Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-05 / 182. szám
Megérkezett a paradicsom A Nagykőrösi Konzervgyár a héten megkezdte a válogatott, bogyós paradicsom átvételét és feldolgozását. Mint dr. Lenárt Andrásné, a konzervgyár termeltetési osztályának helyettes vezetője elmondotta, a válogatott, bogyós paradicsomot felárral veszi át a konzervgyár és különféle savanyúság és paradi- csomsaláta-konzervet készít belőle. A válogatott, bogyós paradicsomot már számos termelő és felvásárló üzem szállítja a konzervgyárnak, köztük a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet, a Nagykőrösi Áfész és a Zöldért Vállalat is. A sűrített paradicsomkon zerv készítéséhez szükséges paradicsom átvételét és feldolgozását a hét elejéin kezdi meg a konzervgyár. A nagykőrösi Mészáros János és Arany János Termelő- szövetkezet is felkészült a pa radicsom betakarítására. K. L. A konzervgyárban megkezdődött a paradicsom feldolgozása. Képünkön: a Tiszajenőről érkezett paradicsomot Barna József Németh Ferenc kocsikísérő segítségével, DESTA-emeiövel rakja le a teherportán Varga Irén felvétele Arkcn-bokron keresztül Rongálok és közömbösök A minap a Ceglédi úton valaki — s nyilván az éjszakai órákban — kiborította az összes szemétgyűjtő edényt. A hírben legfeljebb az elferdült ízlésű szórakozó következetessége a meglepő. Az ugyanis, hogy itt vagy ott kiborítanak, , nem tudni kik-, egy-egy szemétgyűjtőt, megszokott esemény. Sajnos ezek a rendbontók mindig sok munkát adnak a Városgazdálkodási Vállalat dolgozóinak, sőt rongálásaikkal tetemes anyagi kárt is okoznak. A legújabb divat például az, hogy a szórakozóhelyek környékén fellelhető műkő virágtartókat törik össze az „erős” emberek. Sovány vigasz, hogy ezzel együtt a viráglopás mintha kezdene kimenni a divatból. Legalábbis tény az, hogy a VGV jelentései szerint az idén kevesebb virág tűnt el a parkokból, mint tavaly. Persze azért most is akadnak virágtólvajok. A kertészek immár hetek óta emlegetik azt az esetet, amikor három fiatalember az utcán, éppen a kertészet vezetője előtt ballagva beszélte meg, hogy miként lopnak majd virágot a cifrakerti kertészetből. Az ingyen virágra áhítozó ifjak szerencséjükre elhalasztották az akciót. Azért szerencsétlenségükre, mert az üvegházak között ezúttal teljesen bizonyosan rendőr karjaiba futottak volna. Az ilyen anekdotába illő esetek magától értetődően ritkák, a gyakoribb az, hogy a virágok a kertészetből, a parkokból valóban eltűnnek. Mint Lökös Ferenc, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója kérdésünkre elmondotta, a lopások és a rongálások nagyon elkeserítik a vállalat kertészeit és köztisztasági dolgozóit. Ám, ha a város szépítésében fellelhető hiányosságo- ,kat számba vesszük, akkor az is kiderül, hogy a hibáknak csak elenyésző hányada varrható a tolvajok és rongálok nyakába. A legnagyobb nehézség, amivel a várost díszítőknek meg kell küzdenie az a lakosság közömbössége. Példának okáért meglehetősen sok nehézségekbe ütközik a locsolás, mert nincs köztéri csap. A vállalat ezeken a helyeken a locsoló autóval igyekszik felüdíteni a növényzetet. Menynyivel egyszerűbb volna, ha az ilyen parkok mellett lakók legalább a portájuk előtti kis részt időnként meglocsolnák. Nagyon sok növény, s ezek között facsemete megy tönkre évenként a városban, alig egy lépésnyire a házak ablakától, kapujától, vagyis a virágokban gyönyörködni vágyó nagykőrösiek szemeláttára. Gyakori eset a gondatlan rongálás is. Például, ha valahol, akárcsak egy tenyérnyi új parksávot épít a vállalat, azt másnapra összetapossák az arrajárók. Nem azért, hogy tönkretegyék mások munkáját, hanem mert egyszerűen megszokták, hogy amíg nem volt ott park, a legtermészetesebb módon közlekedtek árkon-bokron keresztül. A város szépségének megóvásához tehát észre kellene venni a kedvező változásokat is, mert a meglevő hiányosságok fölsorolása vagy számontartása önmagában semmit nem old meg. F. P. NAGYKŐRÖSI Kiírta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 5., SZERDA Üzemi óvoda a 21-es Volánnál Nyugodtan dolgozhatnak a szülők A nagykőrösi óvodákat minden júliusban három hétre bezárják, hogy az épületeket tatarozzák, a helyiségeket felújítsák. S természetesen az óvónőknek is .szüksége van a szabadságra. Énre az időre Nagykőrösön, a 21-es Volán Vállalat az idén is „pót” óvodát nyitott szép, parkos telephelyén, ahol jól eltölitötték ezt a három hetet a vállalat dolgozóinak óvodáskorú gyermekei. Segítettek a brigádok Az ideiglenes vállalati óvoda július 21-én nyílt meg és augusztus elsején fejezte be működését. Ezen az utolsó napon kerestük fel a nyári gyermekintézményt. Először Stifler Albert üzemgazdasági osztályvezetőnél érdeklődtünk az óvoda megnyitásának körülményeiről. Az óvodák nyári szünete idején mindig sok nehézséget okozott, hogy az óvodáskorú gyermeket nevelő édesanyák nem tudtak rendesen munkába járni. Ezért 1975-ben javasoltam, hogy az óvodai szünet idejére mi nyissunk óvodát. — A javaslatot a vállalat elfogadta. Korszerű munkás- szállásunkon, szocialista brigádjaink megértő segítségével, kialakítottuk a szükséges helyiségeket. Az intézmény vezetését Sarancz Ferencné, a tormási óvoda óvónője válttal- ta- Az étkeztetést a konzervgyár segítségével oldottuk tneg. Mesét hallgattak — Milyen eredményeket írhatnak az óvoda javára? —' Sok költséggel járt a fenntartása, de megérte. Három év óta az óvodai szünetek alatt sem maradnak el a 'munkából az óvodáskorú •gyermekeket nevelő édesanyák. Meglátogattuk a bezárás előtt áttió .üzemi óvodát is. Az árnyas fák alatt boldogan (játszadoztak a kisfiúk és a 'kislányok. — A nyári óvoda vezetését szívesen vállaltam — mondotta Sarancz Ferencné óvónő. 1— öt év óta dolgozom a tormási óvodában, nagyon szeretem a gyermekeket. Itt az •üzemi óvodában a legtöbb időt játékkal töltötték a gyerekek. Emellett sok mesét hallgattak, rajzolgattak, s a nekik való tettevízióműsorokat is megnézték a kicsinyek. A foglalkozásokon Fodor Etelka, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola harmadéves tanulója volt a segítségemre. Nagyon jól érezte magát Egy eleven, pirospozsgás kislánytól, Kovács Rita Krisztinától megkérdeztem, hogy hol dolgoznak a szülei? — Mindketten itt a vállalatnál. — Szerettél-e ebbe a nyári pótóvodába járni? — Nagyon. Igen-igen megszerettem Jutka óvó nénit... A kis Németh Csaba elmondta, hogy édesanyja a Volánnál, édesapja az autószerviznél dolgozik, Kopa László Szerződések - jövőre Az áfész Mentovich utcai felvásárlási irodájában megkezdték a jövő évre szóló zöldség- és gyümölcstermelési szerződések kötését. A Gárdonyi utcai új felvásárlótele- pen pedig megkezdődött a jövő évi termeléshez való, államilag ellenőrzött vetőburgonya előjegyzése. A jó minőségű gumókból Nagykőrös, Ko- csér és Nyársapát termelői részére 16 vagonnal rendelt a szövetkezet. Moziműsor Zsarutörténet. Színes, magyarul beszélő, francia—olasz bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 3 órakor. A stúdióteremben A Csendes-óceán kalózai. Színes, magyarul beszélő román—NSZK—francia kalandfilm, fél 4-kor. A hét különleges megbízott. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm, fél 6-kor és fél 8-kor. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — bPORT Jó kapcsolat a Kinizsivel Működik a középfokú iskola Dunaújvárosi labdarúgók Nagykörösön A piros-fehér mezes Dunaújvárosi Kohász Sportiskola fiataljai harmadszor, labdarúgóik másodszor edzőtáboroznak városunkban. Szálláshelyük a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola, felkészülésük színhelye a Kinizsi- és az Ifjúsági-sporttelep, összesen 4 edző és 3 nevelő van itt 73 fiatallal, akik 3 serdülő labdarúgócsapatuk és 1 előkészítő csoportjuk tagjai. A táborról Krasznai Endre táborvezető és társai a következőket mondták el. — Dunaújvárosnak jelenleg 62 ezer lakosa van, 6 társadalmi sportkör működik Az első a közösség Számolj, mielőtt megszólalsz Igen, megesik az emberrel, hogy húszéves korában tréfából olyasmiket mond, hogy „jaj, de jó volna már nyugdíjasnak lenni”, s tényleg számolgatja is, hogy hány éve van még addig hátra. A tréfában azonban mindig van egy kis félelem is. Mert igazság szerint, nem jó nyugdíjba menni. Megválni a kötöttségektől, a „strapától”, az örökös készenléttől talán kellemes, de a munkától, az „én is teszek, számítok valamit” érzéstől elszakadni alighanem borzasztó. Sejtelmük se volt — Bizony, szemembe szökött a könny... Az igaz emberek valójában soha nem mennek nyugdíjba. Változtatnak az életmódjukon, a napirendjükön, de az elmúlt feladatok helyett újakat találnak és soha, de soha nem szakadnak el tegnapelőtti énjüktől, s ha lehet közösségüktől sem. Megtalálják az életet adó köldökzsinórt, nemcsak saját egyéniségük megőrzésére, hanem a közösség javára is. — Kértem, hogy itt ebben az alapszervezetben lehessek továbbra is vezetőségi tag , amelyben titkár voltam. A tagság szavazott, s maradtam. Ezt a munka jolyamatossága is így kívánja ... Pusztai János, az Arany János Termelőszövetkezet párt- szervezetének titkára 60 esztendős korában megromlott egészségi állapotára hivatkozva a felmentését kérte tisztsége alól. A felmentést megkapta, s nyugdíjba vonult. Am abban a pillanatban munkát kért és kapott. E munka leglényegesebb eleme a felelősség vállalása a vezetőség többi tagiával együtt. Ez az, amiről nehéz írni, hiszen az eljövendő döntésekről sejtelmünk sem lehet. A lényegüket azonban már sejthetjük. Parasztként dolgozni — Az utódomnak, Dér Ferencnek is csak azt mondhatom, hogy minden döntésben a közösség érdekét kell szem előtt tartani. Először a legnagyobb közösségét, az államét. Aztán a kisebbekét. A szövetkezetét, a csoportokét. Es persze végül az egyénekét. S ez az, amiről soha nem szabad megfeledkezni. Mert minden embernek a legnagyobb problémája a saját gondja-baja. És azt mondom, hogy az emberekhez nemcsak akkor kell odamenni, amikor kérünk tőlük valamit, hanem akkor is, amikor bajban vannak. — A párttitkárnak voltaképpen az a dolga, hogy segítsen. Egynek, kettőnek, háromnak, de elsősorban mindenkinek. Ezt persze, csak akkor teheti, ha türelmes, megfontolt. Azt mondtam a Ferinek: mielőtt kimondasz valamit számolj háromig. Ha ezt megteszed, bele fogsz tanulni a párttitkárságba. Meg tanulj meg olykor nemet mondani. Kellemetlen és népszerűtlen dolog ez, kár is volna tagadni. De a becsületed — ha a „nem” mögött igazság van — csak növekszik általa ... A pártiroda most csendes. Az újdonsült titkár túl a falon, a szövetkezet elnökének irodájában tárgyal. Az íróasztal mögötti szék üres. Az a szék a munkához szolgált. Az emlékezéshez a két kopott fotelt hódítottuk meg. — Elmondom az életemet, csak nincs benne semmi érdekes. Kisparaszti család, nyolc gyerek, 12 hold föld. Ott kerestük a megélhetést, ahol lehetett. Már 12 éves koromban inaskodtam, aztán napszámos voltam. Kőművesek mellett, meg parasztoknál is. Katonaság, közben nősülés, majd a front. Onnan még látogatóba sem jöhettem haza, mert mindjárt hadifogságba estem. — Csak valamikor 1947-ben keveredtem haza. Betegen. Egy évig az anyósomék tartottak el. Aztán alkalmi munkákból tengődtünk. Végül 1949-ben nagy protekcióval bekerültem a ládagyárba. Ott lettem párttag 1950-ben. Persze, már előtte is volt pártmunkám. A választásoknál meg a kultúrgárdában. A ládagyárban élmunkás, sztahanovista, művezető- s pártvezetőségi tag lettem. Aztán 1955- ben jött az újabb pártmegbi- zatás: menjek el a Vörös Október Tsz-be párttitkárnak. Meg persze dolgozni is parasztként, hiszen élni csak kell. Három gazdaságból — Dolgoztam. Összejött talán 400 munkaegység, pontosan 6 forintjával. Az első esztendőben ez volt a jövedelmünk. Be volt osztva a rokonság, hogy a hét melyik napján ki ad nekünk kenyeret. Aztán a háztáji hozott valamit. A második év már jobb volt. Felvállaltuk két hold rozs aratását. Éjjel csináltuk, hogy ne lássák milyen ügyetlenek vagyunk. S mi mindennel próbálkoztunk még, hogy megéljünk! — De a pártmunka az ment! Aztán ránk köszöntött 1956. Egyszer ugyan felszögeztek vasvillával az istálló falára, de végeredményben nem bántottak. Valójában nálunk már november 1-én vége voll az ellenforradalomnak, mert a fő agitátor el akarta vinni haza az egyik paraszt tehenét Hát ilyesmiből senki nem kért November 6-án már valamennyi párttagunk kérte az átigazolását az MSZMP-be. — Jól is ment a tsz, csak 57 nyarán összerúgtam a városi tanáccsal, mert mi a részes művelésre megszavaztuk a 40 százalékos jutalékot. Kiderült, hogy ez nem szabályos. Viszont azt mondtam, hogy aratás előtt ezen már nem lehet változtatni. Inkább elmentem. — Vissza a ládagyárba. Kezdtem elölről, de 1960-ban már telepvezető voltam. Akkor hívták Kis Moszkvának a gyárat. Mást ne mondjak, voltunk ott vagy 32-en munkásőrök. Aztán 1970-ben jött az egyesülés a NEFAG-gal. Az új vezetőimmel való egyet nem értés miatt felmentésemet kértem. Ekkor lettem a NEFAG szolnoki központjában munkaügyis. Varázsütésre eltűnik — Onnan 1972-ben jöttem haza a Petőfi Tsz függetlenített párttitkárának. Gondolom, azért hívott haza a városi pártbizottság, mert a tsz-szer- vezésben is benne voltam, ismertem az embereket, s küszöbön állt az egyesülés. Tényleg, 1973-ban meg is csináltuk ezt az átszervezést, s létrejött három gazdaságból ez a mostani Arany János Tsz. Azóta itt vagyok, illetve, hát voltam. De maradtam is. Az emlékek megcsomósodnak a pártiroda levegőjében. A nyomorúság éveiből ide lopóz- kodik a melasz és a kukoricakása, vagyis a görheny ize. s mintha itt leselkednének a hajdanvolt gyerekek, akik a tsz jószágainak imitt-amott összekéregetett moslékot lopják. — Hát, most azt illene mondanom, hogy ha újra kezdhetném, akkor ugyanezt csinálnám. Mondom is, csak affelől nem vagyok teljesen bizonyos, hogy ennyi tapasztalattal volna-e bátorságom hozzá... Ajtó nyílik: az új titkár jön. Varázsütésre eltűnik a múlt. Itt vagyunk a jelenben Vagy méginkább a jövőben, mely régiek és újak találkozásából születik. Farkas Péter ott. A településnek 11 általános, 5 középfokú és 1 főiskolája van. A Kohász Sportegyesület sportiskolája két szakosztállyal 1964-ben alakult. Jelenleg kézilabda-, labdarúgás, atlétika-, úszás, kajak-kenu és torna-sportágakban mintegy ezer 6—18 éves fiatallal foglalkozunk. — A sportiskolának függetlenített igazgatója és 2 másodállású igazgatóhelyettese van. A gyerekekkel 38 edző foglalkozik, többségükben másodállásban, néhányan több csoporttal is dolgoznak. Az összes általános és középiskolából van sportiskolásunk. Kedvező, hogy 3 általános és 1 középfokú iskolában működik testnevelési és sporttagozat. Nagykőrösi edzőtáborozásunkon a napi programunk a következő. Hét órakor ébresztő, majd reggeli után szobarendezés — utóbbit mindig ellenőrizzük és pontozzuk is —, amit délelőtti edzés követ. Ebéd után csendes pihenő, majd újabb edzés következik. Kár, hogy csak két labdarúgópálya van Nagykőrösön. — A csepeli sportiskolások, az itteni építőtáborban lévő tanulói labdarúgók, az őszi felkészülésüket már elkezdett helybeliek és a mi csapataink is edzenek. A lehetőségeket jól kihasználtuk, ütközés nem volt, de a kispályákat és a Cifrakertet is felhasználtuk céljainkra. A szabad idős programban egyik csapatunk a Pálfájába kirándult, járatunk az itteni strandon és a konzervgyárban is. Edzők— serdülők labdarúgó-mérkőzést is rendeztünk. — Tervünk még egy ti- szakécskei kirándulás. Elég jó kapcsolat alakult ki a Kinizsivel: vezető edzőnk, Palics- kó Tibor nemrég itt járt, a körösi tornászfiúk pedig nálunk edzőtáboroznak. Az itteni napi háromszori ellátás jó, még pótvacsorát is szoktunk kapni. — Tízórairól, uzsonnáról magunk gondoskodunk. A tol- dis konyha karbantartási munkálatai miatt az utolsó két napon a konzervgyártól kapjuk az ebédet Kellemes nagyon, hogy mindenütt szívélyes vendéglátóink a nagykőrösiek. Jövőre is szeretnénk ide jönni a nyár folyamán, de a gyerekek elfoglaltságát és a közös családi programokat is számításba véve. inkább augusztus hónapban. Reméljük, a dunaújvárosi sportiskolások kívánsága teljesül. Mai sportműsor Természetjárás Bakony hegység: a Nagykőrösi Kinizsi túrája S Z. ISSN ÓIM—270« (Nagykörösi Hírlap)
