Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-02 / 205. szám

map A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxv. évfolyam, 205. szám 1981. SZEPTEMBER 2., SZERDA Egy nagy kísérlet részvevői Ahol megszűnt a kilincselés Ezen a reggelen nyitva a ceglédi városi tanács épületé­nek mindhárom kapuja. Ügy­félfogadás van, jönnek is szép számban. Igyekeznének — a szokás hatalma az emelet­re, ám nem lehet. A bejárat-* nál megkérdezik, hová tarta­nak, s udvariasan eligazítják őket: tessék, tessék, megtalál­nak mindent egy helyen, a földszinten. (S ha mégis vala­ki az emeleti ajtók valamelyi­kéig eljutva kopogtatna, az aj­tón a tábla: a földszintre köl­töztünk, tessék ott keresni.) Kísérleti jellegű ez az elren­dezés, számítanak a közvéle­ményre és a dolgozókéra is. Még szokni kell Néhány napja, hogy átren­deződött a városi tanács iroda- rendszere. Az emeleti helyisé­gekben azok maradtak, akik­nek feladatköre nem kapcso­lódik közvetlenül, személy sze­rint a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézéséhez. Az át­épített földszinti soron, teljes folyosóhosszon megnyílt az ügyfélszolgálat. Ha valaki a mór kifüggesztett tájékoztató­táblát alaposan megnézi, mielőtt ügyének fontossága, no meg a kíváncsiság miatt lép­teit szaporázná, könnyen el­igazodhat Csak a számokra kell ügyelnie. Az adóügyeket például az első hat asztalnál intézik, a Rákóczi út felőli, B' portáról számítva. A 8. számú asztal­nál a munkaüggyel foglalkoz­nak. s minden asztal fölött á táblán az ügyintéző neve ol­vasható. Nem arcokhoz, hanem megnevezett emberekhez for­dulhatnak a ceglédiek, akár meg is jegyezhetik az ügyin­téző nevét. — Egyelőre nekünk is szok­ni kell ezt — mondják az új munkahelyre került tanácsi dolgozók. — Az ember az újat« kíváncsian fogadja. Eleget tesz kötelességének, s igyekszik a környezetbe, az új szituációk­ba úgy beilleszkedni, hogy az a javát szolgálja. Hogy tovább­ra is nagy felelősséggel dol­gozhasson. Ami igaz, az igaz: ez most cseppet sem könnyű. Merőben új Bár a korszerűsítés, átszer­vezés régóta tart, a gyakorlati kivitelezés most valósult meg, és ahogy az embert, úgy az Uj ügyfélszolgálati rendszert is lakva lehet kiismerni. Helyte­len lenne azt mondani, hogy ez megy, mint a parancsolat, könnyedén, idegeskedés és zökkenők nélkül. Tény, hogy aki eddig író­asztalánál eddig 3—4 ember társaságában dolgozott és most bekerült egy sokasztalos és különböző feladatköröket be­töltő nyílt apparátusba. A szabálysértési előadó hallja, ‘ amint kollégája a lakáskiuta­lásokkal, cserékkel, gépkocsi­tároló ügyekkel foglalkozik, s a szomszéd asztalnál sorukra várók viszont fültarí^i a sza­bálysértéssel kapcsolatos be­szélgetésnek ... (Van ugyan a folyosón négy tárgyalófülke, küllemre tetszetősek, ám ab­laktalanul oly barátságtala­nok, hogy ott az ügyfélnek aligha kerekedik kedve zavar­talan őszinte szóra.) A munkaügyesnél sorakozók az adóügyeseket hallják, a tartási és örökösödési szerző­dés iránt érdeklődők a szociál­politikai előadó szomszédságá­ban várnak sorukra. Közben kattognak az írógépek,- nyíl­nak az iratelnyelő szekrényaj­tók, cseng a telefon. Az egyik asztalnál a tenyerét mikrofo- nostól a szája elé tartva, vala­ki diktál éppen a magnókazet­tára. A szalag az emeleti le­íróba kerül, ott rögzítik papír­ra a mondottakat. Az ügyfélszolgálatból nagy­üzem lett. Jönnek, jönnek sor­ra az emberek a hivatali idő­ben. Érdeklődve szemlélik a $3H|tmtwMWCMSC valóban impozáns, remek tér­hatású és látványú irodasort, ahol, ha több ügyük van, csak egyik asztaltól a másikig kell elsétálniuk. « Mezítláb Az adóügyeseket az imént idős nénike kereste. Kíván­csian állt meg a boltív alatt, ahol a ftilyosó vörösmárvány kockái a sárga buklészőnyeg- gel találkoztak. Roppant za­varban volt, azután gondolt egyet. Lehajolt, levette poros cipőjét. Amúgy harisnyásan lépdelt az előadó asztalához. Röstellt a szőnyegen cipőnyo­mot hagyni... E. K. Törékenyek az ablakok Nagy örömmel fogadták a cegieaiek a lakótelepi, 2. szá­mú szolgáttatoházat. Megnyi­tását , varva várták, árgus szemmel kísérték az építkezés menetét, nem állták meg szó nélkül, ha időközönként né­hány napig állt a munka. Mi­helyt az eiső szaki megjelent, a kérdést is kapta: hol voltak, mi lesz a határidővel?! Ám áll a ház, néhány hét és minden szolgáltató részleg tel­jesen berendezkedik, annak rendje s módja szerint a la­kosság szolgálatába áll. A ceglédiek figyelme nem lankad. Tanúsítja ezt több te­lefonhívás is, ami a napokban szerkesztőségünkbe érkezett. Mint hírt közlő, informáló szolgálattól, tőlünk kérdezték: vajon a csupaüveg falú épü­let garázdák elleni védelmé­ről gondoskodnak-e majd? Hiába a wertheimzáras ajtó, ha mellette a házhossznyi üvegtábla könnyen betörhető, s bárki besétálhat rajta. A szol­gáltatóháznak nemcsak a fala drága. Érték benne minden munkaasztal, szerszám, érték mindaz, amit a lakosság javít­tatni vagy elkészíttetni bevisz. Az ördög sohasem alszik — hogy is aludna, ha a közvetlen közelben egy késő estig nyitva tartó, zenés-italos szórakozó­hely van? Mások azt kérdezték: ugye, lesz majd a szolgáltatóháznál néhány kerékpártároló áll­vány is? A kétkerekűeket egyelőre kénytelenek a frissen festett falhoz, vagy a közeli villanyoszlophoz támasztani. Kár volna a drága festésért is, ha idő előtt romlana, ha ösz- szekaristolnák. Jó volt hallani a telefoná­lók aggodalommal teli szavait. Jó volt, mert azt lehetett ki­érezni belőle, hogy sajátjuk­nak érzik az új létesítményt. Rajta a szemük, szeretnék, ha sok éven át a szolgálatukra állna, és nem keverné idő előtt, a javítások miatt, költ­ségekbe fenntartóit. Éjjelenként a közöst vigyázzák Őrjárat kapuzárástól hajnalig Este kilenc óra. Munkájukat régen elkezdték az éjjeliőrök. Ahogy haladok a faluban, lá­tom, hogy még utolsó órájá­nak vendégeit fogadja a fala­tozó és az étterem. A fodrász is utolsó kuncsaftjait szépíti. Még nincs zárva a kocséri Petőfi Tsz kapuja, így köny- nyen bejutok a portáig. De onnan nehezebb lett volna a dolgom, ha a hamisabb ku­tyát engedték volna szabadjá­ra. Mazsola a szelídebb ebek közé tartozik. Szerencsémre. Nem félnek — A veszélyesebb ebet' tíz­kor, engedjük el, amikor be­zárjuk a nagykaput — fogad Tóth József éjjeliőr. Bemegyünk a helyiségbe, az éjjeliőr tartózkodási helyére. Mocsai Balázzsal is kezet fo­gok. — A portás vagyok — mu­tatkozik be. — Ketten vigyá­zunk a tsz értékeire. Nem is olyan régen váltottunk, én este hétre jöttem átvenni a szolgálatot. Az éjjeliőr nyolc­kor állt munkába, reggel né­gyig lesz itt. — Lehet-e itt unatkozni? — Nem. Reggel és este a munkásokat ellenőrzőm — be­szél feladatairól Mocsai Ba­lázs —, a szállítóleveleket is itt veszik fel az autóvezetők, reggel fél hatkor. De előfor­dul, hogy éjszaka is szállíta­nak bútorokat. — Kétóránként mindketten végigjárjuk a terepet — mondja Tóth József. — A tsz- iroda épületét is mi ellenőriz­zük, és a tejházat is figyelem­mel tartjuk. Körülnézek a munkahelyen. Telefon, a biztos hívószámok jegyzékével. Kályha, amely té­len bizonyára jó szolgálatot tesz. Ülőhelyek, asztal. A fa­lon megszámlálhatatlan kulcs. — Mit kell tenniük veszély esetén? — Négy éve vagyok Itt, de eddig nem fordult elő ilyen eset — örvendezik Tóth Jó­zsef. — A rendőrséget és a tsz­elnököt kell azonnal értesíte­nünk. Félelemre nem gondo­lunk, amikor ellenőrzést tar­tunk. Bár a világítás nem a legmegfelelőbb... — tudom meg Mocsai Balázstól. Fogyó lámpák — Viszont, ha idegen tenné be a lábát a tsz udvarába, azonnal észrevennék a ku­tyák... egészítem ki gondola­taikat. — Lehet-g pihenni az éjsza­kai szolgálat alatt? — Alvásról szó sincs! Ne­Nincs orvoshiány A helyi orvosok és egészség- ügyi dolgozók tanácskoztak a minap Abonyban. Dr. Debre- czem László ügyvezető főor­vos vitaindító előadásában többi között részletesen ele­mezte a település egészségügyi ellátásának helyzetét, majd az ötnapos munkahétre való át­térésre vonatkozó elképzelé­sekről és gondokról beszélt. A néhány évvel ezelőtt Abonyban is bevezetett ügyeleti szolgá­latról szólva elmondta, hogy az ügyelet helyének az Űjszá- szi útról a Zalka Máté útra történő áthelyezése célszerű volt, mivel az új helyen na­gyobb a rendelő és a felsze­relés is korszerűbb. Bejelen­tette, hogy a vasárnap és ün­nepnapokon, valamint éjsza­ka szolgálatot teljesítő orvos az eddigiektől eltérően táp­pénzes állományba vételre te­het javaslatot. Például egy lá­zas betegnek ezentúl másnap nem kell a körzeti orvosnál megjelenni, elég ha hozzátar­tozója elviszi az ügyeletes ja­vaslatát és annak alapján táp­pénzes állományba veszi a te­rületileg illetékes orvos a be­teget. Ezentúl nem kell az ügyeletet tartó orvosnak a szüléseket bejelenteni, s men­tőhívás céljából felkeresni. Elég, ha a tanács épületén el­helyezett telefonon hívják a mentőállomást, a betegszállító kocsi kijön a kismamáért. Az ötnapos munkahétre va­ló áttéréssel kapcsolatban egyelőre nem látnak megfelelő megoldást a gyermekorvosi el­látásban, pedig szombati na­pokon náluk jelentkeznek leg­többen vizsgálatra. A 3. sz. orvosi körzetnek is lesz ezentúl gazdája, az új or­vos a Zalka Máté úton, a je­lenlegi ügyeleti épületben fog rendelni. Ezzel megszűnik az Orvoshiány Abonyban. Érté­kelték a Vöröskeresztes moz­galom fejlődését is és megál­lapították,- hogy napjainkban félezernél több, rendszeres véradó van a nagyközségben. künk éjszaka van a munka­időnk, s a nappalunk szabad. Minden második éjjel dolgo­zom, tízforintos órabérért, nyugdíjasként. Egy hónapban tizenöt éjszaka vagyok itt nyolc óra hosszat — mondja Tóth József. — Nekem, minden második napom szabad — veszi át a szót Mocsai Balázs. — Min­den harmadik éjszaka ügyele­tes portás vagyok. Az állatte­nyésztésben dolgoztam, de a beteg kezem miatt leszázalé­koltak. Akkor választottam ezt a munkakört. Közeledik a kapuzárás Ide­je, este tíz óra. Ilyenkor kör­bejárják a tsz-udvar területét. Mocsai Balázzsal tartok az éj­szakai szemlére. A szabászat lakatjára pillantunk, minden rendben. A varroda és szi­vacsüzem területén sem talá­lunk rendellenességet. A ku­tya jól előre szalad, felderíti a terepet. A kocséri bútor­üzem és az asztalosműhely környékén sem lelünk hábor­gatás nyomaira. A roncstelep felé már a lámpák Is elfogy­nak, ekkor lehet egy kis félsz az éjjeliőrben és a portásban. Mindent rendben találunk. Elbúcsúzom Mocsai Balázstól, a portástól és Tóth József éj­jeliőrtől. Igazi műszak Este tíz óra. Az első ellen­őrzésen túlvannak az éjjeli­őrök. Ahogy haladok a falu­ban, látom, hogy bezárt a vendéglő és nem fogadja már vendégeit a falatozó sem. A fodrásZ elindult hazafelé. Itt az éjszaka. Néhány ember ilyenkor kezdi az igazi mű­szakot. Vigyáznak az érté­kekre, vagyonra, s egyúttal a falura. B. T. A válogatott keretben Az utazó csapat tagja A Ceglédi VSE asztalitenisz szakosztályában az utánpótlás edzője Rónaszéki József volt. Ügy öt éve már, hogy nála kezdett el játszani Gyura Ist­ván. A zöld gumis ütőt nem­sokára a Stiga soft váltotta fel, s a fiatal fiú rövidesen berob­bant korosztálya élvonalába. Csupán fél éve törte még csak a kaucsuklabdát, amikor a serdülő magyar bajnokságon bronzérmet szerzett. Svédek ellen A következő években is ért el szép eredményeket, páros számokban kétszeres serdülő és kétszeres ifjúsági magyar bajnok lett, de az igazi jó ered­mények jó sokáig várattak ma­gukra. Már-már úgy látszott, a szakvezetők nem is veszik számításba, amikor meghívást kapott az 1981. évi ifjúsági EB-re készülő válogatott ke­retbe, majd a mintegy egyhó­napos tatai edzőtáborozás után az utazó csapat tagja..lett. A Csehszlovákiában meg­rendezett EB-n kétszer játszott a végül ötödik helyezett ma­gyar válogatott csapatban, s szóhoz jutott — s egy rendkí­vül értékes győzelmet aratott —, az , ötödik hely sorsát el­döntő, a jóval esélyesebb NSZK elleni csatában. Az egyéni számokban balszeren­csés volt a sorsolása, rendre a kontinens legjobbjaival, a svédekkel találkozott. Páros­ban így a végül győztes svéd kettőstől kaptak ki, egyéniben pedig Akesson bizonyult jobb­nak Gyáránál, három játsz­mában. Ablakon át Régebben történt meg az eset, sokáig mesélték: a Vas­utas fiatal játékosai, közöttük Gyura, este tizenegy órakor érkeztek meg egy budapesti versenyről. Haza még nem akartak menni, gondoltak egy nagyot: bemásztak az asztali­tenisz-terembe, ahol éjszaka kettőig gyakorolták, javították- azokat a mozdulatelemeket, melyek miatt aznap elvesztet­ték mérkőzéseiket. — Ez régen volt már, tehát jogos a kérdés. »Még most is bemásznál-e éjszaka az abla­kon, hogy pingpongozhass egy kicsit? — Nagyon szeretek játszani, így, ha lenne kivel, feltétlenül — válaszolta a CVSE fiatal re­ménysége. A következőkben kérdezz^ felelek játékban, mi is leját­szottunk egy rövidített szettet: Játszani — Minek köszönheted, hogy részt vehettél ez EB-n? — Az NB I-ben rendszere­sen játékalkalmat kaptam, so­kat fejlődtem. Emellett, mert még nem figyeltek rám, volt válogatottakat is sikerült le­győznöm: Tímárt, Faházit és Asztalost;■ — Az ifjúságiak között vi­szont kevés versenyt nyertél. — Sokat kell még javulnom. Elsősorban pörgetésben. Mind­két oldalról, mert úgy a leg­veszélyesebb. Gyenge a lábam is. Sokat kell futnom, hogy ja­vuljon a lábmunkám. — Mi játékodban az erősség? — Sokat gyakoroltam, így az adogatásommal sokakat meg­lepek.-Edzeni szeretek, jó já­tékos szeretnék lenni. Az pe­dig csak akkor lehetek, ha rengeteget játszom. — Mi a véleménye Gyura István teljesítményéről a CVSE vezetőedzőjének, Karsai Ferencnek? — Ebben az évben javuló teljesítményt nyújtott, de még ennél is többre képes. A ver­senyzésben sokat változott, előnyére. De még higgadtabb­nak kell lennie. Az adottsága megvan, hogy jó asztalitenisze­ző váljon belőle. V. L. Sportágat választottak A ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola testnevelés tagozatos, a most ötödik osz­tályba lépő tanulói a nyá­ron egyhetes, úgynevezett sportkiválasztó táborozáson vettek részt. Ezeknek a fiataloknak most kell sportágat választaniuk. Annak érdekében, hogy min­denki oda kerüljön, ahol a legjobb sporteredményekre képes, egy héten át felmé­réseket végeztek. Mindennap az adott sportág edzője várta a gyerekeket, akik számot adhattak ügyességükről, rá­termettségükről atlétikában, asztaliteniszben, birkózás­ban, kézilabdában, labdarú­gásban és vízilabdában. Az edzői vélemények alap­ján szakosodtak, 'többnyire a gyerekek akaratával meg­egyező módon. A tábor jól szolgálta célját, a minőségi sport utánpótlásának nevelé­sét. ISSN OläS-aSOO (Cegiédi Hírlap) Is |éi jár, ha mást korszem, energiatakarékos tüzeléstechnikai berendezést Szeptember 3-tól 10-ig kiállítás és vásár a Vasutas Otthonban: Teleki u. 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom