Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 16., SZERDA Hátrányos helyzetben Meggyőző, emberi szavakkal >4 koordinációs bizottság intézkedési tervé Pilisen 1977-ben alakult meg az úgynevezett cigánykoordi­nációs bizottság. 12 bizottsági tagot a helyi gazdasági és tár­sadalmi szervek vezetői dele­gálták. Hqgy nem könnyű, s nem egycsapásra megoldható feladatok állnak előttük, az­zal az induláskor valameny- nyien tisztában voltak. Fel­mérték a Pilisben és Nyár­egyházán élő cigánycsaládok életkörülményeit, s intézkedési tervet dolgoztaik ki, melyben részletesen foglalkozik a ci- gánylakosság munkára nevelé­sével, lakáshelyzetének javítá­sával. Vállalkozók E bizottság, s a tanács szak- igazgatási szerve szorosan együttműködik, a végrehajtó bizottság pedig határozat for­májában kötelező érvényű iránymutatást ad a következő időszak tennivalóira vonatko­zóan. Egy határozat után felmér­ték: kinek van szándékában építkezni, ha ingyen jut te­lekhez? A rossz lakásban élők közül öt család vállalkozna az építésre, ám ha találnának olyan házat, melyet készen megvásárolhatnak, ezt a könnyebb módot választanák. Az utóbbi egy-két évben Pi­lisen is a minimálisra csök­kent a házvásárlás lehetősé­ge. Ha a cigánycsaládok ily módon jutnak lakáshoz,, az már olyan rossz állapotú, hogy rajtuk kívül más vásárló nem is igen akad rá. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a rossz állapot közreműködésükkel csak tovább romlik. A bizott­ság a közelmúltban végigjár­ta a lakásokat, s már messzi­ről megállapíthatta, hol is laknak cigánycsaládok. Sze­méthalmazok gyűlnek az ud­varokon, s a belső berendezés sem különb, mint a régi ci­gánytelepen volt, A fekhelyek száma egy-egy családban olyan kevés, hogy az oda lá­togató eltűnődik: hogyan is pihennek egy fekhelyen hár- man-négyen? A hideg idő beálltával egy egész család egyetlen helyiséget használ, holott egy helyütt például a két felnőtt és nyolc gyerek számára három lakószoba áll rendelkezésre. E családnál a bizottság látogatásakor min­den fiatal férfi otthon tartóz­kodott fényes délelőtt, mond­ván hogy most betegség és Kézilabda Harcban a kiesés ellen Kihasználatlanul maradt lehetőség Váci Izzó—Gyomra 23-22 (14-12). Gyömrő, 100 néző, ve­zette: Mikus — Tóth II. A kiesés szempontjából fon­tos mérkőzést játszott a gyöm- rői csapat. Az első félidőben — az utolsó három perctől, elte­kintve — végig a hazaiak ve­zettek. Sajnos, a döntő pilla­natokban sok tiszta helyzet maradt kihasználatlanul, s ez megzavarta a gyömrőieket. A zavar a második félidőben is tartott, s már-már súlyos vere­ségtől kellett tartani, amikor védekezési formációt váltott Gyömrő, s ez meghozta az eredményt. Fokozatosan zár­kóztak fel. Az időt húzó ven­Értesítem a t. lakosságot, hogy elhunyt férjem, (Háry László, be­ton- és műkőáru-készltő) iparát tovább folytatom. Várom szíves megrendelésüket továbbra is. özv. Háry Lászlóné, Monor. dégek passzív játékmodorát nem torolták meg labdaelvé­tellel a játékvezetők, elnézték, hogy saját térfelükön játsza­dozzanak, sokáig keressék az ellőtt labdát. Egy pontot min­denképpen megérdemelt volna a gyömrői gárda. A csapat veszélyes helyzetbe került. Sok múlik azon, hogy Verőcemaros, Nagymaros, Abony milyen eredményt ért el. A helyzet azonban még mindig nem reménytelen. A hátralévő hazai mérkőzéseket minden körülmények között meg kell nyerni, s jó lenne végre idegenből is pontot hoz­ni. Nem kis feladat, de végre­hajtható. GÓLDOBÓK: Szabó Imre (9), Erős J. (6), Németh J. (3,) Kriskó A., Veres G. (2—2). JÓK: Szabó Imre, Erős J., Veres G. G. L. Felveszünk felsőfokú végzettségű üzemgazdászt, munkaügyi végzettségű munkaügyi előadót, középfokú műszaki végettségű (faipari-gépipari) dolgozókat műszaki és termelési munkára, valamint gépkocsi-előadót, szállítási ügyintézőt, és közgazdasági érettségit tett dolgozókat. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a személyzeti vezetőnél. Monori Kefe- és Játékgyár Monor, Kölcsey u. 2-6. 2200 munkahelyváltoztatás miatt éppen nem dolgoznak. Jó példával Akad másmilyen példa is. Az Aba Sámuel utcában élő háromgyermekes család érde­mes volt a támogatásra. A családfő hét éve egy munka­helyen dolgozik, az OTP-hi- tel mellett vállalata is segítet­te a lakásvásárlásban. Az ud­varra fúrott kutat teremtet­tek, a szobába televíziót, a fürdőszobába mosógépet, cent­rifugát Meg kell találni azt a mód­szert — állapították meg a koordinációs bizottság tagjai —, mely segíti a többiek po­zitív irányú változását is. Nyáregyházán a körzeti or­vos, s a bizottság is megfe­lelőnek ítélte a cigánytelep egészségügyi helyzetét. Csak egy család lakik földbe vájt putriban. A tankötelezettséggel kap­csolatban esztendők óta az a cigánykoordinációs bizottságok álláspontja, hogy eredményt csak akkor érhetnek el, ha a gyerekek beiskolázását meg­előzően óvodai ellátást tud­nak biztosítani. Óvoda, iskola Az idén jelentős eredmény, hogy tizenegy gyermék szüleit sikerült meggyőzni: járassák csemetéiket óvodába. A gyám­hatóság segítségével azon igyekeznek, hogy a felvettek közül egy se maradjon ki, s ne kerüljenek eleve hátrá­nyos helyzettel majd az első osztályosok közé. K. Zs. Érlelődő feltételek Segíthet a lelkes összefogás ( Mikor lesz tornaterem Úriban? Ha a járásban dolgos, ösz- szetartó emberekről esik szó, mindig előkelő helyen említik az úriakat. A dombokkal ölelt község történelme során sok­szor voltak nehéz helyzetek, amelyekből azonban kisegítet­te őket legendás emberszere- tetük, segítőkészségük, a kö­zösségért való munkálkodásuk. Elég ennek bizonyítására, ha emlékezünk arra, hogy amikor iskolájuk épült, a megyében is egy kézen meg lehetett volna számolni a hasonlóan modern községi iskolákat. Amikor az ivóvíztársulat hozzáfogott mű­ködéséhez, ugyancsak nem túl sok megyei tapasztalat állt rendelkezésükre. Néhány éve az új óvoda építésekor szinte a semmiből teremtettek ismét csak megyei szinten elismert alkotást. Érdemes dolgozni Sok más községtől eltérően az úriak a tennivalókat is meglátják, s ötleteik mindig hasznosíthatók. Jelentős társa­dalmi munkájuk révén közsé­gük egyenletesen fejlődött, az itt élők szeretnek Úriban lak­ni, s ezt a sok-sok új ház is bizonyítja. Néhány évvel ezelőtt az út- (törőparlamenten és az óvo­dai társadalmi munka egyik ebédszünetében felvetődött a tornaterem és az uszoda kér­dése is. Az uszoda egyelőre tá­voli, talán az ezredforduló ter­ve. A szeptember első hetében megtartott közös szülői érte­kezleten a szülőknek mintegy 75 százaléka jelent meg. Itt ismét előkerült a tornaterem ügye. Kiemelkedett dr. Sass János körzeti orvos hozzászó­lása. Aktív iskolaorvosi’ te­vékenységéhez híven ajánlot­ta a tornateremért való együtt munkálkodást. Kiemelte, hogy ilyen tervért érdemes és nagy­szerű dolgozni, esetleg anya­gilag is támogatni a megvaló­sulást. A szülői munkaközös­ség javaslatára szavaztak a jelenlévők, s anyagi támoga­tást is kilátásba helyeztek az egyhangúlag elfogadott terv­nek megfelelően. Reális tervek Az iskolavezetés a közeljö­vőben a járásban és a megye más részében társadalmi mun­kában megépült tornatermeket keres fel, s a tapasztalatokat az úri helyzetnek megfelelő­en igyekszik hasznosítani. Cél­juk, hogy egy reális tervvel léphessenek a község vezetői elé. Előzétes felmérés is folyik a szülők körében az önkéntes tá­mogatás mértékét illetően. En­nek összegzése alapján már sok minden eldől, s megszabja az előkészületek folyamatát is. A szülői értekezleten is el­hangzott, hogy reális és terv­szerű munkával, az Úriban már megszokott összefogással 1984 vagy 1985 tavaszára meg­érnek a feltételek a tornate­rem felállítására. A lelkesedésnek ugyanis pá­rosulnia kell a realitásokkal. Ahogy eddig Ha mindenki, akinek a gye­reke vagy az unokája testi fej­lődése fontos, felelősségteljes segítőkészségröl tesz tanúbi­zonyságot, s ha a vízműhöz és az óvodához hasonlóan sikerül az elképzelések kialakítása, úgy lesz tornaterem Úriban. Reméljük, nyernek majd tor­naversenyt az úri gyerekek az úri tornateremben még ebben az évtizedben. Lukács István Jegyzet Költözik a házikó? Már nem is emlékszem, mikor került oda. Jó he­lyen volt, pillanatok alatt megszoktuk, megszerettük. Leszálltunk a buszról, a kerékpárról, beadjuk a cso­magot. Megyünk a piacra — útba esik, jövet-menet. Kis faházikó, benne ketten tevékenykednek az ágyne- műgúlák és nadrágsorok, szőnyegtekercsek és kabát­csoportok között. A Pest megyei Szolgáltató és Cso­magoló Vállalat monori felvevőhelyéről van szó, mely az autóbuszpályaud­var szomszédságában sze­rényen, ám annál haszno­sabban üzemel. Háziasszonyok a meg­mondhatói, akik szakítva a hagyományos otthoni lepe- ő.őteregetéssel, oda viszik a család ágyneműjét, s a megemelt árak mellett is hihetetlenül olcsón, patyo­lattisztán és hártyasimára vasalva, nylonfóliában kap­ják vissza — micsoda ál­dás is ez a szolgáltatás. Közületek — a MÁV, a mentősök és még sokan hordják a faházba a tisz­tításra váró holmit, mono- riak s környékbeliek adják le a tisztítandó felsőruhát, lévén a faházikó könnyen elérhető, jó hírű, népszerű. Zsúfoltak a raktárak, de glédában áll minden. Ha­vonta harmincezer forintot forgalmaz a fiók, naponta hatvan-hetvenen keresik fel. Mindez talán úgy hang­zik, mint egy védőbeszéd a rászoruló esetében... Az is. Mert mint hallottuk, bizonyos átcsoportosítások folytán költözni lesz kény­telen a népszerű felvevő­hely, át a Kossuth Lajos utcai Patyolat-szalonba. Nem szándékunk, hogy vállalati érdekeket sért­sünk, de hadd kérdőjelez­zük meg a döntést, amíg nem késő: kinek lesz jó? A Patyolat-szalon forgal­mát biztosan feldobná, s egy területfoglalási díjjal kevesebb terhelné a cég kasszáját, ez igaz. De meg­éri ez akkor is, ha zsúfolt­ság, s ennek következtében nyilván sok panasz, s még több reklamáció lesz a kö­vetkezménye? Kár lenne a házikóért. Mindaz, ami benne, s ami az ott dolgozók közremű­ködésével eddig történt, a szolgáltatást igénybe vevők teljes megelégedésével ta­lálkozott. Ezért is lett egy­re népszerűbb. Félő, hogy a változtatás ezúttal visz- szalépés lenne! Koblencz Zsuzsa Pattogós polka s f Újraéledő dallamok és táncok Nemzetiségi kultúrájukat ápolják Az utóbbi évtizedekben a szinte már várossá nö­vekedett Vecsésen, a főváros tőszomszédságában, va­lamikor farsang idején fel-felcsendültek az őslakosság, a német ajkúak dalai, a fúvószene, melyre szívesen per­dültek polkára, keringőre a helybéliek. E hagyomány- ápolás rendszeressé tételét határozta el tavaly a helyi honismereti szakkör és a káposztája, gyökérzöldsége révén, országszerte ismertté vált Ferihegy Termelőszö­vetkezet. Az elhatározást rövidesen a tettek követték: a gazdaság nagyvonalú patronálásával megalakult — zömmel a szö­vetkezet dolgozóiból —, az 50 tagú német nemzetiségi tánc- együttes. Vezetését nem ki­sebb szakmai tekintély, mint az ország egyik legismertebb koreográfusa, Manninger Mik­lós vállalta el. Az első ered­ményes próbák után rögtön meghatározták a célt: az idei alkotmánynapi ünnepségen a közönség előtt lépnek fel a táncoslábú vecsésiek. A termelőszövetkezet köz­ponti kultúrtermében hetente egyszer kitartó szorgalommal próbáltak a táncosok. Időköz­ben elkészültek a helyi motí­vumokkal ékesített, színpom­pás sváb népviseleti öltözé­kek, melyeket régi fényképek alapján egy vecsési asszony, Maca néni varrt meg igen lel­kiismeretes aprólékossággal. Hamarosan kialakult a kezdeti repertoár is: az együt­tes lelkes tagjai a szuloki és gyulai német táncokkal kezd­ték a próbákat, majd alapos gyűjtőmunka után megszüle­tett a jellegzetesen helybeli, vecsési német táncok koreog­ráfiája is. Következett a nagy nap, az első nyilvános fellépés. A Fe­rihegy Tsz alkotmánynapi ün­nepségét a szép környezetben fekvő vecsési Jókai szabadtéri színpadon rendezte meg. A kultúrműsor fénypontját a lendületes táncok bemutatója jelentette. Az óriási közönségsikeren is felbuzdulva, augusztus végén a vecsési táncegyüttes részt vett a Pest megyei szövetkeze­ti és népi együttesek III. fesz­tiválján, Nagykátán. A tizen­egy résztvevő kpzül menet­táncukért nívódíjban is része­sültek. Dr. Pesovár Ernő, az MTA tudományos munkatár­sa, a zsűri elnöke, így értékel­te a vecsésiek produkcióját: dicséretes a helyi hagyomá­nyok ápolása, a táncok gyűjté­se és feldolgozása. Jól sikerült a közönség megragadása, ki­váló a koreográfia, a rendezés. Nagykátán még az a meg­tiszteltetés is érte a fiatal együttest, hogy mint az egyik legjobban szerepelt csoport, felléphetett a kőbányai Pata- ky István Művelődési Köz­pontban. A csoport eddigi sikeres szerepléséhez nagy összefogással a tsz-en kívül a helyi Ferroelektrika, a Monor- vidéki Áfész is hozzájárult. Az együttes vezetőjétől meg­tudtuk, hogy terveik között szerepel az országos bemutat­kozás. Szívesen tesznek eleget a meghívásoknak. Jelenleg is sokat tanulnak a televízió képernyőjéről is jól ismert so­roksári német tánccsoporttól. Az első sikeres fellépés, az alkotmánynapi „ősbemutató” egyik látványos pillanata. Habik Csaba felvétele Pillanatnyilag gondot okoz még a megfelelő zenei kíséret hiánya, de a tsz társadalmi és gazdasági vezetősége már fon­tolgatja az önálló zenekar lét­rehozását szövetkezeti fiata­lokból. A televízió pécsi kör­zeti stúdiójának jóvoltából rö­videsen mindannyian láthat­juk majd a képernyőn: ho­gyan vált ilyen rövid időn be­lül a nemzetiségi kultúra ápo­lása most már Vecsésen is mindennapos .gyakorlattá. ISSN 0133—2621 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom