Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

Jubileumi ülés Hétfőn jubileumi üléssel emlékeztek meg a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem Nagyvárad téri épületé­ben a Magyar Élettani Tár­saság megalapításának 50. év­fordulójáról. A jubileumi ese­ményhez — miként az ünnep­ségen bejelentették — há­romnapos szakmai tanácsko­zásként kapcsolódik a társa­ság idei, sorrendben 46. ván­dorgyűlése. A szakmai programnak hat fő témaköre van, mintegy félszáz előadásban foglalkoz­nak a hazai élettani kutatá­sok legújabb eredményeivel. Emlékezés Háy Lászlóra Háy László kommunista or­vos, közgazdász, politikus, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, gazdasági és tudo­mányos életünk egyik volt ve­zetője egyénisége születésének 90. évfordulója alkalmából ko­szorúzás! ünnepséget- rendez­tek hétfőn a Mező Imre úti te­metőben lévő sírjánál. Az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének főigazga­tója és Tímár Mátyás állam­titkár, a Magyar Nemzeti Bank'elnöke; a Magyar Tudo­mányos Akadémia képvise­letében Pa eh Zslgmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke, a Történelem tudományi Inté­zet igazgatója és Falusné Szikra Katalin akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanára he­lyezett el koszorút. Megkoszo­rúzták a sírt a Külkereskedel­mi Minisztérium és a Marx Károly Közgadaságtudományi Egyetem képviselői, elhelyez­ték a kegyelet virágait a csa­ládtagok, a volt munkatársak és a tisztelők. A koszorúzásl ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Elsősegélynyújtók országos versenye A baleset valóságos is lehetne... A «érült lábra Kézpólya kerül az lkladl elsősegélynyújtók munkája L. .nyomán Az Időpont: augusztus 30-án reggel. A színhely: használa­ton kívüli vasúti pálya, nem messze a pestimrei vasútállo­mástól. A látvány: vigaszta­lan. A sínek mellett oldalára dőlt személyvagon, egy másik a helyén, ennek ütközött a petróleumot szállító tartályko­csi. Sebesültek, vér... Tótágast állt a vagon Fél órával korábban: egy sá­torban tiszthelyettes-jelöltek reggeliznek, szalámis zsemlét, Traubit. — A 14-est kérem — így Rimányi József, a szolnoki 633-as sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet nevelőtanára, Gura János leteszi a zsemlét, felhúzza ingét, hogy a hátá­ra vattával felkenhessék a bőrpírt, a színes festéket, s hogy a hasára ragaszthassák a metszett sérülés műanyag imi­tációját. Ö lesz az egyik se­besült. Aki még nem jött rá: első­segélynyújtó polgári védelmi szakaszok vetélkedőjére láto­gattunk. A Magyar Vöröske­reszt centenáriumának tiszte­letére rendezett országos ver­senyen a 3 ezer polgári védel­mi egészségügyi szakasz közül 2200 — több mint 50 ezer em­ber — vett részt, s a mai dön­tő erőpróbán a hat országos területi verseny győztesei küz­denek egymással, Bács-Kis- kun, Hajdú-Bihar, Győr-Sop- ron, Somogy, Pest megye és Budapest egy-egy szakasza. Hantos János, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára megnyitó­jából: — A vöröskeresztes mozgalomban — így a polgá­ri védelmi elsősegélynyújtók tevékenységében is —, elsődle­ges cél a bajba jutott emberek segítése, a sérültek életének mentése. Nemcsak háborúban, hanem békében is készen Ke'! állni a rendkívüli helyzetekie, hiszen bármikor történhet ka­tasztrófa, nagyobb közlekedé­si baleset. Tiszteletet, szerete- tet érdemelnek, akik ilyenkor tesznek tanúbizonyságot helyt­állásukról, felkészültségükről. Ipari katasztrófa, földrengés, tömeges közúti baleset. Ezek voltak a feladatok a versengés korábbi elődöntőin, s ilyen kö­rülmények között bizonyította elméleti és gyakorlati jártassá­gát a Pest megye színeiben versengő ikladi Ipari Műszer gyár 23 tagú szakasza. A pa­rancsnok, Blaubacher József meós csoportvezető mondja: — Már nem izgulunk, Sajnos, az egyes sorszámot húztuk, s most gondolatban készülünk a mentésre. Jó lenne, ha a di­jak osztásánál is az egyes szám jutna nekünk... T' tv«1 yg Es kezdetét veszi álverseny., Pattogó parancsszavakra kez­dik az ikladiak a baleset sé­rültjeinek felderítését, osztá­lyozását, ellátását, hordágyon szállítását, biztonságba helye­zését. Nem könnyű. Az oldalá­ra dőlt vagonban minden ajtó, ablak másként nyílik, mint a megszokott. Szűk nyílásokon kell újabb sérülés veszélye nélkül kiemelni a sebesülte­ket. Tizenöten vannak, s csu­pán egy közülük: sápadt, bal térdhajlatából élénkpiros vér szivárog lüktetve, homlokán horzsolás. Izgalmas, fárasztó A vérző végtagot függőleges helyzetbe hozni, megtalálni az artériás nyomópontot, helye­sen felrakni a nyomókötést, el­távolítani a lábbelit, Rautek- fogással kiemelni őt a vasúti kocsiból, s a horzsolt sebet fe­dőkötéssel ellátni, mindez a versenyben 15 pontot ér, s ösz- szesen 180 pont szerezhető, a többi között koponyaalapi tö­rést, gerincsérülést, zúzott, vagy szilánkos sebet kapott, nyílt törést szenvedett embe­rek mentésével. Az ikladiak 27 perc alatt végeznek, a parancsnok jelen­ti, hogy a feladatot teljesítet­ték. A szakasz elvonul, azutan az útmenti fűbe rogy. Farkas Istvánná rajparancsnok, a Mű- szergyár csoportvezetője: — Izgalmas is, nehéz is a ver­seny, s azt hiszem, egy valódi balesetnél sem mindig ilyen súlyos a helyzet. Elfáradtunk nagyon, s talán azért, mert a valóságban, ha menterfi kel!, nem pontoznak, nincs ellenie', versengés, csak a lényeg: az emberek élete, egészsége, ami­re ügyelnünk kell. Ocskó Ká­roly meó-ellenőr, a szakasz tagja: — Nem, senki sem se­rült meg közülünk, pedig volt üvegszilánk elég. Csak össze- kenődtünk a művérrel, s per­sze nem volt könnyű a hord­ággyal futni... Es kezdődik 'minden elölről, a sebesültek ismét elfoglalják helyüket, jöhet a következő csapat... Amíg a verseny tart. Hévíz Mihály, az ikladi Ipari Műszergyár polgári védelmi törzsparancsnoka mondja: — Fizikai dolgozókból áll a sza­kasz, s elismerés illeti a tagok kollégáit Is, hiszen a felkészü­lés és az elődöntők idején ök dolgoztak társaik helyett. De azt hiszem, az elsősegélynyúj­tók is csak dicséretet érdemel­nek, eddig sikerrel szerepel­tek, s ha kell, a munkahelyi kisebb-nagyobb sérüléseknél is ők sietnek először segítséget adni. Nincs vesztes Azután az eredményhirdetés. Dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, a zsűri elnöke, igy értékel: — Mind a hat csapat gyorsan és alaposan mentett, s ez azért fontos, mert a katasztrófa ese­tén nem jut minden beteg mellé orvos, elsősegélynyújtók híján több emberéletet veszíte­nénk. A hat szakasz közül első lett Hajdú-Bihar megye, az ikla­diak a győztesektől csak 15 ponttal lemaradva az ötödikek. De szó sincs veszteségérzés- röl, hiszen az elsősegélynyúj­tók munkájával minden sérült ember csak nyerhet. -£. Juhász János gödöllői mentőápoló, a szakasz felkészítője így sum­mázza véleményét: — Ha a te­rületi döntőn nyert is Iklad, s most nem, egy bizonyos: a sza­kasz bármelyik tagját elvál­lalnám mentős kollégának... V. G. P. Gyorsan a kötszert, le kell fedni az égett bőrt Köszöntjük vendégeinket! — Ez volt olvasható azon a hatalmas transzparensen, amely a gödöllői repülőtér fe­lett vasárnap délután elhúzó motoros és az általa vontatott vitorlázógép között feszült. Pillanatok múlva 12 szín­pompás ejtóernyokupola tűnt fel az ágéit, füstgyertyák és színes papírcsíkon pazar, fes­tői palettává varázsolták a mennyboltot. Újabb 10 pap- lanejtóernyő nyüt ki, nernze- iiszmu es piros selymük az ejtőernyős válogatott keret leányait eresztette le a dísz­tribün elé, s az ifjú hölgyek, kecses föidetérésük után a szocialista országok nemzeti zásziait és virágcsokrokat vit­tek magukkal, hogy a külföl­di delegációkat köszöntsék. Egy motoros, majd két vi­torlázó repülőgép jelent meg ezután a légtérben, és haj­meresztő mutatványokkal ra­gadtatta tapsra a jelenlevő mintegy 20 ezer embert. Azt gondolhattuk volna, hogy ezeket a bravúrokat már nem lehet felülmúlni, de né­hány másodperc múlva meg­győződtünk tévedésünkről. Előbb három-, majd négytagú kötelékben motoros gépek jöttek, s együtt végrehajtott teljes és ferde bukfenceikkel, lebontásokkal (fejjel lefelé fordítva a gépet), az úgyne­vezett rózsával (a levegőben való szétnyílással és zárkó- zással) méltán váltották ki a .hazai .és külföldi vendégek el­ismerését. Motoros sárkányrepülők gu­rultak ezután a gyepen, majd szép komótosan a levegőbe emelkedtek és fokozatosan magasságot nyerve keringtek a tömeg felett. A jelenlevők közül sokan most először lát­tak ilyen légi alkalmatossá­gokat közelről, mint ahogy a MOVIT-gépek is az újdonság varázsával hatottak. Ezek a gépek kicsiny (68 lóerő) telje­sítményű motor segítségével emelkedtek a levegőbe és 120 kilométer/óra sebességet értek el. Ám ekkor pilótáik kikap­csolták a motort, a légellen­állás csökkentése végett el­fordították a propellert, s a gépek vitorlázóként haladtak tovább. Javában bűvölték a léglö- késes repülőgépek együtt végrehajtott figurázásokkal a közönséget, amikor a tér kö­zepén hirtelen „kigyulladt” egy e célra épített faház; két tűzoltókocsival érkezett a Ganz Árammérőgyár polgári védelmi alakulata, s szaksze­rűen eloltotta a lángokat. Vö- röskeresztes alegység tűnt fel ekkor az üszkök körül, s be­mutatta a sérültek szakszerű ellátását. Táncolhat-e a helikopter a föld felett három méter ma­gasságban? Három honvédsé­Levegübe emelkedett a motoros sárkányrepülő Négy repülőgép kötelékben, már­tani pontossággal egymás mfig.'tt Barcza Zsolt íelvételei Sebesültek, baleset — mindez imitáció. De a mentés feladata valóságos Is lehetne Lugossy Zoltán felvételei A gépágyú szerkezetére a legifjabbak Is kíváncsiak voltak gi masina meggyőző igennel válaszolt a kérdésre; forog­tak, libegtek, előre, hátra, ol­dalt hajladoztak, miként egy kecses táncos tette volna, sej­tetvén, hogy vezetőik kivá­lóan képzett pilóták. A mű- sorismextető nem mulasztot­ta el közölni, hogy Magyaror­szágon az MHSZ békéscsabai repülőiskoláján képezik ki alapfokon a helikopter-veze­tőket. Újabb helikopterek és re­pülőgépek jöttek egymás­után, s a tömegben sokan vi­tatták, sikerül-e a magyar ej­tőernyős válogatottnak megis­mételni a rekordot: kilencük- nek oszlopban, egymás alatt elhelyezkedni a légtérben úgy, hogy mindenki az alatta levő ejtőernyőjére helyezze a lá­bát. A repülőtéren hosszanti irányban fújó erős szél kér­désessé tette e bravúr kivite­lezhetőségét, s valóban csak hatan voltak képesek egymás alatt elhelyezkedni. Hőlégballon húzott át a tér felett, majd Takács Béla, az MHSZ megyei szakági veze­tője rádiótávirányítású repü- lőgépmodelljével kápráztatta el a közönséget. A légtéri látványosságok befejeződése után a közönség figyelme a földön található kiállítások felé irányult. A honvédség haditechnikai esz­közeinek sokasága különösen az ifjabb korosztály érdeklő­dését váltotta ki. Géppuskák, aknavetők, gépágyúk, tarac­kok, mind-mind vonzották az ifjúság seregeit, sokan ki is próbálták, milyen érzés a lö- vegek kezelőszerkezetét for­gatni. A polgári védelem kiállítá­sa azt a célt szolgálta, hogy meggyőzze az érdeklődőket: a tömegpuszító fegyverek ha­tásai ellen is van védekezési mód. Gémes István nyugal­mazott őrnagy arra emléke­zett. hogy eddig ez a 40Ó. ki­állítás az ő rendezésével és eddig több mint 460 ezren te­kintették meg a vándortárla­tot. A munkásőrség gödöllői egységének kiállítósátrában Martinák Ferenc parancsnok magyarázta az érdeklődőknek az általuk használt régi és mai fegyverek közötti különb­ségeket. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a megyei MHSZ szakági tárlatai iránt is; mind jó be­tekintést adott az MHSZ te­vékenységébe. A sokadalom előtt bemu­tatta legszebb és legnevezete­sebb termékeit a megye szá­mos ipari és mezőgazdasági üzeme, sőt jó néhány magán­termelő is elhozta termékeit. Emelkedett hangulatot ta­pasztaltunk estefelé a falatozó és italt mérő standok körül, hiszen sokezer ember ízlelget­te a sült kolbászt, a pörköl­tet, és kóstolgatta a tájjelle­gű borokat. Igazi majális ké­pét nyújtotta a gödöllői repü­lőtér vasárnap délután, akik ott voltak, bizonyára jól szó­rakoztak. Cseri Sándor Színessé varázsolták az eget Látványos honvédelmi nap Gödöllőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom