Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

1981. SZEPTEMBER 25., PENTEK 3 Szükség van a munkájukra A gödöllői egyetem hallgatósága nemzetközi — így ebben a csapat­ban is volt külföldi diák. Balogh László Bounlom Vo Detphayboune laoszi hallgatóval beszélget, aki a válogatósoron dolgozik Bar ez a Zsolt felvételei a látogatás tapasztalatait ösz- szegezve elmondta, remélik, hogy a rövidesen lejáró megál­lapodást újabb öt évre meg tudják hosszabbítani. Hiszen most is arról győződhettek meg: hallgatóik va.lóban fon­tos, s mindkét fél számára hasznot hozó termelőmunkát kapnak itt. W. B. Jő-e a szállás, megfelelő-e az ellátás? — többek között erről kérdezte a hallgatókat űr. Bíró Ferenc rektor (balról a második) (Folytatás az 1. oldalról.) titkára, dr. Husti István, a megyei KISZ-bizottság első titkára és dr. Bíró Ferenc, a GATE rektora is — kettős célt szolgált. Egyrészt azt, hogy a vendégek megismer­kedjenek az intézet és a hozzá kapcsolódó kísérleti gazdaság munkájával, másrészt pedig az egyetem vezetői és oktatói a helyszínen is képet alkothas­sanak arról, milyen körülmé­nyek között, s milyen munkán dolgoznak hallgatóik. Dr. Bállá László, az intézet tudományos igazgatóhelyettese és Kuti András, a kísérleti gazdaság igazgatója először arról tájékoztatták a vendége­ket, hogy a kukorica- és búza­fajták nemesítésében, majd a nemesített vetőmagok nagy tömegben történő előállításá­ban milyen szerepe van a mar- tonvásári intézménynek. Az alapítás óta eltelt években az intézet kutatói több tucat ku­koricafajtát, a hosszabb átfu­tási idejű búzából pedig az 1971-ben az elsőt, s azóta ösz- szesen 9 fajtát bocsátottak a magyar mezőgazdaság rendel­kezésére. Egy-egy új fajta magjából a kutatók persze csak néhány kilót állítanak elő, s ezek szaporítása, nagy­üzemi termesztése már a kísér­leti gazdaság feladata. Mégpedig igen nagy meny- nyiségben: évente 10 ezer ton­na vetőmag kukoricából, s 3—4 ezer tonna búzából a martonvásáriak penzuma, s saját bevallásuk szerint ezt nem is tudnák teljesíteni a diákok segítsége nélkül. Most a kukorica szezonja van, s a vetőmagüzemben — melyet a látogatás résztvevői felkeres­tek — az elmúlt tizenkét nap­ban a mezőgazdasági gépész- mérnöki kar ötödéves hallga­tói, szám szerint hetvenen dol­goztak azon, hogy a beérkező csöves kukoricából jó minősé­gű, tisztított, szárított, csoma­golt és fémzárolt vetőmag le­gyen. A diákok közül Győri János és Zsinka Kálmán ötödéves hallgatókat kérdeztük meg ta­pasztalataikról, akik elmond­ták, hogy öt egyetemi évük alatt ez volt a legjobban megszervezett „bevetésük”, akár a munkát, akár az ellá­tást, a szállást nézzük. Sőt, dr. Kováts Györgyné adjunk­tus, a gyakorlatvezetőjük ar­ról is gondoskodott, hogy munka után se unatkozzanak: látogatás a Brunszvik-kastély- ban, koncert, szabad idős prog­ramok gazdagították az itteni napokat. S az sem mindegy, hogy míg a korábbi években, paradicsomszedéskor, szüreten, ugyanennyi munkáért 1000 fo­rintnál is kevesebbet kaptak, itt 12 nap alatt közel kétezer forintra számíthatnak. Fizeté­süket egyébként nem hetek múltán kapják csak meg, ha­nem ma, turnusuk utolsó nap­ján, rögtön átvehetik. A gépészek elmennek, de nem marad üresen a helyük. Munkájukat s igen kulturált szállásukat — egyébként ezt és az ebédlőt is felkeresték és megtekintették a látogatás résztvevői — átadják 140 ne­gyedéves mezőgazdasági mér­nökjelöltnek, akik felváltják őket. S minden bizonnyal nem ők lesznek az utolsók. A gö­döllői egyetem és a marton- vásári kísérleti gazdaság kö­zött öt éve van szerződés a diákok foglalkoztatására, s mint azt dr. Lehoczky László, a gépészmérnöki kar dékánja Előkészítéstől a kivitelezésig A kiemelt beruházások hely­zete, az anyagi eszközök el­osztása, az Áíészek által in­tegrált háztáji és kisegítő gaz­daságok tevékenysége, az áru útjának lerövidítése volt a főbb napirendi pont a Fo­gyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének tegnapi elnökségi ülésén. A Mészöv elnöke Tuza Sán- dorné dr. vezetésével a helyi Áfészek elnökségi tagjai ha­tározatot hoztak az épülő (Érd, Dömsöd, Albertirsa, Nyársapáti) áruházak és ven­déglátó egységek, az előkészí­tés és tervezés alatt álló léte­sítmények pénzügyi támogatá­sáról, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sének, illetve a felvásárlás fej­lesztésének kérdéseit vitatták meg. Az elnökségi ülés rész­vevői ezután a Pest megyei kiállítókat látogatták meg a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. Szervezeti korszerűsítés Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában kibővített ülést tartott a HNF kereskedelmi és szolgáltatási albizottsága. A tanácskozáson S. Hegedűs László, a HNF Országos Ta­nácsa titkárának (Pest megye 24. vk. képviselője) elnökleté­vel a kisegítő és kisüzemi gazdaságok és szolgáltatások szervezeti korszerűsítésével kapcsolatos időszerű kérdése­ket vitatták meg. Tömeges ismeretterjesztés Szót értve közös dolgainkban ••1 Ötéves feladattervet fogadott el a népfront megyei bizottsága> Tegnap a mozgalom megyei székhazában ülést tartott a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága. Az elfogadott napirendnek megfelelően a testület beható vita után jó­váhagyta azt a feladattervet, amelyet az elnökség terjesztett javaslatként elő, s amely öt esztendőre határozza meg a megyei bizottság teendőit, il­letve ajánlásként szolgál a városi, nagyközségi, községi népfrontbizottságok számára. Elfogadásra került a tanács­kozáson az a program is, amely a népfront VII. kong­resszusa anyagának változatos formákban történő feldolgozá­sához ad útmutatást a helyi népfrontszerveknek. Jóvá­hagyta a testületi ülés a me­gyei bizottság, az elnökség, a munkabizottságok második féléves tervét is. Hatásos fórumok Változatos ismeretterjesztés) formák és módszerek jelle­mezték Pest megyében az 1980—1981-es időszakban azt a tevékenységet, amelynek keretében a helyi népfronttes­tületek a lakosság széles réte­geivel kívánták megismertetni a nemzetközi helyzet, a belpo­litikai élet és a helyi teendők legaktuálisabb kérdéseit. így összegezhető annak a jelentés­nek a lényege, amelyet a jó­váhagyott napirendnek megfe­lelően a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága csü törtök! ülésén megvitatott, amely az 1980—1981-es töme­ges ismeretterjesztés főbb ta­pasztalatait tárta a résztve­vők elé. örvendetes, állapították meg az ülésen, hogy a testületi nép­frontbizottságok tovább erősí­tették együttműködésüket a párt-, a társadalmi szerveze­tekkel, a közoktatási, közmű' velődési intézményekkel, en­nek köszönhetően egészséges munkamegosztás van kialaku­lóban a felvilágosító tevékeny­ségben. A népfront elsősorban azokkal kíván kapcsolatot te­remteni a tömeges ismeretter­jesztés segítségével is, akik a közélet más terepén nincsenek jelen. így például hatásos fórumai a közös szót értésnek a szülők akadémiája, a szülők iskolája előadássorozatai. Tanúskodik erről a következő: ezeken a formákon belül a legutóbbi évadban összesen ezerhárom­száz rendezvényre került sor, a résztvevők száma pedig öt­venezret tett ki. Különösen a ceglédi, a monori, a ráckevei, a váci járásban, valamint Ceg­léd, Dunakeszi, Érd, Százha­lombatta és Vác városokban bizonyult eredményesnek a Mi lesz veled termés? Az aiagi alma vevőt keres! Az idén drága a gyümölcs. Hitetlenkedve nézem a váci zöldséges portékáján az árcé­dulákat. Nem sok ez egy ki­csit? Jól látok? Egy kilo­gramm szilva 20 forint? Azt mondják, kevés gyümölcs ter­Ősz hatjai, fiatal szívvef Ma már történelem... Egykori partizánok a megyei pártbizottságon A teremben halk moraj. A belépő ösztöneivel érzi, szívük­ben, lelkűkben összetartozók ülnek a négyes asztalok mel­lett. Egy életre összefűzi őket a közös emlék, a közös törté­nelem. Mert hát mindannyiuk sajátja volt az ellenállók sor­sa, akár az életük árán js óhajtották a megújhodást. Halkan beszélgetnek, ismerik egymás történetét. Jó ez a tu­dat. Nem kell magyarázkod­ni, nem kell nagy szavakkal ecsetelni tetteiket. Egy szem- villanás és felidéződnek az emlékek anélkül, hogy szólná­nak róluk. Egykori ellenállók, partizá­nok jöttek össze tegnap dél­után, a Pest megyei pártbi­zottság székházában, hogy szívükben a soha nem feledés emlékével nézzenek a jelen gondjaiba, s egyúttal a jövőbe. Évente mintegy nyolcvanan adnak egymásnak találkozót, hogy tájékozódjanak szőkébb hazájuk, Pest megye gondjai­ról, s arról, hogyan tudnak al- kotóan segíteni. Hajuk meg­őszült. arcukon a barázdák árulkodnak arról, hogy fiatal­ságuk nem valami nyugodt körülmények között röppent el. Mégis minden szavuk, min­den mozdulatuk tudatja, hogy nincsenek ők úgy igazán nyug­díjban. Mi sem jellemzőbb, hogy dr. Tóth Albert, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetőjének kül- és belpoliti­kai beszámolója után hosszúra nyúlt vita kerekedett. Nem önmagukért szólot­ták, hanem mindnyájunkért. A külpolitikai események iz­gatták az idős emberek több­ségét. Szeretnénk mindenütt ott lenni és segíteni — hang­zott el a megjegyzés, amikor azokról az országokról esett szó, ahol ma is fegyverek ro­pognak. De hát mit tehet a régi harcos? Elmeséli unokái­nak azt, ami ma már történe­lem. Hogy okuljanak, tanulja­nak. Ám, mint többen felem­legették, szívesen találkozná­nak akár egyetemistákkal is, akik a tankönyv száraz szavai mellé ily módon élő történel­met kaphatnának. Úszta Gyula, a Magyar Par­tizán Szövetség főtitkára szen­vedélyesen ecsetelte, hogy a közös célért fegyvert ragadók úgy gondolták, könnyebb lesz a talpraállás. A béke éveiben is meg kell azonban harcolni harcukat, csak éppen máskép­pen, más gondokkal küszköd­ve. Attól függ egy ember éle­tének értéke, miként tudja azt minden időkben tartalommal telíteni. Er. K. mett az idén, s az árakat a kereslet és kínálat törvényei határozzák meg: Az Aiagi Ál­lami Tangazdaság esetében például fordított a helyzet. Ott olcsón adnák az almát, ha akadna rá vevő, de mind e so­rok írásáig nehezen akar gaz­dára találni az idei termés. Így nevezik az okot. A gaz­daság az idén 500 vagon almát termelt, s ez szerintük fogyasz­tásra és tárolásra is alkalmas, megfelelő méretű, de a nyári jégverés miatt olyan nyomo­kat hagyott vagy 100 vagonnyi gyümölcsön, amit esztétikai hibának minősítenek, így hát exportra nem szállítható, noha külkereskedelmi átvevőre szá­mítottak. Nem akadt partner — Mit tesz ilyenkor a mező- gazdasági nagyüzem? — intéz­tük kérdésünket Göndöcs La­jos igazgatóhoz, aki szerint úgynevezett dömping áruként kínálják a termést. S Vattay Antal üzleti igazgató bizony­gatja, már a korábbi években is gondot okozott, az idén pe­dig nehezen értékesíthető a húsvéti rozmaring fajta, pedig az a legtartósabb. A tavalyi termést az idei tavaszon azért 12—14 forintért értékesíteni tudták. De most úgy látszik, csak kilónként 2 forintért ad­hatják majd az almát az ipar­nak. Próbálkoztak azzal az öt­lettel is, hogy a Zöldért­tel vagy más nagykereskedel­Az idős eUenállők egy csoportja Halmágyi Péter felvétele mi vállalattal, esetleg a Skála Coop-pal közösen hirdetnének almavásárt,. -konténerekből úgynevezett almautcát építve Budapest forgalmas helyein. De eddig nem akadt partne­rük. Csak a járt úton? — Kinek kínálták még az árut, s mi volt a válaszuk? — Többek között az Agroker KFT-nek is. Velük elégedettek vagyunk, mindig jó partne­reink voltak, de sajnos, ők is csak a már megszokott formá­ban tudnák a szállítmányokat elhelyezni, értékesíteni, Az új módszerek nem alkalmazha­tók. Ajánlottuk, hogy az ilyen almautcák konténereiben a vevő válogassa egységcsoma­gokba az almát, s amit nem vesznek meg, visszahozzuk a gazdaságba. Adtunk volna több fajtából vegyesen, egy­ségáron. Ajánlottuk a Zöldért­nek kilónként 4 forintért, s ha nem tudja értékesíteni, vissza­vesszük. Egy szállítmányt el­fogadott 6 forintért kilónként, de 60—100 mázsa átvétele után többre nem tartottak igényt. Noha mi 100 vagonnal akar­tunk eladni, 4 forintjával szá­mítva kilóját. — Vásárolhat-e önöktől köz­vetlenül a lakosság? Az üzemek előtt — Igen. Az ültetvényünk mellett, melyet Vámosmikola térségében telepítettünk. Mó­dot adunk arra is, hogy a ve­vők maguk szedjék le a fáról az almát, akár annyit is, hogy munkadíjként az általuk igé­nyelt fajtával, természetben fi­zessünk. Vácott és Dunakeszin most kezdjük szervezni az üzemek bejárata előtti alma­vásárt, s ettől is várunk vala­mit. Szeretnénk azonban meg­jegyezni, hogy a mi feladatunk elsősorban a megfelelő színvo­nalú termelés, s hogy ebben milyen eredményeket értünk el, azt tartós minőségű, expor­tált termékeink bizonyítják évek óta. Nézzünk szét még egyszer a zöldségkereskedő pultján és polcain. A pirosló jonatán és starking kilója 14—15 forintba kerül. A tyúktojásnyi zöld 12- be. Segítség kellene, hogy az alagiak olcsón kínált gyümöl­cse is a fogyasztóhoz jusson. Kovács T. István szülőkkel folytatott eszmecse­re, ráadásul arra is biztató jelek mutatkoznak, hogy eb­ben a formában elérhetők a sok más tekintetben nehezen megközelíthető bejáró dolgo­zók. Szintén a bejárók bevonásá­nak jó lehetősége lett a kert­barát- és kisállattenyésztő kö­rök tagjai részére szervezett tömeges ismeretterjesztés. Az itt elhangzó előadások nem­csak hasznos tudnivalókkal szolgálnak szakmai kérdések­ben, hanem felölelik például a kistermelés helyét a népgaz­daságban, a közgazdasági és jogi szabályozás változásait éppúgy, mint az aktuális kör­nyezetvédelmi témákat. Ért­hető tehát, ha egy évad alatt a hatszáz rendezvényen, a hallgatóság száma elérte a ti­zenhétezret, A legjobb kert­barátköröknél — így Duna- keszin, Gödöllőn, Gödön, Nagykőrösön, Pcrmázon, Szent­endrén, Alsónémedin — módot találtak arra is ho-gy megvitas­sák a hatodik ötéves terv község-, illetve városfejleszté­si feladatait. Nemzetiségi nyelven Fontos részlete volt a tö­meges ismeretterjesztésnek azoknak az előadásoknak a so­ra, amelyeket az újonnan meg­választott tanácstagok számá­ra szerveztek a megye sok te­lepülésén, közigazgatási alap­ismeretekből, a tanácstagok testületi szerepéről és területi tevékenységéről, a lakossági kapcsolatok erősítésének mód­szertanáról. Kiemelkedőt mu­tatott fel ebben a budai járás — ahol tizenegy községben négy-négy előadás hangzott el —■, valamint Vecsés, Nagy­kőrös, Tápióbicske, Pomáz. Nagy elismeréssel szóltak « vita résztvevői arról, hogy a legtöbb népfronttestület hatá­sosan törekszik a közművelő­dési intézmények keretében lévő klubok, csoportok tag­jainak bevonására is a töme­ges ismeretterjesztésbe, legyen szó akár nemzetközi kérdések­ről, a kultúra, a művészetek szerepéről mindennapi éle­tünkben, vagy éppen a ter­melés, a fogyasztás, az élet- színvonal alakulásáról. Jó az is, hogy ma már a népfront ebben a formában is eljut a cigánylakossághoz — amint sikeres előadássorozatok vol­tak Dányban, Csobánkán, Er­dőkertesen, Jászkara jenőn, Ráckevén, Tápiószecsőn a szo­cialista együttélés normáiról, a családtervezésről, a szülői felelősségről stb. —, illetve, hogy a nemzetiségek nyelvén szólnak az érintett települése­ken az előadók a hallgatóság­hoz. A Tökölön. Lóréven, Po- mázon, Szentendrén, szerbül, Szigetszentmártonban, Sziget- csúpen, Taksonyban németül. Ácsán. Püspökhatvanban, Gal- gagyörkön szlovákul elhangzott előadások és a nyomukban já­ró vita jó serkentője volt a nemzetiségi kultúra, a helytör­ténet, a népi hagyományok, a nemzetiségi politika fő jellem­zői jobb megértésének, fontos­sága fölismerésének. Jó alap okon A tömeges ismeretterjesztés 1880—1981-es évadjának ta­pasztalatait elismerően fogad­ta a testület és köszönetét fe­jezte ki mindazoknak, akik — akár propagandistaként, akár más módon — hozzájárultak az eredményekhez. Az így te­remtett jó alapokra támasz­kodva határozta meg a megyei népfrontbizottság az 1981— 1982-es évad politikai ismeret- terjesztésének körvonalait, leg­főbb jellemzőit, teendőit, va­lamint azokat a kérdéskörö­ket — így a többi között a szövetségi politika helyzete, a szocialista demokrácia, a közélet fejlesztése, különös te­kintettel az új lakótelepekre, a család helye és szerepe a társadalomban —, amelyek megkülönböztetett figyelemre érdemesek. M. O. á k 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom