Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

NAGYKŐRÖSI kJ titln A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP Viselkedési kultúra A vendéglátóipar gondjai Az elmúlt hetekben és hó­napokban viszonylag sok szó esett ezen az oldalon vendég­lőkről, eszpresszókról. Okot adott erre a Cifra csárda fel­újítása, a Délibáb bisztró megnyitása, a Kőrisfa esz­presszó i megnyitása, néhány üzlet szerződéses üzemelteté­sének megkezdése. Írhattunk volna arról is, hogy Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat nagykőrösi üz­leteiben nagyon sok volt a személyi változás is. Ez persze összefüggött a Cifra csárda megnyitásával, s végeréd- ményben vállalati belügy. Ámbár az az igazság, hogy a vendégek, ha lehet ragasz­kodnak a megszokott felszol­gálóhoz, szakácshoz, üzletve­zetőhöz. Nem kell aggódni, mindenki megvan, csak éppen máshol, mint azelőtt. Szívesen elmélkednek A felújításokból, az új üz­letek nyitásából, de talán még az alkalmazottak helycseréiből is arra lehetne következtetni, hogy a vendéglátás jó üzlet, s fellendülőben van. Ez persze nem igaz, mint ahogyan az sem, hogy haldoklik. Valami azonban mégsincsen rendben a nagykőrösi vendéglátás kö­rül, noha a forgalmi adatok többnyire évről évre nagyobb számokból állnak. Érdekesség, hogy a gondok nem kapcsolhatók egyik üze­meltetőhöz sem. Éppúgy fel­bukkannak a Nagykőrös és Vidéke Áfész, mint a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalat üzleteiben. Ezért, akik szívesen elmélkednek a ven­déglátás helyzetéről, gyakran hajlamosak arra a következ­tetésre jutni, hogy a hiba a vendégekben van. Minthogy a vállalatok és az üzletek kü­lönbözők. a vendégek viszont ugyanazok. Vagyis .hát a nagykőrösiek. Ennek az állításnak egyet­len szépséghibája az, hogy a vendégek nem mindenütt ugyanazok. Például a tormási bisztrót leginkább a környé­ken lakók látogatják foglal­kozásra és korra való tekintet nélkül. A Vénusz eszpresszó délelőtt inkább a nyugdíjaso­ké — akár névsort is lehetne olvasni —, este eléggé vegyes közönségű, de inkább a fiata­loké. A Kőrisfa eszpresszónak napközben valójában nincs meghatározható közönsége. Aki arra jár, beugrik fagylaltozni. Este viszont csaknem kizáró­lag a fiataloké. Ámbár érde­kes ez a vizsgálódás, ne foly­tassuk. Azonban ragadjuk ki a félbehagyott felsorolásból a Kalamáris étterem esetét. Nos. ez az étterem azért épült, nem kevés pénzét emésztve fel a megyei vendéglátóknak, hogy legyen a városnak egy valóban reprezentatív szóra­kozóhelye. A színtiszta igazság az, honv a Kalamáris megnyitása pillanatától kezdve hanyatlik, s arról, hogy most hol tart, jobb nem beszélni. Pedig az étteremnek most például olyan jó konyhafőnöke van, akinek a főztjéért fél megyé­nek kellene odajárni. Mellesleg a Kalamáris bu­kásában soha nem az éppen ott dolgozók voltak a ludasak, hanem a közönség. Mert azaz úgymond igényes közönség eleinte még el-eljárogatott oda vacsorázni, már csak kíván­csiságból is. de később már nem. Helyét a viszonylag ké­tes egzisztenciák csapata vál­totta fel. Szerényen borravalóznak Mi lehet ennek a magyará­zata? Semmiképpen sem az, hogy rossz lett volna a koszt, a kiszolgálás. A vendéglátó­ipari szakemberek szerint ar­ról van szó, hogy ez az úgy­nevezett igényesebb közönség alapjában véve nem szívesen jár nyilvános szórakozóhe­lyekre. Nemcsak a Kalamá­risba nem, hanem egyáltalán sehova. Többnyire azzal az indokkal, hogy mindenütt rossz a közönség, sok a ré­szeg, a hangoskodó. Ebben kétségkívül sok az igazság. Ám van egy másik ok is. A nagykőrösi társada­lomnak ez a rétege, mondjuk ki nyíltan, nagyjából az értel­miségi foglalkozásúak szokás szerint otthon szórakoznak, baráti körben. Ez állítólag ol­csóbb megoldás, de nem az, mert illik kivágni a rezet kül­földi italokkal, drága ételek­kel. Aztán mindenki állítja, hogy az otthoni szórakozás kötetlensége megfizethetetlen előny. S ezzel el is jutottunk a nagykőrösi vendéglátás gond­jainak a gyökereihez. Árról van szó. hogy valamennyi ét­termünkben. eszpresszónkban, bisztrónkban túlságosan sok a viselkedési kultúra alapele­meinek is híjával levő ven­dég. Ez annyira igaz. hogy talán még azt is állíthatjuk, hogy a nagykőrösi vendéglátás si­kere vagy bukása nem is gazdasági vagy szakmai okok­tól függ. A vendéglátás ügye kulturális ügy. A vendéglátás sorsa a gyermeküket nevelő szülők, a pedagógusok és a közművelődési dolgozók ke­zében van. Nekem legalábbis ez a vé­leményem. Ám ebből senki ne következtessen arra, hogy a vendéglőkből ki akarom til­tani mond.iuk a segédmunká­sokat. s arról álmodozom, hogy amikor legközelebb el­megyek valahova vacsorázni, ott csupa orvost és pedagó­gust szeretnék látni. Isten őrizz! Máskülönben az is az igaz­sághoz tartozik, hogy a fel­szolgálók nem lelkesednek túlságosan az előbb említett két foglalkozásból élőkért. Mégpedig azért nem. mert ál­lítólag „lekezelik”, úgymond „pucérnak nézik” a felszol­gálót, lehetetlen kívánságok­kal állnak elő. és a végén na­gyon szerényen borravalóz­nak. Teljesen bizonyos, hogy a felszolgálóknak lehethek ilyen rossz tapasztalataik­Tánc- és Illemtanát Ám ezek is csak azt bizo­nyítják — minthogy ez utób­bi esetben is a viselkedési kultúra hiányáról van szó —, hogy a vendégekkel kapcsola­tos problémák meglehetősen általánosak. Függetlenek az életkortól, a foglalkozástól, az iskolázottságtól, de szorosan kapcsolódnak az emberi tar­táshoz. és magatartáshoz, az általános műveltséghez. a kulturáltsághoz. S mit lehet tenni? Alkalmazzunk talán tánc- és illemtanárokat? Hogy őszinte legyek: nem tudom... Farkas Péter Történész diákok Rendbehozzák a gyűjteményt A fényképet és a kézírást megszerezték A napokban nagy volt a mmm sürgés-forgás Kocséron, a l-í helytörténeti gyűjtemény kis t ' szobája előtt. Iskolás gyere­kek segítették rendbe tenni, felújítani a kiállítási tárgya­kat. Ugyanis augusztus 20-án egész nap fogadja majd a lá­togatókat a kocsériak „mú­zeuma”. A most segédkező diákok valamennyien a honis­mereti szakkör tagjai. A kocséri művelődési ház honismereti szakköre nagy ambícióval dolgozott az utóD- bi időben — . mondja Kószó Dezsőné tanárnő, szakkör- vezető — a gyerekekkel mag- netoifonszalagra rögzítettük a kocséri idősebb emberek visszaemlékezéseit. Jártuk a tanyákat és a falut. írásos emlékeket kerestünk. Rapi Józsefné segítségével például Kőcser Csitos nevű főjegyző­jének fényképét és kezeírását sikerült megszereznünk. Boti Mihály bácsi, akinek igen jó hangja van, nótákat énekelt nekünk magnóba. Gyakran látogattunk az öregek nap­közi otthonába is. Mi műsort vittünk oda, cserébe pedig ér­tékes interjúkat készíthet­tünk. — Milyen tervekkel kez­denek a munkához az ősszel? — A Néprajzi Múzeum se­gítségét szeretnénk kérni. Fő­ként kérdőívekre lenne szük­ségünk. Ezzel könnyebbé vál­hatnak gyűjtőmunkánk, a té­mákat könnyebben rendezhet­nénk. Érdekelnek bennünket a babonák, a népszokások, a kuruzslások, a gyógynövé­nyek használatának helyi sza­bályai. ötletekben soha nincs hiány, s mindig akadnak lel­kes gyerekek is, akik öröm­mel kutatnak a múlt em­lékei után. A gyűjtés után mindig megbeszéljük-a hallot­takat és a látottakat. — Szellemi és tárgyi em­lékekkel is bővül a ko­cséri helytörténeti gyűjte­mény, mely megérdemelne egy méltóbb helyiséget, épületet. Ez a mostani na­gyon zsúfolt... — Valóban érdemes volna többet áldozni a kpcsériak múzeumára. Régóta szeret­ném, ha a falu most is álló, Csató Julianna és Zsemlér Tibor, Koszó Dezsőné tanárnő irá­nyításával csinosítja a helytörténeti gyűjtemény épületét egyetlen nádtetős házát si­kerülne megszerezni erre a célra. Ott értékes tájházat rendezhetnénk be... A gyűjteménynek egyébként .sok látogatója akad. Ha ki­tárul a ház kapuja, mond­juk csak szellőztetés céljá­ból, akkor is rögtön betér egy-két érdeklődő. A vendég­könyv tanúsága szerint még- külföldiek is megfordulnak itt. Kép és szöveg: Borzák Tibor A Kinizsi hírei Ülésezik a vezetőség Erőteljes fiatalítás után A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportkörének ügyve­zető elnöksége augusztus 17- én, hétfőn tartja soron követ­kező ülését a Sportotthoniban. A sportegyesület első félévi tevékenységének komplex értékelése és a jövő felada­tainak meghatározása szere­pel a napirenden. KOSÁRLABDA Az 1980/81. évi, másfél évig tartó Pest megyei felnőtt fér­fi kosárlabda-bajnokság vég­eredménye: 1. D. Kőolaj 12 11 1 1211: 839 23 2. Gödöllői EAC U. 12 1 5 919: 854 19 3. KKFSE 12 5 1 194: 853 11 4. Nagykőrösi Pedagógus 12 3 9 816:1046 15 5. Ráckevei Tsz 12 3 9 861:1015 15 Szép nyár volt Bezárt a napközis tábor Friss levegő, napfény, ár­nyas fák, színes és gazdag programok, lelkes pedagógu­sok és vidám gyerekek: ez a nyári napközis tábor. Mire ez az írás megjelenik, a táborlakók már elköltöztek a Pálfája erdőből, bezárt a tábor. Sokat mesélnek A nyári gyermekintézményt július 15-e óta Csizmadia Fe­rencire, a Petőfi iskola nevelő­je vezette. Munkáját ottjár- tünkkor' dr. Bózlék Mihályné, Kiss Gyula, Illés Balázsné és a két főiskolás, Csókás Zsu­zsanna és Kecskeméti Ilona segítette. Ez utóbbiak elmond­ták, hogy szívesen jöttek nyá­ri gyakorlatra Nagykőrösre, hiszen az Arany János Gimná­ziumban érettségiztek, s innen kerültek Zsámbékra a főisko­lára. A táborban töltött két hét alatt rengeteg pedagógiai tapasztalatot szereztek. Csizmadia Ferencné a tábo­ri naplót mutatja, nem cse­kély büszkeséggel. Nem csoda! Hiszen se szeri, se száma azoknak az elismerő soroknak, melyeket a napközis tábor vendégei megelégedésük jeléül papírra vetettek. Az oda látogatók tehát min­dent jónak találtak. No, de mit mondanak a legilletéke­sebbek, a gyerekek? A szőke Őcsai Erzsébet rö­viden fogalmaz: Szívesen jöt­tem a táborba, s mondhatom, hogy jól éreztem magam. Per­sze, így vélekedik a testvérem, Őcsai Sándor is, aki ugyancsak itt van. Legjobban a strando­lást szerettem. Jövőre is sze­retnék a nyári napközis tábor lakója lenni. Szigetvári Dénes az idén megy harmadik osztályba. Barna, szeplős és igen szerény fiú. Pedig büszke is lehetne, hiszen a legtöbb dicséretet ka­pottak egyike. Mindig van a nyakán kisdobos nyakkendő Rendkívül gondos, mindenre kiterjed a figyelme. — Otthon is sokat segítek, itt a táborban is szívesen söprögetek, felmosok, segítek a konyhában — mondja. — Nagyon szeretek ügyeletes lenni. A múltkor tornából is megdicsértek. A testvérem, Ildikó is ide jár. A szüleim­mel nyaralni is voltunk. Szeptemberben, amikor meg­kezdődik az iskola, sokat me­sélek majd társaimnak a tá­borban töltött napokról. Kérd ezz-1 eleiek Cseri Gábornak és Cseri Zsoltnak is az a véleménye, hogy jó volt a táborban. Míg Gábornak a rajzolás és a ho­mokvárépítés tetszett, addig Zsolt szívesebben rexezett. Jutalomképpen már a naplóba is rajzolhattak. A nyáron el­jutottak Cserkeszőlőre és Ba- latonboglárra is. Az ellátással nagyon elégedettek voltak. „Csak az kár, hogy nem kap­tunk ebédre tökfőzeléket” — mondja a nagyobbik fiú, Zsolt. Tóth Dénes, az Arany isko­lába jár, leendő 3. osztályos. Tetszett a tábori élet — mond­ja velősen. — Igaz, néha szí­vesen nyújtózkodtam volna 7 óra után is az ágyban, de hát fel kellett kelnem. Az ellátást jónak tartom. — Nem bántam volna, ha többször kapunk sóskát és spenótot, mert azokat szere­tem. A családommal Csopakon nyaraltam. A nyári napközis táborban új barátot is szerez­tem más iskolából. Vele a kap­csolatom nem szakad meg a táborozás befejezése után sem. A gyerekek a strandolást el­ső helyen említik, amikor a kedvenc programjaikról ér­deklődünk. — Ez nem véletlen — mond­ja a táborvezető. — A nyáron még azok is megkedvelték a vizet, akik korábban féltek tő­le. Csak az elismerés hangján szólhatunk Bodó Gábor, Sa­sán Pál és Gömöri János oda­adó munkájáról, mert lelkesen és nagy szeretettel tanították — társadalmi munkában — a gyerekeket úszni. Egyébként — ha az idő megengedte — hetente 4 alkalommal jártunk strandra. Kétszer strandolás, kétszer pedig úszásoktatás volt. A programokat úgy állítot­tuk össze, hogy jó és rossz időre is terveztünk elfoglalt­ságot. így azután, esős időben sem estünk kétségbe, hanem egykettőre feltaláltuk magun­kat. A gyerekek szerettek ha­jó- és repülőmodelleket, vala­mint bábokat készíteni. Sok szép rajz, mozaikkép, bőrből készített öv, papírból gyártott babaszőnyeg is bizonyítja. hogy ügyes kezű pajtások voltak a táborban. A művelődési ház, a Kinizsi Sportkör, az MHSZ, a Mozi­üzemi Vállalat és a rendőrka­pitányság azon fáradozott, hogy a gyermekeknek örömet okozzanak. Élvezettel kapcso­lódtak be a diákok a Módra Balázs rendőr főtörzsőrmester vezette KRESZ kérdezz-fele- lek játékba is. Nyugodtan dolgozhattak A táborlakók ottjártunkkor olyan lelkesen elfoglalták ma­gukat a különféle játékokkal, mintha nem az utolsó, hanem a nyitás utáni első napokat élnék át. Észre sem vették, úgy elszaladt a délelőtt, s már lehetett kézmosáshoz ké- siülődni, mert megérkezett az ínycsiklandozó ebéd. A Rákó­czi iskola dolgozói, Farkas Lászlóné és Kollár Ferencné begyakorlott mozdulatokkal szolgálták ki a gyerekeket. Kedvesen kínálták a tojásle­vest, a lecsót és az ősziba­rackot. A tábor értékelésére a szak­emberek még visszatérnek. Amit viszont máris megálla­píthatunk: a gyerekek jól érezték magukat a táborban, vidáman, boldogan töltötték el a nyarukat. A táborozó gye­rekek szülei pedig nyugodtan dolgozhattak, mert gyermekü­ket jó helyen tudhatták. Féltő gondossággal Elismerés és köszönet jár a pedagógusoknak, akik szere­tettel foglalkoztak a gyerekek­kel és féltő gondoskodással tö­rődtek velük. A MÁVAUT dolgozóit is elismerés illeti, mert a gyermekek szállítását zökkenőmentesen és pontosan oldották meg. K. K. A 12 bajnoki és a 4 Ma­gyar Népköztársasági Kupa- mérkőzésen az erőteljes fia­talítást kezdő körösiek egyéni összteljesítménye a következő volt: mérkőzés kosarak Abrahám Tibor 12 148 Szabó Gyula 11 83 Józan Kálmán 10 138 Juhász Balázs 10 54 Mocsai László 9 127 Marosfi György 9 69 Danóczi Kálmán 8 39 D. Kovács Gábor 7 92 Demcsik Péter 6 42 Sz. Nagy István 6 40 Kőházi Ferenc 6 19 Csikós Péter 4 34 Becser Tibor 4 . 15 Szakái Zoltán 4 5 Bánhegyesi Sándor 3 22 Bicskei Tibor 3 6 Bakó Kálmán 3 3 Zsákai Balázs 2 50 Szeleczki János 2 10 Dr. Hein Lajos 2 5 Csikós Zoltán 1 — Sulyok Zoltán Áramszünet A DÉMÁSZ értesíti a fo­gyasztókat, hogy augusztus 1-7-én hétfőn reggel 6 órától, délután 4 óráig felújítási munkálatok miatt áramszünet lesz a Honvéd, a Csipvári, a Damjanich, a Tázerdei, a Kö­rösi Csorna Sándor és a Kár­pát utca által határolt terü­leten. Augusztus 18-án, kedden és 19-én, szerdán reggel 6 órá­tól délután 4 óráig áram­szünet lesz a Körösi Csorna Sándor utcában, a Kárpát ut­cában a Szilfa és a Körösi Csorna utca között, valamint a Tázerdei- utcában a Kárpát és a Nyárfa utca között. A vezetékek az áramszünet idején is feszültség alatt ál­lóknak tekintendők. Moziműsor Nevem; Senki Színes, szir ronizált olasz kalandfil Előadás: 4, 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Különös házasság. Szil magyar film, fél 4-kor. Rally. Színes szovjet bí ügyi film, fél 6-kor és fél kor. Hétfői műsor Nevem senki. Előadás 6 8 órakor. A stúdióteremben A péntek nein ünnep. Szú csehszlovák film, fél 4-kor Sógorok, sógornők. Szír francia film. (16 éven fei beknek!) Fél 6-kor és 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom