Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

. MECVCf V ■Yírlap 1981. SZEPTEMBER 1., KEDD FÓKUSZ Merénylet A legújabb hírek — és a vasárnapi detonáció — riasztó fényében jogosnak tű­nik az a megállapítás, amely szerint Iránban állandósul a kivégzések és a merényletek iszonyú körforgása. Amikor 1981. június 28-án egy het­vennégy áldozatot követelt te- heráni robbanás szinte lefe­jezte az iszlám fundamenta­listák csaknem teljes vezér­karát, kevesen hitték volna, hogy egy ilyen akció kísérte­tiesen hasonló körülmények között megismétlődhet Márpedig vasárnap délben mégis ez történt az iráni fő­városban. Az eseményekből kézenfekvő tanulságok követ­keznek. E tanulságok egyike az, hogy vagy valami alap­vető baj lehet a biztonsági szolgálat hatékonyságával vagy (és ez legalább ilyen va­lószínűnek látszik) a rezsim ellenfelei magas posztokon beépültek — a többi között — az elhárítás vezérkarába is. Erre utal mind a bomba elhe­lyezése a kormányfői hivatal épületében, mind az időzítés „szakmailag” tökéletes haté­konysága. Azok, akik a szerkezetet — a jelek szerint minden gond nélkül — elhelyezték a hatal­mi gépezet egyik fellegvárá­ban, pontosan tudták, hogy az épületben egy időben két olyan fontos tanácskozás is fo­lyik, amelyeken részt vesz a rezsim több irányító személyi­sége, köztük az államfő, a miniszterelnök, a parlament elnöke, a hadügyminiszter, a vezérkari főnök, a forradalmi gárdisták parancsnoka és Khomeini ajatollah két szemé­lyes képviselője is. Ha egy ilyen színhelyen olyan detonációra kerülhet sor — a június végi tapasz­talat ellenére! —, amelynek nyomán a köztársasági elnök és a miniszterelnök elszene­sedett holttestét csak fogso­ruk segítségével lehet azono­sítani, akkor ez a robbanás túlmutat önmagán és fénye sok mindent megvilágít. 'E’bben a halálosan vakító fényben viszonylag rész­letkérdéssé válik még az is, hogy valóban a Mudzsahedin Khalk (vezetője Baniszadr ex- elnökkel szökött Párizsba) nevű szervezet, az ahhoz csak lazán kapcsolódó „Mu­zulmán Diákok Szövetsége”, vagy éppen más csoport kö­vette el a merényletet. A lé­nyeg sajnos az, hogy e fény­ben újra világosan látszik: az olajeladási gondokkal, az Irak ellen vívott háború ter­hével küszködő, az igazi vagy vélt baloldalra kivégzések százaival lesújtó jelenlegi ve­zetés pillanatnyilag nem talál kiutat egy forrongó társada­lom ezernyi dilemmájából. H. E. Baniszadr párizsi nyilatkozata Ötnapos nemzeti gyász Iránban (Folytatás az 1. oldalról) A Pars hírügynökség hétfőn közzétette az iráni kormány közleményét, amelyben az irá­ni vezetés azzal vádolja Sapur Bakhtiar volt miniszterelnököt és Baniszadr volt államfőt, hogy részük volt a vasárnapi robbantásos merényletben. Az Iszlám Köztársasági Párt hivatalos lapja hétfőn reggel közölte a halott Radzsai és Bahonar fényképeit, s közvet­ve az Egyesült Államokat isi­ié felelőssé a merényletért. Khomeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője a temetés után mondott és a teheráni rádió által sugár­zott beszédében közölte: Rad­zsai és Bahonar meggyilkolá­sa nem állítja meg az iszlám forradalmat, az irániak ké­szek mártírhalált halni a for­radalomért. A főpap közvetve jelezte, hogy elnökválasztást rendeznek, s mindenkit rész­vételre szólított fel. Az al­kotmány értelmében az új ál­lamfőt 50 napon belül kell megválasztani. A Szolidaritás kongresszusa előtt Választ vár a társadalom Wojciech Jaruzelski hadse- regtábomok, lengyel minisz­terelnök, kijelentette: az or­szág kritikus ponton van, kö­zeledik a Szolidaritás kong­resszusa, és a társadalom vá­laszt vár arra a kérdésre: va­jon építő együttműködés kö- vetkezik-e, vagy konfrontáció? Ennek megválaszolása komoly hatással lesz az ország jövő­jére. Koszalinban, egy tisztavató ünnepségen vasárnap Jaru­zelski hangsúlyozta: a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. kongresszusa megerősítette és elmélyítette a szocialista meg­újulás folyamatát, amelytől nem lehet eltérni. A lengyel kormányfő kiemel­te, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagál­lamának hadseregeivel kiala­kult fegyverbarátság a lengyel néphadsereg, a lengyel nép tör­ténelmi vívmánya, és egyben a szocialista Lengyelország biz­tonságos, békés fejlődésének alapja. Varsóban szombaton előze­tes megegyezéssel végződött a tárgyalások újabb fordulója az állami rádió és televízió bizott­ság, valamint a Szolidaritás Or­szágos Egyeztető Bizottsága képviselői között a szakszerve­zet szeptember 5-én kezdődő országos kongresszusának a rá­dióban és a televízióban történő közvetítéséről. Arról konkrét megállapodás született, hogy a kongresszust megelőzően a központi rádió és a televízió egyes csatornáján két alkalom­mal sugároznak egyenként fél­órás, Gdanskban készített mű­sort, amelyekben megszólal a Szolidaritás elnöke és több más vezető münkatársa is. Ami a kongresszusról adandó rádió- és tv-közvetítések módját ille­ti, erről hétfőn újabb megbe­szélések kezdődtek Varsóban. ★ A Lengyel Országos Békebi­zottság, valamint az európai biztonság és együttműködés lengyel társadalmi bizottsági közös nyilatkozatot adott ki abból az alkalomból, hogy 42 évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én támadta meg a hitleri Németország Lengyelországot, ami egyben a második világ­háború kitörését jelentette. Az évfordulón a lengyel bé­kemozgalom követeli a feszült­séget, konfrontációt szító lépé­sek beszüntetését, az enyhülé­si politikához való visszatérést, és azt, hogy történjenek konk­rét lépések a leszerelés érde­kében — hangzik a nyilatko­zat. Életbe lépnek az új árak Lengyelországban hétfőn — a korábbi bejelentést, majd a széles körű társadalmi kon­zultációt követően — életbe léptek az új kenyérárak, ame­lyek nyomán számos pékáru száz-kétszázszázalékos, egyes fajták esetében ennél is na­gyobb mértékű a drágulás. Az intézkedés célja az önköltség valóságos tükrözése, a pazar­lás megszüntetése, s az, hogy a kenyeret kizárólag fogyasz­tásra alkalmazzák. Az ár­emelést a kormány általános, havi 160 zlotys bérkiegészítés­sel ellensúlyozza. Azok a A második világháború kitörésének évfordulóján II. János Pál békeielbívása II. János Pál pápa a náci Németország agressziójának, a második világháború kitörésé­nek évfordulója alkalmából békefelhívásban fordult a vi­lág valamennyi nemzetéhez, politikai rendszeréhez, az ál­lamférfiakhoz és a haderők vezetőihez. Castelgandolfóban, mintegy 14 ezer zarándok előtt mondott szokásos vasárnaoi beszédében, a leszerelésre szó­lított fel, és valamennyi nuk­leáris fegyver sürgős betiltá­sát javasolta. Emlékeztetett a Hirosimában és Nagaszakiban tett februári látogatása alkalmából elhang­zott felhívásra, s arra a tény­re, hogy az első atombomba ledobása óta a nukleáris fegy­verek mind mennyiségükben, mind minőségükben, mind pusztító erejükben jelentősen nőttek. — Most ismét újra erőteljesen hangsúlyozni kell, hogy minden erő összefogásá­ra szükség van a béke bizto­sításához — mondotta II. Já­nos Pál. Ű.'abb csapás Camp Davidre Araiéi—Cbeysson találkozó Vasárnap létrejött a talál­kozó Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője és Claude Cheysson francia külügyminiszter között a libanoni kormányfő bejrúti házában. A találkozó után Arafat a sajtó képviselői előtt „pozitív­nak” minősítette Franciaország hozzáállását a palesztinai nép sorsához és jogaihoz, és kije­lentette, hogy a megvitatott kérdésekben egyetértettek. Cheysson egyelőre nem nyi­latkozott, de a Közel-Kelettel és ezen belül a palesztinokkal kapcsolatos francia álláspont korábbról már ismert. Párizs hangsúlyozza, hogy a palesz­tinoknak joguk van saját ál­lam alapítására. Azt hangoz­tatja, hogy Camp David erre nem nyújt megfelelő keretet, de ugyanakkor a különalkut egészében nem veti eL nyugdíjasok, akiknek jövedel­me 3500 zloty alatt van, havi kétszáz zloty kiegészítést kap­nak. Az intézkedést elvben a Szolidaritás szakszervezet is elfogadta, de az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban hangoz­tatja, hogy kevésnek találja a kormány által biztosított bér- kiegészítést. A varsói városi tanács dön­tése alapján szeptember else­jétől csak azok vásásolhatnak húst és húskészítményeket Varsóban, akik a fővárosban laknak, vagy állandó jelleg­gel ott dolgoznak. Ugyancsak szeptembertől Varsóban és a varsói vajdaságban külön al­kohol-, és cigarettajegyek lép­nek érvénybe a vajdaság la­kosai számára. Megkezdődik a mosópor adagolása is. Munkastílus Reagan amerikai elnök valójában csak napi 2—3 órát foglalkozik állam­ügyekkel. vezetési stílusa „műkedvelői” — írja leg­utóbbi számában a News­week, az elnök tanácsadói­ra hivatkozva. A tanácsadók, akik kér­ték, hogy a lap ne közölje nevüket. elmondották: amikor az egyik hetilap ri­portot készített az elnök egy napjáról, Reagan tíz órát töltött munkával, ám ez a nap az elnök életének „nem egy napja, hanem egy hete volt..Az egyik, a névtelenség homályába burkolózó informátor sze­rint, „vannak pillanatok, amikor az embernek tény­leg szüksége lenne az el­nökre munkájához, ő azonban ilyenkor is csak történeteket akar mesélget- ni azokból az időkből, ami­kor még színész volt”. „A vasárnapi merénylet elő­re látható volt, természetes dolog, hogy az erőszak szer­vezői akciójuk áldozatává vál­nak” — jelentette ki hétfőn az Europe—1 rádióban Abol Hasszán Baniszadr, a francia- országi emigrációban élő volt iráni államfő. Baniszadr azon­ban hozzáfűzte, hogy a me­rénylet előkészítésében semmi­féle szerepet nem játszott, és megállapítását „szociológiai megfigyelésnek” minősítette. A volt elnök elmondotta, hogy a közelmúltban levelet intézett Khomeini ajatollahhoz és ebben a szabadságjogok helyreállítását követelte Irán­ban. Baniszadr szerint Kho­meini „engedni fog”, bár nem közölte, mire alapozza e véle­ményét. Az exelnök annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen merénylet megszer­vezése nem lett volna lehetsé­ges „népi támogatás nélkül”. Ugyanakkor elismerte, hogy Khomeini erőt képvisel Irán­ban, ezt azonban, „negatív erőnek” nevezte. Nyilatkozatban kommentálta hétfőn reggel Masszul Radzsa- vi, a Modzsahedin Khalk irá­ni szervezet vezetője — aki a múlt hónapban Baniszadrral együtt menekült Franciaor­szágba — a teheráni merény­letet. A modzsáhedinek vezetője „teljesen természetesnek és el­engedhetetlennek” nevezte az akciót azzal szemben, amit a „modem világtörténelemben példátlan terrorrendszer”-nek nevezett. A modzsáhedinek irányítója ily módon mintegy szentesítette a terror eszkalá­cióját; jelezte, hogy szervezete akcióinak fokozásával vála­szol a kivégzések ütemének növelésére. Líbia A forradalom 12 esztendeje Ez a kép majd’ 12 eszten­deje érkezett a líbiai főváros­ból, Tripoliból. Azon az ok­tóberi nagygyűlésen ezrek és ezrek tettek hitet a forrada­lom mellett. Líbiában 1969. szeptember 1-én Kadhafi ve­zetésével katonatiszti csoport megdöntötte I. Idrisz király kormányát. A fiatal tisztek a nép fölemelését, a közélet tisz­taságát, a külföldi befolyás visszaszorítását tűzték ki cé­lul. A képen Moammer Kad­hafi ezredes, a líbiai forra­dalmi kormány vezetője, alig másfél hónappal a király el­űzése után elszánt harcra buz­dítja honfitársait katonai tá­maszpontok felszámolásáért. De készülhetett volna ez a felvétel akár 1981 augusztu­sában is, hiszen ma hasonló fotók érkeznek Tripoliból. Napjainkban ismét tömegde­monstrációk színhelye a líbiai főváros: a Sidra-öbölben vég­rehajtott amerikai provokáció 12 év múltán arra figyelmez­teti e távoli ország lakóit, hogy az Egyesült Államok nem adta fel, sőt fokozta erő­feszítéseit a líbiai haladó rendszer felszámolására. A forradalom védelme ma te­hát épp olyan fontos feladat .Líbiában, mint 12 esztendeje I volt. Az el nem kötelezettek mozgalmának napján Leonyid Brezsnyev távirata Leonyid Brezsnyev az el nem kötelezettek mozgalmának napja alkalmából táviratot in­tézett Fidel Castróhoz, a moz­galom soros elnökéhez, és eb­ben a szovjet nép és a maga nevében szívélyes jókívánsá­Elítélö állásfoglalás Helsinkiben Schmidt a neutronfegyverről Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár szombaton befe­jezte néhány órás dániai láto­gatását és visszatért az NSZK-ba. Anker Jörgensen dán miniszterelnökkel, szociál­demokrata elvbarátjával meg­vitatta a kelet—nyugati prob­lémakört, valamint a két or­szág közötti gazdasági együtt­működés kérdéseit. Schmidt a dán vendéglátó­jával folytatott megbeszélése után Koppenhágában sajtóér­tekezletet tartott, és ezen meg­ismételte a neutronfegyverek ügyében eddig tett kijelenté­seit Ezúttal már némi türelmetlenséggel válaszolt az újságíróknak, hogy a neutron- fegyver nyugat-európai elhe­lyezésének problémáját nem szükséges „agyonbeszélni”, mivel a témának „nincsen tényleges időszerűsége”. A kancellár szerint Nyugat- Európában indokolatlanul nagy a lakosság háborútól való félelme. „Egészségtelen állapotnak” nevezte azt, hogy „a nyugat-európaiak az ame­rikaiaktól jobban félnek, mint a Szovjetuniótól”. A fegyverkezési hajsza fo­kozódása miatt aggodalmukat fejezték ki, és elítélték a neutronfegyver gyártásáról hozott amerikai döntést az észak-európai országok béke­szervezeteit képviselő küldöt­tek vasárnap, a Helsinkiben befejeződött konzultatív ta­lálkozójukon. A Finnországból. Svédor­szágból, Norvégiából, Dániá­ból és Izlandból érkezett kül­döttek találkozójáról kiadott közlemény a többi között hangsúlyozza: nem szabad megengedni, hogy új típusú nukleáris fegyvereket telepít­senek Európába. Haladékta­lanul meg kell kezdeni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokat ebben a kérdésben. A békeszervezetek képvise­lői felhívással fordultak az észak-európai országok kül­ügyminisztereihez, hogy dol­gozzák ki az észak-európai atomfegyvermentes övezettel kapcsolatos gyakorlati intéz­kedéseket a küszöbönálló kop­penhágai tanácskozáson. ★ Több mint 10 ezer ember vett részt szombaton Brémá­ban azon a politikai tünteté­sen, amelynek résztvevői tilta­koztak a neutronfegyver gyár­tásáról hozott amerikai döntés, valamint a NATO európai nukleáris erőinek „korszerűsí­tése” ellen. Hasonló jellegű megmozdulás zajlott le Nyu- gat-Berlinben is, ezen csak­nem 60 ezer ember vett részt. gait fejezte ki neki, valamint az el nem kötelezett országok összes vezetőinek és népeinek. A távirat a többi között megállapítja: a Szovjetunió, az el nem kötelezettek mozgalma fennállásának 20 éve során, hűen a nemzeti felszabadulá­sukért küzdő erőkkel való szo­lidaritás erősítésének lenini el­véhez. olyan erőnek tekintette és tekinti a mozgalmat, amely a felszabadult országoknak azt a természetes törekvését feje­zi ki, hogy együttesen szán­janak szembe az imperialista, a gyarmatosító, a fajüldöző és a hegémonista erőkkel, és megvédjék drága áron kivívott függetlenségüket, szabadságu­kat. Az el nem kötelezettek moz­galma — hangsúlyozza a táv­irat — különösen fontos sze­repet tölt be most, amikor az imperializmus agresszív körei szembeszegülnek a történelmi fejlődés objektív menetével és az erő pozíciójából igyekez­nek megoldani a világ problé­máit. Honecker válasza A tárgyalások lehetőségéről Erich Honeclcer, az NSZEP Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke hétfőn fogadta Klaus Böllinget, az NSZK ál­landó berlini képviseletének vezetőjét és átadta neki vá­laszát Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár levelére. A bonni kormányfő július 24-én fordult levélben Honeckerhez és ebben — mint ismeretes — legfelsőbb szintű tárgyalásokat javasolt a két német állam kö­zötti nyitott problémák rende­zésére. Mint hivatalosan közölték, Honecker kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdéseket vitatott meg a nyugatnémet képviselet vezetőjével. Kreisky szerint a PFSZ ártatlan Elfogták a három tettest Két halálos és 18 sebesült áldozata van a szombaton, Bécs belvárosában elkövetett merényletnek. A rendőrség­nek még a helyszíned sike­rült elfognia a két terroristát, majd egy lakásban rátaláltak cinkostársukra, akit szintén őrizetbe vettek. Mindhárman különböző arab országok út­levelével rendelkeztek. Kihall­gatásuk megkezdődött. Kreisky kancellár meggyőző­dése szerint a PFSZ ártatlan az ügyben. Ugyanakkor el­marasztalta az izraeli kor­mányt, amely — mint mon­dotta — merev, a békülé- kenységet elvető politikájával közvetve bátorítja az arab mozgalom szélsőséges elemei­nek tevékenységét. A Palesztinai Felszabadítá- si Szervezet szóvivője útján közönséges bűncselekménynek minősítette és határozottan elítélte a bécsi zsinagóga el­leni merényletet, amelyet bi­zonyos körök megpróbálnak összefüggésbe hozni a PFSZ- szel. NSZK Pokolgép Tíz könnyebb és két súlyo­sabb sebesültje van annak a bombamerényletnek, amelyet hétfőn reggel követtek el az NSZK-ban, az Európában ál­lomásozó amerikai légierő ramsteini főparancsnoksága el­len. A bombát az ismeretlen tet­tesek a főparancsnokság épü­lete előtt álló egyik autóban rejtették el. Egy második bombát még időben sikerült hatástalanítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom