Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

Látogatás az újjászülető Rókusbán A korszerűen felszerelt intenzív osztály Hajdanán az anyák mesmentő­je, Semmelweis Ignác gyógyított itt. A Rókusról van szó, a Pest megyei Tanács Semmelweis-kór- házáról. Rekonstruálják. Aki körülnéz, bizony első pillantásra a felfor­dulás ötlik szemébe. Gépek, épí­tőanyagok, munkások. Látni per­sze, fehér köpenyeseket is, amint a deszkák, a sóder halmait ke­rülgetik, gyógyító ügyekben igye­kezvén, Hiszen a beteg nem vár­hat. Szinte csak a főfalak maradnak a régiek. Félmilliárd forintnyi összeget emészt fel az újjáalakí­tás. A generálkivitelező Budai Járási Építőipari Szövetkezet dol­gozóin kívül nyolc alvállalkozó cég munkásai serénykednek, hogy mielőbb befejeződjön a rekonst­rukció. Négy ütem. Az első — a Már­kus Emília utcai szárny építése — 1978-ban kezdődött, s tavaly ősszel már birtokba is vehették az új belgyógyászati, intenzív és sebészeti osztályt, ä műtőket. Most a második ütemben, már elkészült a Rákóczi úti oldalon a födém, a tető, az épületben a kő­művesek, szerelők, bürkötök dol­goznak. Alapozzák a harmadik traktus, a 120 ágyas új pavilon épületét is. Ahogy haladnak előre az épí­tők, úgy hátrál a kórház. S ahogy végednek áz építők, úgy lép egyet előre a kórház. A határidő: 1984 vége... Addig csak az egyik ab­lak melletti sárga prőbaíestés árulkodik arról, milyen is lesz, ha elkészül a külső burkolat is. Barcza ZsoK képriportja Műtéthez készíti élő az instrumen­tumokat Edelényi Emőné műtősnő ■ Ellopták a múmia két karját A kriptaablakon hatoltak be Ez év tavaszán az ürömi gyerekek játék közben felfi­gyeltek arra, hogy az ablakon át valaki behatolt Alekszand- ra Pavlovna sírkápolnájába: nyitva a koporsó, jól látható az 1801-ben szakszerűen mu- mifikált tetem. Szóltak a gondnoknak, ő a rendőrség­nek. A különös sírrablásról Pintér Gyula alezredes, a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnüldözési osztályá­nak vezetője és Horváth And­rás százados, a nyomozás ve­zetője tájékoztatta lapunkat. Az eset teljes megértéséhez szükség van a történelmi visz- szapi Hántásra is. Ki volt Pavlovna? Alekszandra Pavlovnát, I. Pál orosz cár leányát József nádor vette nőül. Néhány évig éltek együtt; Pavlovna 17—18 évesen, a szülés után meg­halt. Holttestét nem a budai várban helyezték el, hanem a közeli Ürömön, az akkori ná­dori birtokon külön kriptát építettek számára. Ezt a tör­ténelem során többször ki­fosztották, de a kettős kopor­sót — kívül cinnel összeillesz­tett réz, belül fa —, nem feszí­tették feh Most ez történt. Mivel a történészek között régóta tart a vita: vajon nem mérgezték-e meg annak ide­jén Pavlovnát; s dr. Kiszely István antropológus irányítá­sával egy-két éve végeztek tu­dományos vizsgálatot — mi­közben felújították a mumifi- kált tetem ruházatát stb. —, joggal gyanították: valamiféle ellenvizsgálatról lehet szó, ál­tudományos kutatás áldozata lett a múmia. E feltevés mel­lett szólt az is, hogy a közel­múltban több műkincsrablás történt. Részletes körözés A helyszíni szemlén megál­lapították, hogy a szellőzőnyí­lás egyik rácsát elfűrészelték, onnan kötélen ereszkedtek le a kriptába. A lábnyomok 4—5 tettesről tanúskodtak. Eltűnt: a halotti kereszt (nagy mére­tű, aranyozott ezüst) és a holttest gyűrűi (arany). Ám: kitörték a múmia két alkar­ját — olyanok, mint a szá­raz faág —, nagy fizikai erő kellett hozzá. Nem vitték el: a keresztelői aranykeresztet a nyakból, s elgurult egy aranygyűrű is. Az elkövetés módja ellene szólt annak, hogy szervezett, profi műkincsrabló banda működött volna itt. Az antropológus az eltűnt dolgokról alapos leírást nyúj­tott, így részletes körözést ad­hattak ki. A Szolnok megyei rendőrök megtudták, hogy a környéken avar kori sírokban illetéktelen emberek kutat- gatnak. összefüggés lenne? A szervezett figyelés révén tet- tenérték a magánásatásokat folytatókat. Az ürömi ügyet nyomban beismerték. A kriptarablás április köze­pén történt, 26-án volt a hely­színi szemle. A gyanúsította­kat június 23-án — a házku­tatás után —, vették előzetes letartóztatásba. Schirilla és társai A továbbiakban a nyomo­zást a Pest megyei Rendőr­főkapitányság illetékesei vé­gezték. Megismerkedtek a tet­tesekkel: Schirilla György 20 éves, S. Tamás 17 éves fiatal­Érdekvédelem Vénás injekciót kap dr. Meggyes! Miklós adjunktus és Petzer Valéria egyik hctege . A dolgozóknak jogukban áll minden olyan esetben, amikor munkaviszonnyal kapcsolatos jogaikat munkáltatójuk meg­sértette, munkaügyi vitát kez­deményezni. A vállalati mun­kaügyi döntőbizottság olyan­kor is köteles foglalkozni a dolgozó kérelmével, ha az nem valós, hanem csupán vélt sé­relmet tartalmaz. Az alapta­lan követeléseket azonban nyilvánvalóan el kell utasítani. Nem jelenthet jogos sérel­met a dolgozó számára az olyan vezetői figyelmeztetés sem, amely a munkavégzés módjára vonatkozóan indokolt, megala­pozott bírálatot tartalmaz. Ezzel szemben jogos a dol­Az ú] belgyógyászati osztály modern kórtermében kényelmes körül­mények között pihennek a betegek gozó sérelme minden olyan esetben, amikor a vállalati in­tézkedés vagy éppen mulasztás hatására személyes jogait nem érvényesítheti. A dolgozónak alanyi joga van például a he­ti pihenőnapra, arra, hogy ez havonta legalább egyszer va­sárnapra essen, aztán termé­szetesen joga van a törvényes szabadságra, a munkakörének megfelelő bértétel szerinti be­sorolásra — és még hosszan sorolhatnánk a példákat. Rendkívül fontos tudni, hogy a dolgozók jogos sérelmeik or­voslását csak meghatározott határidőn belül kérhetik. A Munka Törvénykönyve szerint ugyan a munkaviszonyból szár­mazó igény általában három 1 év alatt évül el, egyes esetek­ben a jogszabály ennél jóval rövidebb határidőt ír elő. Így például a kézbesítést követő 15 napon belül lehet előter­jeszteni a kérelmet a munkál­tató egyoldalú intézkedésével végrehajtott tényleges munka­szerződés-módosítás, a mun­kaviszony megszüntetése, a fegyelmi határozat, a munkál­tatói figyelmeztetés, a kártérí­tésre, leltárhiány megfizetésére és a tévesen kifizetett munka­bér visszafizetésére kötelező határozat, valamint a fizetési felszólítás ellen. Ezt a rövidebb határidőt az említett ügyeknél elsősorban az indokolja, hogy a vita ter­mészeténél fogva egyik fél sem tartható hosszabb ideig bizonytalanság ban. a dolgozó kérelméről a munkaügyi döntőbizottság ha­tározattal dönt. Ennek rendel­kező részében fel kell hívni a feiek figyelmét a jogorvoslat lehetőségére. A határozat ellen a dolgozó és a vállalat egy­aránt 30 napon belül keresettel fordulhat a munkaügyi bíró­sághoz. A keresetet a határo­zatot hozó döntőbizottságnál kell előterjeszteni, amelynek elnöke azt az ügy összes ira­taival együtt három napon be­lül köteles továbbítani a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi döntőbizottság jog­erős határozata rendkívüli jogorvoslatként ügyészi óvás­sal is megtámadható. Dr. Deák András korú, Ralovich Béla 21 éves, Annus László 19 éves, Mol­nár Károly 37 éves budapesti lakosokkal. 1 Horváth András százados szerint a fiatalemberek intel­ligenciaszintje jóval maga­sabb az átlagosnál. Mi hozta össze őket? A 17 éves S. Ta­más fokozott, szinte beteges érdeklődése az emberi csontok iránt. (Ezt szocializált formá­ban is kiélhette volna, ha se­gít a régészeti ásatásokban, vagy kórházban vállal mun­kát. ö azonban sportolt, ke­mény edzési terv szerint, s nem ezt az utat választatta.) Az ifjú S.-ről kiderült, hogy már kisgyermek korában is temetőket rajzolt, később há­lószobája megtelt emberi ko­ponyákkal. A szülők próbál­ták visszaszorítani, illetve he­lyes Irányba terelni különös vonzódását a csontokhoz — de nem sikerült. Így került melléje Molnár Károly, aki az egyik futóver­senyen harmadik helyen vég­zett. s a család barátja lett. Vigyáznia kellett volna Ta­másra, nehogy rosszat tegyen. Ám éppen róla derült ki, hogy nincs tisztában cselekedeteinek súlyával, ahogy magáról mondja. (Az elmeorvosi szak- vélemény még nem készült el.) Schirilla György szinte véletlenül került bele a mű­kincsrablásba: megkérték, hogy menjen velük a kirándu­lásra, mert nehéznek' ígérke­zik. Ralovich Béla viszont ugyancsak vonzódott a csont­vázakhoz, róla sem nyilatko­zott még az elmeszakértő. An­nus László szegénysorsú gye­rek volt, S. Tamásnak azért segédkezett a „csontszerzés- ben”, mert ő mással viszonoz­ta: kisebb, vagyon elleni bűn- cselekményekben — motorke­rékpár-lopás — működött közre. S. Tamás valamikor együtt járt iskolába egy ürömi gye­rekkel, aki megemlítette, hogy van ott egy kápolna ... Ta­más nem tudta — és a többiek sem —, milyen történelmi mű­kincsről van szó. Csontszer­zési mániájában elhatározta, hogy itt is körülnéz. Ehhez si­került megnyernie a társaltat. Leereszkedtek a kriptába, és nagyon meglepődtek, hogy a koporsó nem csontokat rejt, hanem múmiát. Ilyen még nem volt a gyűjteményben, ezért vitték el a két alkart. A kár: 700 ezer forint A szakvélemény szerint a kár 700 ezer forintra becsül­hető. Eszmei érték? Igen. Bár az antropológus újra beépíti majd a hiányzó részeket a múmiába, az sosem lesz olyan, mint eredeti állapotában volt. Kegyeletsértés? Igen. Ám bár­mily bizarrnak tetszik, az el­vitt dolgok forgalmi értékét is meg lehet határozni. Mégpe­dig úgy: mennyiért kelnének el a nyugati műkincspiacon? (Nem egy példa volt már rá — sajnos —, hogy bécsi vagy más börzén tűntek fel évszá­zados műkincseink, s dollár- kötegekért cseréltek gazdát.) (Ennek az ügynek a szereplői nagyon is alábecsülték „zsák­mányuk” értékét. S. Tamás csak az alkarokra tartott igényt. Raloviché lett volna a kereszt, amelyet pár száz forintra becsültek. Ralo­vich ezt kifizette volna tár­sainak. A megszerzett tárgya­kat Molnár Károly lakására vitték. Itt foglalta le a rend­őrség. Sok egyéb holmit is találtak itt, amelyek mellék­szálként motiválják egyénisé­gét, s ezt a bűncselekményt. Folyik a vizsgálat Minthogy a bűncselekmény felderítése még csak nyomo­zati szakaszban van, s a vizs­gálat nem fejeződött be, né­hány kérdés további tisztá­zásra vár. Tudvalévő, hogy a rendőrség az ügyészségnek szokta átadni az ügyeket, saz ügyészségi vádemelést bírósági tárgyalás követi. A bírósági döntésig még sok idő van hátra. Amint sor kerül rá, és nyilvános tárgyalás lesz, be­számolunk róla. Paládi József A t t A munkaügyi viták Dr. Harsány! Judit az I. belgyógyászati osztályon vizsgálja betegét Zöldi Tiborné az intenzív szoba központi vizuali- zátorában Elkészült az első ütem az állványok már a másodikon, s a kórház belső udvarán is nagy még a felfordulás

Next

/
Oldalképek
Tartalom