmal a Felszabadulás út—Március 15. tér—Földváry tér—Forte gyár—városi kórház útvonalon. A buszok csak mun­kanapokon közlekednek. A Felszabadulás útjáról 8 óra 40 perckor, 9 óra 40 perckor és 10 óra 40 perckor, míg a kór­háztól 9 óra 10 perckor, 10 óra 10 perckor és 11 óra 10 perc­kor indulnak. A járatokon a menetdíj egységesen 4 forint, a szakaszhatár a Forte gyár­nál van. A Volán ezt az új já­ratot a kisváciak kérésére in­dította. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) szeptember 7-től 9-ig a Szerelmeim című színes, szink­ronizált olasz íilmvígjátékot vetítik, 14 éven felülieknek. Rendezte: Steno. Főszereplők: Monica Vitty, Johnny Dorelli és Eurico Maria Salerno. DCM Ságvári Klub (Deák­vár) : szeptember 7-én a Pie- done Hongkongban című olasz kalandfilm a műsor, III-as helyárakkal. Rendezte: Síenoí Hamarosan beköltöznek Munkáslakások sora épül a gombási lakótelep Radnóti úti körzetében. A sokévi elötakarékosság, a közös összefogással, munkaidő után és hét végén folytatott fáradságos munka gyü­mölcse beérett. A családok folyamatosan megkezdték a hon­foglalást. Barcza Zsolt felvétele Hi Fi-klub, nyelvtanfolyam A jövő hét műsorából Szeptember 7., hétfő: Ma ér­kezik viasza Prágából a Váci Pedagógusiklub társasgépko­csija. — A Géza király téri Levéltárban megtekinthető a Dokumentumok Vác város múltjából című kiállítás. — Osztrák fotóklubok színes dióit vetítiik este a Dunaka­nyar Fotóklubban. Szeptember 8., kedd: Angol és német nyelvtanfolyamokra lehet jelentkezni a művelődé­si központban. — A deákvári Ságvári Endre klubban 17-től 19 óráig tartják a könyvtári órákat. — Az úttörőházban 15 tanfolyamra és szakkörre lehet jelentkezni 8—16 óra között Szeptember 9., szerda: A fegyveres erők nyugdíjasainak klubja összejövetelt tart a művelődési házban. — Hege­dűs Géza író a Váci Pedagó- guaklub mai vendége. — A Vác története című állandó ki­állítás megtekinthető a Vak Bottyán Múzeumban. — Ma van a szolidaritási hét meg­nyitója. Szeptember 10., csütörtök: A tiszthelyettes hallgatók klub­ja 15.30-kor találkozik a Sztá­ron Sándor Gimnázium tanu­lóival. — A Pest megyei Pe­dagógiai Könyvtár 8—16 óráig várja olvasóit a Konstantin téren. — Az eszperantó szak­kör felvételt hirdet új tagok belépésére. Szeptember 11., péntek: A képzőművészeti világhét ke­retében megnyílik Solti Gizel­la gobelintervező iparművész kiállítása a művelődési köz­pontban. — A Dunakanyar Fotóklub ma tartja őszi, sze­zonkezdő taggyűlését. — A szocialista brigádok klubjában szabad foglalkozás. Szeptember 12., szombat: A Madách Imre Művelődési Köz­pontban reggel 8-kor kezdődik és 22 óráig tart a magyar néphadsereg kultúrcsopoétjai- nak nonstop, vegyes műfajú bemutatója. — Az SZMT könyvtára Mártírok útja 37. szám alatt 16-tól 19 óráig tart ügyeletes szolgálatot. Szeptember 13., vasárnap: Délelőtt 10 órakor Hi-Fi klub foglalkozás kezdődik Lövész Károly vezetésével a Madách Imre Művelődési Központ színháztermében. — A fegy­veres erők klubja társas kirán­dulást szervez Magyarkútra. P. R. Orvosi ügyelet Szeptember 7-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban. Hét­főn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Gulyás Zoltán, szerdán: dr. Kiss Péter, csütörtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Csömör Pál, szombaton, és vasárnap: dr. Hajmer Viktória. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11—525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. A Vám utcai kertben * Vácról indult tv-ripsrter Az idei tanévben kísérleti jelleggel az ország 180 általános és 80 középiskolájában vezetik be az ötnapos munkahetet. A Mű­velődésügyi Minisztérium kijelölése alapján a város iskoláiban 4 ezer 200 általános és 3 ezer 300 középiskolás kezdte meg tanulmányait az új tanterv szerint. A képen: a Báthory úti általános iskola második osztályosai ismerkednek a tanköny­vekkel Papp László felvétele Még emlékszünk az 1975-ös Riporter kerestetik tehetség- kutató versenyre a Magyar Televízióban, ahol egy tizen­nyolc éves váci kislány, a vá­rosunkban élő orgonaművész- szel készített próbainterjút. A váci postán erősítést kértek a sok levél miatt, Vác és Buda­pest között megforrósodott a telefondrót, hogy időben ér­kezzenek be a közönségszava­zatok Csurgai Judit javára. Itthon, a szülei lakásán be­szélgetünk. Most ő a riport­alany. Sokan tudjuk Vácott járt iskolába, az aszódi Petőfi-szavalóverseny, az egri diáknapok országos győztese. Dobogón állt Győr­ben a Kazinczy-versenyen. Még az érettségi előtt jelent­kezett a Színművészeti Főis­kolára, ahol ezerkétszáz felvé­teliző közül az első húsz közé jutott. Közben a Riporter ke­restetik ezer fiatalja között úgy vizsgázott a szigorú zsűri előtt, hogy az elsők között ír­hatta alá szerződését a Ma­gyar Televízióval. Elvégezte az újságíróiskolát, megtanult oroszul, olaszul, németül. Az egyetem bölcsészkarán utolsó éves. Bizonyítványaiban csak ötösök sorakoznak. A Hét és egyben a Magyar Televízió legfiatalabb riportere, aki ed­dig három Nívó-díjat kapott. Még csak huszonnégy éves. — Mikor gondolt arra, hogy riporter lesz? — kérdezem. Kötődik a városhoz — Az érettségi előtt, már­ciusban, amikor választanom kellett, hogy színész, vagy új­ságíró legyek. Az utóbbit vá­lasztottam. Boldog és megelé­gedett vagyok, hogy a HÉT- ben dolgozhatom, hogy a kul­túrával, a közvéleményt ér­deklő kritikai riportokkal fog­lalkozhatom. — önképzés, riportra ké­szülődés, forgatókönyvírás, ol­vasás, utazás, nyelvtanulás, egyetemi vizsgákra készülés. Mint hallom, mintafeleség is, kiváló gazdasszony. Hogyan bírja ezt erővel, idővel? — Még ezt is keveslem. Nem vagyok magammal meg­elégedve. Azzal sem, hogy a nap csak huszonnégy órából áll. Magamnak állítottam fel ezt a mércét. Tizennégy órát dolgozom és tanulok. Éjfél után, fél kettőkor még kezem­ben a könyv, hétkor kelek. — Mire készül munkájában, magánéletében? Jelenlegi munkámat mindig jobban és jobban szeretném ellátni. Felfrissülni, fetöltőd- ni, fellélegezni, hazajárok. A régi utcák, az emberek, a szü­leim, a nagyapám, a Vám ut­cai kert fái, mely alatt a leg­jobban szeretek dolgozni, vizsgáimra készülni. — Egyszer tizenkét úttörő jött el a régi iskolámból, hogy tiszteletbeli csapattanács­elnöknek válasszanak. Mond­tam, gyerekek, én erre nem érek rá. Ök azt felelték: már­pedig az így lesz, mert erre ők már határozatot hoztak. Váchoz kötődik az újságíró- iskolái dplgozata. Még mindig a váci könyvtárnak vagyok a tagja, mert annyi szeretetet az olvasók és a könyvek iránt sehol nem tapasztaltam, min^ itt. A percek értéke Témaválasztásaimban sok­szor visszatérek ide, hogy csak Lehotka Gáborral, Gyur- csek Ferenccel, a Vak Bottyán Múzeumról és a váci vízről készült riportjaimat soroljam. De jelen van szülővárosom mindennapjaimon, pesti laká­somon is, a váci kert virágai­val. — Mit kérdezne egy ilyen beszélgetés alkalmával Csur­gai Judit. Csurgai Judittól? — Talán azt: válaszolj arra, Judit, hogy a nap huszonnégy óráját miként hosszabbíthatod meg? A válasz: kiszűröm az órákból a silány perceket és próbálom minden időmet tar­talmasán eltölteni. Még soha­sem unatkoztam, sohasem is­mételtem. A jót továbbadtam, a rosszat eltemettem magam­ban, s ha rájöttem, hogy volt egy perc az életemben, amely haszontalanul telt el, azt azonnal bepótoltam. Mészáros Gyula Jegyzet Hatáskör Nem mondhatom, hogy béketűrö ember vagyok. Sőt. Az elvtelen pacifiz­must ki nem állhatom, s legyen az bárki, nem ke­rülöm vele ' a konfliktust, ha úgy érzem: ez a köz­érdek. Jószándékú, de konfor­mista kioktatóim sokszor a fejemre olvasták már, hogy ez így nem mehet, s az én idegeimet is megterhelték az ilyen feszültségek. A lakótelep, ahol idestova két évtizede élek, úgy látszik, semleges zóna. Kö­zeli és távoli szomszédaink­kal nem ütköztek az érde­keink. nem volt konfrontá­ció. Sőt, többekkel igen jó, szinte több, mint baráti kapcsolatba kerültünk. Van, akivel két évtizede játsz- szuk az örök, vasárnapi sakkrangadót, másokkal ki­rándulni járunk együtt, míg az ezermester szomszéd csöndes derűvel segít ki a bajból, ha közismerten fo­gyatékos technikai képes­ségeim miatt megoldhatat­lan feladat elé állít az élet. ha reszelni, vésni, szabni kell vala ha. Az utcán is kedvezők a kapcsolatok. Jó érzés, hogy ismerődként köszöntenek, s hogy van kinek - viszonoz­ni azt, van kivel szót vál­tani az egészségről, pa­naszkodni, hogy gyorsan múlik az idő Látni, hogy iksznek vagy zs:lek akkora már a fid, mint ő volt, mi­kor letelepedett. Az elmúlt pár hétben azonban valami történt a „békeövezetben”. A konf­liktusok eV:er Hihetetlenné váltak. Részben azért, mert hivatalos embernek tarta­nak, valamiféle hatósággal tévesztenek össze, s olyan ügyeket adnak elő lakóte­lepi ismerőseim, hogy nem állom meg beleavatkozni, s aztán ott állok magam is te­hetetlenül. Mert például hol van ne­kem jogom arra, hogy a Sejcére vezető műúton a teljes útszélességet elfogla­ló. párhuzamosan száguldó, mások életét veszélyeztető tizen-egynéhány éves sü- völvényeket megállítsam, a forgalomból kitiltsam. Köz­érdekből azt hazudom, hogy rendőr vagyok és el­hiszik. Szerencsém van, de egyszer úgyis lebukok. Mint ahogy egyre éleseb­bek a vitáink a KRESZ- parkot elfoglaló, a kicsik biztonságát veszélyeztető kamaszokkal, s az értetlen, borjú nagyságú ebeiket száj­kosár nélkül sétáltató ku­tyabarátokkal. Akik ked­venceiket szabadjára en­gedik, s közben a két-há- romévesek sokkot kapnak a véletlen. meglepetésszerű összetalálkozástól. Az egyik szomszéd a la­kásomon ostromolja telefo­non keresztül a tűzoltósá­got. Jöjjenek ki, mert az egyik, lakó benzinben fü­röszti a motorallcatrésze­ket. — Ha semmi sem ég, nem jövünk — hangzik a drót végén. A vitát mi folytatjuk, az eredetileg ru­haszárítónak kijelölt he­lyiségben, s végre sikerül odahívni a lakóbizottsági elnököt is. aki sokáig vona­kodik, mert nem biztos benne, hogy van-e hatás* köre az ilyesmibe bele­szólni. A motorjavító, háttal a delegációnknak, kikéri ma­gának a megjegyzéseinket, vagyis, hogy ez nem kertes ház, nem is motorszerviz, s a bérházban nem lehet ilyesmit csinálni. Külön­ben neki tűzrendészen vizs­gám van, Tényleg, szennenünk meg. Vajon nem lőttünk-e túl c célon? Eddig köszönővi­szonyban voltunk, de horry lesz ezután. Sajnáljuk már a konfliktust, de azért ha­tározottak maradunk. Jó lenne az ilyesmit elkerülni. Ennek a feltétele az, hogy mindenki tudja: mit lehet és mit V"m egn tömbökből álló kolónián. Közösen el- ioaadott lakótelepi rend­tartás kellene, hogy asze­rint tartsuk be a rendet. Kovács T. István ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom