Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

rrsr intern 1981. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT SZMT-ülés Hogyan tovább? A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott. Megvitatták azt a feladattervet, mely a magyar szakszervezetek XXIV. kong­resszusához és a megyei kül­döttértekezlet határozatainak végrehajtásához kapcsolódik. Majd javaslatot fogadtak el az SZMT és elnökségének műkö­dési szabályzatára. Az SZMT ülésén részt vett Komáromi János, a megyei pártbizottság osztály-vezetője és dr. Csalótzky György, a me­gyei tanács vb-titkára is. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása a Parlamentben Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, valamint a budapesti és megyei képvi­selőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára — Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő őszi ülésszakának előkészüle­teihez kapcsolódó teendőket. Ezt követően Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a mezőgazda­ság és élelmiszeripar helyzeté­ről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvé­delmet szabályozó törvények végrehajtásáról tájékoztatta a részvevőket. Gonda György államtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke az emberi kör­nyezet védelméről szóló 1976. | évi II. törvény végrehajtásá­nak tapasztalatait ismertette. Párt- és állami vezetők a BNV-n Körséta a vásárvárosban A BNV megnyitása után — melyről az 1. oldalon szá­molunk be — elsőként a B- pavilonban a hazai vegyipar eredményeivel ismerkedtek a vendégek. Afganisztán kiállí­tási standján népviseletbe öl­tözött leányok fogadták az ér­kezőket. Lengyelország, Svájc, Pa­kisztán, India, Mexikó és Irak kiállítói következtek ezután. Pest megyeiek standjainál A nemzetközi barkács és kiskert kiállításon Gábor And­rás ipari miniszterhelyettes, a csináld magad szakbizottság elnöke mutatta be a látnivaló­kat. Egyebek között az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának bar- kácsgépeit és a szentendrei Pest megyei Fémipari Vállalat újszerű kéziszerszámait. A vendégek ellátogattak a Monori Kefe- és Játékgyár ki­állítására is, ahol megtekintet­ték a vállalat nívó-díjas ter­mékeit. A körsétán résztvevők meg­ismerkedtek a kubai kiállítók termékeivel is. Az iráni kiál­lítók gyermekruhákkal, kötött­árukkal, cipőkkel és népművé­szeti szőnyegekkel szerepelnek a vásáron. Kambodzsa kiállí­tói népi fafaragásokat, ötvös­munkákat, textíliákat mutat­tak be. Laosz standján köny- nyűipari és iparművészeti ter­mékeket, a libanoni bemutatón élelmiszeripari cikkeket, alsó- és felsőruházati termékeket te­kintettek meg, A körséta a 23-as pavilon­ban a hazai híradástechnikai ipar bemutatójának megtekin­tésével folytatódott. A magyar élelmiszeripar pavilonját kö­vetően a BNV legnagyobb áru­csoportját bemutató öltözkö­dés és otthon kiállítás stand­jaira látogattak. A fogyasztási cikkek legnagyobb exportőré­nek, a Hungarotexnek önálló kiállításán divatbemutató adott ízelítőt az exportkínálatból. Az A-pavilonban a vendégek a budakalászi Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat divatos víkend- és Trapper ruházati cikkeit is megtekintették. A szovjet pavilonban Ezután a látnivalókban kü­lönösen gazdag szovjet bemu­tatóra'' sétáltak át a vendégek. Külön figyelmet fordítottak a KGST-országok együttműkö­désének eredményeit felsora­koztató tablókra, majd a kör­séta résztvevői vendégkönyvi beírással fejezték ki elismeré­süket. A következő állomás a bú­toripar látványos Otthon ’82 kiállítása volt, majd a vendé­gek ezután az F-pavilonban a jugoszláv bútorkiállítók újdon­ságaival ismerkedtek meg. A kiállítók elmondták, hogy a megállapodások alapján 1982- ben négymillió dollár érték­ben szállítanak Magyarország­ra. Útjuk ezután Benin kiállí­tására vezetett. A hárommillió lakosú távoli ország első ízben jött el a BNV-re. Megláto­gatták a Palesztin Felszabadí­tást Szervezet önálló kiállítását is. Három testvérórszág A Hűtőgépgyár és a Villa­mosberendezés- és Készülék Művek standjainál a vendégek elismeréssel szóltak a két gyár közös kutató-fejlesztő munká­jának eredményességéről, s külön dicsérték azt a törekvést, hogy a gyártók igyekeztek mielőbb sorozatban is készíte­ni a nagydíjas termékeket. Ezután a vendégek Csehszlo­vákia, az NDK és Bulgária be­mutatóit tekintették meg. Északi szomszédunk hat vál­lalata mutatja be fogyasztási, cikk újdonságait, köztük hír­adástechnikai cikkeket és kony­hai berendezéseket. Az NDK- beli kiállítók emlékeztettek ar­ra, hogy néhány nappal ezelőtt a lipcsei vásáron a magyar Konsumex 350 millió rubelért rendelt NDK-beli fogyasztási cikkeket jövő évi szállításra. A bolgár kiállítók a következő évek export-áruajánlatát ad­ják, köztük mini televíziót, elektromos kéziszerszámokat, memóriás telefont és gyümölcs­centrifugát. A körséta a Csepel Vas- és Fémművek bemutatóján feje­ződött be. Délután egy órakor megnyi­tották a vásárváros kapuit a nagyközönség előtt is. Az államigazgatás munkásain múlik Egymillió ember közérzete Manapság üléseken és ösz- szejöveteleken, családi körben és a napilapok hasábjain sok­szor esik szó a tanácsokról. A munka eredményeit — egy- egy új óvoda vagy iskola fel­épülését, korszerűbb orvosi rendelőt éppúgy, mint egy si­keres falugyűlést, vagy kultu­rális rendezvényt — elismerő vélemények mellett gyakran említik a még megvalósításra váró feladatokat, a tanácsi munkában észlelt hibákat. Ez a nagy társadalmi érdeklődés nem véletlen, hiszen a taná­csok és szerveik, az egész köz­véleményt — Pest megyében a 179 településen lakó közel egymillió állampolgár — sze­me előtt végzik munkájukat. Egy-egy tanácsi intézkedés vagy hatósági határozat kö­zelről érinti az egyéni és a ki- sebb-nagyobb lakóközösségek életkörülményeit, érdekeit, be­folyásolja állampolgári közér­zetüket. Mi a csodaszer ? arról értesülhettek a résztve­vők, hogy tanácsaink túlnyo­mó többsége a problémaérzé­keny, a szervező jellegű szo­cialista közigazgatás szellemét követve — biztosítsa a szak­szerű, az állampolgár munka­idejét és pihenőidejét kímélő ügyfélfogadást. Ennek jegyé­ben a heti háromszori ügyfél- fogadási nap legalább egyi- tén munkaidőn túli úgynevezett nyújtott ügyfélfogadási időben is az állampolgár rendelkezé­sére áll. Általánossá vált, hogy idézéskor az ügyfélnek két vagy több megjelenési időpont közötti választás lehetőségét biztosítják. A nagyobb üzemek, gazdaságok, intézmények dol­gozóit jogsegélyszolgálat is se­gíti a nehezen áttekinthető jogszabályokban való eligazo­dásban, ügyes-bajos dolgaik intézésében. A jogpropaganda­előadások, a sajtóban megjele­nő jogszabály-ismertetések és egyéb kiadványok is könnyítik azt, hogy mindenki megismerje jogait és kötelezettségeit, meg­tudja, hogy milyen ügyet, hol intéznek számára. Gyorsított ügyintézés Mennyiségileg és minőségi­leg növekvő, bonyolult felada­tok — a népgazdaság helyze­te által meghatározott kemény pénzügyi feltételek, változat­lan vagy csökkenő igazgatási létszám. Van-e olyan csoda­szer, ami ilyen körülmények között is lehetővé teszi, hogy a tanácsok, a földhivatalok, az illetékhivatal és más tanácsi szakigazgatási intézmények a kívánt színvonalon láthassák el feladataikat. Van, és ez az igazgatási munka egyszerűsí­tése és korszerűsítése. E legkevésbé sem könnyű feladat ösztönzésén munkál­kodik közel tíz éve a megyei tanács hatósági és igazgatás­korszerűsítési kollégiuma. E szervezet — rrjelyben megyei, járási, városi és községi dol­gozók, jogász-, közdazdász-, mérnök- és pedagógusképesíté­sű szakemberek hasznosítják közigazgatási tapasztalataikat — az igazgatás-hatósági mun­kát elemző testületi előter­jesztések előkészítésével, ész- szerűsítésének véleményezésé­vel, a tanácsi munka társadal­mi visszhangjának elemzésével más célvizsgálatokból levont következtetésekkel, ajánlások­kal mozdíthatja elő a tanácsi munkát megyénkben. E fontos területen működő tanácsi albizottság néhány nappal ezelőtt tartott ülésén elsőként a tanácsok és az ügy­felek közötti kapcsolatot, a tanácsi ügyfélszolgálati irodák működésének tapasztalatait vi­tatta meg. Az előterjesztésből E korszerű ügyfél-tájékozta­tás és gyorsított ügyintézés szolgálatában tevékenykednek immár 10 éve megyénkben a tanácsok ügyfélszolgálati iro­dái is. Kereteik között a me­gye nyolc városában és a nagyközségek egy részében a tanácsi munkában sok­oldalúan járatos szakembe­rek egész napon át fogadják az ügyfeleket (pl. hatósági bi­zonyítvány kiállítása, ki- és bejelentkezés). Vácott például 1979. január 15 és február 15 között 1876 állampolgár keres­te meg az ügyfélszolgálati iro­dát és közülük 1581 személy ügye e szervnél véglegesen el is intéződött. Dunakeszin — ahol az elmúlt évben kezdte meg működését az iroda — 1980. szeptember és október hónapjaiban havonta 400—500 fő, 1981 februárjában és már­ciusában viszont már 800— 1000 állampolgár igényelt és kapott eligazítást, segítséget. A kollégiumi ülés vitájában a részvevők — az eredmények elismerése mellett — a gondok­ról is őszintén szóltak. Hiá­nyolták például, hogy a megye 10 ezer lakoson felüli nagy­községei közül 16-ban még nem működik ügyfélszolgálati iroda, holott a szervezés anya­gi, technikai és személyi aka­dályainak aktívabb leküzdésé­vel még sok állampolgár ta­nácsi ügyeinek intézését lehet­ne megkönnyíteni. Több me­gyei és helyi segítség is elkelne az irodák szervezeti, működé­si irányítási rendjének kiala­kításában, az irodai dolgozók továbbképzésében. Szó esett arról, hogy a gyakorlott ügyfél- szolgálati dolgozó hosszabb-rö- videbb idejű munkából való kiesése esetén szakszerű he­lyettesítése igen nehéz, és így tovább. A jő étietek®! kamatoztatják A KISZ Pest megyei Bizottsága megtárgyalta a feladat tervet Aprólékos és körültekintő előkészítés után öntötték meg­vitatásra kész formába a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak feladattervét, mely a KISZ X. kongresszusán szüle­tett határozatoknak, valamint a megyei küldöttgyűlésen fel­vetődött tennivalóknak a gya­korlatba plántálását segíti elő. Az öt évre szóló feladattervet, mely természetesen a' fiatalo­kat leginkább érintő kérdések­nek szán prioritást, tegnap délelőtt vették górcső alá a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak ülésén. Dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának el­ső titkára bevezető szavaiban e tervezet fontosságát a követ­kezőképpen ecsetelte: — Az elkövetkezendő öt esz­tendő munkájához kell meg­adnunk a vezérfonalat, azaz úgy kell végső formába önte­nünk elképzeléseinket, hogy a lehető leghatásosabban szol­gálják, segítsék azokat, akik e tervezet szerint tevékenyked­nek majd. Ezért sem tekinthet­jük lezárt, megmásíthatatlan dokumentumnak, olyannak, melyhez foggal-körömmel ra­gaszkodni kellene. Sőt, állan­dóan figyelnünk kell minden olyan ötletre, javaslatra, mely hozzájárul ahhoz, hogy me­gyénkben mind színvonala­sabb, eredményesebb legyen a KISZ-munka — mondta egye­bek között dr. Husti István. A vitában elsőként a ceglédi Baloghné Cselédes Ilona kért szót, javasolta, hogy a KISZ támogassa azokat a fiatalokat, akik munka mellett tanulnak, hiszen ők sokszor egyedül ma­radnak megnövekedett gond­jaikkal. A gödöllői Mezei Ti­bor arra várt választ, helyes-e hogy már most meghatároz­zák azt, melyik évben, mik le­gyenek a tennivalók? Iván Gábor, aki Vácról érkezett, azt vetette föl, ajánlatos lenne a következő öt évben ismételten megvizsgálni az értelmiségi fiatalok helyzetét, lehetősé­geit. Nyilván a gödöllői egye­temisták óhaját is tolmácsolta Kiss Jenő, amikor elmondta, jó lenne, ha a KISZ tudna se­gíteni azoknak a fiataloknak, akik nyelvet tanulnak, ponto­sabban kívánatos lenne, ha a KISZ-nek valamiféle beleszó­lása lenne a nyelvoktatásba. A százhalombattai Leszák Zoltán arra hívta föl a figyel­met, hogy az eljövendő fél év­tizedben még többet kellene törődni az ifjú gárdával, illet­ve e szervezet és a fegyveres erők kapcsolatával. Hozzászólt Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei bizottságának alosz­tályvezetője is. Többek között hangsúlyozta, hogy a tervezet csak olyan tennivalókat sorol­jon föl, amelyek konkrétak, melyeket az idők során szá­mon lehet kérni. Dr. Husti István részletesen válaszolt a kérdésekre, s el- rríondta, hogy a hasznosítható ötleteket beépítik a tervezetbe. A három nagyobb egységből álló dokumentumot — mely részletesen, évenkénti felosz­lásban feltünteti, mit kell a megyei »bizottsági üléseken megtárgyalni, ' s felsorolja a legfontosabb feladat- és téma­köröket, valamint azokat a ké­réseket, javaslatokat és aján­lásokat, melyeket a párt-, ta­nácsi szervekhez, társadalmi szervezetekhez nyújtanának be — a résztvevők egyhangúlag megszavazták. A tervezet ok­tóberben kerül a megyei párt­végrehajtóbizottság elé, s így a fiatalok részletesebben október vége felé ismerkedhetnek meg azzal. Az ülés második napirend) pontjában Lerner Henrik, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkára a nyári táborok tapasztalatait ismertette. K. É. Scnurás véhmény A lakossági ügyintézés ered­ményesebbé tételének egyes tényezői azonban a tanácshá­zak falain kívül keresendők. Az állampolgárok jelentős ré­sze még nem veszi igénybe a munkaidőn kívüli ügyfélfoga­dási lehetőségeket, hanem „a tanácshoz kell mennem!” fel­kiáltással indokolatlanul mu­laszt fél vagy egész napot mun­kahelyéről. E helytelen szem­léletet a társadalmi szervek felvilágosító, nevelő munkájá­val, de ha ez nem vezet ered­ményre, vezetői szigorral is helyes irányba kell megvál­toztatni. A tanácsi dolgozók­nak az a jogos társadalmi igé­nye is hangot kapott a megbe­szélésen, hogy néhány konk­rét ügyben bekövetkezett — valódi vagy vélt — tanácsi mulasztás, megalapozatlan döntés ne vonjon maga után a hírközlő eszközökben vagy az állampolgárok körében a ta­nácsi tevékenység egészéről sommás negatív értékítéletet. A másik oldala viszont a dolog­nak, hogy minden tanácsi dol­gozónak még színvonalasabb, pontosabb, gyorsabb munkára kell törekednie és az elkövetett hibák okait fel kell tárni és el kell hárítani. Leíróirodák A tanácskozás másik fő té­mája — a központi iktatás, valamint a leíróirodák szere­pe a tanácsi munkafolyamatok korszerűsítésében — is csak látszólag belügye a tanácsi tevékenységnek. Elég, ha arra utalunk: joggal bosszankodik az ügyfél, ha a részére fontos tanácsi határozatot a megho­zatalt követően csak 10—12 nappal később kapja kézhez, avagy alig olvasható szöveg, pontatlanul kitöltött határo­zatnyomtatvány gátolja abban, hogy egyértelműen megértse: mit engedett meg tulajdonkép­pen részére a hatóság, avagy mit milyen határidőre kell megtennie. Sok bosszúságot, felesleges vitát okozott már tanácsi berkekben az is, ha egy-egy akta napokig vándo­rolt osztályról osztályra, és esetleg „eí is tűnt” közben be-* lőlf néhány fontos ügyirat. Annál örvendetesebb, hogy — egy kivételével minden já­rási hivatalban, valamint a városi tanácsok jó részénél már központi iktató- és leíró­iroda működik. Nem volt könnyű az irodák létesítésé­hez szükséges helyiségek, iro-, datechnikai berendezések é,g felszerelések biztosítása. Leg­alább ennyire tervszerű é$ szívós munkát igényelt a dol­gozók körében helyenként ta­pasztalható idegenkedés le­küzdése (pl. attól, hogy gép­íróként több munkatársával egy helyiségben folyamatosan gépeljen, avagy ügyintézőként a megszokott kézírás vagy író­gépbe diktálás helyett magne­tofonszalagra mondja leíran- dóit). A tapasztalatok azonban egyértelműen kedvezőek: gyorsabbá, áttekinthetőbbé vált az ügyiratkezelés, termé­kenyebb a leírási, a másolati tevékenység. Közvélemény-ku­tatások bizonyítják, hogy e ha­tékonyabb eljárás nem járt az érintett dolgozók túlterhelésé­vel, elkedvetlenedésével. Ccchkvő részvétel A leíró és ügyirat-nyilván­tartó tevékenységben is akad még javítandó. Az egyes váro­si tanácsoknál még megváló- sításra váró intézkedések mellett a nagyobb apparátusú nagyközségekben is gondolkod­ni és cselekedni kell a jelzett irányú továbbfejlesztésben. Nem kevésbé nagy és hosszabb távú feladat a központi ikta­tás és leírási tevékenység meg­szervezése a megyei tanács nagy létszámú és összetett szakigazgatási szervezetében, dé más megyék tapasztalatai­val is alátámaszthatóan — az ez irányú szervezőmunka bősé­ges megtérülésével számolha­tunk. Mindezekhez azt taná­csolták a kollégiumi ülés rész­vevői — és ezt a tanácsi kor­szerűsítés érdekében végzett egész tevékenységünk vezér­fonalaként is tekinthetjük —, hogy viszonylag kis anyagi rá­fordítással, átgondolt, fokoza­tos intézkedésekkel és a kor­szerűsítésben érdekeltek cse­lekvő részvételének megnyeré­sével napjainkban is sokat te­hetünk a nagy társadalmi je­lentőségű tanácsi’munka to­vábbfejlesztésében — mind­annyiunk érdekében. DR. CSALÓTZKY GYÖRGY a Pest megyei Tanács vb-titkára Horváth István, a Monori Keíe- és Játékgyár igazgatója (a kép bal oldalán bemutatja a kiállítást Havasi Ferencnek és kíséretének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom