Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

1981. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK w*«rar w sJlmav KCST-kapcselatok jelene (3.) Kényszerű gátak és megoldások Milyen konkrét körülmé­nyek fékezik az áruforgalom dinamikus bővítését a szocia­lista gazdasági közösség kere­tében? Hangsúlyozni kell, hogy nem általában vannak akadá­lyai az áruforgalom bővítésé­nek, hanem a kölcsönösen előnyös, a hatékony gazdasá­gi fejlődést segítő áruszerke­zetet tekintve figyelhető meg ez a jelenség. Közös hozzájárulás A fejlődés dinamikáját, me­netirányát tekintve, talán a legfőbb visszafogó tényező, hogy a Szovjetunió nem ké­pes jelentősen fokozni ener­giahordozó- és nyersanyag­szállításait a bartái országok­nak. A belső fogyasztás és a kivitel jelenlegi színvonalá­nak stabilizálása is nehéz fel­adat számára. Nem a kiter­melési lehetőségek, a lelőhe­lyek hiánya okoz gondot. A világ hagyományos energia- hordozó készleteinek 43,6 szá­zaléka, a legfontosabb 20 ás­ványi nyersanyag-készlet­nek pedig 23 százaléka a szo­cialista országokban, főleg a Szovjetunióban található. Kelet-Szibéria fokozott fel­tárásával azonban növekednek a szállítási utak, s ezzel a fűtő- és nyersanyag-kiterme­lés költségei. A Szovjetunió növekvő be­ruházási összegeinek mind na­gyobb hányadát emésztik fel a már elért termelési szint tartásához nélkülözhetetlen befektetések. Különösen az évi több mint 600 millió ton­na kőolajtermelés folytatása és szerény növelése nagyon eszközigényes. A földgázkiter­melés fokozásában egyelőre még nagyok a tartalékok. A Szovjetunió 1980. évi 435 mil­liárd köbméteres földgázter­melése 1985-ig 600—640 mil- liárdra, az ezredfordulóig pe­dig egybillió köbméterre nö­velhető. Ehhez a gyors terme­lésnöveléshez természetesen a vásárló országok jelentős be­ruházási és műszaki hozzájá­rulása szükséges. Ami az 1981—85-ös évekre szóló magyar—szovjet állam­közi egyezményt illeti, az energiahordozó- és nyers­anyagfélék zöménél az évek­kel ezelőtt kialakult szállítási szint stabilizálásával számol­hatunk. Két kivételt találunk: a vasércimport ebben az idő­szakban valamelyest csökken, a villaimosenergia-import pedig 40 százalékkal nő. (Hazánk részt vesz a hmelnyicki atom­erőmű közös beruházásában.) Növekedés üteme Magyarország és a hasonló helyzetű KGST-államok a gaz­dasági növekedés ütemét kénytelenek — a szocialista energiahordozó- és nyers- anyag-importlehetőség miatt —, némileg visszafogni. (A tőkés import növelése azért nem járható út, mert az anyag- és energiaimport a versenyképes exportárualapok Az egészségügyről M int cseppben a tenger, úgy tükröződik két megye — nevezetesen He­ves és Somogy — egész­ségügyi ellátásában min­den gondja, baja, öröme egy egész országnak. Ez derült ki tegnap az or­szággyűlés szociális- és egészségügyi bizottságának ülésén az elhangzottakból: új kórházak, egyéb gyógy­intézetek építésére egyelő­re nem is gondolhatunk, a meglévőek felújításával, jól átgondolt rekonstruk­ciójával kell foglalkoznunk, s nem csak e két megyé­ben. A hangsúly legfőképpen a jól átgondolt megfogal­mazásra helyeződött, hi­szen nem egy s nem ket­tő akad az utóbbi rekonst­rukciók között, amelyeknek esetében erről nemigen lehet beszélni. Ahogyan ár. Juszt Lajos egészség- ügyi miniszterhelyettes is elmondotta a hozzászólá­sokra adott válaszában, nem lehet mindenkor min­denért kizárólag az építő­ket, illetve a tervezőket hibáztatni, hiszen olykor százévesnél is idősebb épületek felújításáról van szó, amelyeknél bizony mindenkit érhet meglepe­tés. Így van ez az emlí­tett két megyében, s Pest megyében is, mint ez utób­biról dr. Zádor András, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője tájékoztatta az ülés részt­vevőit. A Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának felújításához 1978-ban kezdtek, s várhatóan majd 1984-ben fejeződik be — ha minden jól megy. Már­pedig nem megy jól, mert bár a megyei pártbizott­ság és a tanács úgyszólván a kezét tartja rajta az ügyön, havonta ellenőrzi, miként halad a hálóterv­ben ütemezett munka, ha kell, operatív segítséget is ad, mégis becsúsznak olyan akadályok, amelyekre _ jó- előre nem lehetett számí­tani. Az épület itt is ket­tőszáz esztendős. A kór­házra nagy szükség van, a tanács — lehetőségein belül — nem szűkmarkú, amikor kiderül, váratlan zökkenő miatt ismét költ­ségemelkedés... A megyei főorvos ar­ról is tájékoztatta a kép­viselőket, hogy bármennyi­re is tehermentesítené a Heves megyeieket, a ke- repestarcsai kórház a bő­vítés után sem tudja vál­lalni az eddig Hevesben kezelt gödöllői járás érin­tett 40 ezer emberének fekvőbeteg-ellátását. A bő­vítés után ugyanis olyan osztályok funkcionálnak majd ebben a kórházban, amelyek eddig a megyé­ben nem voltak (bőrgyó­gyászat, belgyógyászati re­habilitáció, pszichiátriai — gyermekpszichiátria is — és organikus neurológiai osztály, mellyel viszont Nógrád megyét segítjük. Ugyanis területileg, azaz a közlekedés szempontjából is kedvezőbb a járás e ré­szének, ha a hatvani kór­ház fogadja a gödöllői já­rásból az embereket. S azt már dr. Vámos Mariet­ta képviselő, tóalmási kör­zeti orvos (Pest m. 5. vk.), a parlamenti bizottság tag­ja tette hozzá: a betegellá­tás gyorsasága szempont­jából sem mindegy, hogy például Túráról hat-nyolc kilométert tesz-e meg a beteg Hatvanig, vagy negy- ven-ötvenet Kerepestar- csáig. Az egészségügyi in­tegráció elve — és gya­korlata — egyebek közt éppen ezért épül regionális körzetekre, nem pedig ki­zárólag megyékre. A tegnapi ülésen a me- gyei főorvos — a fentiekben érintett problé­mával kapcsolatban is — ismételten sürgette' a Tá­rogató úti kórház felújí­tását, illetve 200 történő bővítését, révén megoldódna endre város és a valamint a budai északi részének ággyal Ennek Szent­járás, járás ellátása, ilyen módon esetleg köze­lebb kerülne a teljesítés­hez a Heves megyeiek ké­rése is. Bálint Ibolya hiánya miatt fokozná az el­adósodás mértékét.) A mérsé­kelten bővülő termelésnek így is növekvő hányadát exportál­ják. A stagnáló nyersanyag- és energiahordozó importért ugyanis — a cserearányromlás miatt —, egyre több és '"kemé­nyebb áruval kell fizetni. A tőkés eladósodási folyamat megállapítása és visszafordítá sa ugyancsak jelentős meny- nyiségi és minőségi tehertétel a legtöbb baráti ország kivite­lében. (Ezért fordulhat elő, hogy a baráti országok szállít­mányai az érvényes szerződé­sek ellenére késnek, vagy né­ha elmaradnak.) Ha. mindeh­hez még hozzávesszük a la­kosság ellátásának javítását szolgáló belső erőfeszítéseket, az ipari fogyasztási cikkek exportjának ebből adódó kor­látozását, akkor nem megle­pő, hogy a kisebb KGST-or- szágok egymás közti forgalma — az előzőleg már többszörö­sen terhelt árualapok marad­ványaiból —, nem fejlődik kellően. A baráti országok jelenleg mérsékelt szállítókészsége te­hát céljaink, érdekeink elle­nére behatárolja a magyar vállalatok kiviteli lehetőségét ebbe a területileg, társadal­milag és politikailag egyaránt hozzánk legközelebb álló gaz­dasági régióba. Nem vállalhat­juk korlátlanul a túlszállítá- sokat, a rubel elszámolású forgalom aktívumát. A terven felüli szocialista export ha­sonló arányú többletimport nélkül ugyanis előbb-utóbb rontaná a belső ellátást és a dollár elszámolású fizetési mérleget. Ahhoz, hogy a ma­gyar kivitel fokozása javítsa a gazdasági-helyzetet, olyan kö­zös intézkedések szükségesek, melyek révén á KGST-orszá- gok egymás közötti külkeres­kedelmi forgalma kölcsönösen és minden tagország számára előnyös szerkezetben bővül­jön. A fejlesztés igénye Mindenekelőtt az energia- hordozó- és nyersanyag-ellá­tásban, a gépek és berendezé­sék korszerűsítésében, minő­ségük javításában, az élelmi­szertermelésben, az energia- és anyagtakarékos technoló­giák fejlesztésében, az alkat­rész- és pótalkatrész-ellátás­ban. Az együttműködésbe bevon­ható termékek körét és meny- nyiségét jelenleg nem lehet csupán piackutatással . vagy szakosítási ajánlásokkal növel­ni, szükség van a gazdasági ösztönző és szabályozó eszkö­zök fokozott alkalmazására is a KGST keretében. Kovács József Jövedelemszabályozás és bevétel A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirenden szere­pelt egy jelentés a lakosság adóztatásának elmúlt két évi tapasztalatairól, valamint az 1982-es költségvetési és fej­lesztési alap előzetes tervja­vaslata. Az adózásnak, az adópoliti­kának eddig is jelentős szere­pe volt a tanácsi munkában, de az elkövetkezendő időszak­ban méginkább növekszik fon­tossága. Elég, ha a vállalko­zási jogszabályok életbelépé­sével születő kis szövetkeze­tekre, szakcsoportokra gondo­lunk. Az említettek létrejötté­vel különös jelentőségre tett szert az adózás jövedelemsza­bályozó szerepe. Más szem­pontból viszont az állami tá­mogatások csökkenésével, mint a tanácsi gazdálkodás egyik alapvető bevételi forrása ugyancsak megnövekszik az adók súlya. Jelzi a feladat nagyságát, hogy Pest megyében, mint­egy 400 ezer adóalannyal szá­mol a tanács, s tőlük tizen- négyféle adót és illetéket szednek be. A bevétel nagy­ságrendje évente 750—800 millió forint körül alakul. A valósághoz hűen A jogszabályoknak megfe­lelően lényegesen egyszerűsí­tette az adóbehajtást a mező- gazdaság területén a jövede­lem helyett, az árbevétel utáni adófizetési kötelezettség bevezetése. Két évvel ezelőtt 59-en, tavaly pedig már 114- en adóztak 150 ezer forintnál nagyobb árbevétel után. Évek óta gyarapodik a megyében a kisiparosok és magánkereske­dők száma. Jelenleg megha­ladja a 10 ezret. Az adók ki­vetésekor a tanácsok igyekez­tek a valóságos jövedelmeket figyelembe venni. A kisiparo soknál az összes bevétel — több mint 120 millió forint —, több mint felét a 100 ezer fo­rintot meghaladó jövedelmet elérők fizetik be. Háromezren ma is 36 ezer forintnál ki­sebb jövedelem után adóznak. Ez is mutatja, milyen komoly gondot jelent a valóságnak megfelelő adóalap felderítése. Az állampolgári fegyelem ugyanis az adóbevallásoknál nem mindig megfelelő. Különösen érzékenyen érin­ti a lakosságot a tulajdonfor­galommal, örökléssel kapcso­latos illetékek kiszabása. E te­rületen közismert, hogy az el­múlt években — a magánépít­kezéseket támogatandó —, a jogszabályok megváltoztak. Az állampolgárok jelentős kedvezményben részesültek a korábbiakhoz viszonyítva, s ez egyúttal az illetékbevétele­ket is lényegesen csökkentet­te. A jelentés számos olyan kezdeményezésről tett emlí­tést, mely az adóigazgatási munka egyszerűsítését célozta. Előkészítik, s fokozatosan meg­Korszerű falazótéglák valósítják a lakossági adó elektronikus feldolgozását. Idén a városokban már a központi gépi adatok alapján vetették ki az adókat. Külön említést tesz a jelentés az adó­hátralékokról, melyek a je­lenlegi nyilvántartás szerint több mint 60 millió forintot tesznek ki, ami az évi adóelő­írásnak 14 százaléka. E nyil­vántartás azonban — amint a testületi ülésen is elhangzott —, nem tükrözi pontosan a valóságot, hiszen olyan össze­geket is magában foglal, melyek már nem hajthatók be, gyakorlatilag elévültek. A hát­ralékok csaknem felét mint­egy 20 kisiparos adótartozása teszi ki, közülük nem egynek a bírósággal is meggyűlt a ba­ja, tehát a tartozás behajtásá­ra nem sok a remény. Jelleme­ző, hogy a legtöbb probléma az építő- és a vasipari szak­mában fordult elő, ami arra mutat, hogy e területekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Az illetékhátralékok összege tavaly csaknem 90 millió fo­rint volt, az éves bevétel megközelítőleg 40 százaléka. Az összeg 1978-tól ugrássze­rűen növekedett e szintre, az örökösödési illeték részletfize­tési kedvezményének beveze­tésével. A jelentés külön foglalko­zott a különböző szintű igaz­gatási szervek tevékenységé­vel. Megállapította: a megyei pénzügyi osztály irányító munkájának középpontjában a helyi tanácsok munkájának segítése állt. Ezzel kapcsolat­ban az adózók ellenőrzéséhez részletes útmutatót adtak ki, egységessé tették a tanácsok­nál vezetett nyilvántartásokat. Gondoskodtak az adóigazga­tási dolgozók rendszeres to­vábbképzéséről. Tavaly kiemelten foglalkoz­tak a személyi tulajdon gyara­podásával esetenként együtt­járó spekulációs törekvések feltárásával. Az osztály felül­vizsgálta az ingatlanértékesí­tésből származó jövedelmek adóztatását. Egy különösen érintett terület, a szentendrei járás munkáját tételesen is megvizsgálták, és jelentős feldolgozási hátralékot állapí­tottak meg a létszámhiány, a tartós távoliét, valamint a rossz munkaszervezés, illetve az ellenőrzés hiánya miatt. A vizsgálat nyomán megterem­tették a hátralékok felszámo­lásának feltételeit és eljárást indítottak a mulasztókkal szemben. Közérthető határozat Az ellenőrzések fontosságá­ra utal, hogy ezek nyomán, mintegy 900 esetben, vissza­menőleg ötmillió forint jöve­delemadó-elmaradást állapí­tottak meg a helyi hatóságok. A bevált módszerek alkalma­zása a jövőben elkerülhetővé teszi a lemaradásokat. Szó esett o házértékadóról szóló jogszabály végrehajtá­sának egyre növekvő nehézsé­geiről is. Az ingatlanok for­galmi értékének alakulása ma már számos esetben indoko­latlanná, sőt igazságtalanná teszi ezen adó kivetését. Ezért a megyei tanács kérte a Pénz­ügyminisztériumtól a jogsza­bály felülvizsgálatát, módosí­tását. Az utóbbi időben megnőtt tt hatósági tevékenységgel kap­csolatos igény. Sok kisiparos, az ingatlanukat értékkülönbö­zettel eladók, valamint ház- értékadót fizetők fordultak az osztályhoz jogorvoslatért. Mi­vel a fellebbezési és felül­vizsgálati fokon hozott dönté­sek az állampolgárok széles körének közérzetét befolyásol­ják, különösen fontossá vált a kulturált, közérthető határo­zatok kiadása. E követelmény­nek úgy tudtak megfelelni, hogy gyakrabban mentek helyszíni szemlére, hallgatták meg a panaszosok véleményét. Változatlanul gond az eljárási határidők betartása. Például több száz kisiparos fellebbe­zésének elbírálása azonos idő­pontban, az érdekképviseleti szervek véleményének kikéré­se miatt is elhúzódik. A tör­vényesség, a jogalkalmazási elvek következetes betartását bizonyítja, hogy az adó- és illetékperekben elenyésző szá­mú határozatot helyez hatá­lyon kívül a bíróság. Tavaly a megyei főügyészség törvé­nyességi óvást emelt a rossz­hiszemű, jogcím nélküli la­káshasználók bírságolási gya­korlata ellen. Ugyanis a pol­gári bíróság helyett, helytele­nül, az államigazgatási szerv állapította meg a kifizetendő lakbér összegét. A törvénysér­tés megszüntetése érdekében gyorsan intézkedett a pénz­ügyi osztály. Határidőn túl A jelentés elemezte a járási hivatalok adóigazgatási mun­káját is. Megállapította többi között, hogy az általuk lefoly­tatott ellenőrzések kézzel fog­ható eredményeket hoztak. Szigorúan felléptek a jogsza­bályok szellemének érvényesí­téséért, több esetben személy szerint is felelősségre vonást kezdeményeztek. Ennek is kö­szönhető, hogy csekély a szá­ma a másodfokú határozatok ellen benyújtott bírósági ke­reseteknek. A városi tanácsok adóigaz­gatási munkája sokat fejlő­dött, azonban számos problé­ma jelentkezik Érden, Ceglé­den és Gödöllőn. A jövedel­met szabályozó adók megálla­pítása — például orvosok, tervezők, virágkertészek — esetében nem mindig tükrözi a realitást. KeVés a kisiparo­soknál a műhelyellenőrzés, el­enyésző az engedély nélküli iparűzők leleplezése. Jelentő­sek az adóhátralékok, s a megengedettnél gyakoribb a harminc napon túli ügyinté­zés is. Ugyancsak számos gond akad a községi adóha­tóságok munkájával is. Ja­vult viszont a belső nyilván­tartás rendje, a lakosság tá­jékoztatása és az ellenőrzés. Változatlanul kívánnivalót hagy maga után a többletin­gatlanok nyilvántartása és adóztatása. Megyei intézke­désre új nyilvántartásokat fektettek fel és az ismételt minősítések és értékesítések következtében csaknem 20 százalékkal csökkent a megyé­ben a többletingatlanok szá­ma. M. J. mm ban A Tégla- és Cserépipari Vállalat őrbottyáni téglagyárá- korszerű technológiával készülnek a falazótéglák. Arányosabb kihasználás Rangsorolt terii&tfsjfesztés A VI. ötéves területfejlesz­tés feladatait vitatta meg szerdai ülésén a Hazafias Nép­front területfejleszési albizott­sága. A HNF-székházában tartott tanácskozáson megállapították, hogy a tervkoncepció kialakí­tásakor az eddiginél is na­gyobb hangsúlyt kapott a ren­delkezésre álló központi és helyi erőforrások arányosabb felhasználása. így jobban össze kívánják hangolni a vá­rosok és vonzáskörzetük fej­lesztését, s a terv fontos cél­jává vált, hogy — elsősorban az alapellátás bővítésével — a községek képessé váljanak la­kosaik megtartására. Mind­ezt azonban a megváltozott gazdasági körülményekhez igazodva kell megvalósítani. Ezért a feladatok rangsorolá­sával, a rendelkezésre álló összegek arányainak módosí­tásával az arra leginkább rá­szoruló területek, illetve tele­pülésformák népességének életfeltételein kívánnak javí­tani, beleértve ebbe a lakás­építést, a közművesítést, az ok­tatási és egészségügyi intézmé­nyeket egyaránt. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom