Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

1981. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Néhány ezren a törvénnyel szemben Az elmúlt évtizedek politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésé­nek eredményeként sűrűn lakott, sa­játos településszerkezetű gyűrű, úgynevezett agglomerációs övezet alakult ki a főváros körül. Az öve­zet határait hivatalosan is kijelölték, így hét járásunkat érintően négy vá­ros, valamint 39 község és nagyköz­ség tartozik ide. Az agglomerációs övezet a megye egész területének mintegy negyede, de itt lakik a megye lakosságának 40—45, az érintett járások lakossá­gának pedig 56 százaléka. A megye egész területén érzékel­hető a lakosság számának gyors nö­vekedése. Különösen szembetűnő ez a főváros közvetlen közelségében. A növekedés jelentős része az ország távolabbi területeiről való beván­dorlás eredménye. A bevándorlásból eredő szaporulat már néhány évti­zede meghaladja a természetes sza­porulatot. A folyamat nem egyedül­álló, világszerte ismert. Elsősorban a gazdasági növekedés és a gazda­sági szerkezet átalakulásának követ­kezménye. A jobb és több munkale­hetőség, elsősorban a főváros mun­kahely-kínálata a vonzóerő. Először általában egy-egy családtag, majd az egész család változtat lakóhelyet és keres munkát a fővárosban, a megye ipari üzemeiben vagy termelőszövet­kezeteiben. A családok többsége nagy erőfeszítéssel és áldozatvállalással te­remti meg új otthonát. Néhány köz­ségünkben már egész utcasorok is­mertek, ahol csak szabolcsiak, vagy más, azonos tájegységről beköltözők laknak, építették fel otthonaikat. Az útóbbi években megfigyelhe­tő már egy fordított folyamat is. Budapestiek közül is sokán keresik a lehetőséget — különösen a nyug­díjasok, vagy a nyugdíjhoz közelál­lók —, hogy a főváros közelében ugyan, de falusias, meghittebb kör­nyezetben találjanak lakóhelyet. A köznpnti elhelyezkedés és a párat­lan természeti adottságok következ­téiben ezén a területen alakult ki az ország egyik legnagyobb idegenfor­galmi és üdülőövezete. Az agglomeráció munkaképes ko­rú lakosságának 65—70 százaléka ipari vagy építőipari foglalkozású, közülük kerül ki a‘megyéből napon­ta a fővárosba ingázó 160—170 000 dolgozónak jelentős része. Nem tud lépést tartani Az agglomerációs övezetbe ideig­lenes vagy végleges letelepedési szándékkal érkezők egy kisebb ré­sze bizonytalan egzisztenciájú, ala­csony műveltségi, és képzettségi szintű, gyakran munkahelyet változ­tató személy. Többen már korábban is összeütközésbe kerültek a törvény­nyel, büntetett vagy többszörösen büntetett előéletűek. Az országos át­lagot meghaladó népsűrűség és a gyakori lakó- és munkahelyváltoz­tatás égető szociális problémákat, nehezen ellenőrizhető bűnügyi fertő- zöttséget eredményez. Alacsonyabb műveltséggel ' Sok az albérlet. Az őslakosok kö­zül egyesek természetes megélhetési és meggazdagodási forrásnak tekin­tik az albérletekből, ágybérletekből, illegális munkásszállások létesítésé­ből származó jövedelmet. Itt lakik a megye összes albérlőjének mintegy 66 százaléka. Az új környezethez még nem kötődő, alacsónyabb mű­veltségi szintű emberek szórakozási igényei ritkán terjednek túl az ita­lozáson. A családjuktól távol élőket nem köti a korábbi családi kontroll, az ismeretlen közegben feloldódnak a gátlások. Az átlagosnál tögb a garáz­daság, az erőszakos jellegű bűncse­lekmény és nem ritka az emberölés sem. A részeg indulat gyakran tor­kollik jóvátehetetlen családi tra­gédiába, mint például annak a fia­talembernek az esetében, aki csalá­di vita közben konyhakéssel megse­besítette feleségét. Az eszméletlen asszonyról azt hitte, hogy meghalt, ezért növényvédő szerrel öngyilkos­ságot követett el. A fiatalasszony a gondos orvosi ápolás eredményeként szerencsére életben maradt. Ebben az övezetben követtek el sorozatos, szándékos emberöléseket a rendőr­gyilkos Sós Lajos és társai. A rablások és más erőszakos bűn­cselekmények száma az összes bűn­cselekményekhez viszonyítva az agg­lomerációban sem jelentős. Ezek azonban jellegüknél fogva időnként nyugtalanítják a közvéleményt. Többségük alkalomszerű, és ittas emberek ellen irányul. A súlyos, erőszakos bűncselekmények tetteseit szinte kivétel nélkül felderíti a rendőrség, nem kerülik el a méltó büntetést. Az agglomerációs övezet település- szerkezete gyorsan változik. Rövid idő alatt alakultak ki- olyan nagy­községek, amelyek lélekszámúkat te­kintve már megértek a városi rang­ra. Feloldódott a zárt településjel­leg, kevésbé ismerik egymást az egy községben lakók. Az ismerethiány­ból és a szociális összetételből ere­dően néha hiányos a lakosság segí­tőkészsége is. Az ismert Csapanszkij Orsolya-ügyben például az elkövető úgy élt és mozgott a kislánnyal Gyűl községben másfél hónapig, hogy a közlemények és felhívások ellenére senkinek sem tűnt fel. Gyakoribbak itt a tulajdon elleni bűncselekmények, elsősorban a be­töréses lopások, mint a megye más területein. Az üdülőkben és hétvégi házakban a tulajdonosok ma már jelentős értékeket is tárolnak. A hét közben vagy télen lakatlan víkend- házak kedvelt célpontjai a betörők­nek. Üdülőterületre őröket Nem győzzük eleget hangsúlyozni, a biztonságos zárak és rácsok felsze­relésének jelentőségét. Kisebb anya­gi áldozattal nagyobb kártól óvhat­ják meg magukat a víkendház-tu- lajdonosok. Követésre méltó a Rác­kevei Duna-ágban néhány üdülőhe­lyi bizottság kezdeményezése. Nyug­díjasokat vagy főfoglalkozású őröket szerződtetnek, és ennek költségeit az üdülőtulajdonosok közösen viselik. A bűncselekmények többségét ezen a területen is egyedül, vagy alkal­mi társtettesi kapcsolatban követik el. Szervezett alvilág nálunk sincs, ugyanakkor az utóbbi években már találkoztunk néhány olyan esettel, amely alkalmilag szerveződött bűnö­zőcsoport tevékenységére utal. Ilyen volt többek között a már említett Sós Lajos-féle bűnbanda, vagy a ke­vésbé ismert Zsedényi Lajos és tár­sai, akik a ráckevei járás területén követtek el sorozatban betöréses lo­pásokat. Kiszűrik az ittasakat A motorizáció fejlődésével, a gép­kocsik számának növekedésével a bűnözésnek egy új változata — az úgynevezett mozgóbűnözés jelent meg. A gépkocsival közlekedő bű­nözők egy éjszaka lakóhelyüktől tá­vol három-négy bűncselekményt is elkövetnek, és utána szinte nyom­talanul eltűnnek a nagyváros for­gatagában. Egy-egy Budapesten vég­rehajtott nagyobb méretű rendőri akciót követően tapasztaljuk a fővá­ros bűnözőinek, gyanús elemeinek megjelenését az agglomeráció, és szélesebben a megye területén is. Ugyanakkor a főváros területén el­követett rablások, betöréses lopások és más bűncselekmények elkövetői között jelentős számban találhatók megyei lakosok. Ezért gyakori, hogy a közigazgatási határokra való te­kintet nélkül együtt dolgozik a fő­város és a megye rendőrsége. Az ország közlekedési hálózata Budapest-centrikus. Szinte minden jelentős út- és vasútvonal áthalad a megye és az agglomeráció terüle­tén, közúti gépjárműforgalmunk lé­nyegesen nagyobb, mint más terüle­ten. Évente jelentős számmal emel­kedik a megye gépjárműveinek szá­ma Js. Szerencsére vele párhuzamom san nem növekedett a közúti bal­esetek száma. Az elmúlt években ugyanis alig több, sőt helyenként ke­vesebb baleset történt, mint koráb­ban. Rendőreink az önkéntes rend­őrök segítségével mindent megtesz­nek, hogy a forgalomból kiszűrjék az ittasan vezetőket, azokat, akik a közlekedési szabályok megsértésé­vel mások életét és testi épségét ve­szélyeztetik. Tapasztalataink szerint a büntetések és intézkedések közül a legnagyobb visszatartó hatása a vezetői engedélyek bevonásának van. Törvényes keretek között a jö­vőben még gyakrabban kívánunk él­ni ezzel a lehetőséggel. Biztosak va­gyunk abban, hogy ez találkozik ál­lampolgáraink igazságérzetével. A megyei rendőr-főkapitányság nagyon nagy gondot fordít e sajátos és összetett terület, az agglomerációs övezet közrendjének, közbiztonságá­nak javítására. Rendőreinket arra neveljük, hogy kulturáltan, segítő­készen intézzék a becsületes, töri vénytisztelő állampolgárok ügyes­bajos dolgait, legyenek határozottak és kemények a bűnözőkkel, antiszo­ciális elemekkel szemben. Ez nem kettős magatartás a rendőrség mun­kájában, hanem jó értelmű differen­ciálás. Munkánkban felbecsülhetet­len értékű segítséget kapunk több ezer önkéntes rendőrünktől, önkén­tes társadalmi segítőktől. Áldozat­kész segítségükre a jövőben még ins kább számítunk. A társadalom támogatása, az ál­lampolgárok segítőkészsége — mint ahogy ez múltkorában a budaörsi ABC-áruházi betörők elfogásánál és sok más esetben is megnyilvánult — munkánk alapfeltétele, élni kívá­nunk ezzel a támogatással. Pártunk jogpolitikai irányelveinek valóra vál­tása, a rend és biztonság közös ér* dekünk. DR. ILCSIK SÁNDOR, Fest megyei rendőr-főkapitány A lakosság számának gyors nö­vekedésével nem tud lépést tartani a szociális ellátás fejlesztése. A me­gyei erőfeszítések és az igen jelentős társadalmi segítség ellenére az agg­lomerációs övezet szociális és kul­turális ellátottsága elmarad az or­szágos átlagtól. Egy terület bűnügyi fertőzöttsé- gét a lakosság számához viszonyítva szoktuk jellemezni, oly módon, hogy hány bűncselekmény esik tízezer vé­tőképes lakosra. Ezt és más adatokat is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a megyében a közrend és köz- biztonság jó, a bűnügyi fertőzöttség nem haladja meg az országos átla­got. A megyében és az agglomerá­ciós övezetben is lakosságunk döntő és túlnyomó többsége becsületesen élő, tisztességesen dolgozó, törvény- tisztelő állampolgár. Alapvetően rend és nyugalom van a megyében és az agglomerációs övezetben is. Nyugodtan és biztonságban lehet élni és dolgozni. Nyugodtan tölthetik el a hétvégét vagy szabadságukat azok a százezrek, akik idejárnak pihenni. A megye majdnem egymilliós la­kosságából mindössze néhány ezer az, aki törvényeinkkel szembeszegül­ve, bűncselekményt követ el, és így a rendőrség és más igazságügyi szer­vek látókörébe kerül. A főváros bűnügyi és közbiztonsági helyzete erőteljesen befolyásolja a megye bűnügyi helyzetének alakulását, és ez fordítva is igaz. Az elmúlt évben a megye területén követték el az or­szág összes, ismertté vált bűncse­lekményének nyolc százalékát. A megyét .terhelő bűncselekmények — területhez és lakossághoz viszonyí­tottan — aránytalanul nagy részét, az agglomerációs övezetben követik el. A ma gondjai, a jövő tervei Hivatás- és szabadidő-forgalom Beszélgetés Klézl Róbert KPM-miniszterhelyettessel A fejlődésnek, sőt az életszínvonal alakulásának is lényeges tar­tozéka a lakosság utazásainak kulturált biztosítása. A személyszál­lítási igények részben a dolgozók munkába járásával és a tanulók iskolába járásával, részben a szabad idő kihasználásával függenek össze. Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettestől arra kértünk választ: milyen manapság a személyközlekedés? Az utazás minősége — A személyforgalom egészén be­lül az elsőként említett, úgynevezett „hivatásforgalom” túlsúlyban van, de az életmód, az életkörülmények változásával, az úgynevezett „szabad idő-forgalom” fejlődése a dinamiku­sabb. A minőségnek mindaettoben egyre növekvő szerepe, gazdasági­politikai jelentősége van. A munka­helyre való utazás színvonala a mun­ka hatékonyságára, míg az utazással eltöltött idő a pihenés, a szabad idő tartamára van hatással. A szabadidő­forgalom minőségi összefüggései ter­mészetesen ennél bonyolultabbak; az életmódra, életkörülményekre gya­korolt hatása azonban tagadhatatlan. A hazai személyszállítás mennyiségi és minőségi alakulására az utóbbi évtizedben egyre nagyobb hatással van a magánautók számának feltar­tóztathatatlan növekedése. Nemzet­közi tapasztalatok is alátámasztják, hogy az egyéni közlekedés gyors fej­lődése — a tulajdonos szempontjából kétségtelen előnyök mellett — a tár­sadalom számára egyre nehezebben megoldható problémákat vet fel. Csak utalok a forgalombiztonság, az üzemanyag-ellátás, a környezetvéde­lem kérdéseire. Erre vezethető visz- sza, hogy közlekedéspolitikai célkitű­zéseink a tömegközlekedés fejleszté­sének feltétlen elsőbbségét hangsú­lyozzák. — Az elmúlt ötéves időszakban a személyszállítás egészére az egyéni közlekedés átlagosnál gyorsabb üte­mű, a tömegközlekedésben pedig az autóbuszközlekedés viszonylag dina­mikus fejlődése volt a jellemző. Ho­gyan ítélhető meg tehát az utasfor­galom alakulása? — A tömegközlekedés előtérbe he­lyezésének egyik számottevő ered­ménye, hogy az elmúlt tervidőszak­ban minden 200 lakosnál nagyobb te­lepülést bekapcsoltak az országos autóbusz-hálózatba. Javulást sikerült elérni az utazás minőségében is. Nagy szerepe volt ebben, hogy a Vo­lán autóbuszainak többsége ma már a korszerű Ikarus 200-as típuscsa­ládból való. Ennek köszönhető, hogy a települések helyi közlekedésében mérséklődött a zsúfoltság, javult a munkás- és tanulószállítás. A fővá­rosban főként a metróhálózat bőví­tése vezetett az utazás minőségi fej­lődésére. Nem lehetünk azonban elé­gedettek az utazás „kulturáltságára” jellemző, számszerűen nem mérhető tényezők — tisztaság, utastájékozta­tás, udvariasság stb. — többnyire emberi múlasztásokra visszavezethe­tő alakulásával... Az 1976—1980. közötti években, a korlátozott anyagi lehetőségekkel arányosan ugyan, de viszonylag számottevően bővült, kor­szerűsödött a közlekedés eszközállo­mánya. A személyszállítás javulását — a járműbeszerzéseken túlmenően — hálózatkorszerűsítési, pályaudvar­fejlesztési beruházások is előmozdí­tották. Az ötéves tervidőszak végéig a többi között megépült 45 km autó­pálya és 35 km félautópálya, megva­lósult mintegy 315 km út és 195 köz­úti híd korszerűsítése, 122 km bekö­tő út épült és kb. 6700 útburkolatot erősítettek meg. Metró, trolibusz — Nézzünk előre is. Mit várhatunk az elkövetkező években? — Továbbra is egyik alapvető ágazatpolitikai célkitűzésünk a tö­megközlekedés fejlesztése. A korlá­tozott lehetőségek miatt célunk a színvonal szerény mértékű javítása, a területi ellátottság különbségeinek kiegyenlítése. Kiemelt feladat az át­lagosnál gyorsabban növekvő helyi és városkörnyéki utazási igények ki­elégítése... Miközben a budapesti tömegközlekedési igények nem vál­toznak lényegesen a következő öt év-; ben, a vidéki városokban számottevő,' mintegy 20 százalékos növekedés várható. Budapesten tovább épül a metró. A fővárosban és egyes nagy­városokban jobban előtérbe kerül a környezetet kevésbé zavaró, kedve­zőbb energiafelhasználású villamos üzemű troliközlekedés. Budapesten 20 km-rel, vidéken 44 km-rel bővült a hálózat. A növekvő igényekhez szükséges járműkorszerűsítés mellett mind halaszthatatlanabbá válik a jó­részt elavult üzemeltetési háttér fejlesztése, valamint a tömeg- és gépkocsiközlekedés számára egyaránt fontos pályafeltételék (utak, hidak, csomópontok, villamosvágányok) ja­vítása ... Mindezekhez azonban az előző időszakhoz hasonló, vagy annál szerényebb lehetőségekkel számolha­tunk. Ez kényszerítőén előtérbe he­lyezi a szervezési intézkedéseket, amelyeket az érdekelt tanácsokkal közösen kell megvalósítanunk. Ilye­nek például a lépcsőzetes munkakez­dés szélesebb körű bevezetése, a tö­megközlekedési útvonalak mentén található üzletek jobb áruellátásának megszervezése, a belvárosi raktárak fokozatos kitelepítése, a tömegközle­kedési szempontból fontos és az or­szágos utakat tehermentesítő tanácsi utak ésszerű egyirányúsítása, korsze­rűsítése, a parkolás szabályozása, fej­lesztése, a tömegközlekedési hálóza­tok ésszerűbb kialakítása, az indo­kolatlan párhuzamosságok megszün­tetése. A mintegy 60 ezer km tanácsi (ebből több mint 30 ezer km belterü­leti) úthálózat fejlesztésénél, korsze­rűsítésénél jobban kell érvényesülnie a városi gyűjtőutakra való koncent­rálásnak, a legjobban túlterhelt vá­rosi utak és csomópontok tehermen­tesítésének, a főutakra összpontosuló forgalom megosztásának. Mindezek megvalósulása is, a növekvő forga­lom következtében, a városi közleke­désben lényegében a színvonal meg­őrzését, egyes már-már kritikus he­lyeken a feszültségek enyhítését, más településkategóriákon belül pedig a különbségek kiegyenlítését eredmé­nyezheti. Korszerűbb vasút — Mi várható a legtöbb utast száI« Zítő vasúttól? — A távolsági utasforgalomban várhatóan növekedni fog a vasút igénybevétele. Ezt az utazások minő­ségének javításával is elő kívánjuk segíteni. A vasúti járműállomány mintegy 400 személykocsi beszerzé­sével korszerűsödik, továbbá felújí­tanak 1400 km vasúti pályát, 440 kan hosszúságban önműködő biztosítóbe­rendezést szerelnek fel, s villamosí­tanak 280 km vasútvonalat. A gőz­vontatás a következő öt éven belül gyakorlatilag megszűnik. — Hogyan ítéli meg az autóbusz« és személygépkocsi-forgalmat? — A közúti járműállomány korsze­rűsítését mintegy 8 ezer autóbusz forgalomba állítása segíti. Egyszers­mind számolni kell 1985-ig, mintegy 600 ezer személygépkocsi importjá­val. Az autók száma így eléri a más-; félmilliót... A továbbra is dinami­kusan növekvő közúti forgalom szá­mára lehetőség szerint javuló felté­teleket kell teremteni. Ezt segíti a közúthálózat fejlesztésére, korszerű­sítésére előirányzott mintegy 54 mil­liárd forint, amiből 63 km autópá­lya és 49 km félautópálya épülhet, s folytatódhat a főutak és összekötő- utak burkolatmegerősítése, a kis for­galmú alsóbbrendű utak állagmeg­óvó fenntartása, valamint a hat mé­ternél keskenyebb útburkolatok ki- szélesítése ... A jövőben fokozottab­ban számolunk a nem közlekedési vállalatok tulajdonában lévő, úgyne­vezet közületi autóbuszok szervezet­tebb, céltudatosabb felhasználásával, elsőrendűen a munkásszállítások színvonalának javítása céljából. Nem a korlátozásokat, hanem a jobb ki­használást segítő ösztönzést tartjuk célravezetőnek. FAHIDY JÓZSEF á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom