Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

Népfrontosok értékelése Olvasótáborok Az Iskolai és óvodai szülői munkaközösségek új tanévbe­li feladatairól, terveiről, vala­mint a nyári olvasótáborok tapasztalatairól volt szó a Hazafias Népfront városi bi­zottságának legutóbbi elnök­ségi ülésén. A testület tagjai, köztük a szülői munkaközösségek akti­vistái áttanulmányozták a mozgalom idei ajánlásait, amelyek az iskolai és a csalá­di nevelés összhangjára hívják fel a figyelmet és segítséget adnak a gyermek harmonikus neveléséhez. A város iskolái­ban, az ajánlások szellemé­ben, az idén is tovább foly­tatják a szülők akadémiája sorozatokat, amelyeken neve­lési, oktatási, pszichológiai kérdésekről lesz szó. Jól sikerültek a nyári olva­sótáborok — ez a summázata annak az értékelésnek, amely a kisdobosok és az úttörők kéthetes turnusának munkáját elemezte. A táborozás jól szol­gálta az olvasás iránti igény felkeltését, a világban való okos eligazodást. A szervező­kön kívül dicséret illeti ezért a közreműködő pedagóguso­kat, népművelőket., Városi moziműsor Légy jó mindhalálig. Ma­gyar film. Csak 4 órakor! Kicsi a kocsi, de erős. 6 és 8 órakor. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. A művelődési ház programja Panelház és belső tér cím­mel rendeztek kiállítást, amelyet ma 17 órakor nyit­nak meg a Gödöllői Galériá­ban. A bemutatón a Lakó­terv, a Lakáskultúra című fo­lyóirat, valamint Bachmann Gábor, Hédervári Zita, Vér Klára belsőépítészek, valamint Kecskés Tibor kerttervező mérnök munkái láthatók. A kiállítás október 10-ig tekint­hető meg, hétfő kivételével naponta 15 és 20 óra között. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 16., SZERDA Legelő- és gyepgazdálkodás Éltető fű a domboldalon Szokásaink változásait meg­figyelni annyit is jelent, hogy visszatekintünk a múltba. Ha rövidebb ez az idő, akkor a magunk tapasztalásait vethet­jük össze, ha hosszabb, ak­kor elődeink elmondása, köny­vek forgatása, a történelem eseményeinek fölidézése se­gíthet ebben. Persze nemcsak az embe­rek, embercsoportok közötti viszony alakulását követhet­jük figyelemmel, hanem szak­mai dolgokét is, amelyek már elvezethetnek a gazdasági élet átalakulásának mezejére. A történelemben tanultakból mindenki jól emlékszik rá, hogy eleink, s más népeké is, hogyan kezdték a gazdál­kodást, a természet adta ja­vak kiaknázását. Az állatok, tartásában — akkor — nagy biztonsággal alapoztak a bőven, jól és alapjában véve ingyen termő legelőkre. A nomád pász­torkodás színtere, a megma­radt legelők, ősgyepek idő­közben vesztettek jelentősé­gükből. A feltúrt, megművelt föld lett a szinte egyedül üd­vözítő, s valójában azokkal a területekkel bántak mosto­hán, azokat hagyták kihasz­nálatlanul, amelyek szinte ingyen kínálják termésüket. Fellángolás, utánzás A nagyüzemek pedig még úgy sem becsülték, s becsü­lik a legelőket, gyepterülete­ket, mint a kisgazdaságok tu­SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Döntetlen a rangadón A legutóbbi fordulóban a gödöllői kézilabdások az ikla- diakat fogadták. Az IM Vasas nem számított pontszerzésre, mert nem tudták, hogy a GSC egyik legjobbja, Urbán a múlt héten bokasérülést szenvedett. így azonban meg­nőttek a vendégek esélyei, s az eredmény sem maradt el. A szomszédvár-rangadó dön­tetlent hozott. GSC—IM Vasas 16-16 (10-9). GSC: Kolesza — Béres (2), Horváth (2), Malizs (4), Szlifka (5), Vági (2), Kecskés. Csere: Tóth (kapus), Koza, Sibak, Mezei. IM Vasas: Hévíz — Liszkai (2), Sima (2), Szalag Fehér, Raffai (6), Galgó (1). Csere: Márta (kapus), Oroszi (5), Ba­sa, Hortobágyi. Két-két meddő támadás után Raffai lőtte a mérkőzés első gólját, de az első félidő­ben már nem jutott előnyhöz a vendégek csapata. KettŐ- kettő után 6-2-re vezetett a GSC, ebben az időszakban nem valami ragyogóan vé­dekeztek az ikladiak, annál jobban a hazaiak. Utána azonban Sima vezérletével szívósan ledolgozták hátrá­nyukat. Márta becserélése is jó húzásnak bizonyult. A 30. perc végére egy gólra fogyott a gödöllőiek előnye. A második játékrész szintén hazai gólokkal kezdődött, 13- 10-re módosítottak a gödöl­lőiek. Ekkor, ahogy mondani szokták, leült a gárda. A Va­sas játékosai zsinórban hat gólt értek el, s ez vendéggyő­zelmet sejtetett. A GSC-nek azonban volt ereje újítani, 7— 8 perces hajrát kivágni, s az utolsó percben Malizs bünte­tőjével kicsikarták a döntet­lent. Jó: Szlifka, Horváth, Kole­sza, illetve Sima, Oroszi, Már­ta. GSC ifi—IM Vasas ifi 15-11 (7-6). GSC ifi: Fibecz — Juhász, Pintér, Kecskeméti (1), Megy- gyes, Hegyi (14). IM Vasas ifi: Varga — Poros (1), Tóth (2), Majoros (8), Péter, Hrncsár, Furák. Csere: Szokoly. M. G. Nehezen nyert az éllovas A kerepestarcsai kispályás labdarúgó-bajnokság 15. for­dulója gólokban gazdag volt. Munkácsy—Fonó 0-5. Vezet­te: Fazekas. Góllövő: Fodor (2), Tanács, Tóth, Bereczi. A hullámvölgyben levő Munká- csyval szemben fölényesen nyert a Fonó. Zsófia—Gyár utca 1-1. Ve­zette: Fazekas. Góllövő: Kar­dos, illetve Legéndi J. A jól játszó gyáriak ellen szerencsé­vel nyert egy pontot a Zsófia. Viktória—Szilas 4-0. Vezet­te: Fazekas. Góllövő: Angyal, Bazan, Szabó, Gubcsó. Foly­tatta győzelmi sorozatát a Viktória. Hollandia—Újfalu 3-1. Ve­zette: Fazekas. Góllövő: Sze- csődi. Kántor, Zlatnyik, illet­ve Hargitai. A jobban játszó Hollandia csak a hajrában tudta bebiztosítani győzelmét. Rózsa—Széchenyi 4-2. Ve­zette: Hegyi, Góllövő: Papp, Kovács Gy. Nagy, Nyerges, il­letve Szalisznyó (2). Nagy ira­mú, változatos mérkőzésen a helyzeteit jobban kihasználó Rózsa megérdemelten győzött. öregfiúk—Boldizsár 4-3. Ve­zette: Hegyi. Góllövő: Sándor, Kecskeméti (2), Adamcsek M., illetve László (2), Péter. Az él­lovas és a sereghajtó összecsa­pásán három perc hiányzott a meglepetéshez. F. J­lajdonosai. Tény, hogy az utóbbi évtizedben van vala­mi kis változás, amit azok­nak a szakembereknek kö­szönhetünk, akik szívósak, ki­tartóak maradtak elképzelé­seikben. Bár az is igaz, hogy egy-egy kutató, kísérletező szakember vagy szakember- csoport eredménnyel kecseg­tető munkálkodása is oly­kor csak fellángolásként ha­tott, az esetek zömében nem saját hibájukból, sokkal in­kább azért, mivel a gyakor­latban dolgozók közül csak kevesen vállalták a kutatók eredményeinek, tevékenységé­nek jó értelemben vett után­zását. Öntözés nélkül A nomád pásztorkodást, an­nak régi formájában senki sem kívánja újra kezdeni; azt azonban érdemes átgondolni, hogy a gyepek hasznosításában hogyan lépjünk előre. — Több okból érdemes ez­zel foglalkozni — mondja dr. Barcsák Zoltán egyetemi docens, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem földművelés- és növénytermesztési tanszé­kének 'helyettes vezetője. — A gyepek jobb művelésével több takarmányhoz jut ál­lattenyésztésünk, másrészt ter­mő területet szabadítunk föl a szántókon a takarmány­vagy más növények termesz­téséhez. — Mi elsősorban az észa­ki országrészben végzünk kí­sérleteket ebben a témában. Pest, Nógrád, Heves és Bor­sod megye gyepgazdálkodásá­ban az a különleges, hogy itt kevés mód nyílik a rétek, le­gelők öntözésére. Amennyi víz öntözésre van. az kell más kultúrákhoz, ráadásul ezen a zömmel dombos, hegyes vi­déken a gyepek öntözése ke­vésbé oldható meg. Bizonyos értelemben tehát száraz, ön­tözésmentes gyepgazdálkodást kell folytatni, de azt is hoz­záteszem: egy-két jó ötlettel így is elképzelhető a mainál intenzívebb módon a fűter­més hasznosítása. — Tehát, miképpen? — Az említett térségben a sekély termőrétegű, sok helyütt köves eróziónak kitett sivár gyepek vannak, s találhatók persze völgyekben jobbak is. Ml, a kutatási témánk kereté­ben évekkel ezelőtt kipróbál­tunk egy műtrágyázást mód­szert, amit azóta már a gya­korlatban is megvalósít a Szikszói Állami Gazdaság gesztorságában működő Bovi­na, azaz az Észak-Magyaror­szági Hús- és Juhtartási Rendszer, amelynek negyven taggazdasága van. — A kísérletekben megálla­pítottuk: a rossz minőségű, hegyvidéki ősgyepre kiada­golt minden kilogramm nit­rogén műtrágya száz kilo­gramm zöldfütöbbletet ga­rantál- Ha az ősgyep hektá­ronként 100 kiló N-hatóanya- got megkap, 100 mázsás több­lettermést nyerünk. — Van persze egy fontos követelmény, mégpedig az, hogy a műtrágya kora tavasz- szal kikerüljön a táblákra, mivel hatását így még a té­li csapadék segítségével ké­pes kifejteni. A jobb minősé­gű, völgyi területek a hektá­ronkénti 200 kilogramm ható­anyagú nitrogént is meghá­lálják, s legalább 200 mázsás többlettermést adnak. Mind­két esetben szükség van ter­mészetesen az őszi alapozó műtrágyázásra is, tehát a foszfor és a kálium tartalmú anyagok kijuttatására is. Fontos a gyomirtás A gyepgazdálkodásban per­sze van még legalább egy fontos tennivaló, s ez a gyomirtás. Dr. Barcsák Zol­tán szerint legelőink átlago­san 34 százalékban csak gyo­mot teremnek ma még. Sok helyütt virul a tövises iglice, a mezei iringó és más tüskés gaz. Fontos, hogy a gyom­irtás mindig megtörténjen. A Dikonirt, vagy a Gabonil ne­vű vegyszerek kiválóan al­kalmasak erre. Amit viszont meg kell hagyni, az a jó fű. Ezek fajtáinak kiválasztására is végeztek kísérleteket, ami külön is érdekes munkát je­lentett számukra. Fehér István Szülők, gyerekek, tanárok Megszépült az ikladi Iskola Két új tantermet építenek Az ikladi általános iskola bejáratánál fehér inges, úttörő- nyaikkendős tanuló fogad, a kölcsönös üdvözlés után kéré­seimre elvezet az igazgatói iro­dába. Rövid beszélgetésünk alatt kiderül, hogy ma Dicse Jenő a főügyeletes, aki egész napon át felel az iskola rend­jéért és fegyelméért. Munká­ját két kisegítő ügyeletes se­gíti. ók a folyosók és a mel­lékhelyiségek tisztaságán őr­ködnek. Hárman az ügyeletes nevelő vezetésével, egy nap­ra gazdái az iskolának. Kulcsszerep ' Stündl Gáborné igazgató és PouiaviczKy Janosne uttöro- vezetó a tanulók önkormany- zatanak egyik formájaként ér­tékelik a gyerekek munkáját. — A kuzéletiségnek, a de­mokratizmusnak az alapjait az iskolai önkormányzattal tanul­ja meg a diák — mondja a csapatvezető. — Az új tanter­vek arra ösztönöznek — veszi at a szót az igazgató —, hogy a diákkai munkát végeztessünk, olyan munkát, ameay mozgás­ból, cselekvésből és természe­tesen gondolkodásból áll. Es ebben a munkáltatási folya­matban kulcsszerep jut a pe­dagógusnak. — Lehet építeni nagyon szép iskolákat, lenet nagyon jól el­látni a diákságot, de a legfon­tosabb, a nélkülözhetetlen a jó tantestület, amelynek tagjai képesek a naponként megkö­vetelt pedagógiai erőfeszítésre, akik tudják, hogy nem lehet közönyösnek lenni, vagyis ér­zelmileg vesznek részt a neve­lésben. — Iskolánk külső képe lát­hatóan nagy változáson ment át. Rend, tisztaság van minde­nütt, ám ebben a rendcsiná­lásban nemcsak az iskola ta­nárai, diákjai vettek részt, ha­nem a szülők és a különböző társadalmi szervek, gazdasági egységek is. Sokat segített a honvédség, az aszódi Ferro- mechanika Ipari Szövetkezet, a túrái Galgavidéke Áfész, az ikladi Ipari Műszergyár. — Nem maradt el az aszódi nagyközségi tanács vezetőinek a támogatása sem. — Megépítettük az iskola ke­rítését, s ezzel megszüntettük azt az állapotot, hogy az ud­var éveken át a senki földje volt. Parkosítottunk, iskolánk környékén egész nyáron virá­gok nyíltak. Mindig akadt diák, aki szabad idejében meglocsol­ta a szomjazó növényeket. Munka és öröm — Azt hiszem, mindezt azért tették, mert a virágpadokat a szülők építették, a magokat a gyerekek ültették, a palán­tát az otthoni virágoskertből hozták, övék volt a szépség megteremtésének a munkája, s övék lett annak öröme is. — Valamennyi tantermün­ket kifestettük, az ajtókat, ab­lakokat frissen mázoltuk. Ami­kor a mesterek után takaríta­ni kellett, jöttek az anyukák és segítettek. Súrolták a folyo­sót, tisztították az ablakokat. A gyerekek hordták a vizet. Jó lenne függöny az ablakokra, mondtam — s azonnal akad­tak vállalkozók, akik a függö­nyöket ikladi motívumokkal kihímezték, s kivarrták az osz­tálynaplók vászonborítóit is. Hogy ez a lakossági részvé­tel mit jelentett és a jövőben mit jelent, arra az igazgatónő­nek megvannak a példái. — Tantermeink padlózata el­korhadt. Ügy határoztunk, hogy a régi olajozott hajópad­lót felszedjük, és helyette pvc- burkolatot rakunk le. Június­ban százhárom szülő segített a munkában. Két nap alatt telje­sen ingyen, önként vállalt tár-- sadalmi munkában elvégeztük a tervezett feladatot. Podlaviczky Jánosné géppel írott cédulákat rendez. A szét- küldendő levelekkel azoknak köszönik meg a társadalmi munkát, akik az újabb felada­tok elvégzésére jelentkeztek. Mint az igazgatótól megtud­tuk, két új tantermet épí­tenek, s ehhez beszélgetésünk idejéig már kilencvenkét szülő ajánlotta fel segítségét. Biztosan lesznek még többen is, mert mindenkinek elmond­ják, hogy a megtakarított fo­rintokat tornaterem építésére fordítjuk. Értelme volt Az évnyitón, amikor a hím­zett függönyökkel, virággal dí­szített tantermekbe beléptek a szülők, sokan mondták: értel­me volt a munkának. Bízom benne, hogy az új tantermek elkészülte után, amikor egy- műszakos lesz a tanítás, ugyan­ilyen jó érzés tölti el őket — mondta befejezésül az igazgató. Fercsik Mihály Univerzális gépcsalád Újfajta, USK-jelű, univer­zális szőlőművelő gépcsaládot alakított ki közös fejlesztés­sel a Mezőgép fejlesztő Intézet és a MÉM Műszaki Intézet kutatógárdája. A gépcsalád egyes tagjai egy menetben több művelet elvégzésére használ­hatók, így például a talajmű­velésre és a védőnövény ve­tésekre; a felszíni műtrágyá­zásra és a tárcsázásra; a so­rok közeinek mechanikus gyomirtására és a szőlősorok vegyszeres gyomirtására; mélylazításra és műtrágyázás­ra, és még további műveletek végzésére is. Az USK-gépek a három méternél nagyobb sor­távolságú, korszerű szőlőültet­vényekben alkalmazhatók. munkájáról és publikációs te­vékenységéről értekezik. Az előadással egy időben kiállí­tás és könyvvásár lesz. Sokéves hagyomány Aszó­don az október utolsó szom­batjának Petőfi-ünnepsége, amit az Ifjúság terén tarta­nak. Az ünnepség szónoka ezúttal Bagyin József tanács­elnök lesz. Ezt követően 10 órakor a szintén hagyományos Petőfi-szavalóversenyt bonyo­lítják le, amelyet ifjúsági és felnőtt kategóriában rendez­nek a helyőrségi művelődési központban. Az 1981. év jelentős állomás a Petőfi Múzeum több mint két évtizedes történetében. A nagyközségi tanács —. mely eddig is magáénak tekintette a múzeumot — jelentős alap- területű helyiségek átengedé­sével járult hozzá a járás egyetlen tájmúzeumának a fejlesztéséhez. Nyolcvan négyzetméter alapterületű raktárhelyiséget és 60 négyzetméter alapterüle­tű, időszaki kiállítások meg­rendezésére alkalmas termet adott át a múzeumnak. Ez le­hetővé teszi a végleges rak­tári rendszer kiépítését, vala­mint az új — a jelenleginél kétszer nagyobb területen lé­tesítendő — állandó kiállítás megrendezését. ISSN 0133—195T (GödöllSt Hírlap) I Múzeumi hónap A Galga-vidék múltja Nagyobb terület — állandó kiállítás Az 1981. évi múzeumi és műemléki hónap alkalmával gazdag programot ajánl az ér­deklődőknek az aszódi Petőfi Múzeum. Az ünnepélyes megnyitóra október 4-én, 11 órai kezdet­tel kerül sor, amikor a ceglé­di Kossuth Múzeum képtárá­nak anyagából összeállított tárlatot, Kossuth-arcképek címmel mutatják be. A kiállítást Kocsis Gyula ceglédi múzeumigazgató nyit­ja meg. Tíz nappal később, 14- én, dr. Torma István, az MTA Régészeti Intézetének tudo­mányos főmunkatársa tart előadást Régészeti kutatás a Galga vidékén címmel. Az előadás után levetítik a Papok földjén istennők laktak című filmet, amelyet a világhírű aszódi ásatásokról készítettek. Tizenhatodikán dr. Asztalos István múzeumigazgató az ikladi Ipari Műszergyárban vetítéssel összekötött előadást tart a Petőfi Múzeum tudo­mányos és közművelődési munkájáról. Vasárnap, 18-án azoknak kedveskedik a mú­zeum, akik szeretik a műem­lékeket, a régi művészek al­kotásait. Délelőtt 11 órakor, Aszódon műemléki sétán ismerkedhet­nek meg a résztvevők a Pod- maniczky-kastélyokkal, vala­mint a restaurált és eredeti szépségében pompázó kvali­tásos Kracker-freskóval Dány- ban, 15 órai kezdettel nyitják meg a Székely Bertalan mű­veiből összeállított tárlatot. Minden bizonnyal sokakat érdekel a Galga-vidék múltja, az itt élt emberek küzdelmes élete. Erről szól az az előadás, amit a Petőfi könyvtárban tart dr. Asztalos István mú­zeumigazgató, amikor a mú­zeum helytörténeti kutató­A múzeum és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom