Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

ca ci PLLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 229> SZÁM 1981. SZEPTEMBER 30., SZERDA Az egyesülés utáni hónapok Ésszerűsítik a munkafolyamatot Egyesülés előtt, egyesülés után — egy darabig nyilván gyakran elhangzik még e mon­dat Galgamácsán, Ikladon, Do- monyban, Vácegresen, Váckis- újfalun, a termelőszövetkezeti tagok, a lakosság, a vezetőség között is. Így érzékeltetve va­lamely intézkedés, döntés, tör­ténés dátumát, valaminek a kezdetét, valaminek a végét. Sok jel arra mutat azonban, hogy a galgamácsai Galga- parti Termelőszövetkezetben kevesen tekintenek sóhajtozva az egyesülés napjára. Az az­óta eltelt hónapokban a mun­kálkodás időszakát élték, nem értek rá, okuk sem volt az egyesüléssel bajlódni.. Késett a vetőmag Sok minden történt persze, ami az erők egyesítése nélkül nem kerülhetett volna napi­rendre. A jóval nagyobb mé­retű gazdaságot másképp kell irányítani, mint a korábbi ki­sebbeket, voltak bizonyos át­szervezések is. Például átcso­portosították az állatállományt, Domonyban megszüntették a szarvasmarhatartást. A tehén- állományt az év végére egy helyre összpontosítják, Galga- mácsára. Hogy mennyire nem zavar­ták a munkát az egyesülés utóhatásai, azt jól mutatják a vezetőség értékelései a tava­szi munkákról. Voltak nehéz­ségeik, de ezek vagy az idő­járással függtek össze, vagy ellátási, beszerzési problémák­kal. Egyébiránt bizonyos több­letköltségek is jelentkeztek, amelyek a késve érkezett lu­cerna-, somkóróvetőmag miatt keletkeztek a növénytermesz­tési főágazatban. A szárazság miatt a zöldborsó fele sem kelt ki, harminc hektárnyit ki­szántottak, helyére napraforgó került. Elismeréssel szólhatnak a főágazat dolgozóiról, akik az időjárás és a technika adta lehetőségeket jól kihasználva végezték el az időszerű mun­kákat, akár a burgonya vegy­szeres kezelését, akár más ten­nivalókat. Hozzájárult az új szervezet kevés zökkenővel történő ki­alakításához a két jogelőd jó szakembergárdája. Törekvésü­ket, hogy minden ágazat élére megfelelő képzettségű szakem­ber kerüljön, azért sem voit nehéz érvényesíteni, mert bel­ső körből oldhatták meg. Csu­pán egy helyre kellett új be­lépőt állítani. A Galga-parti gazdaságban Aki a kicsit nem becsüli Gurul a fillér, a forint SOK IDOS EMBER Észjárásának egyik apró, jel­lemző vonása a jelentéktelen, talán tiz fillért sem érő tár­gyaknak a megbecsülése. E menta 1 i tá s legtöbbj ükbő 1 á mai napig sem veszett ki. Ki ne látott volna mór járdán vagy útszélen ballagó bácsi­kát, aki, ha meglátott egy elhullajtott csavart, szöget, vagy szándékosan eldobott ha­sonló, értékesnek egyáltalán nem mondható tárgyat, min­den restség nélkül, a nehe­zebben hajló derék ellenére is fölvette, zsebre tette. Jóllehet, nem volt rá szük­sége, de számolt azzal, hogy az adott esetben bármelyik becsületét vesztett kis kacat hasznossá válhat. A valamire még jó lehet szemlélete az eredeti funkciójukra már használhatatlan tárgyak őrzé­sére ösztönöz. A hulladékgyűjtő úttörők Értetlenül állnak e gondolko­dásmód előtt, sehogyan sem értik, hogy egy-egy bácsi miért őrizgeti műhelyében, sufnijában a sok rozsdaette vasat, s hamar rásütik az ilyenre a bélyeget: irigy, zsu­gori. Fogalmuk sincs róla, hogy egy letűnt világ által életre hívott magatartásmozzanattal találkoztak. Egy olyan spó­rolós világéval, amelyben minden fillérnek megvolt a maga helye, s már az is erő­sítette ezt az észjárást, ha például a kerékpár elpattant n.veregrugójáért nem kellétt pénzt kiadni, mert egy vala­hol, valamikor találttal lehe­tett pótolni. Ma restellnénk lehajolni j csekélyke értékű holmiért, I sokszor még a kicsiny vásár- j lóértékű tíz- vagy húszfillére- | sért is. Ahelyett, hogy föl- | vennénk, inkább belerúgunk, i jeléül annak, hogy észrevet­tük, de e?y törzshajlításra sem becsüljük. Gyerekek és felnőttek közt egyaránt ta­pasztalható e jelenség, s az előbbieknél minden bizonnyal erősebb a mentalitás. Különösen jól megfigyelhe­tő kirándulások, csoportos vá­sárlások alkalmával. Ha a pénztárcában való kotorászás közben valamelyik gyerek el­ejt egy forintosnál kisebb ér­tékű pénzt, s a társai figyel­meztetik rá, csak legyint. Mit neki néhány fillér, pa­pírpénzek lapulnak a pénztár­cájában. AZ ISKOLAI olvasmányok­éból nagyon jól tudják a gye­rekek, az aki a kicsit nem becsüli... és hasonló tartal­mú szólástársait, csak éppen e régi, ma is érvényes igaz­ságok ismerete és betartása között, úgy tűnik, egyre job­ban mélyül a szakadék, mi­velhogy egy tíz- vagy húsz­filléresnek önmagában való­ban nem sok értéke van, s a gyerekek ebből indulnak ki. Azt nézik, mit lehet érte kapni. Tény, hogy nem sokat, legfeljebb egy tízfiiléres rajz­lapot, s ezzel ki is merültek a lehetőségek. Az iskolai tízpercekben gyakran hullanak ki a zsebek­ből szaladgálás közben fo­rintok is, gazdájukat azon­ban az esetek egy részében nem találják meg, mert ame­lyik zsebből kiestek, abban maradt még, s a tulajdonosa nem tudta pontosan, hogy mennyi forintos csörgött a zsebében a szünet elején. Miért is nézzenek néhány fillérre, egy-két forintra, ami­kor nagyon is tisztában van­nak vele, hogy az apuka an­nak az egy-két forintnak a többszörösét keresi meg né­hány óra alatt, akár maszeko­lással, akár szabad szombaton vállalt mellékmunkával vagy egyéb módon. GURULNAK a becsületüket vesztett fillérek, el-elszóród- nak a forintok, s bár apró ügyeknek tekinthetők, ellen­ben az a szemlélet, mentali­tás, amely az ilyen esetek kapcsán megnyilvánul, a nemtörődömség, a könnyelmű­ség, a felelőtlenség, a pici ér­ték lebecsülése korántsem jó­pofa nagyvonalúságra, lezser- ségre -vall. s fennáll a veszé­lye. a fillérekről a nagyobb) dolgok meg nem becsülésére is átterjed. Bene Mihály jelentős súlyt képvisel az alap­tevékenységen kívüli szektor, az ipari ágazat. Sorsának, jö­vőjének rendezését már az egyesülés előtt megkezdték. Mérlegelték a főágazat szere­pét az új felállásban, s ezzel párhuzamosan tárgyaltak a partner vállalatokkal, aminek köszönhetően az egyesülést követően mind a tizennyolc egységben volt elegendő meg­rendelés, valamint a teljesítés­hez nélkülözhetetlen alap­anyag. Egy szervezetben Átcsoportosítást és profil- tisztítást is végrehajtottak. Megszüntették a nem gazdasá­gos ampullatöltést, Akik ezzel foglalkoznak, a lakatosüzembe kerültek. Fontos lépés volt a két lakatosüzem, a domonyi és vácegresi szervezeti összevo­nása, aminek szintén megvolt az alapos indoka. Mindkét he­lyen lényegében azonos termé­ket gyártottak, ugyanazoknak a megrendelőknek. Az egyesí­téssel egyszerűsíthették az anyaggazdálkodást és szako­síthatták a munkát. A munkások ugyanakkor ré­gi helyükön maradtak, a vác­egresi, illetve domonyi mű­helyben. További változás a gumi­üzem folyamatos felszámolása. Amint befejezik a már vissza­igazolt megrendelések teljesí­tését, az itt foglalkoztatottak a műanyagüzemben kapnak majd munkát. Friss eredmények Napjainkban gyakran han­goztatják a gyorsaság szerepet a gazdasági életben. Ezt szem előtt tartva döntöttek Galga­mácsán egy szerszámüzem lét­rehozásáról. Itt az ipari tevé­kenységükhöz nélkülözhetet­len készülékeket és szerszámo­kat készítik majd el. Eddig ezeket alvállalkozók szállí­tották, emiatt többször kerül­tek időhátrányba az új gyárt­mányokra való átállásnál. ! Esetleges fölös kapacitásukat külső megrendelők szolgálatá­ba állítják. A szerszámüzem kollektívájának még egy fel­adata lesz: a kiegészítő részle­gek gépeinek karbantartása, illetve tervszerű javítása. Körülbelül tavaly ilyenkor kezdődött meg nagyobb lendü­lettel a galgamácsai és az ik- ladi termelőszövetkezet egye­sülésének az előkészülete. S az új gazdasági év után nyolc- kilenc hónappal a járási párt­végrehajtóbizottság, amikor beszámoltatta a tapasztalatok­ról az új szövetkezet vezetősé­gét, megnyugvással állapíthat­ta meg, hogy a mindennapi munka, a termesztés és terme­lés mindig felmerülő ügyei- bajai foglalkoztatják az irá­nyítókat. S akinek keze tele munkával, már csak azért sem ér rá mellékes dolgokkal tö­rődni. Az egyesülés emléke még friss a Galga-parti köz­ségekben, de még frissebbek az eredmények, a jó munka örömei. K. P. Színház, film, kiállítás Érdekes programot kinál a művelődési ház Amikor néhány héttel a gö­döllői művelődési ház meg­nyitása után az első idők ta­pasztalatairól faggattuk Kecs­kés József igazgatót, egyebek között azt mondta, hogy az igazi nagyüzem majd ősszel kezdődik, noha a nyári hóna­pokban sem tartanak szünetet. Egy új intézmény, munkára, eredményekre éhes személyze­te miért is tartott volna va­kációt? Az a két nyári hónap azonban valószínűleg jól jött nekik. Rendezhették soraikat, hiszen jószerivel egymást sem ismerve láttak munkához vá­rosunk és járásunk legfonto­sabb művelődési intézményé­ben. Ha nem is vártuk annyira, mégis megérkezett az ősz, s számon kérhetjük, mit fundál- tak ki a fiatal közművelődési szakemberek, mivel várják a gödöllőieket és a járás közsé­geiben élőket, mit kínálnak nekik. Lapunkban rendszere­sen hírt adunk a rendezvé­nyekről, eseményekről, a klu­bok, körök munkájáról. A napról napra megjelenő hírek, információk átfogó képre csak akkor nyújtanának lehetőséget, ha az olvasó ezeket ósszesíte- né, rendszerezné. De • hát ez nem az ő, hanem a mi dol­gunk. Nézzük meg ilyen szemüveg­gel az előttünk álló hónapot, az októbert, amikor már min­den klub, kör megkezdi fog­lalkozásait. Jönnek a színhá­zak, a kiállítások, előadá­sok, tanfolyamok, bemu­tatók. Egyszóval: itt az a bizonyos nagyüzem, amiről a tavasz végén Kecskés József szólt. Nagyszerű a kínálat a szín­házi vagy ilyen jellegű rendez­vényekből. Láthatjuk a debre­ceni Alföld színjátszó csopor­tot, amely ' felnőtteknek és gyerekeknek is hoz műsort. A nagyoknak Golding: A legyek ura című darabját mutatják be, a kicsiknek egyebek között a Dömdödöm című összeállí­tást. A kaposváriak Turge- nyev: Egy hónap /olu-jával vendégszerepeinek Gödöllőn. A régebbinél összehasonlít­hatatlanul jobb körülmények között folytatódik a Pódium­sorozat. Az első előadáson mindjárt egy csemegével: Ör­kény István Egyperces novel­lák című műsorával mutatko­zik be a Radnóti Miklós Szín­pad. Olyan ismert és kedvelt művészek lépnek fel, mint Keres Emil, Körmendi János, Gordon Zsuzsa Bálint And­rás, Dőry Virág, Moravetz Le­vente, Somhegyi György, Ver­des Tamás. Vendégünk lesz a pécsi Nemzeti Színház, a Bóbi­ta Bábszínház. A szolnoki Szigligeti Színház előadásában láthatjuk Madách Imre Tragé­diáját. Paudits Béla zenés irodalmi estjének címe Az úgynevezett régi jó világban. Wagner Gert- rúddal együtt még egy műsora lesz a közkedvelt művésznek, ennek címe: Lóci óriás lesz —. gyerekeknek. A magyar politi-j kai kabaré történetéből adnak válogatást a Pest megyei Álla­mi Épitőipari Vállalat itteni munkásszállásán. Néhány cím ízelítőül a Stú- diómozi és az őszi filmmúzeu­mi napok műsorából: Macbeth, Casanova I—II, Dicsőségre ítélve, Solaris 1—II, Az anda- lúziai kutya, Viridiana, A he­tedik pecsét, A csend, Tájkép csata után, A nők városa I—II. Érdekesnek ígérkező előadá­sokat tart Pop Gábor művé­szettörténész Népballadáink és a természet címmel. Kiállítást láthatunk a Pest megyei rajz­pedagógusok munkáiból, illet­ve a gödöllői stúdió fotóiból. Csak tiszta forrásból... Bar­tók és a népművészet — szin­tén kiállítás. Ugyancsak Bar­tók a témája annak a kiállí­tásnak, amelyet Gink Károly fotóiból állítottak össze. Ehhez zenei program is kapcsolódik. Folytatódik a Polpresszó, a Polkaszinó. S természetesen vannak egyebek is. Például legközelebb, október 2-án szo­banövényvásár lesz szakta­nácsadással egybekötve. S be­fejezésül egy tervről: ha lesz kellő számú jelentkező, tánc­iskolát indítanak. Lehet válogatni, csemegézni, felkészülni, a programok idő­pontját naponta jelezzük. Üj híd a Szőlő utcában A Galgamenti Vízi Társulat dolgozói készítik Gödöllőn a Szőlő utcában a Rákos-patak fölött átvezető 14 méter széles hidat. A rossz talajviszonyok miatt cölöpökre építik az új hi­dat. Képünkön: cölöpözéshez készítik elő a területet. Barcza Zsolt felvétele A művelődési ház programja Polpresszó. A mai találko­zónak a házigazdája és> a vendége is szociológus, Tóth László, illetve Torna László. A beszélgetés témája és címe Az elárult punk. Tipegő. Ez lesz az újonnan induló kismamák klubjának az első összejövetele, amelyen a rádió hasonló című műsorá­hoz kapcsolódva szakértők, or­vosok. pszichológusok, óvó­nők adnak tájékoztatást ne­velési, lélektani, egészségügyi, öltözködési, lakberendezési és egyéb kérdésekről. A foglal­kozások idején a művelődési Kerepestarcsa Félidőben a kispályások Kerepestarcsán őszi félide­jéhez érkezett a kispályás labdarúgó-bajnokság. A vég­eredményre is kihatással lehet, hogy az öregfiúk legjobb já­tékosa, Rapai kivált a csa­patból. Megtorpanásuk miatt a Viktória még veszélyes le­het rájuk. A középmezőny továbbra is szoros, az alsó­ház együttesei váltakozó sze­rencsével küzdenek. , A 18. forduló: Fonó SC—Gyár utca 6-0. Vezette: Kovács. Gólszerző: Tóth (4). Bedics, Berecki. Az éremesélyes Fonó gólzáporos győzelme .nem meglepetés. Zsófia—Üjfalu 4-1. Vezette: Anyakönyvi hírek Született: Kasza András és Zachar Teréz: Bernadett; Rá- duly László és Tóth Eszter: Balázs; Kiss András és Islai Erzsébet: Margit; Tusor Mi­hály és Pecze Erzsébet: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Katona Sándor és Petró Ibolya: Ibo­lya: Pocsai László és Katona Ágnes: Agnes nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Kolozs Béla András és Szabó Erzsé­bet ; Komáromi János és Braun Éva; Romhányi József és Galambos Katalin. Elhunyt: Tóth Sándorné Fe­hér Mária, Gödöllő, Arany János utca 27.; Fodor Pálné Benedek Margit, Gödöllő, kastély; Petróczi Jánosné Molnár Piroska, Gödöllő, kas­tély; Ruda Albertné Újhelyi Ilona, Gödöllő, Damjanich ut­ca 29. Fazekas. Gólszerző: Bállá (2), Fogd, Hideg, illetve Rdcz. A két kapus közötti különbség döntött a sportszerű mérkőzé­sen a hazaiak javára. Viktória—Széchenyi 2-0. Ve­zette: Kovács. Gólszerző: An­gyal (2). A végig nyílt talál­kozón sok helyzetet hagytak kihasználatlanul a játékosok. Nem így Angyal. Hollandia—Boldizsár 3-1. Vezette: Hegyi. Gólszerző: Bo­ros (2), Szecsődi, illetve Udud. Nehezen, csak a hajrában ad­ta meg magát a sereghajtó, a jobb erőből álló Hollandia el­len. Rózsa—öregfiúk 1-0. Vezet­te: Fazekas. Gólszerző: Kovács. Nagy taktikai harc jellemezte az összecsapást. Egy okos gól fosztotta meg őszi veret­lenségüktől az öregeket. A Munkácsy—Sziias mérkő­zést elhalasztották. A bajnokság állása 1. öregfiúk 17 12 3 2 42-2(1 27 2. Viktória 17 11 1 5 Í4-28 23 3. Fonó SC 17 8 5 4 42-24 21 4. Rózsa U. 17 8 4 5 35-2(1 25 5. Hollandia 17 8 4 5 33-25 20 6. Sziias MSC 16 8 3 5 32-33 19 7. Munkácsy u. 16 7 3 6 34-28 17 8. 7sófia 17 7 2 8 43-33 16 9. Üjfa'U 17 6 1 10 34-42 13 10. Széchenyi u. 17 5 2 10 28-45 12 11. Gvár u. 17 3 3 11 31-67 9 12. Boldizsár 17 1 3 13 31-52 5 F. J, központ más szolgáltatások­kal is az érdeklődők rendel­kezésére áll. Foglalkoznak a kismamák gyermekeivel és akinek kedve van, a kondicio­náló tornába is bekapcsolód­hat. A mai Tipegőnek a ven­dége Pásztor Magdolna, aki a rádióműsornak a szerkesztője. A járás főhivatású népmű­velőinek háromnapos tovább­képzése ma befejeződik. Az utolsó nap programjában kis­csoportos foglalkozások sze­repelnek. Szó lesz az audio­vizuális eszközöknek, a rek­lámnak és a propagandának a szerepéről a közművelődés­ben. Morvái Laci sikere Remek időben a kitűnően előkészített GEAC-pályán több mint félezer néző előtt játszot­ták a napokban a Szovjetunió —Magyarország ifjúsági labda­rúgó-válogatottak találkozóját. A szovjet fiatalok 0-0-ás fél­idő után 2-0-ra nyertek. A magyar együttesben a gö­döllői Morvái László 16 éve­sen, csapata legfiatalabb lab­darúgójaként, mint az FTC játékosa is szerepelt. Morvái László bemutatkozása sikeres volt, a közönség csakhamar szívébe zárta. Az ifjú labdarú­gó az FTC-ben középpályás, ez alkalommal Dalnoki Jenő a jobbhátvéd poszton szerepel­tette a válogatottban. Laci di­cséretesen látta el a védőmun­kát, és nem véletlenül hang­zott el többször is a biztatás, hairá Laci, hajrá Morvái! Sári Géza, a GEAC testne­velője elmondotta, hogy négy évvel ezelőtt az ő ajánlására került Morvái az FTC-hez. A fiú a budapesti Kaffka Gim­názium tanulója. aki eddig nem okozott csalódást: az isko­lában és a labdarúgónálván is megállja helyét. Reméljük, hogv helvfállásáról sokat hal­lunk ezután is. Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap» A

Next

/
Oldalképek
Tartalom