Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

EE S T YtEEYEM •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM. 186. SZÁM Ara 1,80 lórim 1981. AUGUSZTUS 9 , VASASNAP Nincs megállás !V em lehet megállni, megtorpanni, sziesz- tázni, mert ennek árát holnap fizeti meg az em­ber. Egy mondat, melyet oly régóta hallok szakszer­vezeti alapszervezeti titká­roktól, népfrontaktíváktól, tisztségviselőktől. Még úgy tavasz táján hangzott el először stratégiaként, a mozgalmi munka alapvető követelményeként. S most nyár van. A szabadságok, az üdülések szezonja, ami­kor szinte városrészek ma­radnak egy-két hétre la­kók nélkül, eltűnnek az is­merős, ismert és megszo­kott arcok. Nyaralunk, utazunk. Ki tudja, mióta, ezt az időszakot uborkasze­zonként becézg etjük, bár tegyük hozzá gyorsan, hogy Pest megye konzervgyá­raiban a feldolgozó vonala­kon valóban, a szó valódi értelmében uborkaszezon van. De e kifejezéssel ki­csit mindig arra utalunk vissza, hogy körülöttünk vajmi kevés történik. Az a benyomása az embernek, hogy szinte utazik, nyaral az egész világ. De ez a nyár elődeinél forróbb, hiszen még a külpolitiká­ban sincs uborkaszezon. Hőségnek. kánikulának fittyet hányva, szinte egy­folytában kattognak a te- léxgépek, s valósággal ont­ják a világpolitika esemé­nyeit. Nincs uborkaszezon a társadalmi és tömegszer­vezetek életében sem. Képletesen szólva: nem húzták le, azaz nem húz­hatták le rolót amiatt, hogy nyár van, még ha hosszú és forróféle. Bár­merre is nézünk szőkébb hazánkban, Pest. megyében, népfront-tisztségviselők, aktívák szinte ki sem lát­szanak a munkából, az ezernyi tennivalóból. Hi­szen alighogy zárják az egyik tábort, már nyit is a másik, vagy éppen táborzá­rás előtti napok, köszönté­nek rá. Elég, ha arra uta­lunk, hogy a Népfront szentendrei városi bizottsá­ga és az izbégi által szer­vezett környezetvédelmi tá­bor mily sikert hozott. A pilisszentlászlóiak a nem­zetiségi olvasótábor szer­vezésében álltak és vissza- visszatérően állnak helyt. Nem ■ kampányszerűen, nemcsak a nyári napokon szerveznek, bizonyítják tet­tekkel munkabírásukat, a mozgalom nagyszerűségét, hanem egész évben. Sziget- szentmártonban például a környezet szépítésére nem­csak tavasszal vagy ősszel kerítenek sort, a népfront­aktívák lelke rajta, hogy ez a munka egész évben nem tűr megtorpanást. Vagy említhetjük a kis­kertmozgalmat, mely pél­dául ereje teljében tevé­kenykedik Dunakeszin és Pomázon. Ezernyi jel ta­núskodik arról, hogy a Népfront mozgalmi mun­kájában nincs megállás, nem uborkaszezon a nyár. S természetesen a szak- szervezetek, lett légyen központi, vezetőség vagy vállalati bizottság, netán alapszervezet, sem kárhoz­tatják magukat tétlenségre. Igaz, nincs itt az ideje a kollektív szerződések mó­dosításának vagy felülvizs­gálatának. Majd a jövő év elején lehet e fontos doku­mentumokhoz a szükséges kiegészítéseket hozzáfűzni. Sokkal több fejtörésre adott okot jó ideig a min­dig kevésnek bizonyuló üdülőjegyek elosztása — s nem is akárhogyan, hanem igazságosan! —, majd az, hogy kik jussanak a válla­lati üdülőkbe. S máris kö­vetkezett az újabb feladat: az ötnapos munkahétre való átállás tervezetének felülbírálata, vizsgálata. S itt álljunk meg egy pilla­natra. Mert sokszor csak átsiklik a szemünk azokon a híreken, melyek tudtunk­ra adják, hogy például a DKV-ban — nem is olyan rég — a szakszervezeti bi- zalmik tanácskoztak, hoz­záfűzték véleményüket az átállás tervezetéhez. iyi egintcsak tanácskoztak, ■L'-1 mondhatná valaki fe­lületesen első olvasásra. Pedig a szakszervezeti aktí­vák, tisztségviselők e dön­tése holnapunkat érinti. Azt a holnapot, amikor 40 óra alatt a korábbi 48 órás teljesítményt kell majd nyújtani. Nem öncélúan, hanem életszívonalunkért, boldogulásunkért. S akinek panasza van, vagy igazát keresi, az előtt sem csukódnak be a Nép­front Vagy a szakszervezet ajtajai, hivatkozván arra: nyár van, a nagy szabad­ságolások korszaka. Talán nem túlzás, s nem is vakre­mény, hogy magunk mögött hagytuk már azt az idősza­kot, amikor a nyarat az uborkaszezonnal azonosí­tottuk. Nem lehet, nem szabad, s a példák sora jel­zi, nem is tudjuk ezt a fajta egyenlőségjelet meg­húzni. Elég, ha csak arra gon­dolunk, hogy mekkora kö­vetelményeket állítottak önmagukkal szemben a KISZ-esek kongresszusu­kon. Az önmaguknak dik­tálta ezernyi tennivaló egy percnyi megtorpanást, meg­állást sem enged. Magasra tették a mércét, önmaguk­nak, egymásnak, kiért pél­dául a Gördülőcsapágygyár diósdi gyárában nemcsak az asztalitenisz-csapatver­senyen mérték össze ere­jüket a KlSZ-alapszerveze- tek, az üzemi csapatok tagjai, hanem a napi tér- melésben is helytállnak a fiatalok. Kezük nyomát őrzi sok-sok termék, mely versenyképes. , Kis példák, kis mozaikok ezek? Igen, de ezekből ösz- szeáH a nagy egészet al­kotó kép: nincs megállás, megtorpanás, sziesztázás a társadalmi vagy tömegszer­vezetek munkájában. Tud­juk, értjük, érezzük, ez a stratégia, eme fáradhatat­lanság meghozza gyümöl­csét. Mert nem kampá­nyokban, szezonokban gon- dolgozunk, nemcsak a lát­ványosságra törekszünk a hétköznapok során alapoz­zuk — méghozzá nem is akárhogy! — holnapunkat A mozgalmi, a tömegszer­vezeti munkával is. Varga Edit Esőre vár a határ... Felkészülés az őszi csúcsra Ura: 3. oldal: A szoláltatások, az ellátás nem szenvedhetnek csorbát 1. oldal: A jó sárkány bsfőzi a gyümölcsöt 6. oldal: Betörőt fognak a masinák 8. oldal: Egykori mesterek keze nyomát őrzi 9. oldal: A firenzei festő ' Alig vannak túl a mező­gazdák az egyik nagy erőpró­bán, máris nyakukon a másik. Bár az északibb területeken egy-egy későn érő zabtáblá­ban mocorog még néhány kombájn, a Pest megyei gaz­daságok lényegében befejez­ték az aratást, a kalászosok betakarítását. Most pedig már teljes lendülettel készülhetnek a másik fontos takarmánynö­vény, a kukorica vágására. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának szak- felügyeleti csoportjánál Tu- nyögi András arról is beszá­molt, hogy a szalmabetakarítással és a talajmunkákkal már ko­rántsem állnak ilyen jól a nagyüzemek. Most zárkózik fel az elvégzett teendők sorába a szalmabeta­karítás: eddig mintegy 80 százalékát végezték el a mun­kának. A talaj munkák /üte­me ugyan felgyorsult a szö­vetkezetekben, de a gyűrűs­henger használatáról sajnos elfelejtkeznek, ez pedig az amúgy is. kiszáradj; talaj még - nagyobb vízveszteségét ered­ményezheti. A kánikula alaposan megvi­seli a' megyében a még föld­ben levő növényeket. A solymári Pilisvölgye Tsz-ben 250 hektárról kell a mustárt betakarí­tani a masináknak. Ha valamelyik felmondja a sztjlgálatot, helyben javítják ki a szerelők, hogy minél kevesebb időre essen ki a munká­ból Szabadalommal védett találmány Érzékenyek minden újra A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár után szárnyra kapta a hír a Nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövet­kezet nevét. Az ok: baby- respirátoruk sokat ígérő, kor­szerű egészségügyi műszer, amelyet már most is szívesen fogadna bármelyik magyar kórház, s minden bizonnyal sikeresen elhelyezhető majd külhoni piacokon is. — Nemcsak a BNV-n, de a júniusban megrendezett sza­badkai vásáron is sikeresen szerepeltünk — tájékoztatott Kelemen Endre, a szövetkezet elnöke. — S nemcsak ezzel a termékkel, hanem a többi műszerünkkel is. Ami a baby- respirátort illeti, már elké­szítettük a nullszériát, a soro­zatgyártással azonban még várni kell. A szövetkezet az alkotóktól: dr. Kiszel János egyetemi tanártól, Papp László és Nagy László villa­mosmérnököktől megvásárolta a találmányt. A Találmányi Hivatal szabadalomként je­gyezte be a műszert, s szán­dékunk szerint a találmányt külföldön is védelem alá he­lyezzük. A gyártás előtt elengedhe­tetlenek az ilyenkor kötelező klinikai próbák. A Semmel-< weis Orvostudományi Egyetem I. számú szülészeti klinikájá­nak intenzív osztályán no­vembertől, a II. számún tavasz óta folyik a kipróbálás, s ed­dig minden a legnagyobb rendben megy. Az orvosok na­gyon elégedettek a műszerrel. A sorozatgyártás elkezdé­séig azonban még eltelhet egy-két év. A szövetkezetben a hagyomá­nyos mérőműszereken kívül megkezdődött nyugatnémet li- cenc alapján egy műgyanta kiöntésű kistranszformátor gyártása. Ez a termékük kiér­demelte a Kiváló Áruk Fóru­ma védjegyet is. Minden je­lentősebb hazai híradástechni­kai vállalat szívesen vásárol­ja, de jelentős tételek kerül­nek exportra is. Még egy újdonság — immár nemcsak a nagymarosi, ha­nem a kemencéi ipari szövet­kezet háza tájáról. A nagyma­rosiak egyik korábbi termé­két, a lágyvasas mérőindiká­tort ugyanis a jövőben a ke­mencéinkkel kooperálva gyárt­ják, s ezzel a börzsönyi hegy­községben is megteremtik a műszergyártás alapját. Cs. A. A napraforgó- és a ku­koricatáblák ugyancsak szenvednek a hőségtől — a lekókadt napraforgófejek, a pipáló kukoricák élesen jel­zik ezt... Most derül aztán ki, mennyit ér a növényvédelem, az idejében földre szórt vegy­szer. Hiszen a táblákon szép számmal — foltokban — je­lentkező gyomok a haszonnö­vények elől szívják el a fontos tápanyagot. A kombájnok már bevonul­tak, hogy felkészüljenek az őszi nagy csatára, de most kell gondoskodni a gazdasá­gokban arról is, hogy elegen­dő mennyiségű és fajtájú ve­tőmaggal rendelkezzenek majd, ha eljön az ősziek veté­sének ideje. Ha késlekednek a beszerzéssel, a megrendelés­sel, megtörténhet, hogy a kí­vánt fajtából már nem kap­nak, bár mennyiségét tekintve elegendők a vetőmagkészletek. A kisnémedi Aranykalász Tsz-ben is a szárazság a leg­főbb gond. Dr. Szentpéteri Zsolt növénytermesztő agro- nómus elmondta, hogy bizony az időjárás nem volt túl ke­gyes hozzájuk az idei eszten­dőben. A fagy tavasszal a kajszi- és az őszibarackosban tett kárt, most a hatvan hek­tárról leszüretelt őszibarackot a dunakeszi konzervgyárba szállítják, a tervezettnél ter­mészetesen — kevesebbet. A száznégy hektárnyi lucernát többek között a Gyertyános táblánál vágják a gépek, jól haladnak a szalmabetakarí­tással, tarlóhántással is. Ami a talajelőkészítést illeti, eddig 409 hektáron alapozták meg a jövő évi termést, de folyik a többi területen is a műtrágyaszórás, a tarlóhán­tás. Sajnos, a kánikula az ed­dig szépen fejlődött kukoricá­nak cseppet sem használ, eső kellene kisnémedi térségében éppúgy, miként a megye töb­bi területein... ) , G. M. Nagy f&rgahm utakon, kempingekben, strandokon Kuvaiti olajsejk, öt feleségével legtöbben a Dunakanyarba indultak Hömpölygő gépkocsiára­dat vitte már péntek esté­től a megye útjain a kirán­dulni vágyókat az erdőkbe és a vizek mellé. Legtöbben a festői szépségű Dunaka­nyar felé indultak, ahol egyaránt lelnek az áhított hűsre, s a frissen csobbanó vízre. Kedvüket még az sem szegte, hogy esetenként egy-egy forgalmi dugónál csak araszolva haladhattak tova. Zsúfolásig teltek a megyei strandok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, a leányfalui strand a héten — a nyitástól a hét közepéig bezárólag — elérte a tava­lyi egész éves bevételét. — Mintegy ötezer embert fogadtunk naponta — mondja KÖZELET AZ MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölte a Szenegáli Függetlenségi Munkapárt alakuló kongreSz- szusát. Leidinger Gábor helyettes ve­zető —, vasárnap pedig 6 ezer vendégre is számítunk. A látogatók az ellátásban sem csalatkoznak, mert a frissensültek és egyéb készít­mények mellé hideg italokat is kapnak, de a gyümölcsked­velők a nyár minden gyümöl­csét megvásárolhatják a stran­don belül működő zöldséges üzletben. Csupán egyetlen cse­mege hiányzik majd, a görög­dinnye. mivel a strand helyet­tes vezetője szerint veszélyes­sé válhatnak az eldobált diny- nyehéjak, ezért ennek árusí­tásához nem járultak hozzá. Elvonult az árvíz és ismét kinyitotta kapuit a papszigeti kemping. Naponta 6—700 ven­déget fogadnak a szezonban. Mintegy 17 nemzet található az árnyas fák alatt. Zaják Jó- zsefné, a tábor vezetője ku­riózumként említi azt a ku­vaiti olajsejket, aki öt felesé­gével és népes családjával itt keres felüdülést a hónap vé­géig. Sz. M. A szerencsések. A hűs vízben még a rekkeno hőséget is köny- nyebb elviselni Papszigeten sem panaszkodhatnak, hogy kevés a vendég A hét végén hosszú sor kígyózik a leányfalui strand bejárata elótt Bozsán Péter felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom