Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

1981. SZEPTEMBER 29., KEDD K/hmw / Bizalom, megbecsülés A fegyveres erők, testü- letek legfőbb Jeladata, hogy magas fokon felké­szülten lássák el hivatásu­kat, a haza védelmét, -az internacionalista kötelessé­gek teljesítését, az ország belső rendje és biztonsága megőrzését — vagyis bizto­sítsák az ország, a szocia­lista világrendszer békés fejlődésének alapvető felté­teleit. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a fegyveres erők tagjai mindinkább megfelelnek a magas szintű követelményeknek. Erre szűkebb hazánkban, a Pest megyében tapasztaltak is számos példát szolgáltat­nak. Az itt állomásozó hon­védségi alakulatok katonái rendre kiemelkedő sikere­ket érnek el a kiképzésben, a gyakorlatokon. Eredmé­nyesen elsajátítják mind a szakmai tudásanyagot, mind a korszerű technika kezelését. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola hallgatói megállják a helyüket országszerte a parancsnoki posztokon. Százszámra kapnak a kato­nai alakulatoknál élenjáró, kiváló címeket az alegysé­gek, s még több a kiemel­kedő egyéni teljesítmény. A munkásőr lövészetek, gya­korlatok, ugyancsak színvo­nalas szakmai tudásról, magas fokú politikai elkö­telezettségről tanúskodnak. A határőrség megyében el­helyezkedő alakulatai ébe­ren vigyázzák államhatá­raink sérthetetlenségét. A rendőrség állománya nap mint nap bizonyít; a bonyolult viszonyok ellené­re szilárd a közrend, a köz- biztonság. A megye MHSZ- klubjaiban ezrek és ezrek tanulják meg a honvédelmi alapismereteket, bizonyít­ják képességüket a honvé­delmi sportokban. A polgá­ri védelem a szakszolgála­tok, szakszolgálati alaku­latok és önvédelmi alegysé­gek kiképzése mellett sike­resen készíti fel a lakossá­got is a veszélyek elhárítá­sára. A népből a népért — ez az elv örök érvényű a szo­cialista fegyveres erők ösz- szetételét, céljait tekintve. A békés hétköznapok ese­ményei számtalan esetben megerősítik ezen elmélet érvényesülését. Az egyen­ruhásokat ott láttuk a száz­halombattai beruházások vagy az autópályák építésé­nél. A helyi alakulatok ka­tonái nem egy esetben be­kapcsolódtak a település- fejlesztő társadalmi mun­kába. Hasonlóan a munkás­őrök, akik ugyanúgy, mint a kerepestarcsai kórház építésénél, számos számos más létesítménynél is kive­szik részüket a közös mun­kából. De ott -vannak a tisztjelöltek,' a fegyveres erők tagjai az iskolákban is: tapasztalataikkal segítik a honvédelmi ismeretek ok­tatását. Az összetartozás kölcsönösen kifejezésre jut. Szép példái ennek az MHSZ-lőterek építését elő­mozdító társadalmimunka- mozgalom éppúgy, mint az önkéntes rendőrök, a közle­kedésbiztonsági tanácsok tagjainak tevékenysége, a Pest megyei határőrközsé­gek lakosainak együttmű­ködése a hivatásosakkal, a polgári védelem aktivistái­nak önfeláldozó munkája. 'Társadalmunk fejlődésé- -*• sének alapvető feltéte­leit teremtik meg a fegyve­res erők a szolgálat fegyel­mezett, felelősségteljes el­látásával. Hivatásuk gya­korlását az állampolgárok bizalma, cselekvő támoga-' tása kíséri, melynek kézzel­fogható jele volt legutóbb, hogy Százhalombatta váro­sa zászlót adományozott a flottilla egyik új hajóegysé- ge legénységének. Ezekben a napokban számosán kap­nak kitüntetést a nehéz szolgálatot teljesítők közül. A legnagyobb elismerés azonban mégis az ország lakosságának bizalma, meg­becsülése, a népből szárma­zó. annak boldogulásáért szolgálatot teljesítő fegyve­res erők iránt. M. J. Ünnepségek, kitüntetések Pest megyében Lapunk első oldalán tudósítunk a fegyveres erők napja alkalmából rendezett- orszáigos megemlékezésekről. Tegnap a megyében is számos helyen ünnepelték meg e nevezetes na­pot, s elismeréseket nyújtottak át a szolgálatban kiemelkedők­nek. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság ünnepségén megje­lent dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, részt vettek a testületnek csapatzászlót adományozó Csepel Autógyár küldöttei is. Fövényessi Ervin, a szigethalmi nagyüzem pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszé­det, Az ünnepi parancs felolvasását követően dr. Ilcsik Sán­dor megyei Rendőrfőkapitány előléptetéseket, kitüntetéseket nyújtott át. A belügyminiszter soron kívül előléptetett öt tisz­tet. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany . fokozatát tizen­egyen, ezüst fokozatát hárman, a bronz fokozatot négyen vet­ték át. A Közbiztonsági Érdemérem kitüntetést 18-an, a Kivá­ló Munkáért kitüntető jelvényt hárman, s a Kiváló Társadal­mi Munkáért jelvényt öten kapták. Miniszteri dicséretben és Élsf ortolóból rendőrtiszt ; SOPRON. Ebben, a patinás határmenti kisvárosban szü­letett a második világhábo­rú utolsó hónapjaiban. A sportpálya szomszédságában nőtt fed, így aztán apró gyer­mekkorától figyelemmel kí­sérhette, hogy mi történik a kerítés mögött. Először csak á kíváncsiság hajtotta, később már valami más is. Kisisko­lásként már komolyan atiéti- zált, de igazából csak a Szé­chenyi gimnázium tanulója­ként vált sportemberré. Kö­zépiskolásként bekerült a ma­gyar ifjúsági válogatottba, s részt vett élete első nemzet­közi versenyén, Brassóban. ‘ R inghofer Zsolt — ma rendőr_ főhadnagy — mint az ifjúsági válogatott tagja, 'számtalan ajánlatot kapott a főváros legismertebb sport­egyesületeitől, hogy igazoljon át hozzájuk. Végül is az Új­pesti Dózsát választotta, s il964-ben az egyesület tagja ilett. — Polgári alkalmazottként, mint a lila-fehérek atlétája kerültem a Pest megyei Rend­őr-főkapitányság állományá­lba. Jól sikerült az egyesület­nél a rajtom; még abban az évben országos junior baj­nokságot nyertem. Fő erőssé- igern a 110 és a 400 méteres gátfutás volt — mondotta. A»ztán a sorkatonai szolgá­lat következett. Angyalbőr- iben is megmaradt sportem­bernek, rendszeres kapcsola­tot tartott a Dózsával. Mi­után leszerelt, tagja lett a válogatott keretnek, s ideje legnagyobb részét a tatai ed­zőtáborban töltötte. — Négyszer nyertem ma­gyar bajnokságot 400 méte­res gáton, s közben Duisburg- iban az Európa Kupán is si­került egy harmadik helye­zést kiharcolnom. Itthon többször magyar rekordot fu­tottam. Közben, 1967-ben a belügy­miniszter alhadnaggyá nevez­te ki. Beiratkozott a Testne­velési főiskolára, tanítani akart. Gyakori sérülései miatt ■azonban feladta tervét. Vé­gül a kétéves segédedzői, imajd a hároméves szakokta­tói iskolát végezte el. — Sportpályafutásom 1971- dg tartott, a Szovjetunióban . egy nemzetközi versenyen megsérültem.« Elszakadt az Achilles-ínem, s ez gyakorla­tilag azt jelentette, hogy a felgyógyulásom után sem sportolhattam. 1972-ben vég­leg leálltam, s itt a Pest me­gyei Rendőr-főkapitányságon nyomozóként kezdtem dol­gozni. Különböző osztályokon jutalomban heten részesültek. A járási ünnepségeken 111-en vettek át elismerést. Ugyancsak tegnap rendezték a Polgári Védelem Pest me­gyei Parancsnoksága ünnepségét. A megemlékezésen részt vett Lőrincz András, a Pest megyei pártbizottság politikai munka­társa. Ünnepi beszédet Pesti István, a megyei NEB munka­társa mondott. Ezután Takács Ferenc ezredes, megyei törzs­parancsnok kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapták, Erdős István és Hajóssy Já­nos alezredesek, bronz fokozatot vett át Mógor László had­nagy. A Szolgálati Érdemérmet — harminc év után: Filó Jó­zsef alezredes, 25 év után: Dömötör Antal őrnagy, 20 év után: Gál János és Grausz László őrnagyok, 15 év után: Vér Imre őrnagy, 10 év után: Dékány Mihály százados, Honvédelmi Ér­deméremmel 20 év után: Szabó Károly, 10 év után: Bérces Rezső és Béres András polgári alkalmazottakat tüntették ki. Az ünnepségen számos tanácsi dolgozó is elismerésben része­sült a polgári védelem fejlesztésében végzett « kiemelkedő munkájáért. zonyítja a KISZ-élet fellen­dülését az, hogy 1080-b^ir*el- nyerték a KISZ KB dicsérő ■oklevelét, s idén a vándor­zászló is hozzájuk került. Ez az elismerés egyben kötelezi is a fiatalokat arra, hogy a későbbiekben még eredmé­nyesebben dolgozzanak. i Kevés idő jut a családra, leginkább a három' gyerek hiányolja gyakran későn ha­zatérő édesapját. Felesége megértő társa az életben, 'ak­kor is, ha jól, vagy éppen ■rosszul mennek a dolgok. Érthető, hogy hosszan, s őszinte szeretettel beszól a családjáról. A TANULÁS még ma is foglalkoztatja. Elvégezte ugyan a rendőrtiszti főisko­lát, de jogot is szeretne ta­nulni. Még nem döntött vég­legesen, de egyre erősebb (benne ez az igény. Munkáját így is nagyra értékelik, elis­merik. Megkapta a Közbiz­tonságért érem mindhárom fokozatát, a' KISZ Pest me­gyei Bizottságától pedig a ki­váló ifjúsági vezető, vala­mint a KISZ KB oklevelét. Csitári János ismerkedtem új hivatásom­mal, s őszintén meg kell mondanom, hogy nagyon tet­szett ez a feladat. • A népgazdasági és társa­dalmi tulajdon védelmén be­lül a kereskedelem tartozik hozzá. — Tény, hogy az emberek nagy többsége becsületesen dolgozik, de mindig akadnak, akik a gyors meggazdagodás reményében választják a ke­reskedelmi pályát. Leleplezé­sük bizony sokrétű ismeretek (megszerzésére kötelezi a nyo­mozót. Ä SZABAD IDŐ az, amely igazán sokat ér a számára. Hiszen a napi feladatokon kí­vül számtalan más tenniva­lója is akad. Több mint húsz éve KISZ-tag, 1975-ben pe­dig felvették az .MSZMP-be is. Harmadik éve a megyei főkapitányság KlSZ-bizottsá- gának titkára. . Mindennél fényesebben bi­alapján különböző kategó­riákba sorolhatjuk. Az elengedhetetlen konkrétum Városunk pártalapszerveze- teit vizsgálva megállapítható, hogy a közösséggel szefnben támasztott kritériumnak álta­lában megfelelnek. Igaz, a kép itt is igen változatos. Mun­kájukra a rendszeresség, a tervszerűség jellemző. ,A terü­leten, ahol dolgoznak,' gazdár nak érzik magukat, tudják, »hogy a párt politikájáért ki kell állmok, határozatainak végrehajtásáért szervezniük, mozgósítaniok, elszámoltat- niok szükséges. Azzal együtt, hogy példamutatásuk sem nél­külözhető. Szervező, ellenőrző munkájukat mutatja: 1981 első félévében 42 pártalap- szervezetünk 105 gazdaságpo­litikai (gazdaságszervező), 143 pártélettel, 41 tömegszerveze­tekkel és 56 ideológiai mun­kával kapcsolatos kérdést tárgyalt. Az alapszervezetek által tárgyalt napirendek gyakran szerepelnek a pártcsoportok előtt is, azzal együtt, hogy a pártcsoportok nemcsak tag­gyűlési témákat tárgyalnak. A kisebb közösségek csakis ak­kor dolgoznak jól, ha nem té­vesztik szem elől a nagyobb szervezeti egységek, adott esetben a pártcsoportok, a pártalapszervezet, az alap­szervezetek, az irányító párt- bizottságok, az egész párt, ,a társadalom, a szocializmus építésével összefüggő elvárá­sokat. A közösséggel szemben támasztott követelményekből fentebb néhány már megfo­galmazásra került. Azt kell látnunk, hogy e követelmé­nyeket csakis, úgymond ap­rópénzre váltva, azaz konk­retizálva állíthatjuk párttag­ságunk, a különböző kollektí­vák elé. Ezt igaz' .ük pél­dául a pártcsoportok, amikor- is a kis kollektívák valóban legjobb ismerői a terület­nek, ahol élnek, dolgoznak. Így leginkább érzik a jelent­kező gondokat, feladatokat, tudják kivel, miként kell be­szélni, foglalkozni, itt a legtöbb a véleménynyilvání­tás, ahol leginkább vitatkoz­ni lehet anélkül, hogy meg­sértenék egymást. Különösen erőteljesen igazolja ezt az az eset, amikor különböző területeken dolgozó párttagok kerülnek egy alapszervezetbe: például óvoda és iskola, kü­lönböző szövetkezetek, ahol a párttaglétszám alacsony, de hasonló a »helyzet olyan üzemben is. mint a Járműja­vító, a Hűtőház, amikor egy- egy alapszervezelhez 50—70-en tartoznak. A bensőséges kö­zösség csak kis csoportokban alakulhat ki, e kis csoportok közösséggé válása segítheti a nagyobb egység — például a pártalapszervezet — közös­séggé válását. Az érdekközösség szerepe A közösséggé válás nem automatikus folyamat. Az együttélés, az egy alapszer­vezethez tartozás még nem jelent feltétlen közösséget. A közösségi jellegű kapcsolatok kialakulásának alapvető fel­tétele, mint már szó volt róla, hogy az emberek között lé­nyeges. széles körű valódi érdekközösség álljon fenn. A közös érdekeknek viszont tu­datossá, a magatartást meg­határozó meggyőződéssé kell válniok ahhoz, hogy a közös' ség létrejöjjön. A tudatos- ■sághoz kellő információ, a véleménynyilvánításhoz és -formáláshoz konkrét feladat kell, s az érzékenység és reagálóképesség kialakítása is elengedhetetlen. Pártalap- szervezeteink többsége jól érzékeli a közösség alakításá­nak momentumait, ha nem is minden esetben a tudo­mányos ismeretek birtokában cselekszik. Elismeréssel szóihatunk az üzemi, az intézményi és , a területi pártalapszervezeink közösséget alakító, formáló munkájáról. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy alapszervezeteink közösség- formáló tevékenysége mentes a problémáktól. Sőt! Ha a közösségi tevékenységet. a közösség létét egy más oldal­ról vizsgáljuk, bizony nem büszkélkedhetünk túlságosan. A közösség létét feltételezi a munkában való együttes rész­vétel éppen úgy, mint a kollektív vezetés, a bizalom. Ha ebből az alapállásból vizsgáljuk pártalapszerveze- teinket, úgy — bár túl mes­terségesen vagy önkényesen —, három típust különböztet­hetünk meg. RÓNAI ÁRPÁD az MSZMP Dunakeszi városi bizottságának első titkára. (A cikk második, befejező részét lapunk holnapi számá­ban közöljük.) Közös és ellentétes vo- £ nások egész serege köti ^ össze és különbözteti meg ^ a két embert. Földi Sán- f dór ősz hajú, szívélyes, $ szeretetve méltó ember; $ Horváth Géza hatalmas ^ termetű, határozott egyé- f niség, akinek pillantására f vigyázzba kapja magát az ember. Mindketten század- parancsnokok, mégpedig $ kiválóak, s mindketten a '/ munkásőrség alapító tag- jai. A ceglédi járás közis- mert, köztiszteletnek ör- i; vendő személyiségei. Poli- £ tikai elkötelezettségük, sze- £ mélyes bátorságuk, avatta ^ őket ilyenné, f Az alábbiakban övék a y. szó. £gysz»r azt olvastam egy könyvben, hogy az abonyi gépállomást 1956-ban a kom­munisták megvédjék az el- lenforradalmái'októl. Hadd mondom el, hogyan történt a dolog. Műhelyvezető voltam ak­kor a gépállomáson, trakto­rokat, cséplőgépeket javítot­tunk, amikor kitört az őrület. Jött hamarosan egy gazem­ber, hogy adjunk traktort a szobordöRtéshez. Egyik trak­torosunk válaszul fenéken rúgta az illetőt, aki erre gyorsan elhordta az irháját. A gépállomáson dolgozók közül körülbelül 40-en vol­tunk olyanok; akik azt mond­tuk, itt a nép vagyonát nem kaparintja meg a hőbörgő söpredék. Szereztünk két ka-’ rabólyt, igaz, töltény nélkül, ezt a „fegyvertárat” egészí­tettük ki vasrudakkal, és éj- jeí-nappal őrködtünk a gép­állomáson. Így aztán nálunk nem is Volt semmiféle rándarílozás. 'Persze, fenyegetni eljöttek közénk. Az igazgatónkat azért fenyegették, mert mi nem sztrájkoltunk, engem meg azért, mert korábban politi­kai ' tiszt voltam a hadsereg­ben. November 4-én reggel lé­legeztünk fel, mert akármi­lyen bátornak és állhatatos­nak mutattuk magunkat, azért addig mégiscsak fél­tünk. Hadd jegyezzem itt meg, hogy akik szembeszegültek nálunk az ellenforradalmá- rokkal, nem mindnyájan vol­taic párttagok. • így utólag visszagondolva nagyon fon­Századparancsnokék fosnak látom viszont azt,»hogy Pelle Sándor és Dodosi Fe­renc, az akkori igazgató, il­letve műszaki vezető egy pil­lanatra sem ingott meg a fe­nyegetések hatására. Talán mondanom sem kell, hogy az ellenforradalom le­verése után Abonyban első­ként a gépállomáson alakult meg a pártszervezet. Decem­berben már mondogattuk: fegyver kell nekünk, és ak­kor nem emelhet kezet bün­tetlenül senki sem a népha­talomra. Február 2-3-án az­tán azt mondja nekem Mádi Béla községi párttitkár: Sán­dor, te leszel a rajparancs­nok. Egy hétre rá meg azt mondja: még sem rajt, ha­nem szakaszt szervezünk ná­latok és Ceglédhez fogtok tar­tozni. No, jól van. 26 emberre volt szükség, s több mint 40- en rögtön jelentkeztünk. Vol­tak közöttünk 19-es veterá­nok. de volt 18 éves fiatal­ember is. 1964-től az akkor- megalakult szakasz század lett. s abonyi és köröstetétle- ni munkások, .parasztok te­szik ki a nagy többségét. Czokták mondani: ezt az embert az isten is en­nek, vagy annak teremtette. Hát én világéletemben kato­na akartam lenni. 19 évesen, 1946-ban hivatásos katoná­nak, három évre rá ÁVH-s- nak jelentkeztem. 1952-ben valami nagy igazságtalanság történt velem, minek arról már beszélni, szóval leszerel­tek. és a ceglédi Belsped ra­kodómunkása, majd vezetője lettem. Ott ért az ellenforra- (dalom. 1 Október 23-án a városi (pártbizottságnak felajánlot­tam katonai ismereteimet. Az •volt akikor a meggyőződésem, és az ma is. hogy tíz elszánt (golyószóróssal helyükre tet­tem volna a munkáshatalom ellen támadó helyi bandákat. Talán mondanom sem kell, hogy ez a felajánlásom ak­kor nem járt az általam várt ■sikerrel, így hát csak fojto­gatott a düh, amikor az ÁVH- sokat gyilkolta a csőcselék. November 4-én hajnalban egy honvéd őrnagy keresett ifel és azit mondta, most már a helyzet rendeződik, vigyáz­zak a vállalatra, ne enged- ijem széthordani az értékeket. Mikor a munkásőrséget Cegléden megalakították, elő­ször szakaszparancsnok let­tem. Akkori egységparancsno­kom, Szűcs János olyan em­ber volt, aki nem ismer le­hetetlent. ,Vele bármikor tűz­be mentünk volna. Tanúsít­hatják ezt a ma is szolgáló alapító tagok: Dénes József, Fekete* János, Gyarmati Mi­hály, Kazai Gábor, Kristo Mihály és Zakar János. Ha megkérdezik tőlem, miért lettem munkásőr, kér­déssel válaszolok: nézhettem ■tétlenül a becsületes ember azt a tobzódást, azt a gyilko­lást, amit 56 októberének vé­gén a munkáshatalom ellen támadó osztályellenség végbe­vitt, s amire a „műk” jelszó­val 57 márciusában újra ké­szült? Amikor fegyvert adtak a kezünkbe, akkor már tudtuk mindnyájan, hogy legyőzhe- tetlenek vagyunk. Ez az ér­zés ma is ugyanolyan 'erős bennünk, mint akkor. Nagyon hosszú lenne, ha felsorolnám a gazdasági é politikai munkámért kapok kitüntetéseimet. Ma már rok­kantsági nyugdíjban vagyok, de a munkásőrségbeli felada­taimat mindaddig el akarom látni, amíg azt nem mondják feletteseim: köszönjük, elég. , ^ Mi maradt ki a parancs- ■>nokok elbeszéléséből? Töb- ^ bek között a feleségek $ iránt érzett hála és elis- $ mérés! Mindkét feleség ff, megkapta a munkásör em- $ lékérmet. „Feleségem 45- % tői párttag, természetes, á hogy mindenben segített" — | mondta Földi Sándor. ,„32 ‘ éve szolgál mellettem — mondta félig tréfásan, fé- f lig komolyan Horváth Gé- % za —. s ez a. szolgálat nem $ volt könnyű.” Mindkét parancsnok két | fiú édesapja. Szóval, sok ^ a közös vonás az életük- $ ben. Parancsszavukra egy- $ egy munkásőrszázad kész í mindenkor cselekedni. Cseri Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom