Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

2 1981. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán A Szovjetunió nyilatkozattervezete a nukleáris fegyverkezés ellen Az ENSZ székhelyén a köz­gyűlés hivatalos dokumentu­maként terjesztik Andrej Gro- mikónak azt a levelét — vala­mint a hozzácsatolt nyilatko­zattervezetet —, amely a Szov­jetunió nevében javasolja: fontos és sürgős ' kérdésként tűzzék a jelenlegi ülésszak napirendjére egy olyan nyilat­kozat elfogadását, amelyben a világszervezet tagállamai az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettnek minősítik a nukleá­ris fegyver elsőként való al­kalmazását. * Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárhoz intézett levelében a szovjet külügyminiszter felhív­ja a figyelmet arra, hogy az enyhülési folyamatot aláásó, katonai fölényre törekvő álla­mok hibájából a fegyverkezési verseny egyre veszélyesebb mé­reteket ölt. A fegyverkezési verseny fokozása együtt járt különféle új doktrínák megje­lenésével, amelyek a nukleáris háború „megengedhetőségét” és „alkalmazhatóságát” hirde­tik. A nyilatkozattervezetben a Szovjetunió javasolja, hogy a közgyűlés az ENSZ összes tag­Folytntódik az általános vita Nyugati ENSZ-megfigyelők is erősen szovjetellenesnek mi­nősítették Kína ENSZ-képvi- selőjének a közgyűlés 36. ülés­szakán folyó általános politikai vitában szerdán elhangzott be­szédét. Cseng Ven-csin heves kirohanást intézett a Szovjet­unió ellen, azzal vádolva meg, hogy agressziós és expanzio- nista politikát folytat. A kínai külügyminiszter-helyettes a to­vábbiakban az afgán ellenfor­radalmi csoportok segítésére és a kambodzsai törvényes kor­mány ellen dzsungelháborút folytató Pol Pot-dsták támoga­tásár a hívta fel a világ- szervezetet, majd „régi trük­kök” alkalmazásával vádolta meg a Szovjetuniót, kijelentve, hogy Moszkva az enyhülés „füstfüggönye mögött’ az Egye­sült Államokkal szembeni ka­tonai fölény megszerzésére tört és tör ma is. Ugyancsak szerdán Iszmat Kittani, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának soros elnöke „sér­tésnek” minősítette az elnökké választását nyilvánosan bíráló izraeli és iráni megnyilatkozá­sokat (Izrael és Irán az iraki politikus megválasztásával kapcsolatban „elveitől való el­hajlással” vádolta, meg az ENSZ-et.) Józef Czyrek lengyel külügy­miniszter az ENSZ közgyűlé­sén csütörtökön mondott be­szédében hitet .tett amellett, hogy a lengyel kormány „szi­lárdan védelmezni fogja Len­Örmény nacionalisták fenyegetése Túszejtő akció Párizsban állama nevében fogadjon el nyilatkozatot, amely ünnepé­lyesen kimondja: azok az álla­mok és azok az állami vezetők, amelyek és akik elsőként al­kalmaznák a nukleáris fegy­vert, az emberiség elleni leg­súlyosabb bűntettet követik el; nem lesz igazolás és elnézés azon vezetők számára, akik döntést hoznak arról, hogy el­sőként alkalmazzák a nukleá­ris fegyvert; az emberi erkölcs törvényeivel, az ENSZ magasz­tos eszméivel összeegyeztethe­tetlen bármely olyan doktrína, amely lehetővé teszi a nukleá­ris fegyver elsőként történő be­vetését, bármely olyan cselek­mény, amely a világot kataszt­rófába sodorja. Az atomfegyverrel rendelke­ző államok vezetőinek legfőbb, elsőrendű kötelessége úgy cse­lekedni, hogy megszűnjön a nukleáris konfliktus keletke­zésének veszélye. A nukleáris fegyverkezési versenyt közös erőfeszítésekkel, becsületes és egyenrangú tárgyalások útján meg kell állítani és visszafor­dítani; a nukleáris energiát csak békés célokra, az embe­riség szolgálatában lehet fel­használni. gyelország szocialista rendsze­rét minden belső szocialista­ellenes fenyegetéssel szemben, amelyek gyakran külföldről is segítséget kapnak”. „Azoknak az erőknek, ame­lyek a lengyelországi esemé­nyeket a szocializmus lejáratá­sára, a szocialista közösség egységének aláaknázására, a feszültség fokozására, a fegy­verkezési verseny igazolására és a belügyeinkbe való beavat­kozásra akarják felhasználni, egyszer s mindenkorra nemet mondunk" — jelentette ki a lengyel külügyminiszter. ★ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán este elutasította Gua­temala Belize-zel szemben tá­masztott területi követelését és egyhangúlag a világszerve­zetbe történő felvételre java­solta a szeptember 21-én füg­getlenné vált közép-amerikai brit gyarmatot. A közgyűlés várhatóan már a hét végén 156-ik tagállamaként felveszi a világszervezet soraiba Belize-t. Szovjet-japán párbeszéd Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán az ENSZ székhelyén találkozott Szonoda Szunao japán külügyminisz­terrel. A megbeszélésen eszmecserét folytattak több nemzetközi problémáról, köztük a világ- szervezet tevékenységét érintő Magyar—líbiai Közös közlemény a látogatásról Örmény fegyveresek hatol­tak be csütörtökön délelőtt Tö­rökország párizsi nagykövet­ségének egyik épületébe — közölte a francia rendőrség. Az épületben a képviselet kon­zuli és kulturális részlegei dolgoznak. A behatolók — egyes jelentések szerint csu­pán hárman vannak — túszul ejtették a nagykövetség mint­egy negyven munkatársát, köztük a katonai attasét. Telefonüzenetükben a túsz­szedők „az Örményország felszabadításáért küzdő tit­kos hadsereg” tagjainak val­lották magukat. Foglyaik elen­gedése fejében azt követelik, hogy Ankara bocsássa szaba­don a Törökországban bebör­tönzött örmény politikai fog­lyokat. Amennyiben a török kormány 12 órán belül nem szállíttatja az egyik Párizs környéki repülőtérre a foglyo­kat, akkor ők „kivégzik” a túszokat — közölték. A késő délutáni órákban a konzulátusi épületből sürgős orvosi segítséget kértek. Az AFP szerint az örmény kom­mandó egyik tagját kórházba szállították. Állítólag a vál­lán sebesítette meg a konzu­látus egyik őre. A török külügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy a francia rendőrség köz­reműködésével sikerült meg­menekülnie a fegyveresek fogságából a párizsi török kulturális attasénak, helyette­sének és az alkonzulnak. to­vábbá mintegy tíz diáknak. A külügyminisztérium egyik tisztségviselője a bebörtönzött örmény nemzetiségekkel kap­csolatban kijelentette: lehetet­len megmondani, mennyien vannak, mert a török törvé­nyek értelmében minden török állampolgár egyenjogú, s nem készülnek kimutatások etni­kai származás alapján. kérdésekről. A két külügymi­niszter megvitatta ezen kívül a Szovjetunió és Japán közötti kapcsolatok egyes kérdéseit. Mindkét fél részéről elhang­zott az a vélemény, hogy fej­leszteni kell a jószomszédi kapcsolatokat a Szovjetunió és Japán között. Púja Frigyes megbeszélései Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés­szakán New Yorkban tartóz­kodó Púja Frigyes külügymi­niszter a világszervezet szék­helyén találkozott Mochtar Ku- sumaatmadja indonéz, Paavo Väyrynen finn és P. V. Nara- szimha Rao indiai külügymi­niszterrel. A megbeszéléseken a legfontosabb nemzetközi kér­déseket és a kétoldalú kapcso­latok egyes területeit tekintet­ték át. A találkozón jelen volt Rácz Pál nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-képvise- lője. Varsóban csütörtökön meg­kezdte kétnapos ülését a len­gyel parlament, a szejm, amely egyebek között megvitatja az állami vállalatokról, valamint azok munkás-önkormányzatá­ról szóló törvénytervezeteket. Az egyik legvitatottabb kér­désben: a vállalati igazgatók kinevezésével, illetve leváltá­sával kapcsolatban az elmúlt napokban áthidaló megoldás született, így a szejm az elmúlt hetekhez képest valamivel nyugodtabb légkörben kezd­hette meg munkáját. Első napirendi pontként a parlament elfogadta 14 meg­üresedett képviselői hely be­töltését. Az új képviselők kö­zül 13 a LEMP, egy pedig az Egyesült Parasztpárt tagja. Az ülés második napirendi pontjaként Wojciech Jaruzels­ki miniszterelnök előterjesztet­te a kormány beszámolóját az ország legfontosabb gazdasági, politikai és társadalmi prob­lémáiról. Hangsúlyozta az árrendszer reformjának szükségességét, s azt, hogy a jegyrendszert fenn kell tartani, sőt, ki kell ter­jeszteni. Továbbra is kulcs­kérdés o széntermelés növelé­se, az export fokozása. A Szo­lidaritás mindkét probléma esetében negatív magatartást tanúsít, egyes szervezetei vál­tozatlanul bojkottálják bizo­nyos áruk kivitelét. Jaruzelski közölte: a kormány kötelezte az illetékes szerveket, hogy vonják felelősségre a teljesen törvénytelen exportblokád szervezőit. Társadalmi-politikai problé­mákról szólva Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a Szolida­ritás kongresszusának első szakasza új, feszült politikai helyzetet teremtett. Közölte: a kormány állás- foglalást, választ vár a Szoli­Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvá­ban fogadta Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdasági mi­nisztert. Lambsdorff a szovjet­nyugatnémet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság X. ülés­szakára érkezett a Szovjet­unióba. A tárgyszerű légkörű eszme­cserén Tyihonov és Lambs­dorff egyaránt elégedetten ál­lapította meg, hogy sikeresen fejlődnek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági kapcsolatai. Hangsú­lyozták, hogy az együttműkö­dési vegyes bizottság haszno­Bécs Haderőcsökkentés A 281. plenáris üléssel csü­törtökön megnyílt Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalás- sorozat 25. fordulója. Dr. Emil Keblusek csehszlo­vák nagykövet beszédében utalt arra, hogy a haderők koncentrációja, valamint a hagyományos és nukleáris fegyverek felhalmozódása kö­vetkeztében rendkívül kiélező­dött a helyzet Közép-Európá­ban. Mindehhez jön a NATO- országoknak az 1973-ban elfo­gadott hosszú lejáratú fegyver­kezési programja, illetve az 1979. decemberi döntése ni új amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéták gyártásáról és Nyugat-Európában való ál- lomásoztatásáról. Ezek a té­nyek, valamint az Egyesült Államok olyan legutóbbi lépé­sei, mint a neutronfegyver gyártásáról hozott döntés, mély aggodalommal töltik el a szocialista országokat. A csehszlovák küldött emlé­keztetett a szocialista orszá­gok tavaly előterjesztett javas­lataira, amelyeknek kompro­misszumos jellegét ugyan a nyugati fél is elismerte, konst­ruktív választ azonban mind­eddig nem adott rájuk. daritás vezetőségétől arra, hogy hajlandó-e változtatni a szervezet kongresszusának el­ső szakaszában elfogadott ve­szélyes irányvonalon, letesz-e a hatalom átvételének szán­dékáról, elhatárolja-e magát a szélsőséges tendenciáktól, haj- landó-e támogatni a kormány erőfeszítéseit a válság legyő­zésére, elismeri-e az ország nemzetközi szövetségesi kapcso­latait, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség elsődleges fontossá­gát? Kijelentette: a párt és a kor­mány hosszú hónapokon át nagyfokú türelmet tanúsított, de a vezetés nem dolgozhat a végtelenségig olyan körülmé­nyek között, amikor minden lépését már előre megtorpe­dózzák. „A mélyülő anarchiának, a huligánok garázdálkodásának, az állam- és szovjetellenes ki­lengéseknek véget kell vet­nünk” — szögezte le Jaruzels­ki. Egyben közölte, hogy a bel­ügyminiszternek ilyen értelmű utasítást adott, azzal, hogy te­vékenységét szükség esetén a hadsereg erre kijelölt egységei is támogatni fogják. A miniszterelnök beszéde után a parlament több mint háromórás szünetet tartott, s ezalatt az illetékes szejmbi- zottságok elvégezték az utolsó simításokat az állami vállala­tokról, illetve azok munkás­önkormányzatáról szóló tör­vénytervezetek legvitatottabb részein, majd a tervezetek ez­után — a csütörtöki ülés har­madik napirendi pontjaként — a plenáris tanácskozás elé ke­rültek. Ezt követően megkezdődtek a hozzászólások a kormány be­számolójához, valamint az elő­terjesztett törvénytervezetek­hez. san hozzájárul a gazdasági kapcsolatok szélesítéséhez és elmélyítéséhez, a két ország gazdasági és ipari együttmű­ködésére vonatkozó hosszú távú program megvalósításához. A találkozón a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatok' más kér­déseit, s néhány időszerű nem­zetközi kérdést is megvitattak. Nyikolaj Tyihonov hangsúlyoz­ta, hogy a legerőteljesebb erő­feszítésekre van szükség a nemzetközi helyzet javítása, s azoknak az eredményeknek a megőrzése és továbbfejlesztése érdekében, amelyek a kelet— nyugati kapcsolatokban a het­venes években születtek. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének meghí­vására Moamer el-Kadhafi ezredes, a szeptember 1-i forradalom vezetője líbiai arab delegáció élén 1981. szeptember 22—24. között hi­vatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Az időszerű nemzetközi kér­dések áttekintésekor a felek hangsúlyozták a világbéke és a biztonság fontosságát és ag­godalmukat fejezték ki a nem­zetközi helyzetnek az imperia­lista erők tevékenysége nyo­mán bekövetkezett romlása miatt. Határozottan elítélték az amerikai adminisztráció döntését az új tömegpusztító fegyver, a neutronbomba gyártásáról. Sürgették olyan nemzetközi szerződések mi­előbbi megkötését, amelyek megtiltják a neutron- és más tömegpusztító fegyverek gyár­tását, felhalmozását és fel- használását. Kadhafi ezredes tájékoztatta a magyar vezetőket az ameri­kai hadiflotta repülőgépeinek a líbiai Jamahiriya népe el­len a Sidra-öbölben elkövetett agressziójáról. A felek határozottan elítél­ték a Camp David-i megál­lapodásokat. Aláhúzták, hogy a térség tartós és igazságos békéje csak az Izrael által el­foglalt valamennyi arab terü­let felszabadításával és a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogainak — beleértve a hazá­jukba való visszatérés, az ön- rendelkezés és saját földjükön független palesztin állam lét­rehozásának jogát is — biz­tosításával valósítható meg. A magyar fél nagyra érté­kelte a Szilárdság Frontjának pozitív szerepét, méltatta a legutóbbi benghazi csúcs ha­tározatait, melyek szembe- szállnak a haladó folyamatok megfékezésére irányuló im­perialista, cionista és reakciós törekvésekkel. A felek rámutattak arra a felfokozott veszélyre, amely középhatótávolságú nukleáris rakéták néhány nyugat-euró­pai országba történő telepíté­sére vonatkozó NATO-döntés nyomán alakult ki. Hangsú­lyozták, hogy az európai biz­tonság szorosan összefügg a Földközi-tenger biztonságával. Támogatásukról biztosítot­ták a politikai és gazdasági függetlenségért, a nemzeti szu­verenitásért küzdő népeket. Határozottan elutasítják az imperialista körök hamis ál­láspontját, amely a felszaba­Kilenc nagy jelentőségű ha­tározat elfogadásával szerda éjjel Havannában véget ért az Interparlamentáris Unió Ku­bában tartott 68. konferenciá­ja. A szeptember 15-én kezdő­dött tanácskozáson a világ több mint 90 országának mintegy 1000 parlamenti kép­viselője vett részt. A tanácskozás utolsó napján a világ parlamentjeinek képvi­selői elsöprő többséggel hatá­rozatokat fogadtak él áz embe­ri jogok Salvadorban, Uru- guayban, Chilében való meg­sértéséről, a Közel-Kelet tér­ségében Izrael által folytatott politika agresszív voltáról. Ezenkívül a képviselők hatá­rozatokat fogadtak el a gyar­mati rendszer maradványai­nak, az apartheid politikának felszámolásáról, a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelme- zéséről. A nemzeti kisebbségek jo­gainak védelmezéséről tartott szavazás előtt Izrael és az Egyesült Államok tiltakozott a cionista kitétel használata el­len, de a képviselők ennek el­lenére a cionizmust a fajüldö­zés egyik formájaként bélye­gezték meg. Havannai megfigyelők az dítási mozgalmakat nemzetkö­zi terrorizmusnak próbálja mi­nősíteni. Szolidaritásukról biztosítot­ták az afrikai népeket az új­gyarmatosítás és a faji meg­különböztetés elleni harcuk­ban. A két fél méltatta az Afri­kai Egységszervezet tevékeny­ségét, amelyet az afrikai kon­tinens békéjének és biztonsá­gának érdekében fejt ki. A fe­lek hangsúlyozták a csádi bel­ső helyzet normalizálásának fontosságát és azt a pozitív szerepet, amelyet a csádi tör­vényes kormány kérésére nyújtott líbiai segítség ját­szott a békés állapot helyreál­lításában. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok az utóbbi években, de különösen Kadhafi ezredes 1978. évi magyarországi láto­gatása óta jelentős fejlődésnek indultak. Különösen örvende­tesek azok az eredmények, amelyek az építésügy, a ma­gyar élelmiszer- és fogyasz- tásicikk-szállítások területén megvalósultak. Kádár János és Moamer el- Kadhafi a két ország együtt­működésének konkrét kérdé­seiről emlékeztetőt írt alá, ezenkívül a felek konzuli egyezményt is kötöttek. Moamer el-Kadhafi ezredes a maga és kísérete nevében köszönetét fejezte ki a két or­szág közötti kölcsönös barát­ságot, tiszteletet tükröző meleg fogadtatásért és vendégszere­tetért, melyben a baráti Ma­gyarországon részesültek. Ká­dár Jánost és Losonczi Pált a líbiai arab Jamahiriyába teendő látogatásra hívta meg. A meghívást köszönettel el­fogadták, időpontjában később állapodnak meg. Csernyenko kitüntetése Lenin-rend Csütörtökön Moszkvában 70. születésnapja alkalmából a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett ki­magasló érdemeiért Lenin- renddel tüntették ki és másod­szor is megkapta a szocialista munka hősének járó Sarló és Kalapács aranycsillagot Konsz- tantyin Usztyinovics Csernyen­ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZKP KB titkára. A kitüntetést Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyújtotta át. IPU mostani konferenciáját egyértelműen a szocialista ál­lamok, a fejlődő országok, a békeszerető erők jelentős győ­zelmének tekintik. A semleges Ausztriában Afmcélpsntok A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja nyil­vánosságra hozta az Amerikai Központi Hírszerzési Hivatal­nak (Cl A) a háborús konfliktus esetén elpusztításra ítélt auszt­riai objektumokat feltüntető tit­kos térképét. A negyven objektum között ipari üzemek, repülőterek, hi­dak, alagutak és más olyan célpontok szerepelnek, ame­lyekre a terv szerint amerikai atomcsapást mérnének. A CIA által kidolgozott ter­vekből ítélve — mutat rá a Volksstimme — még a sem­legesség sem kíméli meg Auszt­riát nukleáris konfliktus esetén a tömegpusztító fegyverektől. A lap felszólítja az osztrák kormányt: tegyen határozott lépéseket az ellen, hogy az or­szágot bevonják az amerikai nukleáris stratégia szférájába. Jaruzelski beszéde a lengyel parlamentben Nyugalomra van szükség Otto Lambsdcríl Moszkvában Bővülőgazdasági kapcsolatok Befejeződött az IFU konferenciája Nagy jelentőségű határozatok 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom