Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Korunk beiegsége Előzzük meg a tragédiákat! Ijesztően megszaporodott az infarktusban elhalálo- zók száma. Szinte mindennapos a tragikus hirtelenség­gel elhunytakról szóló közlemény az újságokban. Nem véletlen, hogy egyre többen keresik a megelőzés lehet­séges módjait. Biztonságérzetet szeretnének teremteni azok számára, akiket az átlagosnál jobban megviselnek a frontátvonulások, az idegrendszeri hatások. Népgazdasági haszon Élni az állam jogával Legutóbb Tóth Imréné, az MSZMP megyei bizottságának tagja, az Egyesült Izzó Váci Gyárának személyzeti vezető­je szólalt fel a városi pártbi­zottság ülésén, s a nyugtalaní­tó jelenségre utalva javasolta: a megelőzés érdekében, minél előibb tartsanak szűrővizsgála­tokat az üzemi dolgozóknak. Szerintei ahol üzemorvos mű­ködik, ott ez megoldható. Egy későbbi beszélgetés alkalmá­val azt is elmondta, hogy a váci nagyüzemben is sokan panaszkodnak szívbántalmak- ra és magas vérnyomásra. Ta­pasztalatai alapján nemcsak az üzemiek, hanem minden váci lakos érdekében szólt. Ezt a tények igazolják, több­nyire a negyven év fölötti korosztályt sújtják az úgyne­vezett civilizációs ártalmak. Fontos és megoldható Emlékeztetett arra is, hogy dr. Schönfeld Rózsi körzeti orvos Nagymaroson már a hatvanas évek végén vég­zett érrendszeri, idegrendsze­ri. vérnyomás, vér és cukor- szintet kimutató szűrővizsgá­latot, s ennek alapján sok ember életét megmentette az időbeni beavatkozással, a fo­lyamatos ellenőrzéssel és gon­dozással; Ezt annak idején Állami Díjjal jutalmazták. Tóth Imréné felszólalását az említett értekezleten több is követte e témakörben. Az ülésen a vb képviseletében el­nöklő Weisz György tanács­elnök kérdést intézett a je­lenlevő dr. Barta Györgyi já­rási és városi főorvoshoz, aki azt válaszolta: a javaslat megvalósítható, fokozatosan el lehet kezdeni az üzemi szűrő- vizsgálatokat. A Szőnyi Tibor Kórház képviseletében jelenlevő dr. Branyiczky László belgyó­gyász főorvos véleménye sze­rint is fontosak lennének ezek a vizsgálatok. Ám azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a váci kórháznak nem állnak rendelkezésére azok a drága és bonyolult berendezések, melyekkel a szűrés után még bonyolultabb, úgynevezett an- ginális vizsgálatokra is mód lenne. Tartani lehet attól is. hogy a kiszűrt betegek rész­ben a váci kórházat, másrészt az említett vizsgálatot ellátó országos intézményeket ter­helnék túl. Ezért nagyon gon­dos előkészítésre van szükség az intézkedés bevezetése előtt. Dr. Juhász Béla, a kórház párttitkára hozzászólva a vi­tához úgy foglalt állást: olyan fontos társadalom-egészség­ügyi kérdés ez, amellyel a legkomolyabban kell foglal­kozni, s a vizsgálatokat mi­nél előbb rendszeressé kell tenni. A legnagyobb figyelmet dr. Lenyó Lászlónak, a Forte Gyár igazgatójának felszólalá­sa keltette, aki a gyár kollek­tívájának nevében már nem először tett konstruktív javas­latot egy-egy kérdés megoldá­sára. Annak ismeretében, hogy az érrendszeri betegségek, az in­farktusveszély kimutatásához drága gépekre lenne szükség, a gyár kollektívájának segít­ségét, esetleges anyagi támo­gatását helyezte kilátásba. Ja­vasolta ennek érdekében a városi összefogást. A bajt elkerülve Dr. Barta Györgyit később hivatalában kerestük fel. Az értekezleten elhangzottak alapján részletesebb tájékoz­tatást kértünk arról, hogy ál­lunk Vácott a ma már nép­betegségnek tartott jelenség­gel. Jobbak-e vagy rosszabbak az arányok az országos átlag­nál? — Rosszabbnak nem rosz­szabbak — mondta a főorvos­nő —, nem is jók. Évente 100—110 beteg kerül infark­tussal az intenzív osztályra, s háromszor ennyi azoknak a száma, akiket ilyen gyanúval utalnak be. Szerencsére ma már sokkal több beteg éle­tét tudják megmenteni, mint akár öt-hat évvel ezelőtt. A gyakori előfordulás miatt fej­lődött ugyanis a gyógyítás tu­dománya. A baj megelőzését meglehetősen korán kellene kezdeni. Elsősorban a megfe­lelő életmód kialakítására kell törekedni. Az előidéző okok között kell felsorolni a túl- tápláltságot, a túlzott fűszer és feketekávé, valamint más serkentők fogyasztását. Saj­nos, mi magyarok is „előke­lő” helyet foglalunk el az al­koholfogyasztásban. Korunk jellemző tünete például a mozgásszegénység, s ezen a téren a váci embereké azo­nos az országos helyzettel. — Most készítjük elő, s úgy gondolom, hogy október­től próbaképpen már néhány üzem dolgozóinak meg is kezdhetjük a szűrővizsgálato­kat, s ettől kezdve folyamato­san a többikekét is. Nem az üzemben, hanem előrelátható­lag a tüdőgondozó intézet ren­delőjében kerül azokra sor. Az úgynevezett rizikófakto­rokat, az infarktust kiváltó betegségeket vizsgáljuk, Járási tapasztalatok — Hadd mondjam el, hogy pár évvel ezelőtt Kisnémedi- ben, Pencen és Kóspallagon 2 ezer emíbert vizsgáltak meg. Ennek eredményeként a meg­vizsgáltak 25 százalékát kel­lett gondozásba venni. Mint a beszélgetés alkalmá­val megtudtuk, a váci kórház­ban 1971 óta van kardioló­giai gondozás, mellyel évente 3—400 embert ellenőriznek három-négy alkalommal. Kovács T. István Vita előzte meg a döntést a városi tanács végrehajtó bi­zottságának nemrég megtartott ülésén, melyen egyéb napiren­dek mellett döntöttek több ta­nácsi tulajdonban levő zárt­kerti földbérlet tartós haszná­latba adásáról. Az új rendelet lehetővé te­szi, hogy a bérlők kérésére 50 évre szóló földhasználati szer­ződést kössenek. Az egyszeri használatba vételi díj össze­gét ilyenkor úgy kell megálla­pítani, hogy az a telek forgal­mi értékének 50 százalékát ne haladja meg. A javaslat úgy szólt, hogy a megyei irány­elvek alapján a forgalmi ér­téket, a földek minőségét és fekvését figyelembe véve 35 százalékban állapítsa meg a városi tanács első számú tes­tületé. Így került sor többek között az egyházmögei terüle­ten négyszögölenként 9 forint 71, a körtvélyesi határrészben 15,28 fillér, Csipkésen 11,11 fil­lér négyszögölenkénti ár meg­Az a tapasztalat, hogy Lő­rinc napja után már nem iga­zán jó a dinnye. Annyi bizo­nyos, hogy a dinnyés gazdák ezen a hétvégén szinte min­den termésüket kihozták a piacra, a görögöt és a sárgát, a gerezdéit héjút és sima külsejű zöldbélűt is. Ki-ki es­küszik arra, amit szeret. Ne­kem az a hibrid fajta hiány­zott, melynek tojásdad alakú világoszöld — tökre emlékez­tető — sárgabélű termése a legédesebb volt, valamennyi a környéken ismert fajta kö­zött. Idén még egyszer sem láttam a piacon. Elfogadható az ára is: a görögöt 6—8 fo­rintért, a sárgát 10 forintért adták kilónként. A gyümöl­csök választékát a számtalan fajta és minőségű őszibarack mellett bővítették az almák, ezúttal már rétesalmát is le­het kapni, 10 forintért kiló­ját. A legszebbet a gödi tsz árudájában árulták. Vasár­napra mélyhűtött réteslapból lehet elkészíteni, gyorsan és viszonylag olcsón. Változatos volt a zöldségkí­nálat. Paprikát 4 és 12 forint közötti áron lehetett kapni. De a legdrágább már igazán szemet gyönyörködtető minő­séget takart. A paradicsom 10 forint körül mozgott. Egy helyen láttunk — egy szövet­kezeti árudában — befőzésre alkalmas fajtát, ezt 4 forin­tért adták. Sok uborka, elten­ni való alma, paprika, kar­fiol, karalábé, kelkáposzta és állapítására. A tartós haszná­latbavételi díj megfizetői ter­mészetesen ezután is fizetik az évi bérleti díjat és a telek­adót. — Nem túl olcsó ez az ár? — hangzott el a kérdés. Var­ga József, a kereskedelmi és ellátásfelügyeleti osztály veze­tő munkatársa nemmel vála­szolt, s ezt azzal indokolta, hogy a terület sokáig művelet­len volt. A bérlők sok mun­kát fordítottak rá, s népgaz­dasági haszonnak tekinthető az ottani növénykultúra megho­nosítása. a parlag megszünte­tése. Bár igaz, a kereslet is nagy a parlagföldek iránt. Ta­rt Kálmán elnökhelyettes sze­rint jelenleg is 115-en vára­koznak, néha még Budapestről is jelentkeznek földigénylők. Másrészt viszont legalább 200 hold földet lehetne állami ke­zelésbe venni. Közel 400 hold a parlagon fekvő terület Vác határában. fejes káposzta volt a stando­kon, szép az új zöldség, cso­móját 8 forintért kínálták. Nem gond a hétvégi menü összeállítása. Gyorsan készül és aki ragaszkodik hozzá, friss paradicsommal is főzhe­ti a töltött paprikát, sós víz­ben főtt, vegetával ízesített burgonyával körítve. Leves­nek vegyes — őszibarackkal, szilvával, almával — gyü­mölcslevest adhatunk az asz­talra, a nagy melegben hideg­re hűtve. Utána jófajta al­más rétes vagy bélés kerül­het, esetleg mellé egy rúd tú­rósat is süthetünk. Ilyen melegben különösen a gyerekek szeretik az alapo­san lehűtött madártejet, s mert tojást már 1 forint nyolcvan fillérért is láttunk, ez nem is olyan drága cseme­ge, ám éppen a meleg miatt gyorsan el kell fogyasztani. Aki .még ennyi munkát sem szán rá, vegyen az újfajta pudingporból, melyet nem kell főzni, összekeverés után kis­vártatva már fogyasztható is. Aki pedig nem meleget ké­szít, mert kirándulni vagy strandra indul, készítsen kö­rözöttet és töltse jó tömören nagy, kimagvalt zöldpaprikák­ba, hűtse be, és alufóliába, valamint több rétegű újság­papírba csomagolva, a meleg­ben is jól karikázható ízletes hideg ételt adhat strandoló családjának. B. H. Szerényen és szorgalmasan Harc nélkül, sok munkával Alma, barack, dinnye Piaci jelentés Olli József nagyon szereti a gyerekeket, csillogó szemmel gyönyörködik a munkájukban. A Verőcemaros — Morgó — Börzsönyliget — Krónikás — Szokolya — Mányoki — Szo- kolya — Riezner — Kincs­kereső — Tábortűz — Király­rét útvonalon Krónikás meg­állóhely központnak számít. Olli József három úttörő munkáját felügyeli. Kiss Zsu­zsanna és Fűzi Erika váltóke­zelők és Fábián Péter forgal­mi szolgálattevő Gödöllőről érkezett. — Mi a munkátok? — kér­dezem. — Menesztéskérés, irányítás, telefonkezelés. Érdekes, izgal­mas, szép. Jövőre is jövünk. Három csengetés a telefon­nál. Nem mozdulnak. Króni­kás állomás jele a 2 csenge­tés. Itt fegyelem van, nem lehet csak úgy beszállni a vo- natba. A szokolyai táborban a vá­ci úttörőket keressük. Szabó Gábor vasút üzemvezető, s a gyerekek is régi ismerőseink A csoport ma táborügyeletes A feladatokról érdeklődöm. Bartos Orsolya, Kára Erika. Bayer Attila és Mészáros Krisztina válaszol. — Terítünk a reggelihez, felszolgálunk, leszedjük az evőeszközöket, kitakarítjuk a körletet, visszük az ebédet a szolgálatban lévőknek az ál­lomásokra, szervezzük az az­nap esti programot. Ez a leg­rosszabb szolgálat. Senki nem szereti, de meg kell csinál­ni. Holnap leszünk a vonaton. Az a legjobb. — Milyen a koszt? — Csak sajtot ne adnának! Ma pörkölt volt krumplival, azt szeretem. — Elégedettek a gyerekek munkájával? — kérdezzük Csató Sándorné táborvezető­től. — Fegyelmezettek és lelke­sek. Munkájuk is van elég. Júniusban három hét alatt 45 ezren utaztak a vasúton. Volt olyan vasárnap, hogy egy ta­nuló hatezer forint értékű je­gyet adott el. Nevezetes nap volt számunkra a Barátság Fesztiválon részt vett szovjet fiatalok látogatása. 12-es számú napiparancs 1981. július 28-ra. Ügyeletes raj a váci csoport 17 tanulója Mire ezek a sorok megjelen­nek, a gyerekek kéthetes él­ménnyel gazdagodva már ott­hon lesznek. Vicsotka Mihály LASSAN INDUL a beszél­getés. Keressük azt a szálat, melyen a diskurzus elindul­hat Az már az első pillana­tokban várható volt hogy ez nem lesz könnyű, mert a sze­rény egyéniségek nehezebben nyilatkoznak meg, nem szíve­sen beszélnek magukról, cél­jaikról. Ügy látom Koczur Károlyné, a váci kommunális és költségvetési üzem sze­mélyzeti előadója, az üzemi pártbizottság nőfelelőse is természetesnek tartja, hogy a munkája mellett közéleti sze­repre is vállalkozik. A mun­kájával meglehetősen össze­függ az a feladat, hogy a köz- művelődési bizottság titkára­ként gondoskodjék a dolgozók művelődéséről, közmegelége­désre szervezze az üzemi kul­turális programokat. Van *s mit mondania étiről, csak ép­pen úgy kell kifaggatni. Ne­hezen alakul ki az a csokor, melynek szálait időnként egy- egy közbeszólással Tóth Lász­ló pánttitkár segít összegyűj­teni. Sikerült a nők akadé­miája előadássorozata, tartot­tak nőgyógyászati előadáso­kat, a gyermekorvos hasznos tanácsokat adott az édesanyák­nak. Az érdekes irodalmi ta­lálkozók sorában említik miind a ketten, hogy itt járt Laka­tos Menyhért, a Füstös képek írója, s most éppen Ipper Pál külpolitikai újságírónak fo­galmazzák a levelet. Nehéz terep az, ahová ő került az Egyesült Izzó váci gyárából. Korábban SZTK- ügyintéző volt, s amikor 1971- ben a jelenlegi beosztásába helyezték át, azt mondták a pártszervezetben: — Jókor jött, épp betöltetlen a nőfele­lősi poszt, foglalja hát el, s dolgozzon eredményesen. Ez nem ígérkezett könnyű fel­adatnak, a dolgozóknak több mint a fele bejáró, utazó em­ber, a munka sem könnyű, nem is minden poszt népsze­rű. A NAGY' munkerő-keres- let miatt mindig van mód xz új jelentkezők felvételére. Ezen a terepen kellett elin­dulni. s érvényesíteni a párt nőpolitikái határozatait. — Nem mondhatnám, hogy az ilyesmi harc kérdése — mondja Magdika, ahogyan is­merősei szólítják. A kiérde­melt tekintélye révén gyak­ran a nála idősebbek, a nyug­díjas időszaki alkalmazottak is Magdi nénit mondanak. — Inkább a tartós és jó együtt­működés, hoz eredményt. El­mondhatom. hogy míg 10 év­vel ezelőtt csak 34 női dolgo­zója volt ennek a vállalatnak ma 120, s ezek az arányok javultak a társadalmi szerve­zetekben és a vállalati mun­kamegosztásban is. Ügy ala­kult, hogy sok a közéleti ér­deklődésű nő, s hogy mennyien vállalnak tisztséget, azt az szb példája is bizonyítja. Négy pozíciót is nő tölt be. a bizalmaikat nem is számítva. A nők helyzetén sikerült ja­vítani azzal is, hogy korsze­rűsítettük az öltözőinket, mos­dóinkat. Ahol a legtöbb fizi­kai dolgozót alkalmazzuk, például a parkgondozásban, közvetlenül a munkahelyek közelébe telepítettük a mos­dás, étkezés céljára alkalmas faházakat. Megszerveztük, hogy a szabadtéri munkahe­lyek dolgozói is előfizethessék az ebédet abban az üzemben, amely a munkahelyükhöz a legközelebb esik. Az üzemor­vosi rendelések főleg a nők számára előnyösek. Ezek ta­lán egyszerű dolgoknak tűn­nek, de a mi viszonyaink mindez előrelépést jelent. — Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve?! — Hogy alakult az azonos munkát il­letően férfiak és nők keresete? — Szerintem jól. No persze, attól függ, ki mit csinál. Mert például az út menti fák nye­sésekor a férfi megy föl az ágak közé, a nő odalent dol­gozik. s ez így van sok azo­nosnak tűnő munkánál, ahol a férfiak jogosan kapnak két forinttal magasabb órabért. — És a vezetői beosztások? Három tábla Felújítás az állomáson Tatarozzák a város egyik legismertebb középületét, a MÁV-állomás kétszintes épü­lettömbjét. Miután az új vas­útállomás építésének terve a kilencvenes évek tájára toló­dott, szükségessé vált a régi felújítása. Először a Széche­nyi utca felőli részt borították be állványerdővel, s közben a pénztárak előterét is át­építik, újabb helyiségeket nyernek, s korszerűsítik a feljárást az emeleti .részre. Három emléktábla vonja magára a figyelmet a váci vasútállomás épületénél. Az elsőt — a pályatest felé néző oldalon — a MÁV-dolgozók állították 1946. július 15-én, az első hazai vasútvonal felava­tásának centenáriumán. A 110. évfordulón is elhelyezte itt a megemlékezés koszorú­ját a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága. A városból érkezve sze­münkbe ötlik az a másik táb- lá. amely arra emlékeztet, hogy a Schuckert—Siemens Művek 1909 és 1911 között kiépítette a Vácról Gödöllő felé húzódó első magyarorszá­gi nagyvasút villamos vona­lát egyfázisú, nagyfeszültségű váltakozó áramra a hozzá tartozó áramfejlesztő telepek­kel és üzemi berendezésekkel. A harmadik táblát a MÁV Vezérigazgatósága helyezte el tíz évvel ezelőtt, 1971 júliusá­ban, a Budapest—Vác közötti vonal villamosításának évé­ben. (Papp) 2601 Vác, Pl. 32 Kaposvári mosc!]fcsekk A napokban a csodaszép Dunakanyarban töltöttem 10 napot. Verőcemaroson az Ott­hon Vendéglőben étkeztem. Méghozzá olyan körülmények között, hogy csak az elisme­rés hangján szólhatok róla. Udvarias, előzékeny a ki­szolgálás. Kitűnő a konyhá­juk, speciális ízletes ételeket állítanak elő. Ami a lényeg; bőséges adag ételeket adnak. Kívánom, hogy továbbra is így folytassák. Balogh Ferenc üzletvezető mindent megtesz, elkövet annak érdekében, hogy a vendégek megelége­déssel távozzanak el és újból visszatérjenek. Nagyon jól éreztem magam, az Otthon Vendéglőben, és máskor is igénybe fogom venni a szol­gáltatásukat. Farkas Béla Kaposvár, Gyár utca 26/b 7400 Most még a férfiak vannak többségben. Hamarosan egyenlőek lesz- /nek az arányok — hangzik a válasz, s pár pillanatra ismét visszatérve az emberi ténye­zőkhöz, a munka jellege meg­határozta legfontosabb neve­lési szükségletekről esik köz­tünk szó. Az egészségügyi propagandának például na­gyobb a jelentősége, mint másutt, s nagyobb erőfeszíté­seket kell tenni a nyolc álta­lános iskolai végzettség meg­szerzésére is. Koczurné azt mondja: akkor lenne boldog igazán, ha a hívó szó kedvező visszhangra találna, s keve­sebb lenne év közben a csüg­gedő. lemorzsolódó diák. Mert aki itt tanulni akar. azelőtt szabad az érvényesülés útja EGY ÉVIG a párttitkárt helyettesítette. Egy szociális ta brigád életéről most kö­szönt le. Jelenleg az ifjúsági parlament sikeres megrende­zését készíti elő. Ott van min­denütt, ahol szervezni kell. Igaz, elismerik érte, kétszeres kiváló dolgozó, de sok is ez a szerteágazó munka. Ezért aztán otthonra is jut belőle. — Mit szól hozzá a család? — A férjem is brigádveze­tő és szakszervezeti bizalmi, így megérti a dolgaimat, a 18 éves fiammal együtt. A férj foglalkozása gépko­csivezető az üzem egyik leg­nehezebb munkaterületén. Együtt formálják szerényen, szorgalmasan az üzemi köz­életet. K. T. I. ISSN 0133—2759 <Váci Hírlap) » A 12-es számú napiparancs Csengetés a hívójele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom