Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

xMlap 1981. SZEPTEMBER 29., KEDD Heves összetűzések Teheránban Irán jelentős sikerei Az iráni csapatok Irak elle­ni eddigi legnagyobb győzel­méről adott hírt a teheráni rá­dió. Az iráni hadvezetőség je­lentése szerint Abadan északi részén iráni alakulatok megle­petésszerű és „szervezett” tá­madást indítottak az iraki erők ellen, áttörték az ostromgyű­rűt, és jelentős területet foglal­tak el. A rádióközlemény azt állította, hogy a Karun folyó északi partját, valamint az Abadant Mashahrral, illetve Ahvazzal összekötő két straté­giai jelentőségű útvonalat sike­rült „megtisztítani” az irakiak­tól. A teheráni jelentés szerint a harcokban 600 iraki katona vesztette életét vagy vált harc­képtelenné. Az iráni csapatok mintegy 3000 irakit ejtettek foglyul az ország déli részén, az Abadan- környéki harcokban — jelen­tette tegnap a PARS iráni hír­ügynökség. A foglyok közül kétezret azonnal Teheránba szállítanak. Khomeini ajatollah' távirat­ban üdvözölte a fegyveres erő­ket a győzelem alkalmából. Iraki részről cáfolták, hogy az iráni fegyveres erők „kato­nai győzelmet” arattak volna. Az INA iraki hírügynökség egyik hírmagyarázója az ellen­ség „halálkiáltásának” nevezte az iráni győzelmi jelentéseket és rámutatott: ezek a hírek csak arra szolgálnak, hogy Irán „leplezze veszteségeit”. Az iraki csapatok a Karun folyó keleti partjáról vissza­vonultak a folyó nyugati part­jára — jelentette be tegnap egy iraki katonai szóvivő. Áz INA iraki hírügynökség által ismertetett szóvivői nyi­latkozat szerint az iraki csa­patok egy éven át tartották ál­lásaikat a Karun folyó keleti partján és „az iraki főpa­rancsnokság döntése alapján vonultak vissza a folyó nyu­gati partjára”. Mintegy indok­lásként a szóvivő rámutatott, hogy „az utóbbi időben az el­lenség megrongálta az általunk a folyón épített hidakat”, s ez, valamint az iráni ellentáma­dások hozzájárultak a főpa­rancsnokság döntésének meg­születéséhez. ★ Vasárnap kora délutánra el­hallgattak a fegyverek Tehe­ránban, a gárdisták megfékez­ték a lázadókat, akik — helyi sajtótudósítók szerint — június óta nem látott méretű fegyve­res összecsapásokat robbantot­tak ki vasárnap reggel az irá­ni fővárosban. A teheráni rá­dió jelentése szerint a sebesül­tek száma negyven — halálos áldozatokról nincs hivatalos je­lentés, bár szemtanúk legalább féltucat halottat számoltak össze —, és négy autóbuszt is felgyújtottak. A PARS iráni hírügynökség kora délutáni közleménye sze­rint a zavargásokat a „Műd- zsahedin Khalk és más Ame- rika-barát ellenzéki 'mozgal­makhoz tartozó tíz-húsz fős csoportok robbantották ki”. A teheráni ügyész közlése szerint Iránban a vasárnapi utcai zavargások következté­ben 25-en vesztették életüket. Ugyanaznap halálra ítéltek és kivégeztek 60 embert. Az ügyész cáfolta azokat a híresz­teléseket., melyek szerint a ki­végzettek között volt egy 12 esztendős gyermek is. A va­sárnapi összetűzések után, mintegy százötven embert tar­tóztattak le és szállítottak az Évin börtönbe. További kivégzésekről érke­zett jelentés hétfőn Tabrizból: Nyugat-Azerbajdzsán központ­jában a múlt hét második fe­lében 39 ellenzékin hajtották végre a halálos ítéletet. Gáspár Sándor Havannában Vasárnap a Kubai Dolgozók Központjának meghívására magyar szakszervezeti küldött­ség ^élén Havannába érkezett Gáspár Sándor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára. Gáspár Sándort és az általa vezetett küldöttséget a Jósé Marti repülőtéren Ro­berto Vega, a Kubai Dolgozók Központjának főtitkára, vala­mint a kubai szakszervezeti élet más vezető személyiségei fogadták. Jelen volt Jakus Je­nő havannai magyar nagykö­vet is. Gáspár Sándor Havannában a kubai szakszervezeti mozga­lom vezetőivel tanácskozik és megismerkedik a jövő évben, február 10—15-e között Ha­vannában tartandó SZVSZ- kongresszus előkészületeivel. Egyiptomi fenyegetőzés A Pravda a CIA lengyelországi beavatkozásáról Éles viták Az Egyesült Államok pél­dátlan módon avatkozik bele Lengyelország belügyeibe, azokat az erőket segítve, amelyeknek részéről — mint erre a LEMP KB Politikai Bizottságának legutóbbi állás­foglalása is rámutatott — ál­lapítja meg a Pravda tegna­pi száma. Az Egyesült Államokból a Szolidaritás, a KSS-KOR, a „Független Lengyelország Konföderációja” és egyéb el­lenforradalmi csoportosulá­sok címére pénz, nyomdafel­szerelés, tv-adók, rádióbe- rendezések és más eszközök érkeznek. Az ellenforradalmárok ol­dalán a lengyel belügyekbe történő amerikai beavatko­zásnak legkiáltóbb példája a Washington által pénzelt, a CIA ellenőrzése alatt álló Szabad Európa Rádió tevé­kenysége. 1980 augusztusa óta ez a rádió a lengyelországi szocialistaellönes erők szó­csöve és jelenleg 24 órás len­gyel nyelvű adásának 40 szá­zalékát a Szolidaritás tevé­kenységének szpnteli. A nyil­vános rádióadásokban az el­lenforradalmárok tevékenysé­gének összehangolását szol­gáló kódolt üzeneteket sugá­roznak. Egyre szorosabbá válik a népi Lengyelország ellensé­geinek és nyugati támoga­tóiknak a kapcsolata. A Szo­lidaritás már „tájékoztató iro­dát” is nyitott New Yorkban. Valójában nem a „tájékoz­tatás” ennek az intézmény­nek a feladata, hanem, hogy még szorosabbra fűzze a szá­lakat a lengyel szélsőségesek és nyugati pártfogóik között. Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök tegnap fenyegetéssel felérő figyelmeztetést intézett Etiópiához. A kormányzó Nemzeti De­mokrata Párt második kong­resszusának megnyitóján Mu­barak — aki a pártban a fő­titkári tisztet tölti bé — élesen támadta Dél-Jémen, Líbia és Etiópia nemrégiben kötött há­romoldalú barátsági és együtt­működési szerződését, úgy igyekezvén beállítani a meg­állapodást, mintha az a kör­nyező országokra nézve fenye­getést jelentene. Ezt a gondo­latmenetet követve kijelentet­te. hogy Egyiptom a térségben vele baráti kapcsolatot ápoló országok — Szudán, Szomália és Omán — ellen irányuló „bármilyen agressziót saját maga elleni támadásként fog kezelni”. Az alelnök olyan „ér­tesüléseket” idézett, amelyek szerint Etiópia Líbiával együtt — úgymond — „afrikai kalandra készül”, s óva intette Addisz Abebát a Tripolival va­ló együttműködéstől. Leonyid Brezsnyev üzenete a résztvevőkhez Olasz békedemonstráció Leonyid Brezsnyev üzenet­ben válaszolt a perugia—assisi békemenet résztvevőinek fel­hívására. Az üzenet, amelyet szombaton este hoztak nyilvá­nosságra Rómában, a követke­zőket tartalmazza: Kedves barátaim! Megkap­tam a felhívásukat. Szívélye­sen üdvözlöm a béke olasz hí­veinek összejövetelét. A Szovjetunió osztozik az Önök aggodalmában. Az új, közepes hatótávolságú ameri­kai rakéták gyártásának és az európai kontinensen, ezen be­lül Olaszországban való elhe­lyezésének, valamint a neut­ronfegyver Egyesült Államok­ban való sorozatgyártásának veszélyes terve szükségképpen aggodalommal tölti el mind­azokat. akiknek drága Európa és a világ békéje. A Szovjetunió, mint ismere­tes, síkraszállt és síkraszáll a nukleáris fegyverek felszámo­lásáért és teljes betiltásáért. Ez vonatkozik a tömegpusztító fegyverek valamennyi más faj­Merényletek Tegnap — néhány napos szünet után —, folytatódott a libanoni bombamerényietek sorozata. A Nyugat-Bejrút ke­reskedelmi központjában elkö­vetett pokolgépes merénylet csupán anyagi károkat okozott, de Zrarije dél-libanoni tele­pülésen tizenegyen életüket vesztették és harmincketten megsebesültek, amikor felrob­bant egy gépkocsiban elhelye­zett bomba. Mohszen Ibrahim, p haladó pártokat tömörítő nemzeti mozgalom főtitkára, az izraeli Feloszlatták a KOR-t A Szolidaritás-szervezet gdanski, kongresszusán vasár­nap éles viták támadtak az országos egyeztető bizottság elnökségének ama állásfogla­lásával kapcsolatban, amely a Szolidaritás egyetértését adta a szejm által a vállala­tokról hozott törvényben ér­vényesült kompromisszumhoz. Délben kért szót Lech Wa­lesa, a Szolidaritás elnöke. Ellenvéleményt nyilvánított azokkal szemben, akik a ha­talommal való szembefordu­lást, a nyílt konfrontációt sürgetik a szervezet vezető­ségétől. Hétfőn délelőtt felszólalt Edward Lipinski, a KOR ne­vű ellenzéki szervezet alapí­tóinak és vezéralakjainak egyike, és bejelentette az 1976 óta működő csoport fel­oszlását. Mint mondotta, a csoport azért döntött így, mert helyébe lépett a Szoli­daritás, amely az általuk „kez­dett munkát folytatja. Lipinski beszédében élesen támadta az ország vezetését, és tagadta, hogy a KOR el­lenforradalmi, szocialistael­lep ets célokat követett volna — majd követelte a termelő­eszközök, a szolgáltatások és intézmények magántulajdon­ba adását. A Szolidaritás kongresszusá­nak harmadik napján a gdans­ki tanácskozás résztvevői meg­kezdték a szervezet vezető testületéinek megválasztására kidolgozott szabályzat vitáját. A nap folyamán döntést hoz­tak arról, hogy a Szolidaritást irányító országos egyeztető bi­zottságnak 111 tagja lesz, s ezek között helyet kap vala­mennyi regionális szervezet el­nöke. CSAK RÖVIDEN... EGY ÉSZAKÍR rendőr méghalt, egy másik súlyosan megsebesült hétfőn délelőtt Belfast katolikusok lakta, An- dersonstown nevű városnegye­dében, amikor ismeretlen tet­tesek által kilőtt rakéták csa­pódtak be járőröző gépkocsi­jukba. MOAMER EL-KADHAFI, a líbiai forradalom vezetője va­sárnap baráti látogatásra Belg- rádba érkezett. A nap folya­mán megkezdte tárgyalásait Szergej Kraigherrel, a kollek­tív államfői testület (államel- nöksóg) elnökével. LARNACÁBÓL Belgrádba érkeztek vasárnap a jugoszláv légitársaság szombaton este el­térített Boeing 727-es gépének utasai és személyzete. A lar- nacai repülőtéren magát meg­adó három gépeltérítőt az el­rabolt Boeing 727-es gépen vit­ték vissza Belgrádba, miután a ciprusi hatóságok kiadták őket a Larnacába érkezett jugoszláv küldöttségnek, amelyet a bel­ügyminiszter helyettese veze­tett. Megnyílt a brit Munkáspárt kongresszusa Ismét Healey l alvezér Vasárnap este a dél-angliai Brightonban a párt alvezéré- nek' megválasztásával nyílt meg a brit Munkáspárt idei országos kongresszusa. A párt parlamenti képvise­lőinek, alapszervezeteinek és a társult szakszervezeteknek a választása ezen a' szavazáson ismét Denis Healey-re, az ed­digi alvezérre esett, aki első­sorban a labourista jobboldal és centrum támogatását élvez­te. Healey győzelmét azonban sokan nem fogják győzelem­nek tekinteni, mert a politi­kusnak csak kevesebb, mint egy százalékkal sikerült meg­előznie baloldali riválisát, Tony Bennt; az előbbi 50,4, az utóbbi 49,6 százalékot ka­pott. titkosszolgálattal együttműkö­dő libanoni falangistákat tette felelőssé a terrorista akciókért. tájára is. Támogatjuk az atomfegyvermentes övezetek létrehozásának gondolatát, ha­tározottan azt akarjuk, hogy Európa a béke és a jószom­szédság kontinensévé váljék. Országunk a leszerelés minden kérdésében kész tárgyalni. Következetes módon kinyil­vánítottuk és kinyilvánítjuk, hogy ellene vagyunk a konf­rontáció politikájának, hogy a nemzetközi feszültség enyhülé­sét és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élését kívánjuk. Brezsnyev ezután a szovjet embereknek az olasz nép irán­ti rokonszenvéről nyilatkozott, majd így folytatta üzenetét: A Szovjetunió továbbra is mind­azokkal együtt fog haladni, akik óhajtják a békét, a nem­zetközi biztonságot és az együttműködést. A perugia—assisi békemenet vasárnap reggel 9-kor indult az umbriai gyülekezési pontról a 25 kilométerre lévő Assisi­be. A nagy jelentőségű béke­demonstráción a demokratikus pártok magasrangú vezetőikkel képviseltették magukat. Az OKP küldöttségének élén Giancarlo Pajetta, az OKP ve­zetőségének tagja állt, a szak- szervezetek küldöttségét Lu­ciano Lama, a CGIL főtitkára vezette. Kommunista és munkáspártok nyilatkozata R hidegháborús politika ellen Athénban nyilatkozatot hoz-, tak nyilvánosságra a Földkö­zi-tenger keleti medencéje, a Közel- és Közép-Kelet, vala­mint a Vörös-tenger térsége országai kommunista és mun­káspártjainak tanácskozásáról. A dokumentum aggodalmát fejezi “ki a nemzetközi kapcso­latok romlása miatt, amely az imperializmus stratégiájának, elsősorban a „hidegháborús” politikát folytató Egyesült Ál­lamok tevékenységének ered­ménye. A szocialista közösség erejének növekedése, a nemze­ti felszabadító mozgalmak és a munkásmozgalom fellendü­lése lehetőséget nyújt az im­perializmus agresszív politiká­jának megfékezésére. A tanácskozás részvevői mindenekelőtt a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl, a Vörös-tenger, és az Indiai-óceán térségére összpontosították figyelmüket, ahol — mint megállapították — az imperialista erők és szö­vetségeseik robbanásveszélyes helyzetet idéztek elő. Az értekezlet részvevői tel­jes mértékben támogatják az Afgán Demokratikus Köztár­saság kormányának ez év au­gusztus 24-i nyilatkozatát, amely az ország körül kiala­kult helyzet normalizálását cé­lozza. A kommunista- és munkás­pártok képviselői állást fog­laltak amellett is, hogy hatá­rozott lépéseket kell tenni a háború veszélyének elhárításá­ra. Ezzel kapcsolatban üdvö­zölték az SZKP XXVI. kong­resszusán előterjesztett beke- javaslatokat. A konferencia elítélte a szovjetellenességet és kommunistaellenességet, amely a nemzetközi szolidaritás és az imperializmus elleni harc gyengítését célozza. A határozatok nyomában . ^ A pártszervezetek mint közösségek Pártunk XII. kongresszusá­nak határozatai között olvas­ható e rövid, de tartalmát te­kintve igen fontos feladat megjelölése: A párt tagjai­ban erősíteni kell a közösségi szellemet...! Lévén a mondat nem új bekezdésben — s fi­gyelmünket is egyéb kérdé­sekre összpontosítottuk — esetleg a határozatok végre­hajtása során is kevesebb fi­gyelmet fordítunk rá. Pedig az összfeladatok szerves ré­sze: azt is mondhatjuk, hogy végrehajtásuk egyik előfelté­tele. A közösségi szellem kiala­kításának, erősítésének igé­nye sem új keletű a munkás- mozgalomban, a kommunis­ta pártok tevékenységében. Ezt nem tagadja senki. De el­hangzanak megjegyzések. Pél­dául, hogy a korábbi közössé­gi magatartást, szemléletet, ak­tivitást, az egymásért érzett felelősséget ma egy befelé- fordulás, a közügyektől, a po­litikai kérdésektől való eltá­volodás, esetleg a politikával, ideológiánkkal való csendes szembefordulás, az egoizmus erősödése váltotta fel. Ezzel a megjegyzéssel kétségbe vonják a szocialista demokrá­cia, az üzemi demokrácia lé­tezését, megkérdőjelezik a pártszervezeteknek, mint kö­zösségeknek a' létét, e kö­zösségek és más testületek kollektív irányító, ellenőrző stb. szerepét, tevékenységét. A mindennapi tapasztala­tokból. a város párttagságá­val történt beszélgetésekből egyértelműen leszűrhető, hogy az aktivitás, a közösségi ma­gatartás, a közös felelősségér­zet hiányát esetenként jogo­san bíráló megjegyzések el­lenére szó sincs semmiféle el­vagy befeléfordulásról — mint általánosítható jelenségről! Párttagságunk politikai érzé­kenysége, aktivitása, tettre- készsége a döntő többségnél megfelelő, a pártvezetőségek mint testületek jól funkcio­nálnak, az alapszervezetek mint közösségek érzik sajá­tos feladataikat, tevékenysé­gültben, irányító, ellenőrző munkájukban a kollektivitás dominál. E pozitív megál­lapítások mellett természete­sen negatívumok, felszámo­landó jelenségek is akad­nak. Bírálva és alakítva A közösségi szemlélettel, aktivitással, magatartással szembeni elvárás nem azono­sítható minden vonatkozás­ban a korábbi követelmé­nyekkel. Sok tekintetben, fő­leg tartalmilag több a ko­rábbinál, hisz például a szo­cialista demokrácia csakis nagyfokú közösségi aktivitás­sal váltható valóra. Amikor közösségről, a közösségi szem­léletről beszélünk — ha mes­terségesen is — két oldalról kell megközelítenünk a kér­dést. Beszélnünk kell a párt- alapszervezetekről, azok kö­zösséget alkotó létéről, eset­leg ennek hiányáról, s az egyes párttagok közösségi te­vékenységéről, aktivitásáról, magatartásáról. Az értelmező szótár sze­rint „közösség alatt közös élet- vagy munkaviszonyok között élő, illetve közös esz­mék, célok által egyesített csoportokat értünk”. Ha a pártalapszervezeteket mint közösségeket vizsgáljuk, úgy szinte teljesen egyezik a fenti meghatározással, ami- koris azt mondjuk, hogy: „A pártszervezet működése kiter­jed (tagjai is e körből tevőd­nek össze) — jellegének és a párt szervezeti felépítésében elfoglalt helyének megfelelően — az adott termelési, hiva­tali vagy közigazgatási egl'ség területére...” A területi, vagy termelési szférában elfoglalt helyénél azonban fontosabb, sőt meghatározóbb kritérium az alapszervezeti közösségek esetében — mint ahogy az egész pártunkra vonatkozik — az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység megléte. Ezek hiánya nélkül nem be­szélhetünk közösségről. Te­gyük mindjárt hozzá, hogy a közösség hiányában nem be­szélhetünk erőről sem. Az egyes fogalmak rész­letes kifejtése nélkül csak né­hány magyarázó gondolat: „A párt tevékenységének esz­mei alapja a marxizmus—le- ninizmus. Ebből következően a pártegység megköveteli, hogy a párt minden tagja és minden szervezete eszmeileg azonosuljon a marxizmus— leninizmus alapelveivel. A párt eszmei egységére épül politikai egysége, azaz a párt a marxizmus—leninizmus el­méletére támaszkodva dolgoz­za ki politikáját. A párt­egység megköveteli, hogy a párt tagjai szervezeti-politi­kai nézeteiben és gyakorlati tevékenységükben azonosulja­nak a párt politikájával!" Csakis ezen elvek betartása mellett mondható el párt- alapszervezeteinkről, hogy közösséget alkotnak. A közösség valóságos léte­zését — természetesen a párt- alapszervezetek esetében is — egyéb elvárások is kiegészí­tik. Mint például a kollektív vezetés, az egyén és a közös­ség helyes viszonyának kiala^ kulása, az egyéni felelősség* a szabad véleménynyilvánítás, a kritika, az egyén védettsé­ge, a munka rendszeressége, stb. A közösséggel szembe­ni elvárások sokaságából adó­dik, hogy a pártalapszerveze- tek — mint más közösségek, kollektívák — valamennyi kritériumnak egyformán nem tudnak eleget tenni. Ezt sok tényező befolyásolja. Így a közösségeket fejlettségi fokuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom