Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

1981. SZEPTEMBER 20., VASÁRNAP 5 Itt nem szabad tévedni Semmi túlzás nincs abban, hogy a budai Vár egyik szép, történelmi környezetéhez har­monikusan illeszkedő modern épületét az élet házának ne­vezzük. E csupa üveg, műtő­tisztaságú épületben folyó mindennapi munka nélkül egyszerűen megbénulna az élet Magyarországon: leállná- nak a gyárak, tízezerszámra pusztulnának az állatok, nem nyomhatnának újságokat, nem működne a televízió, s min­den városban, falun, tanyán csak a hold világítana éjsza­kánként. Pedig ebben az épületben nem termelnek semmit, csu­pán országos szinten megter­vezik, irányítják és szinte percenként ellenőrzik a hazai villamosenergia-fermelést (fi­gyelembe véve a Szovjetunió­ból érkező importáramot), va­lamint arra ügyelnek, hogy a termelés és a fogyasztás min­den pillanatban egyensúlyban legyen. Mivel a villamos ener­giát nem lehet tárolni, ez rendkívül bonyolult, nagyfokú szervezettséget igénylő, min­den változásra érzékenyen és azonnal reagáló műveletsort, illetve cselekvőkészséget fel­tételez. A munkát az is nehe­zíti,, hogy az egyensúlyt nem­zetközi méretekben kell fenn­tartani. A Magyar Villamos Müvek Tröszt Országos Villamos Te­herelosztója része a KGST- országok villamosenergia­rendszerének. Nemzetközi sze­repe és jelentősége a méretei­nél jóval nagyobb, hiszen a határokat átszelő nagyfeszült­ségű távvezetékek hazánkat a Szovjetunión kívül Csehszlo­vákiával és Romániával, va­lamint rajtuk keresztül vala­mennyi KGST-országgal ösz- szekötik. A szoros együttmű­ködés párhuzamos üzemmódot jelent, így például, ha a budai Várban hibásan dirigálná­nak egy Albertirsán elvég­zendő műveletet, az a 750 ki­lovoltos távvezeték másik vég­pontján, Vinnyicán okozhatna óriási kárt. A magyar villamos energiai rendszer egyensúlyát ráadásul nem bármilyen módon és bár­milyen áron kell fenntartani, hanem a lehető leggazdaságo­sabban és a lehető legna­gyobb biztonsággal. A feladat sokrétűségére utal, hogy a két követelmény esetenként el­lentmondhat egymásnak, mert a túlzott gazdaságosság a biz­tonság rovására mehet, míg a túlzott biztonságra való tö­rekvés gazdaságtalan lehet. Az Országos Villamos Teher­elosztóban nemcsak megterve­zik a Dunamenti Hőerőmű, a Gagarin Hőerőmű, a Tiszai Hőerőmű, továbbá valamennyi körzeti erőművünk és két víz­erőművünk évi, havi, heti, na­pi termelését, hanem a külön­féle műszerek és a váltómű­szakos diszpécserszolgálat ré­vén éjjel-nappal figyelik a rendszert, hogy mindig az adott helyzethez igazodva ad­hassanak módosítási utasítá­sokat. A program szerint au­tomatikusan dirigáló számító- gépes folyamatirányítás segíti a diszpécser munkáját is any- nyiban, hogy a normál álla­pottól való eltérést azonnal jelzi, s a diszpécser — a bár­mikor képernyőre hívható adatok ismeretében —, opti­mális parancsot adhat az egyes erőművek esetenkénti terhelé­si változtatására. Ebből adó­dik, hogy a diszpécsernek a mindenkori beavatkozásra való készenlét miatt, állan­dó stresszhatást kell elvisel­nie, és óriási a felelőssége is, mert a legkisebb váratlan ese­mény láncreakciószerűen ter­jedhet tovább, s ha nem avat­kozik azonnal közbe, nagyon rövid idő múlva már a legna­gyobb üzemzavar közepén ta­lálja magát. Váratlan esemény sok minden adódhat: idősza­kos teljesítménykiesés, vala­mely erőműben, az időjárás miatti alaphálózati zavar vagy éppen, ha a fűtésszezon előtt hirtelen- csökken a hőmérsék­let, a villamosenergia-fopj/asz- tás ugrásszerűen növekedik. Érdekesség, hogy az Orszá­gos Villamos Teherelosztóban rögzített adatok szerint az utóbbi időben jobban takaré­koskodunk a villamos ener­giával, mert a fogyasztás nö­vekedésének üteme a megszo­kott évi 7—8 százalékról 3,5— 4 százalékra csökkent. A. G. Az ország legnagyobb villamos- energia-forrása: a százhalombat­tai Dunamenti Hőerőmű Korszakváltás a termelésben: integrációs rendszer Óriás hengerbálákba kerül a rostlen Közösen az amerikai Hesston-céggel ^ A nap, a szél és a harmat ^ száz nap alatt érleli meg a lent. Orbán napján kell elvet- S ni, júliusban nyüni, és szep- S temberben törni, tilolni, gere- S benézni ... A len legősibb S kultúrnövényeink egyike. Rost- S ját Egyiptomban már időszá- ^ mításunk előtt 30öö—4000 évvel ^felhasználták. Régészeti leletek ^ tanúskodnak arról, hogy Mező- § potámia és Palesztina őslakói S is ismerték és termesztették. S Európába feltehetően a Földkö- Szi-tenger déli partjairól, a Bal- S kánon keresztül jutott el. s el- S terjedt a Duna-medencében is. § Az elég fejlett mezőgazdasági ^ ismeretekkel bíró honfoglaló magyarok az itt lakó szlávok- S tói sajátították el a lenter- S inesztést. Reneszánszát éli Növénytermesztési kultú­ránkban tehát a kezdetektől fogva megtalálható a len, a különböző, fennmaradt okmá­nyokból arra lehet következ­tetni, hogy nagyban, szántó­földön a XV—XVI. században kezdték termesztését. Jelentő­sége később — a századfor­duló táján — a gyapot- és a juhbehozatal fokozódásával erősen csökkent. A két világ­háború között, majd 1945 után is nagymértékben ingadozott a vetésterülete. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek ele­jén még a vészharangot is megkongatták felette. Sokan úgy vélték ugyanis, hogy a műszálak tömeges felhaszná­lása feleslegessé teszi, vagy KÖZÖS OTTHONUNK legalábbis elsorvasztja a len­termesztést. A jóslat nem vált be, hiszen napjainkban ismét reneszán­szukat élik a természetes fo­nalakból készült textíliák, az igény irántuk egyre fokozó­dik. Az elmúlt évtizedben ugyan csökkent a len vetés- területe, ez azonban nem el­sősorban a műszálak térhódí­tása miatt következett be, ha­nem azért, mert a termesztési technológia fejlesztésének eredményeként viszonylag rö­vid idő alatt megduplázódott a kóró és a rost termésátlaga. Hosszú távon A jó minőségű rostlenkóró hazai termelésének hosszú tá­vú biztosítására a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat 1977-ben megalapította a Budakalászi Rostlentermesztési Rendszert. E szervezet létrehozása kor­szakváltást jelentett a len ter­mesztésében. Tulajdonképpen megvalósult a termelés verti­kális integrációja, a különálló gazdasági egységek, a mező- gazdasági termelők és a len­ipar között. A termelési rendszer a mezőgazdasági nagyüzemek számára rendel­kezésre bocsátja a rostlenter- mesztés technológiáját, koordi­nálja az ahhoz szükséges anyagok (vetőmag, műtrágya, Elviszik a törött panelt A környezetvédelem, kör­nyezetünk tisztasága, mind­nyájunk közös érdeke, hiszen a hathatós intézkedések nél­kül elborítana bennünket a szenny, törmelék, s városaink utcái inkább a patkányok, semmint az emberek sétateré­vé válna. Érdemes, sőt kell is foglalkozni ezzel a kérdés­sel. Dunakeszin is e célból hozták létre a párt, tanácsi és állami vállalatok képviselőiből álló környezetvédelmi és köz- tisztasági operatív bizottságot. Kerületekre osztották a vá­rost, s állandó akciókat szer­veznek, hogy megtisztítsák a szeméttől és a törmeléktől szűkebb pátriájukat. Nemré­giben a város 2. sz. körzeté­ben szervezték ilyen meg­mozdulásokat, s ennek ered­ményeként elszállítottak több tonna építési törmeléket, sze­metet és összegyűjtöttek sok haszonvasat is. Ennek ellené­re még nem lehetnek elé­gedettek munkájukkal, s to­vábbi erőfeszítésekre lesz szükség. Például az illegális szemétlerakások megakadályo­zására. Van jó példa is, így pél­dául a PÁÉV és a Dunakeszi Városi Tanács költségvetési üzeme elszállítja a selejtes paneleket az egyéb építési anyagokkal együtt, illetve A számítógépek légkondicionált terme, ahová csak papucsban lehet belépni, s ahol rágyújtani sem szabad, mert a hfiérzékeny vészjelzők azonnal riasztják a tűzoltókat Estefelé mindenütt kigyulladnak a fények. A villa­mos energia olyan számunkra, mint a levegő, csak éppen emberek termelik és gazdálkodnak vele — valamennyiünknek szükség szerint soronkívül is kiürítik a teli kukákat és konténereket. növényvédő szerek, speciális gépek és alkatrészek) beszer­zését, s szolgáltatásként meg­oldja a gépek javítását, szer­vizét. Két esztendővel ezelőtt megkezdődött a betakarítás­nak, a lentermesztés egyik legigényesebb, sokáig csak ké­zi munkaerőre alapozott mű­veletének a korszerűsítése is. Gépi rakodás A Budakalászi Rostlenter­mesztési Rendszerben 1978-ban próbálták ki először a fran­cia Casalis, és az amerikai Hesston cég nagy teljesítmé­nyű bálázógépeit. Ezek a táblákon fekvő, kinyűtt rost­lenből 150—400 kilogrammos, henger alakú bálákat készíte­nek. Egy hektárnyi termés így 15—40 bálába belefér. Az óriás bálák alapvető előnye a ko­rábbi kis bálákkal szemben, hogy nem károsítják a rost minőségét, emellett lehetővé teszik a gépi rakodást és kaz- lazást is. A hengerbálázó gé­pek alkalmazása tulajdonkép­pen forradalmasítja a rostlen betakarításának valamennyi műveletét. A múlt évben a lentermő területnek még csak a 6 százalékán, az idén vi­szont már 50—60 százalékán az új, hengerbálás technoló­giával végezték el a betakarí­tást. A taggazdaságokban az új technikának megfelelően meg­kezdődött az egyéb lenfeldol­gozó gépek alkalmazása, illet­ve a meglevők átalakítása. A hengerbálák méreteihez igazít­ják a rakodó- és kazlazógépe- ket, megváltoztatják az eddig használt lennyűvő gépek szé­lességét Is. A Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat a Hesston cég­gel közösen már kifejlesztette a továbbfeldolgozáshoz szük­séges bálalefejtő berendezést is. Osváth Sarolta Jégkrémből a duplája Sikerrel gazdálkodott tavaly a budaörsi Sasad Tsz, így megfelelő összeget hagyhattak jóvá idei beruházási felada­tokra is. A költségek csökken­tése végett elsősorban oz 1980- ban megkezdett építkezések befejezését határozták el. Erre a célra csaknem 41 millió fo­rintot szántak. Mire futja a pénzből? Részletes felsorolás­ra nincs módunk, néhány azonban említésre kívánkozik. Elkészülnek az l-es telep fűté­sének és kazánházának a re­konstrukciójával, amelynek költsége egymagában megkö­zelíti a 27 millió forintot. Év végére készül el a korszerű tehergépkocsi-parkoló, szociá­lis épület és üzemanyagkút, várhatóan több mint 7 millió forintért. Már az év első felében jobb munka- és szociális körülmé­nyek közé kerültek a sóskúti vasipari üzem öntödéjének a dolgozói; a beruházással bő­vült a termelési kapacitás és az eddiginél jobban kielégít­hetik megrendelőik minőségi igényeit. Megalapozni a jövőt — ezt szintén fontolóravvették a Sa­sad vezetői a beruházási terv összeállításakor. Az új, idei kezdésű építkezésekre sem szántak keveset: a tervezett költség mintegy 40 millió fo­rint. Ebből tíz kisebb-nagyobb építmény készül. Egyebek kö­zött hozzálátnak a tehenészeti telep rekonstrukciójához és egy új ikerbábolna szárító épül — az érdi Benta-völgye Termelőszövetkezettel közösen. Elhatározták a Budatej jég- krémüzem bővítését is — együtt közös vállalatukkal, a MEZÉPSZER-rel —, mert már jövőre szeretnék megduplázni a közkedvelt jégkrém készíté­sét. Terveztek pénzt a szö­vetkezet ipari termelésének felfuttatására, a termékszer­kezet bővítésére is: például műanyagüzem épül Pusztazá- rrwron; gumiüzemet alakíta­nak ki; premixüzemet létesí­tenek és megteremtik a fo­lyékony műtrágyagyártás le­hetőségét. D. Gy. Küldött az OKlSZ-kongresszuson A Dunakanyarban rend van Oklevelekkel tapétázott fal mellett áll az asztal és a két szék a Dunakanyar Vegyes­ipari Szolgáltató Szövetkezet elnöki szobájában, ahol be­szélgetünk. Az elnökasszony szavaiban megelevenedik hu­szonhét esztendő történelme, színesedik a kép, ahogy a sok apró eseménymozaik lassan összeáll. Kirajzolódik a pro­fil, néhány jellegzetes, mar­káns vonás — már ami a szö­vetkezetét illeti, mert a port­ré modellje, Bányavári Pe­temé saját személyéről alig- alig beszél. Mondataiban még csak véletlenül sem szerepel soha az én, de a szövetkezet történetével szorosan össze­fonódott életút bepillantást enged egy örökké mozgó, szer­vező, tervező ember minden­napjaiba is. munkában. így saját zsebbe — vagy zsebből — vándorol a forint, természetesen a szö­vetkezetnek leadott hányadon felül. Az elnöknő érvel, magya­ráz, és perceken belül meg­győz: valóban ez a legkorsze­rűbb konstrukció. Példákat mond, hivatkozik, visszautal előző szavaira és a korábbi évek tapasztalataira. Rövi­desen kiderül: KISZÖV-el- nökségi tag — immár 11 esz­tendeje —, 3 alkalommal vá­lasztották újra. és már a má­sodik kongresszusi ciklusban helye van az OKISZ elnök­ségében is. — örülök ezeknek a meg­bízatásoknak, mert így friss információkkal láthatom el a tagságot — elsőkézből. A 342 ember gyorsan és pontosan ér­tesül mindenről, ami történik és mindenről, ami történni fog. Egyébként azt hiszem, ez táplálja a szövetkezeti moz­galom iránti szeretetemet, hogy a kis közösségekben, percek alatt születnek dönté­sek, elhatározások és valójá­ban csak a tagokon múlik, hogy a tervből mielőbb való­A naptár 1954-et mutatott, amikor megalakult jogelő­dünk, a Sződligeti Vegyesipa­ri Szövetkezet és kezdetét vette — azt hiszem, most már visszavonhatatlanul — elvá­laszthatatlan sorsunk. Fizikai munkás voltam a konfekció­részlegben, egy a sok közül. Hogyan lettem hét esztendő múltán szövetkezeti elnök? Hosszú történet és a közösség szempontjából talán nem is nagyon fontos. Sokkal érde­kesebb a szövetkezet histó­riája. Még 1965-ben alakult ki a mai szervezeti forma, a fú­zióval több kisebb részleg egyesült. Jelenleg 112 szolgál­tatóegység munkáját fogjuk össze, 14 szakma mestereit foglalkoztatjuk, többnyire egy­két személyes önelszámolású üzletben. Ez a konstrukció több okból ideális: elsősorban azért, mert dolgozóinkat ér­dekeltté tehetjük vele a ta­karékosságban, a közös tulaj­don óvásában, a termelékeny ság is váljék. Ép nehogy azt higgyék véletlenül, hogy csak anyagiak miatt olyan sok ná­lunk a törzsgárdatag. A jó szó és a szociális juttatások meg­teszik a magukét. Azt hiszem, kevés szövetkezet mondhatja el magáról, hogy például szin­te kivétel nélkül minden be­utalókérelmet teljesíteni tud... Sokáig tart az unszolás, de eredményes: mégiscsak meg­tudjuk, Bányavári Péterné Sződligeten él családjával. On­nan indul reggelente Vácra. Mindennap útbaejtve a sződ­ligeti részleget. Két fia közül a nagyobbik ! katonatiszt, a kisebbik is egyenruhát hord most — sorkatonai szolgálatot teljesít. — Rengeteget köszönhetek nekik. Az én foglalkozásom nem engedi meg, hogy negyed négykor letegyem a tollat, ve­gyem a kabátom és induljak haza. Talán ha megengedné sem csinálnám. És bármilyen ügyesen bánjék is egy asszony az idejével, varázslónak kel­lene lennie, ha a család se­gítsége nélkül akarna helyt­állni a hivatásban és még a háza táját is rendben akarná tartani... Nagyon hálás va­gyok, hogy otthon sohasem hoztak választási kényszer- helyzetbe: ők vagy a szövet­kezet. Ellenkezőleg. segítet­tek a nyugodt, biztonságos családi háttér megteremtésé­ben. Egy szövetkezet igazi gon- dok-bajok nélkül? Egy mun­kájával. életével, családjával maradéktalanul elégedett em­ber? Egy anyaként, feleség­ként, szövetkezeti elnökként, harmadízben kongresszusi kül­döttként kifogástalanul helyt­álló asszony? Már-már gyanús, hogy ilyen is lehetséges. Pedig valószí­nűleg csak arról van szó. hogy minden és mindenki a helyére kerül Vácott a Duna­kanyar Vegyesipari Szolgál­tató Szövetkezetben. Például megfelelő vezető az elnöki székbe. Láng Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom