Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

v/lij.Vin 1981. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP R héfl viIágp@Eifikcii kérdés ©1 Szólamok a íegyverzetcsökkentésről A moszkvai békefelhívás washlnyfoni visszhangja Szódat elnök Washingtonban - Francia-iráni feszültség Ronald Reagan amerikai elnök, mielőtt elutazott kali­forniai birtokára, hogy meg­kezdje szeptember elejéig tartó szabadságát, nyilatkozott a Washington Star című lap­nak világpolitikai kérdésekről. Az újság, amely az elnöki in­terjút- kérte, haldokló napilap, a konkurrenciaharc áldozata, s egyik utolsó számában amo­lyan hattyúdalként tette köz­zé a megnyilatkozást. Az elő­zőleg napokon át nagy hírve­rés között reklámozott reagani interjú talán valamelyest szé­pítette a lap veszteséglistáját, de valójában semmi újat nem adott az amerikai külpoliti­káról eddig kialakult képhez. Az amerikai elnök ugyan sokat sejtetően megemlítette, hogy közte és Leonyid Brezs- nyev szovjet államfő között több üzenetváltás zajlott .le a fegyverzetcsökkentési tárgya­lások ügyében. S Reagan megtoldta ezt a kijelentését azzal a bombasztikusán ható szólammal, hogy „az Egyesült Államok jelenlegi kormány­zata nem úgy, mint elődjei, nem pusztán fegyverzetkorlá­tozásra törkeszik a Szovjet­unióval, hanem tényleges és valóságos fegyverzetcsökken­tésre.” Persze azonnal meg kell je­gyezni: az amerikai elnök nem teljesen pontosan fogal­maz. Elődje, Jimmy Carter pontosan ugyanezt mondta, amikor egy ideig azért hátrál­tatta a SALT—II. egyezmény­ről akkor folyamatban levő tárgyalásokat, hogy „nem eléggé radikális” abban a csökkentés mértéke. Majd ké­sőbb, amikor létrejött a ko­rábban meghatározott keret­számok alapján a megállapo­dás. választási kortes meggon­dolásokból maga volt, aki e szerződés ratifikálási eljárását felfüggesztette az Egyesült Államok szenátusában... Most is valami hasonlóról Van szó Washingtonban. Rea­gan amerikai elnök alig né­hány napja bontatott pezsgőt a Fehér Házban, hogy meg­ünnepelje szűkebb környeze­tével költségvetésének és adó- csökkentési programjának kongresszusi elfogadását. S közismert, hogy a reagani elő­terjesztésben a békeidők leg­magasabb szintű hadikiadá­sait hagyták jóvá. A Párizsban megjelenő International He­rald Tribune karikaturistáját nem véletlenül ihlette a hadi­kiadások pénzkötegeiben és dottlárzsákjaiban elmerülő tá­bornokok képe témára. S ezek után Reagan célzása arra, hogy Brezsnyevvel „kapcsolat­ban áll” a tárgyalások ügyé­ben. t ulaj dónké-pDen csak az amerikai és nyugat-európai közvélemény számára szánt Propagandamanöver. Nem szó­lamokra van ugyanis szükség, hanem az enyhülés elmélyíté­sét szolgáló tettekre. S mint Moszkvában a Legfelsőbb Ta­nács békefelhívásának vissz­hangjáról tartott sajtóértekez­leten szovjet közéleti szemé­lyiségek megállapították: Wa­shington mindeddig csak kité­rő válaszokat adott, s Reagan üzenetei is nyilván csupán a jól ismert amerikai magatar­tást tükrözték, amely össz­hangban áll azzal, hogy az Egyesült Államok kormány­zata a NATO és a Varsói) Szerződés közötti katonai erő- egyensúly megbontására tö­rekszik, s egyodalúan előnyre szeretne szert tenni. MILYEN EREDMÉNNYEL ZÁRULT SZADAT EGYIP­TOMI ELNÖK WASHINGTO­NI LÁTOGATÁSA? Ügy tűnt, hogy Szadat ez­úttal „szenzációt” szolgáltat. Olyan helyzetben, amikor a Reagan-kormányzat hallani sem akar arról, hogy a Palesz­tinád Felszabadítási Szerve­zettel tárgyalásokba bocsát­kozzon, az egyiptomi elnök éppen a párbeszéd fonalának felvételéről tett nyilatkozatot egyesült államokbeli hivata­los megbeszélései elé időzítve. A washingtoni reagálás rendkívül gyors volt: Haig amerikai külügyminiszter még ugyanazon a napon egy tele­[ víziós programban fejtette ki, hogy az Egyesült Államok ne­gatív álláspontja ebben az ügyben változatlan. Ettől kezdve a washingtoni „forgatókönyv” pontosan úgy zajlott le, ahogyan megter­vezték: aláírták a Camp Da- vid-i különalkura pontot tevő megállapodást, amely wa­shingtoni irányítás alatti „nemzetközi erőket” helyez el a Sínai-félsziget utolsó kiürí­tendő részén az egyiptomi és az izraeli állások közé. Ami pedig a változatlanul izraeli megszállás alatt élő 1,2 millió palesztin helyzetét illeti, újra előkerült az úgynevezett „autonómiáról” szóló formu­la. Ez abban áll, hogy „izraeli belügynek” tekinti ezt a prob­lémát és csupán azt írják elő, hogy Izrael állam keretein belül a palesztinok valamiféle korlátozott közigazgatási sze­repkört kaphassanak. Mint az egyiptomi—amerikai tárgyalá­sok végén az Egyesült Álla­mok vezetői rámutattak: en­nek körvonalazására csak ak­kor kerülhet majd sor, ha Be­gin miniszterelnök szeptem­berben Washingtonba látogat. Szadat gyorsan visszavonta ezek után „szenzációs” kije­lentését. Azt mondotta, - hogy a PFSZ csupán egyik képvi­selője a palesztinoknak a sok közül, s hogy természetesen csakis az „autonómia-tárgya­lások” útján gondolja megol­dani a „palesztin problémát”. A világsajtó kommentátorai gúnyosan megjegyzik a történ­tek nyomán, hogy Szadat kije­lentései a tárgyalások előtt azoknak a radikális arab kö­röknek szóltak, amelyek áru­lással vádolják Egyiptom ve­zetését, amiért nem nyújt se­gítséget a palesztin népnek önrendelkezéséért vívott küz­delmében. A jelek szerint Wa­shington kevéssé méltányolta, hogy Kairónak milyen propa­gandaszükségletei vannak, s a kemény amerikai rendreuta­sítás nyomán Szadat jobbnak látta, ha sürgősen visszatán­col. HOGYAN KELL ÉRTÉ­KELNI AZ IZRAELI KOR­MÁNY ALAKÍTÁST? ________ Be gin, akinek jobboldali Likűd pártszövetsége patt­helyzetben végzett a június végi parlamenti választáson Per esz Munkapártjával, nagy nehézségek közepette volt csaK képes a kormányalakításra és arra, hogy megszerezze a ka­binet beiktatásához szükséges többséget a Tel Aviv-i tör­vényhozásban. A helyzet kul­csa az ortodox, úgynevezett Vallásos Párt volt, amely persze — kihasználva azt, nogy Beginnek koalíciós part­nerre van szüksége a kabi­netalakításhoz — támogatásá­nak árát magasra srófolta. A nézeteltérések oly nagyok voltak, hogy röviddel a határ­idő előtt, amelynek lejárta eiótt Beginnek be kellett je­lentenie az izraeli alkotmá­nyos előírások értelmében, hogy sikerüilt-e megalakítania kaoinetjét, vagy e kísérlete kudarccal járt, bizonytalan | volt a helyzet. Begin azzal fe­nyegetőzött, hogy visszaadja a kormányalakítási megbíza­tást a köztársasági elnöknek. Ebben az esetben viszont új választást kellett volna kiírni. A jelenlegi feszült közel-keleti helyzetben, amikor Izrael el­szigeteltsége nagyobb, mint fennállása óta bármikor, a bej­rúti és bagdadi provokációk, illetve agresszív cselekmé­nyek miatt, a Tel Aviv-i ural­kodó körök nem merték meg­kockáztatni, hogy újabb vá­lasztási hadjárat forrósítsa fel a belpolitikai légkört és keltsen bizonytalanságot, kor­mányzati válságot az ország­ban. Ezért nyomást gyakorol­tak a Vallásos Pártra, hogy engedékenyebb magatartásra bírják. Ezek után jött létre a megegyezés a kabinet összeté­telében. A miniszteri tárcák elosztása — arab megfigyelők szerint — előre jelzi, hogy a Begin-kabinet agresszivitása növekedni fog a közeljövő ben. Jellemző ugyanis, hog; a hadügyminiszter az a Sa­ron lett, aki, amikor az előző kormányban a földművelés- ügyi tárca birtokosa volt, min­dent megtett, hogy az arab­lakta területeken földeket ra­boljanak el jogos tulajdono­saiktól, s azokon új izraeli te­lepüléseket létesítsenek... MIÉRT ÉLEZŐDÖTT KI A FRANCIA—IRÁNI VISZONY? Az iráni kormányzat a hé­ten három napot adott Fran­ciaország teheráni nagyköve­tének, hogy elhagyja az orszá­got. Hogy presztízsét mentse, a Párizs „jelentéstételre” ha­zahívta nagykövetét és felszó­lította a francia állampolgá­rokat, hogy térjenek haza Iránból. A Mitterrand-kor- mányzat ugyanis attól tart, hogy mind diplomatáinak, mind pedig ott dolgozó szak­értőinek helyzete rendkívül nehézzé válik, miután Tehe­ránban mind jobban erősö­dik a Franciaország elleni hadjárat. Követelik, hogy Pá­rizs adja ki a Franciaország­ban menedéket talált Bani- szadr volt elnököt és vele együtt Iránból elmenekült hí­veit. A Mitterrand-kormányzat nem kívánja tovább élezni a feszültséget, sőt csökkenteni is szeretné. Ezért gesztusként bejelentették, hogy leszállíta­nak olyan harci repülőgépeket Iránnak, amelyekre a meg­rendelést még a sah idején adták fel. Baniszadrt pedig felszólították, hogy ne foly­tasson politikai tevékenysé­get, amíg francia földön tar­tózkodik. A volt iráni elnök most azt mérlegeli, hogy to­vábbutazik híveivel Francia- országból. Iránban közben tovább tar­tanak az erőszakcselekmények. Tegnap meggyilkoltak egy isz­lám bírót a dél-iráni Esfah- banat városban. Az áldozat Faqihl Hodzsatolepzlám, aki a körzet iszlám bíróságát vezet­te. Meghalt a vallási vezető sofőrje és testőre is. Árkus István Beirut Elhalasztott találkozó Elhalasztották az Arab Liga négyes bizottságának tegnap­ra tervezett bejrúti nagykö­veti szintű tanácskozását. A bizottságot — amelyben Liba­non, Szíria, Kuvait, Szaúd- Arábia és megfigyelőként az Arab Liga főtitkára vesz részt — a libanoni válság rendezé­sének elősegítésére alakítot­ták meg. A tanácskozást azért halasztották el, mert a szaúd-arábiai és a kuvaiti nagykövetek nem tudtak vol­na részt venni a találkozóm. Tüntetések Hmdtsrasktm Hondurasi munkások ezrei tüntettek csütörtökön és pén­teken az ország fővárosában, Tegucigalpában, a TEXACO, amerikai olajfinomító vállalat kisajátítását követelve. Ez a vállalat tartja kezében az egész országban az olajszár­mazékok termelését és eladá­sát. A nagyarányú megmozdulá­sokat a Hondurasi Dolgozók Egységszövetsége, a Dolgozók Általános Központja, az Egye­temi Országos Autonóm Diák- szövetség, a Szállítók Országos Szövetsége és a Városi Közle­kedési Szakszervezet szervez­te. Varsó Jarazelski-Kulikov-találkozé Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök, nemzetvédel­mi miniszter tegnap Varsó­ban találkozott a Lengyelor­szágban tartózkodó Viktor Ku­likov marsallal, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokával. A találkozón részt vett Bronyi Florian Si- wicki tábornok, lengyel ve­zérkari főnök, valamint Afa- naszij Scseglov hadseregtá­bornok, a Varsói Szerződés A lengyel ksrmány köveit Ämisé ff A mélyülő gazdasági válság és a növekvő politikai feszült­ség leküzdése érdekében a tár­sadalmi erők széles körű ös’z- szefogására van szükség, mu­tat rá az a dokumentum, amelyet a lengyel kormány tegnap a PAP hírügynökség útján tett közzé, s amely a Szolidaritással való együttmű­ködés feltételeit tartalmazza. A lengyel minisztertanács sür­geti, hogy a Szolidaritás szak- szervezet mielőbb lépjen az építő együttműködés útjára, s hagyjon fel az alapszabályain túllépő politikai tevékenység­gel. A kormány azt is követe­li, hogy a Szolidaritás tagjai­Tízéves az Indiával kötött együttműködési szerződés Szovjet vezetők távirata Leonyid Brezsnyev és Nyl- kolaj Tyihonov táviratban üd­vözölte Nilam Szandzsiva Red- di államfőt és Indira Gandhi miniszterelnököt a szovjet- indiai béke-, barátsági és együtműködési szerződés alá-, írásának tizedik évfordulója alkalmából. A szovjet vezetők táviratuk­ban hangsúlyozzák, hogy o szerződés minőségileg új sza­kaszt nyitott a két ország kap­csolatainak fejlesztésében, Waldheim a világhelyzetről Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár egy szombaton sugár­zott rádióintearj úban úgy ítél­te meg a nemzetközi helyze­tet, hogy az „a 60-as évek eleje óta még soha nem veit olyan veszélyes, mint most”. A főtitkár a nukleáris há­borút jelölte meg az embe­riséget fenyegető legnagyobb veszedelemkánt. A nukleáris készletek sokszorosan elegen­dőek a világ elpusztítására, és akkor nem lennének sem győztesek, sem vesztesek — mondotta. Waldheim úgy vé­lekedett, hogy az atomhatal­mak is tisztában vannak ezzel, éppen ezért, szerinte, nem robbantanak ki szándékosan nukleáris háborút. Mammut-hadikSItségvetés az Egyesült Államokban. Egy hadügy­I minisztériumi tisztségviselő a másikhoz: — Majd csak kitaláljuk, hogy mire költsük el mindezt... (Megjelent az International Herald Tribune-ban) megszilárdította a szovjet- indiai baráti kapcsolatokat és a sokoldalú együttműködést. Az elmúlt tíz év nyilvánva­ló alkalmából hasonló tartal- szerződés jól szolgálja mind­két nép érdekét, a békét és a nemzetközi együttműködést, fontos eleme a különböző tár­sadalmi rendszerű országok között kialakulóban levő, a békés egymás mellett élés és egyenjogú együttműködés el­vein alapuló kapcsolatrendszer­nek. Andrej Gromiko az évfordu­ló alakalmából hasonló tartal­mú üdvözlő táviratot intézett P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszterhez. Nilam Szandzsiva R eddi indiai elnök és Indira Gan­dhi indiai miniszterelnök ugyancsak táviratot küldött Leonyid Brezsnyevnek és Nyikolaj Tyihonovnak a szov­jet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés megkötésének 10. évfordulója alkalmából. Egyesített Fegyveres erői fő­parancsnokságának képviselő­je a lengyel hadseregnél. A megbeszélések témája az egyesített fegyveres erők je­lenlegi tevékenysége, többek között a lengyel néphadsereg harckészültségének kérdése volt, amely szilárd láncszeme a Varsói Szerződés védelmi rendszerének. A találkozó szívélyes és ba­ráti légkörben zajlott le. Eése 'seüUsÓj elfen nak és kiadványainak állásfog­lalásai ne irányuljanak Len- gyelország szövetségi Icapcsola- tai ellen, s ne kérdőjelezzék meg a LEMP vezető szerepét. A lengyel kormány elvárja — folytatódik a dokumentum —, hogy a Szolidaritás vegyen részt a gazdasági reform meg­valósításában. A kormány kö­veteli, hogy e szakszervezet tartózkodjon a sztrájkok és utcai tüntetések szervezésétől. S ha már tüntetésekre kerül sor, azokon ne hangoztassa­nak a szakszervezet hatáskörét meghaladó politikai jelszava­kat. A lengyel kormány szor­galmazza, hogy a Szolidaritás segítse elő a mezőgazdasági termények betakarítását és a széntermelés növelését tér Janusz Obodowszki mi­niszterelnök-helyettes elnök­letével Varsóban tegnap ülést tartott a válság leküzdésére alakított operatív csoport a válságstáb. A résztvevők a társadal­mi-gazdasági válság következ­ményeinek csökkentésire irá­nyuló programot fogadtak el, amely érinti a fűtőanyag- és energiagazdálkodást, a beru­házásokat, a mezőgazdasági és néhány létfontosságú cikk előállítását, a foglalkoztatás és a fizetések, valamint ■ az ország pénzügyi- és hitelhely­zetével összefüggő kérdéseket , ★ A PAP lengyel hírügynök­ség szombat délutáni közle­ménye szerint a Sosnowieci bánya dolgozóinak egy része a Szolidaritás felhívása elle­nére leszállt a munkahelyére. A szakszervezet ezért gyűlést hívott össze, amelyen a több­ség a sztrájk mellett foglalt állást. A sztrájkot megakadá­lyozni próbáló személyek kö­zül az igazgatót és a párt­titkárt és még egy dolgozót a gyűlés résztvevői bezárták az üzem egyik szobájába. A helyszínre érkezett ügyésznek lehetetlenné, tették, hogy kap­csolatba lépjen a bezártakkal. Véleménycsere a két országot érintő kérdésekről Kubai-mexikói tárgyalások Fidel Castro kubai és Jósé López Portillo mexikói elnök pénteken délután megkezdte hivatalos tárgyalásait a Mexi­kóhoz tartozó karib-tengeri Cozumel szigeten, ahová a kubai elnök pénteken dél­után, ipa gyár idő szerint a késő esti órákban érkezett meg. A két államfő megvitatja a Kuba és Mexikó közötti ke­reskedelmi, technológiai és ipari együttműködés fejlesz­tésének lehetőségeit, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cserél véleményt. Ennek keretében foglalkoznak a mexikói, venezuelai, kana­dai és amerikai külügyminisz­terek nassaui találkozójával, valamint a legfejlettebb kapi­talista országok ottawai csúcs- értekezletével. Ezenkívül Fi­del Castro tájékoztatja López Portillót a huszonkét ország állam- és kormányfőinek ősz­szel Mexikóban tartandó csúcstalálkozójával kapcsola­tos álláspontjáról. Megholt a kilencedik éhségsztrájkoló Thatcher hajthatatlan A Belfast melletti Maze börtönben éhségsztrájkjának hatvankettedik napján szom­baton meghalt Thomas McEl- wee IRA-tag. ö volt a kilen­cedik személy, aki ez év már­cius 1. óta a brit kormány észak-írországi politikája el­leni tiltakozásul az önkéntes éhhalált választotta. A brit kormány pénteken este visszautasította azokat a követeléseket, amelyek tel­jesítéséhez a Maze börtönben fogva tartott IRA-tagok az éhségsztrájksorozat befejezését kötötték. Humprey Atkins, az észak-írországi ügyek minisz­tere pénteken kijelentette: a brit kormány nem látja indo­koltnak, hogy a bebörtönzött IRA-tagokat az eddigitől el­térő bánásmódban részesítse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom