Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-08 / 210. szám

r fcyw«»,> \ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Eskütétel a hivatás a "Évnyitó a gödöllői egyetemen XXV. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. SZEPTEMBER 8., KEDD Lavina M ivel napról napra ol­vasom az újságban, lá­tom a televízióban a hirdetést, ami szerint a háziasszony kényelmének netovábbja az ilyen meg olyan automata mosógép, egyáltalán nem ütközöm meg azon, ha nem tudok másként szót váltani Süly­sápon az emberekkel csak úgy, hogy minden három közül kettő hamarosan a víznél horgonyoz le mon­dandójával, vélvén, erről kellene cikket írnom. Ré­gi és nyomasztó gondja a településnek az egészséges vezetékes víz, s bár persze nem egyedül a fent emlí­tett hirdetések tartják éb­ren az elégedtlenséget a mai helyzettel — sokkal inkább az élteti, hogy egy­szerűen jó ivóvizet kíván­nak az ott élők —, azért azt sem állíthatjuk, hogy a mosógépek teljesen hi­degen hagyják a sülysápia- kat. Már csak azért sem le­hetnek a hirdetések közöm­bös szemlélői a lakók, mert a tervezést, a fölkészülést megkezdték a nagyközség­ben, de a fejlesztési forrá­sok országos leapadása ezt a programot is, sok más egyébbel együtt, későbbre halasztotta, azaz a számí­tott időben, amiről nagyon is tudott a lakosság, nem kezdődhet meg a munka. Tud a lakosság arról is, másutt és más ügyben, azaz Örkényben és vasútépítés ügyében, hogy szerepei a tervekben a Budapest és Lőjosmizse közötti vasút­vonalon a második vágány lefektetése. Azt már nem nagyon tudják, hogy a terv szerint az első sza­kaszban csupán a főváros és Öcsa, majd a második beruházási részben Ócsa és Dabas között kerül helyé­re a sínszál, az ő nótájuk már úgy szól, ha Dabasig igen, akkor Örkényig miért nem? A nóta olyan dallammotívumokra épül, hogy a legolcsóbb tömeg- közlekdési lehetőség a vo­nat, ho'iy az okos ember először számol, összead, kivon és oszt meg szoroz, majd utána nem a benzin­kúthoz megy tankolni, ha­nem hagyja a járgányt a ház megett, ő meg fölül a vonatra. Ráadásul azt is látja a nótaszó, miként futkároznak öt meg hat emberért vállalati autóbu­szok, s ha ez nem drága a népgazdaságnak, akkor miért lenbe drága a máso­dik vágány, amely Örké­nyig érne? Semmi hibás, téves nincs ebben a gondolatmenetben. Az egyiknek a főtéren reg­gel induló, • este érkező autóbusz, csakhogy vállal­ja az adott cégnél a mun­kát, a másiknak meg ma­radjon a zsúfolt vonat, a várakozás az állomáson, a szinte már rendszeres ké­sések? Az ő munkája nem ér annyit, mint azé, akiért napról napra előáll a busz? Vagy korántsem a munká­ról, annak társadalmi hasz­nosságáról van szó, hanem inkább véletlenek halmaza- táról, amelyek lavinaként temetik maguk alá a lo­gikát, az ésszerűséget, a társadalmi értékrend né­mely részletét? Mi más lenne, mint vé­letlen az oka annak, hogy az egyik család, amikor az alma-, a mandarin-, a ba­nánillatú habfürdő hirde­tését látja, hallja, olvassa, akkor idegrohamot kap, mert eszébe jut a vízve­zetékre váró, berendezett fürdőszoba, a másik család meg biccent és másnap az üzletben megveszi a rek­lámozott árut? Talán fölösleges bizony­gatni, korántsem a hirde­tésekről van szó, hanem a hirdetésekről i s , meg sok másról i s , amik visszhan­got vernek, véleményt kel­tenek,. formálnak, torzíta­nak, azaz gondolati és cselekvésbeli lavinákat in­díthatnak el. Semmi várat­lan, meglepő nincs abban, ha az egyik oldalon tete­mes eredményként számon- tartott takarékosabb ma­gánautós a másik oldalon úgy bukkan fel, mint a tömegközlekedés igényes kipróbálója, ahogy azt sem nehéz előre látni, ha ered­ménynek hirdetjük a kor­szerűbb háztartást, akkor egyre többen szeretnének maguk is ilyen háztartás­ban élni. Aminek ugye mi­nimuma a vezetékes víz... B otorkálunk ott, ahol bátran is mehetnénk, csak éppen ehhez a bátor lépéshez az szüksé­geltetne, hogy számításba vegyük egy-egy mércévé előléptetett fogalom gya- korlatbani érvényesítésé­nek következményeit. Túl könnyen gyártjuk az új mércéket, túl nehezen vál­laljuk a természetes követ­kezményeket! Ahogy a kő vagy hólavina először nem több, mint maroknyi szem­cse, úgy a lavinaként reánk zúduló következmények sem voltak kezdetben töb­bek egy-egy felületi jelen­ségnél. Amikor azonban ezek a jelenségek öcszege- ződnek, akkor sok mindent úgy temethetnek maguk alá, hogy hatalmas mentő­osztagok szükségeltetnek a kiásásukhoz, a megmenté­sükhöz. Most már csak az a kérdés, m; a célszerűbb: a lavinafogó gátak létreho­zása, avagy a mentőoszta­gok ismétlődő szervezése? Mészáros Ottó _______J bs ssias Pá* isrsodban Losonczi Pál, az MSZMP 'olitikai Bizottságának tagja, Magyar Népköztársaság El­öki Tanácsának elnöke hát­on este hivatalos látogatás- a Borsod megyébe érkezett. l megye határán — Mezőkö­vesdnél — Grósz Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára és Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke, valamint Mezőkövesd város és a mező­kövesdi járás vezetői fogad­ták. KÖZÉLET Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter vezetésével — Dmitrij Usztyi- nov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere meghívására — hét­főn katonai küldöttség uta­zott a Szovjetunióba a szov­jet fegyveres erők hadgya­korlatának -megtekintésére. Mii % 3. oldal: Hősök kshnsszáz napja 4. oldal: Soha ennyi eissosztályos 6. oldal: Gyerekek veszélyhelyzetben A íipészmcrnölíi kar első éves hallgatói leteszik az esküt Fiatalok. Tiszta, értelmet sugárzó tekintetek. Állnak ko­moly tartással, fekete-fehér ün­nepi ruhában a Himnusz akkordjait hallgatva. Gondola­taik talán a jövendő előadá­sok, vizsgák körül járnak. Há- romszáznagyvenöten vannak, a Gödöllői Agrártudományi B&tyászok köszöntése Évfordulók jegyében emlé­keztek meg az idén a bányász­napról a dorogi szénmedence dolgozói: kétszáz évvel ez­előtt kezdődött meg ezen a vidéken a szénbányászat és ugyanebben az évben ün­nepli a település is fennál­lásának 800. évfordulóját. Az ünnepet és az évfordulókat köszöntő gyűlést vasárnap Do­rogon tartották meg. Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, a Központi Bizottság és a kor­mány üdvözletét, jókívánsá­gát tolmácsolta a jubiláló do­rogi bányászoknak. Jugoszláv népfrontküklöttség látogatása Pest negyében Tegnap reggel jugoszláviai népfrontküldöttség érkezett Pest megyei látogatásra, a HNF Pest megyei bizottságá­nak meghívására, amely egy éve szoros kapcsolatot tart fenn a Szerb Szocialista Szö­vetség — az ottani népfront — kraljevói körzetével. A delegációt Tomiszláv Stavljanin, a szövetség elnök­ségének tagja vezeti. Résztve­vők: Milomir Jakovljevics, a kraljevói körzeti pártbizottság tagja és Miodrag Milosevics, Csaosak város népfrontbizott­ságának elnöke. A küldöttség tegnap délelőtt ellátogatott az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gára, ahol dr. Arató András, a pártbizottság titkára fogad­ta őket. Ezután a HNF Pest megyei bizottságán, majd a Népfront Országos Tanácsánál vettek részt tapasztalatcserén. A küldöttség ma Szentend­rére és Pomázra látogat el, szerdán a Csepel Autógyárban, a délszláv nemzetiség lakta Lórév községben és Tökölön tesz látogatást. Csütörtökön Százhalombattával ismerked­nek, s a tapasztalatok összeg­zése után, pékeken utaznak el. Dr. Nagy Emil egyetemi tanár, rektorhelyettes üdvözli a tanévnyitó résztvevőit. Mellette, balról jobbra: dr. Burján Ambrus, dr. Bíró Ferenc és Cservenka Ferencné Egyetem karainak új polgárai, elsőéves hallgatók. A magyar agrárértelmiség legújabb nem­zedékét képviselik. Ez a kép fogadta azokat a vendégeket, szülőket, ismerősöket, az egye­tem oktatóit, tanárait, akik teg­nap délelőtt részt vettek a gö­döllői egyetem aulájában meg­rendezett tanévnyitó ünnepsé­gen. Az egyetem életében kiemel­kedő jelentőséggel bíró ese­ményen részt vett CservenKa Ferencné, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára, az országgyűlés alelnö- ke, dr. Vendégh Ferenc mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára. Ott volt Herczenik Gyula, Gödöllő vá­ros pártbizottságának első tit­kára és Benedek János, a vá­rosi tanács elnöke is. Az ünnepi alkalomból dr. Bíró Ferenc, az egyetem rek­tora mondott beszédet. — Szép pálya, megtisztelő, felelősségteljes hivatás a szo­cialista mezőgazdaság tovább­fejlesztésében, eredményeseb­bé tételén tevékenykedni, a nép kenyerének megtermelé­séhez hozzájárulni. Hisszük, hogy az egyetem küszöbét most átlépők méltó utódai lesznek annak a sok ezer mezőgazda- (Folytatás a 4. oldalon) Újítások Pest megyéken ki ötlettel a ta!í!mány®kig Cksihh, gyorsabb, egyszerűbb Világszerte úgy tartják: te­hetséges nemzet a magyar. Hírneves tudósokat, művésze­Vízmű Kőrestetétlsnen A kőröstsiétlani községi vízmüvet nemrég adták át rendel­tetésének. Azóta a település belterületén kétszáz család élve­zi a vezetékes ivóvíz minden előnyét. A 9.5 millió forintos be­ruházással épült berendezés megoldotta az Alföldi Tejüzem vízellátását is. A méretekre jellemző: a hidroglóbus 50 köb­méteres, a két alsó tárolómedence 100 köbméteres. Halmágyi Péter felvétele két adott az emberiség kultú­rájának — és ad ma is. Per­sze a tehetséget nemcsak zse­niális találmányokkal, világ­ra szóló művekkel lehet mér­ni, — a mindennapi életet, a termelés folyamatát egyszerű­sítő, kényelmesebbé és olcsób­bá tevő újítások, szabadalmak is az emberi talentumot bizo­nyítják. Ezek pedig Pest megyében is szép számmal akadnak. Minden város, község nagy- vállalatánál, gyárában meg­van az állandóan töprengő, műszaki-technikai megoldáso­kon rágódó csoport, az újító gárda. Nagykőrösön a kon­zervgyárban, Cegléden az EVIG-ben, Vácott a Híradás- technikai Anyagok Gyárában és folytathatnánk a sort. Hogy ez alkalommal mégis inkább a nagyobb jelentőségű újítá­sokról, szólunk, annak főként a felsorolást lehetetlenné tevő helyhiány az oka. Már az ötlet foganásának pillanatában látható volt: az OMÜV dolgozóinak újítása — amiről nyugodtan beszélhe­tünk szabadalomként — vi­lágszám lesz >o piacon. Az el­képzelés beigazolódott, nem kisebb cégek „álltak sorba” a törökbálinti stop-szelepért, mint a svájci CIBA-gyár és néhány hozzá hasonló mám- mutvállalat. A minden külső energia felhasználása nélkül működő berendezés számos hazai és külföldi vegyipari és gyógyszeripari üzemben je­lent idő- és energiamegtaka­rítást és teszi olcsóbbá a tech­nológiát. A Csepel Autógyár gyárt­mányfejlesztőinek nagy ötlete volt: apró fémgolyócskákkal gyorsabban, könnyebben eltávolítható a szennyező­dés a járművek vázáról, mint az eddigi módszerek­kel. Az elkorrodált autóbusz-pad­lóvázak újra egyenletesen csillpgnak a sűrűn záporozó, milliméteres golyócskák nyo­mán. Valószínűleg nemcsak a Csepel Autó járműgyára lesz hálás az ötletért, a hosszú, fáradságos kísérletezés nyo­mán végleg védetté válnak az Ikarusok is. A PEVDI-ben eddig 27 újí­tás született az eltelt nyolc hónap alatt, amelyből mind­össze ötöt utasítottak el; ebben az esztendőben ösz- szesen 72 ezer 355 forin­tot fizettek ki a használ­ható ötletekért. Forintot terem a fóti Mű­anyag- és Faipari Szövetkezet számtalan apróbb-nagyobb újítása és egy-két komoly vál­lalkozás, az Örbottyáni Tégla­gyár kollektívájának energia­takarékossági módszere, és akár újításként is felfogható az Óbuda Tsz vállalkozása 'a gépkocsik gumijának újrá- futózására — lakossági szol­gáltatásként. Hosszasan sorolhatnánk a többi kamatozó, időt, energiát megtakarító, exportpiacot te­remtő újításokat. De talán — ízelítőül — ennyi is bizonyít­ja, hogy Pest megye dolgozói­ból sem hiányzik az ötlet, a rátermettség a jobbító szán­dék. L. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom