Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 339. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 30., SZERDA Jókor jött a csapadék Kombájnok a kukoricásokban Az alma a határon túlra utazott Az elmúlt hetek napsütéses napjai szinte elkényeztették a mezőgazdaságot, a nyárias meleg kedvezett az aktuális munkáknak. Nagyüzem volt a hét végén a járás termelőszö­vetkezeteinek földjein is, vág­ták a kukoricát, vetettek, szü­reteltek, s készítették a mag­ágyat. Szüretelő főiskolások A Monori Állami Gazda­ságban is ütemesen haladnak a tennivalókkal — tájékozta­tott tegnap reggel Hadanich Péter, a gazdaság növényter­mesztési főmérnöke. Befejeződött az almaszüret a dánszentmiklósi kerületben. Száznegyvennégy hektárról szedték le a termést, összesen 340 vagonnal termett. Ennek kétharmadát a Szovjetunióba és Csehszlovákiába exportál­ták, a további fennmaradó mennyiséget ipari célokra használják fel. Megkezdődött a szüret a 306 hektárnyi terü­leten. Diákok segítik a fürtök szedését, a szárazhegyi kerü­letben jelenleg a pénzügyi és számviteli főiskola tanulói se­rénykednek a tőkék között. Az elkövetkezendő napokban Böngészés Javában tart a betakarí­tási csúcs a járás mezőgaz­dasági nagyüzemeiben. Az elmúlt napokban a napra­forgó betakarítása jelentet­te a legnagyobb feladatot azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol termesz­tik ezt a fontos ipari nö­vényt. A maglódi Rákos­mezeje Tsz gyömrői föld­területén is szaporán jár­tak a kombájnok a napra­forgótáblákon. Az azonban már cseppet sem volt szívderítő, hogy a masinák sok napraforgófe­jet ott felejtettek a földön. Az arra járók hamar föl­fedezték a kánaánt, zsá­kokkal, szatyrokkal megra­kodva, gyorsan a helyszín­re siettek. Akadt olyan fiatalasz- szony, aki 11 (!?) zsák napraforgófejet vihetett haza két nap alatt, de ju­tott bőven másoknak is. A betakarítás zöme még hátravan. A közös gazdasá­gok év végi mérlege, ha úgy tetszik, eredményessé­ge múlik a sikeres betaka­rításon. Mindenütt árrá töreked­nek, hogy időben és jó mi­nőségben, biztonságos hely­re kerüljön a termés. Jó lenne, ha arra is tö­rekednének, hogy minél kevesebb szem jusson a böngészőknek. Mert örök igazság: sok kicsi, sokra megy. Segít a védőnő Veszélyeztetett gyerekek Tavaly 22 veszélyeztetett kis­korút tartott nyilván a men- dei községi tanács gyámügyi csoportja. A szám az idén emelkedett, jelenleg 28 veszélyeztetett kis­korú van a községben. Helyzetüket állandóan figye­lemmel kísérik, ha szükséges, a védőnő segítségét is igénybe veszik. igénybe veszik az általános és középiskolai tanulók segítségét is. A múlt héten fogtak hozzá a több mint 2 ezer hektáron a kukorica betakarításához. Eddig a terület egynegyedén takarították be a kombájnok a szemeket, amelyet a gazda­ság csévharaszti takarmány­feldolgozó üzemébe szállíta­nak. A szárítás után kerül sor a feldolgozásra. Gond az értékesítés Folyamatosan szedik a bur­gonyát, jó termést ígérnek a gumók a 158 hektáron. Visz- szatérő probléma a termés ér­tékesítése. Jelenleg csaknem kilátástalan a helyzet, ugyan­is országszerte jó termés vár­ható ebből a fontos, étkezési célokat szolgáló növényféle­ségből. Keresik, kutatják a le­hetőségeket, hogyan lehetne értékesíteni a jó minőségű burgonyát. A betakarítással egy időben folyik a műtrágya- és szervestrágya-szórás, vala­mint az őszi mélyszántás. A tegnapra virradóra lehullott csapadék jókor jött, segíti a zavartalan talajmunkák vég­zését, s a már földbe került magvak fejlődését. Prémium Az állami gazdaságban be­fejezték az őszi árpa és a rozs vetését, az előbbi 204, az utóbbi 395 hektáron került földbe. Hozzáfogtak az őszi búzg, vetéséhez, a tavalyihoz hasonlóan 1 ezer 422 hektáron vetik el a kenyérgabonát. Ügy tervezik, hogy október 20-ig földbe kerülnek a szemek. Az állami gazdaságban is nagy gondot fordítanak az őszi kampánymunkák időbeni befejezésére, a minőségi mun­kára. Ennek megfelelően dol­gozták ki a prémiumfeltétele­ket, mindenkit érdekeltté téve a jó és a gyors munkára. Gér József A tanácsnak 'írták Mi volt a levelesládában? Többségük közügyeket tett szóvá Levelesládánk tartalmán au­gusztusban meglátszott, hogy elnéptelenedtek településeink. Az emberek többsége — ki­használva a rendkívül kegyes időjárás nyújtotta lehetőséget — nyári szabadságát töltötte. Lényegesen kevesebben írtak. Többségük közügyeket tett szó­vá, míg mások magánügyben kértek segítséget. A levelekből is ki lehetett olvasni a nyara­lás során, országjárás közben szerzett tapasztalatokat- is. Sokan kifogásolták, hogy te­lepüléseink nagy része — kü­lönösen a főútvonalak mellett szemetes, a porták előtti terü­leteket felveri a gaz, kevés a zöld övezet. Valóban igaz. Az idetévedt látogató nemcsak a településről, hanem lakóiról is, vezetőiről is következtetést von le áthaladva a községeken. A megoldás valamennyiünk kö­zös ügye. Igényesebb környezet Nem lehet minden szemetet, elhanyagolt területet a költség- vetési üzem nyakába varrni. Lehetőségei és a tanács anyagi helyzete is határt szab a par­kosításoknak, meglevő érté­keink karbantartásának. Ezért a levelek írói közül azokkal ér­Kitüntetett aktivisták A fegyveres erők napja al­kalmából tegnap ünnepséget tartott a járási hivatalban a járási polgári védelmi pa­rancsnokság, amelyen részt vett Kozák Sándorné, a járási hivatal elnöke. Ünnepi beszédet mondott Skribek József, az MSZMP monori járási bizottságának titkára. A megemlékezésen kitünte­tések, jutalmak átadására ke­rült sor. Honvédelmi Érdem­érem kitüntetésben részesült eredményes munkájáért Már­kus Sándorné, a vecsési Fer- roelektrika Ipari Szövetkezet személyzeti vezetője és Piti­kért György, a maglódi Rá­kosmezeje Tsz ágazatvezetője. Húszán ajándékutalványo­kát vehettek át ugyancsak jó munkájuk jutalmaként. Megemlékeztek a fegyveres erők napjáról a Monori Járá­si Rendőrkapitányságon1 is, ahol szintén kitüntetések, ju­talmak átadtsára került sor. Péteri Tanácstagi fogadóóra Bakonyi György megyei ta­nácstag fogadóórát tart holnap délután 4 és 6 óra között a péteri tanácskirendeltségen. , Kéri a választópolgárokat, hogy ügyes-bajos dolgaikkal keressék őt fel ebben az idő­pontban. Új évad — új program A küszöbkő után kutatnak Határviták a Páskomon A napokban megtartotta az új évad első összejövetelét a gyömrői Petőfi Művelődési Házban tevékenykedő idő­sebb Pál Mihály baráti kör helytörténeti csoportja. A program helytörténeti lelő­helybejárással kezdődött: dél­után 3 órakor indult az autó a művelődési ház elől a ba­ráti köri tagokkal, Biliére, majd a mendei Leányvárban folytatódott a történelmi múlt nyomaival való ismerkedés. Biliéi legenda Gáti Géza helytörténész ve­zette a szakmai kirándulást, amelyen ' Gyömrő múltjának több kutatója, ismerője is részt vett, így Rakó József, Hegyi Füstös István, Kertész Gyula, ifj. Gellér Nándor, valamint Varga Mária, a mű­velődési ház igazgatója. A ta­lálkozó alkalmával, a törté­nelmi helyek sajátos hangu­latában megeredt beszélgeté­seken, olyan információk is gazdát cseréltek, amelyek ad­dig kevésbé, vagy egyáltalán nem voltak ismertek. Nagyon sok érdekes, régi történetet, legendát hallhat­tak a baráti köri tagok a 86 éves Rab Andrástól, a biliéi tölgyes lombjai alatt, ahol az erdőszélen egy hajdani temp­lom küszöbkövét keresték. Ugyanis míg a mai nagyobb jelentőségű építmények jel­lemzője az alapkőletétel, ad­dig a régebbi korok a temp­lomépítést az úgynevezett kü­szöbkővel kezdték. S ahol ez a hatalmas küszöbkő megta­lálható, azon a helyen biztos, hogy valaha templom állt. Az egyébként létező küszöbkövet akkor nem sikerült újra meg­találni, mert egy kiirtott régi szőlős félig elporladt venyigéi teljesen elfedték a lelőhelyet. De azért a tölgyerdő szélén, közel a földúthoz, egy félig megmunkált nagy mészkő­téglát láthattak kárpótlásul, s előbukkant egy horzsakő — amivel a gabonát őrölték kéz­zel eleink! —, valamint a tölgyfák tövében apróbb cse­réptöredékek voltak láthatók a földfelszínen, az avar alatt. Leányvári leletek Míg a társaság egyik fele a környékkel ismerkedett, Rab András kuriózumnak is beil­lő történeteket elevenített föl néhány évtizeddel korábbi személyes élményeiből, s a fiatalabb korában hallottak­ból. Beszélt Mucmuc Gyenes- röl, a csőszről, aki nyilván azért kapta ezt a gúnynevet, mert túl sok nyulat lőtt tilos­ban. A közeli Rubes-szőlőben volt egy olyan téglázatlan mély kút, amelybe ha vala­mi fűcsomót dobtak, csak egy­két perc múlva csobbant a víz. A Péterihez tartozó Pás­kom és, a gyömrőiek biliéi er­deje melletti Páskom hatá­ros volt, s emiatt, mert az akkori földmérőeszközök tö­kéletlenek voltak, a Péteriek és a gyömrőiek sokat vesze­kedtek a területért. S egy még régebbi törté­net: Nagy János puskával meglőtt egy terhes asszonyt a biliéi erdő közelében. Élet­fogytiglani börtönbüntetést kapott, de, mert csinált egy olyan bölcsőt a királynőnek, ami magától járt. kegyelmet kapott. Később betört az új­vári henteshez, jól megpakol­ta magát kolbásszal meg mi­egyébbel, aztán amikorra a csendőrök keresték, már meg­halt. A régi történetek meghall­gatása után fölkerekedett a lelkes helytörténész 'társa­ság, s az autóval átrobogtak Mendére, a Leányvárhoz. Itt is nagyon érdekes dolgokat mondott el Gáti Géza. Töb­bek között azt, hogy a Leány­várat a Nemzeti Múzeum tár­ta föl, s egyéb leletek mel­lett mükénéi edényeket is ta­láltak. Szokás szerint a ró­luk készült fotókópiákat és leírásokat megküldte a Nem­zeti Múzeum a külföldi mú­zeumoknak. A leletek jelen­tőségére utal az is, hogy ér­kezett visszajelzés Görögor­szágból, sőt Etiópiából is. Tennivalók A Leányvár egyébként egy vasalótalp alakú, félig mes­terséges domb, egy dombvo­nulatból vágták ki, mély árok­kal elválasztva a többi ha­lomtól, s így lett várrá. A helyszínnel való ismerke­dés, izgalmas beszélgetések után, a művelődési autó visz- szaszállította Gyömrőre a ba­ráti kör tagjait, akik a késő délutáni órákban újra ösz- szejöttek. hogy a Pál Mihály baráti kör további munka- programját megtárgyalják. Aszódi László Antal tek egyet, akik felvetik, hogy valamennyi tulajdonos és in­gatlanhasználó a kerítésen kí­vül is legyen igényesebb kör­nyezete iránt. Vegyék észre a főtéren működő üzletek, ven­déglátó egységek, intézmények vezetői, hogy reggelente és es- telente szinte elönti a szemét a Kossuth Lajos út, Petőfi ut­ca, Patterrnann utca központi részeit. Tegyenek az épületek elé szeméttartókat, locsolják és söpörjék fel nyitás és zárás előtt a járdát, s ne az útpad­kára söpörjék a szemetet. A köztisztasági tanácsrendelet egyébként a fentieket kötele­zettségként is megfogalmazza: minden ingatlan használója köteles az úttengelytől az in­gatlanig levő területet (utat, árkot, járdát) tisztán tartani. Erőnkhöz mérten érvényt szer­zünk a rendelet előírásainak. A Monori Hírlap szeptember 29-i számában Olasz József né, de nagyon sok levélíró hozzánk írt levelében is felveti, hogy a menetrendeket állandóan le­tépik a buszmegállóban. Gon­dolatukat tovább lehet folytat­ni: Az első éjszaka kitörték az új cipőbolt üvegablakát, né­hány nap után öszetörték a tanácsépület falán a térképet takaró üveglapot, a ’ szolgálta­tóház vezetői tudnák csak el­mondani, mennyi virágtartót és virágot pusztítottak el, a gyönyörű szoborkertünkben barbár módon fosztották meg a Kislányszobrot jobb kezétől, az Ady úton első éjszaka meg­rongálták a jó szándékkal ki­helyezett oszlopokat a Vigadó előtt, és számosán arra ébre­dünk, hogy betörték kocsink ablakát, összetörték a ház előt­ti padot, kicsavarták az alig megeredt gyümölcsfákat. El burjánzó vandalizmus Ki csinálja? Ki, illetve kik azok, akik emberi értékeinket ilyen barbár, közösséget sértő módon teszik tönkre? Gyere­kek, felnőttek? Egyelőre csak egy lehet a válasz: MI. És mindaddig ez a válasz, amíg kozö'sénrendőrség, ta­nács, társadalmi szervek és a lakosság össze nem fog, hogy gátat vessen az elburjánzó van­dalizmusnak. Közrendünk, köz- tisztaságunk úgy általában jó — állapítja meg nem egy eset­ben a tanácsi testületek hatá­rozata a körzeti rendőri cso­port beszámolói után, de azért elgondolkoztató, hogy az ese­tek többsége éjszaka, a tele­pülés központi területein for­dul elő. Sok levélíró panaszkodik a hiánycikkekkel kapcsolatban kereskedelmi ellátásunk szín­vonalára. Gyermekruházatból, cipőből, női harisnyából, né­hány vas-műszaki és -konfek­cióáruból valóban komoly problémák voltak és vannak jelenleg is, de kétségkívül tény: javult az ellátás.» Példa erre néhány olyan jól ellátott régi üzlet, mint a méteráru, a háztartási edény és illatszer­boltok, ahol a jó üzletvezetés példa lehet a többiek számára az új, illetve megszépülő üz­letek — gazdabolt, cipőbolt, ifjúsági bolt, gyorsbüfé, Han­gulat presszó ... — egész sora, a sokat fejlődő zöldség-gyü­mölcs, kenyér- és húsellátás. Tudjuk, sok a javítanivaló, mert még mindig jellemző a kereskedelmi egységekre a bel­ső és külső környezet elha­nyagolása, valóban gyakran merül fel kifogás egyes keres­kedők magatartása ellen, ala­csony szintű a vásárlók tájé­koztatásának színvonala. A helyi párt- és állami vezetés összegezte a tapasztalatokat és rövidesen az ellátó vállalatok vezetői előtt fogalmazza meg a legfontosabb követelményeket. Mi pedig a kereskedelmi ható­sági ellenőrzések szigorításával igyekszünk megfelelő .hátteret biztosítani. Első a közkifolyó Több kérelem érkezett hoz­zánk a vízbekötéssel kapcso­latban. A tanács előzetes hoz­zájárulást ad csak, az engedé­lyezés a PVCSV hatáskörébe tartozik, tehát a kérelmeket oda kell benyújtani. A lakossági bekötés azonban egyelőre szü­netel mindaddig, amíg a gom­bai körzet — amelynek lakói 12 ezer forint társulási díjat fizetnek — nem kap közkifo- lyós vízellátást, s az ennek kö­vetkeztében megszűkült vízbá­zist a meglevő kút ft; bekötésé­vel nem lehet megnövelni. Eh­hez azonban pénz kell és nem is kevés. A 10 millió forintnyi összeg előteremtéséhez feltét­lenül szükséges, hogy a lakos­ság teljesítse befizetési köte­lezettségét. A 4 ezer 500 érde­keltből 600—700 hátralékost tartunk nyilván, s ezek nem kis gondot okoznak a társu­latnak és a bekötési lehetőség megteremtésére váró, illetve attól megfosztott lakótársaik­nak. Az egyéni problémákkal kap­csolatban a szükséges intézke­déseket megtettük. A tartós földhasználat, az állami házin­gatlan megvásárlása és ingye­nes örök használatú építési te­lek biztosítása érdekében rö­videsen dönt az illetékes taná­csi szerv, s az adótörlési és mérséklési kérelmeket is so­ron kívül felülvizsgálja. Köszönjük leveleiket és munkánkat is elősegítő közér­dekű bejelentéseiket, javasla­tainkat. Dr. Kiss György Monor nagyközség közös tanácsa vb-titkára Kézilabda Bravúros pontszerzés Csepel Autó—Gyömrő 20-30 (13-9). Szigetszentmiklós, ve­zette: Petyerák — Seb ján (megfelelően). Nem jó előjellel utaztak a vendégek Szigetszentmiklósra. Az utóbbi hetek sikertelensé­gei kissé megtépázták önbizal­mukat. A mérkőzés is úgy in­dult, hogy simán győznek a vendéglátók, 6-3, 10-7 után biztos 13-9-es vezetésükkel zá­rult a félidő. A második játék­részben azonban alaposan meg­változott a játék képe. A vé­dekezés ugrásszerűen feljavult, az Érsek—Szél kettős szinte áttörhetetlenné vált, Németh J. sorozatban sáncolta a veszé­lyes lövéseket, Szabó I. kapus bravúros védések sorozatát mutatta be, Erős J. pedig a tő­le megszokott kiváló játékát is felülmúlta. 18-18-nál érték be a vendéglátókat. Ekkor két ki­sebb figyelmetlenség újabb 2 gólos vezetéshez juttatta a Csepel Autót, ám Kriskó A. látványos ejtése, majd Erős J. higgadt lövése kiegyenlítette a hátrányt. A találkozó gyöm­rői támadással fejeződött be, de érthetően nem lőtte el a labdát senki. A biztos egy pont tudatában felesleges lett volna kockáztatni. A bentmaradáshoz hallatla­nul nagy szüksége volt Gyöm- rőnek a pontra, s végre sike­rült idegenből megszerezni azt. Ha szombaton lklad ellen hazai pályán győz a csapat, jó pozícióból várhatja az utol­só két fordulót. Amennyiben olyan elszántsággal, akarattal játszanak a fiúk mint most a második félidőben, amikor nem volt gyenge pontja az együt­tesnek, nem lehet baj. A kö­zönség szerepe minden bizony­nyal döntő fontosságú lesz. Jó lenne, ha nagyon sokan lenné­nek. GÓLDOBÓK: Szabó Imre (7), Erős J. (6), Kriskó A., Né­meth J. (2—2), Érsek T. Veres G., Szabó István (1—1). IFJÚSÁGI MÉRKŐZÉS: Gyömrő—Csepel Autó 14-12 (9-6). GÓLDOBÓK: Szellő J. (7), Oldal I. (4), Szikora J., Pong- rácz S., Papp Gy. Cl—1). G. L. ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom