Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

ZfííHa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP Átállás az ötnapos munkahétre Változások az új tanévben Üzem és iskola Termelést segítő versenyek Jegyzet A többség örömére A hét végén kevés idő jut a pihenésre, netán olva­sásra, művelődésre — han­goztatták eddig a háziasz- szonyok és a gondjaikból, terheikből egy részt ma­gukra vállaló, megértő fér­jeik. Hiszen a szombat dél­után hamar elrepül. Sok idő kell a bevásárláshoz, a heti nagytalcarításhoz, s a munkából jócskán marad még vasárnapra is. A he­tenként ismétlődő szabad szombat régi óhaja volt már minden bérből és fize­tésből élő, dolgozó ember­nek. Néhány helyen már nem kell erre várniuk, mert a döntés megtörtént. Egy idő óta a váci kötött­árugyár dolgozói is hivata­losan maradnak otthon a hét végén. A többség a jö­vő hét elejétől teheti ezt, több időt töltve együtt a családdal, hamarabb végez­ve a ház körüli munkák­kal. Azt is nagyon remél­jük, hogy hivatalos és más ügyes-bajos dolgaink inté­zése végett nem kell ezután munkaidő alatt kilépőért kuncsorogni a főnöki iro­dán, lesz mód rendezni ezt is a hét végén. Most, ami­kor egyre közelebb jutunk az ötnapos munkahét álta­lános bevezetéséhez, a le­hetőségekhez, hogy több időnk jusson szellemi és fizikai energiánk újrater­melésére is, a többség örö­me■ és egyetértése mellett nem ritka a pesszimistának tűnő megnyilatkozás sem. Van, aki azért aggódik — sajnos, nem alaptalanul —, hogy a művelődési intéz­mények nem győzik majd kielégíteni a többlet sza­bad idő hatására megnőtt igényeket. Mások a rövi- debb iskolahét miatt szel­lemi túlterheléstől féltik a gyermekeiket, s mint állít­ják, ezzel együtt növekszik a pedagógusok megterhelé­se is. Az aggályok egyike-mási- ka, melyekkel városunk­ban találkozunk, tipikusan általános, melyekre már más településeken is ráis­mertünk. Terjedő, aggodal­mat tükröző nézetek ezek, s néha úgy tűnik: hangoz- tatóik mintha megfeled­keznének arról, hogy ez az intézkedés közóhajt fejez ki. Az elmúlt évtizedben fél­hivatalosan egyébként is bevezettük az ötnapos munkahetet azáltal, hogy a hivatalok, intézmények eay részében csak formális volt a szombati munkaidő, s alig lehetett ott ezen a napon valamit elintézni. Mégis akadnak, akik úgy beszélnek erről, mint vala­mi nem kívánt központi intézkedésről, amit végre kell hajtani, pedig mennyi gondot okoz városszerte. No de a valamiért vala­mit követelménye, mint az élet más dolgaiban, jelen­leg is fennáll. Az ötnapos munkahét helyi feltételeit mindenütt ki kell dolgozni, mea kell teremteni, s ez a heti plusz egy nap pihenő ellenében megéri. Időben át kell gondolni, fel kell tár­ni azokat az ellentmondá­sokat is, amelyek gondot okozhatnak, s bizonyára meg lehet találni az ellen­szerüket. A lényeg az, hogy ami előnyös, azt ne tekint­sük eleve hátrányosnak, hanem, időben tegyük meg, amit kell. Minden jel arra mutat, hogy a tennivalók sora sem kevés. Vannak, akik bércsökkenéstől tar­tanak, mert kevesebb lesz a ledolgozott órájuk. Ha az aggodalom reális, úgy a munkaügyi osztályokon a sor, hogy a kérdést időben rendezzék. Arról is gondos­kodni kell, hogy a hét utolsó előtti napja ne le­gyen álmos, szürke, jelleg­telen. Az olyan szabadnap és szabad idő ugyanis mit sem ér, melyen mondjuk a hét közben felgyűlt ügyes­bajos dolgait rendezni in­duló ember nem érheti el a célját, mert a szolgáltató intézmények is ekkor tart­ják szabadnapjukat, s bár­merre indulnánk el, a szó­lás-mondás szerint ilyenkor még a fű sem nő. Ez is a feltételek része, melyekről még mindig van idő gondoskodni. Kovács T. István Még néhány nap, és véget ér a vakáció. Az évnyitókkal azonban, az eddigi megszo­kott rendtől eltérő új tanév veszi kezdetét, hiszen a Mű­velődési Minisztérium vá­rosunkat is az ötnapos mun­kahéttel kapcsolatos kísérletek egyik központjává választot­ta ki, s ez azt jelenti, hogy az oktatási és a gyermekin­tézményekben változások lesz­nek. Mint Nagy Gézától, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjétől megtudtuk, a nyá­ri szünetet ebben az eszten­dőben is a nagy karbantartá­si munkák elvégzésére hasz­nálták fel. A kisebb-nagyobb tatarozásokban, festésben, má­zolásban a patronáló vállala­tok dolgozói is részt vesznek, ezzel csökkentve a kiadásokat. Végleges felmérés még nem készült, de az előzetes szá­mítások szerint bizonyos, hogy az idén is több tízezer fo­rintnyi társadalmi munkát vé­geznek a szocialista brigádok. Új konyha Nagyobb átalakításra kevés példát említhetnénk. Ezek kö­zé tartozik, hogy a Diófa ut­cai óvoda teljesen elavult konyháját megszüntették, s a jövőben csupán ételmelegítés­re fogják használni. Az ebé­det a Hársfa utcai óvoda új konyhájában főzik majd, miután mintegy 600 ezer fo­rintos költséggel bővítették. Jó hír a Báthory Álta­lános Iskola pedagógusainak és diákjainak, hogy a Váci Városgazdálkodási Vállalat szerelői megígérték: legkésőbb szeptember közepén átadják a téli fűtéshez elengedhetetlen gázkazánt. Az osztályvezető véleménye szerint a középiskolák épüle­teinek állaga valamelyest rosszabb a többi oktatási in­tézményénél, ezért a jövőben erre nagyobb figyelmet kell fordítani. Már készül az új egészségügyi szakközépiskola terve is. az elképzelések sze­rint 1983-ban várható az át­adása. A legnagyobb változást, az intézmények életében az öt­napos munkahétre való át­állás jelenti. A kísérletben való részvétel miatt az isko­Juhász János olyan, mint más fiatal, mégis példát mu­tat az idősebbeknek is. Bu­dapesten, az Egyesült Izzó­ban géptechnikus. Vállalta, hogy szűkebb hazája, szülő­helye Göd fejlődését a maga módján elősegíti. Hét éven át a tanács végrehajtó bizott­ságban dolgozott. Munkája elismeréseként április 4-én a Pest megyei Tanácson átve­hette a Munka Érdemrend bronz fokozatát. — Annak sztorija van — meséli. — Nem sejtettem semmit, amikor a megyei ta­nácsra hívtak. Amikor a ne­vemet hallottam, azt figyel­tem, hogy ki megy majd ki a padsorokból. Végül rá kel­lett jönnöm, hogy a terem­ben feltehetőleg nincs több Juhász János, és hogy itt én vagyok a legfiatalabb kitün­tetett. — Nyughatatlan természe­tem van. Az általános iskola 7. osztályába jártam, amikor hármunkat soron kívül fel­vettek a KISZ-be — mondja. — Aztán jött a középiskola. Iák folyamatos tájékoztatást nyújtanak a -minisztériumnak tapasztalataikról. Ezek, vala­mint az ország más, a vizs­gálatban részt vevő intézmé­nyeitől beérkezett vélemények alapján döntenek véglegesen, hogyan történjen 1982. szep­temberében az országos át­állás. Több szabad idő A város iskoláit érintő változások nem csupán azt jelentik, hogy sűríteni kell a tananyagot, hanem azt is, hogy kevesebb időt lehet fordítani a kirándulásokra, a tovább­képzésekre, a mezőgazdasági munkákra. A gyermekek meg­növekedett szabad idejét is ki kell tölteni. Persze, ez a fel­adat nemcsak az intézmé­nyekre hárul majd, hanem a családokra is. A jövőben, fő­leg ha a szabadszombatokat országosan is bevezetik, a szülőknek szintén gondoskod­niuk kell szervezett progra­mokról. Addig is, a családokat valamelyest tehermentesíten­dő, a város kulturális intéz­ményei — elsősorban a műve­lődési központ, a könyvtár és az úttörőház — szomba­tonként változatos műsorokkal várja majd a gyermekeket. A tanács művelődési osztálya augusztus végén rendez szá­mukra egy megbeszélést, ahol véglegesen tisztázzák a tenni­valókat. A kísérletben részt vevő is­koláknak már kiküldték az új óraterveket. A tantervi óra­szám, mint keret, nemigen változik. Az elsősök összesen 733, a nyolcadikosok pedig várhatóan 1 ezer 46 órát töl­tenek szervezett tanulással. A tanévet most három részre osztják, s az ezekben teljesí­tett órák száma nem egyfor­ma. Az első tanítási napra, te­kintettel arra. hogy most a tanév is maghoszabbodik, augusztus 31-én, hétfőn kerül sor. Ennek megfelelően, az év­nyitókat vagy 29-én. szomba­ton, vagy 30-án. vasárnap kell megtartani. A szabad szomba­tok bevezetése miatt az utol­só tanítási nap 1982. június 18- án lesz az általános iskolák­ban és a gimnáziumban, a szakközépiskolákban pedig jú­A KISZ-titkári teendők mel­lett a gyárban, mivel 1968- ban párttag lettem, szaporod­tak a társadalmi megbízatá­sok. Itthon is megpróbáltam ezt-azt. Ezek után 1973-ban tanácstagnak választottak, s a legfiatalabb tagja én lettem a végrehajtó bizottságnak. Komolyan vettem a megbíza­tást. hiszen egy község életé­nek irányításában kellett részt vennem. Az itteni munkám — megmondom őszintén — ku­darccal kezdődött. Szóba ke­rült, hogy a kiserdőben torna­pályákat kellene építeni. A felmérésekig eljutottunk. En­nek már hét éve. Csak a sportpálya lett szebb — az erdő képe viszont kedvezőt­lenül változott meg Arra a kérdésre, hogy mi­lyen kezdeményezéseire gon­dol vissza szívesen, ezt vála­szolja: — Azokra, amikor a szak- igazgatásban dolgozóknak tud­tam segíteni. Például gyám­ügyekben. Sikerült elintézni, hogy a gödi gyalogátkelőhe­lyekhez feltűnően világító nius 11-én. Csökken a szüne­tek időtartama is: a téli' szü­net december 24-től január 3- ig. a tavaszi szünet pedig áp­rilis 5-től 12-ig tart majd. Ki­rándulásokra az eddigi három helyett csak két tanítási napot lehet felhasználni, az őszi me­zőgazdasági munkákra pedig az általános iskoláik hetedik, nyolcadik osztályában és a szakközépiskolákban maxi­mum öt, a gimnáziumban pe­dig tíz napot. Felmérés készül A tanrend ilyetén átalakítá­sa egyben azt is jelenti, hogy a pedagógusok a jövőben ke­vesebbet túlórázhatnak. Ez azonban jövedelmük csökke­néséhez vezet, ezért a minisz­térium úgy dömtött, hogy a kísérletben részt vevő intéz­ményekben megmaradt túlóra­keretet a megyei bértartalék­ba vonják össze, s ezt a taní­tók. tanárok jutalmazására fordítják majd. Az általános szabad szom­bat bevezetésére felkészülnek az óvodákban és a napközik­ben is. Jelenleg folyik egy felmérés, amelynek célja, hogy megállapítsák, szombatokon hányán vennék igénybe eze­ket a . szolgáltatásokat. Az eredménytől függően dönte­nek majd arról, hogy melyik óvodákat és napköziket tart­ják nyitva a hét utolsó mun­kanapján. F. Z. Olvasó- és nyaralótáborok szezonját éljük. A gyorsan szaporodó, népszerű üdülés­sel és művelődéssel egybekö­tött formát szívesen alkalmaz­zák a Magyar Madártani Egyesület tagjai is, akiknek már 12 alapszervezetük van a balparti Dunakanyarban. A fák, madarak, az állatok, a bennünket körbevevő termé­szeti környezet védnökei, gyermekeik leikébe is be sze­retnék oltani azt a szeretet, és áldozatkészséget, melyet sárga fényű lámpák kerülje­nek. Hat darabot helyeztek el a községben, de Dunakeszin is felszereltek néhányat. — Ügy véltem, hogy nem megfelelő a lakosság tájékoz­tatása a lakóhely ügyes-ba­jos dolgairól. Ezért javasol­tam, hogy a hangos híradó helyett hangszórós gépkocsival kellene bejárni a községet. Si­került is megfelelő berendezést szerezni. — A hangtechnika Gödön más módon is segíti a lakos­ságot. — Valóban, végrehajtó bi­zottsági ülésen tették szóvá, hogy zsúfoltak a telefonvona­lak, ezért nehéz az ügyeletes orvost értesíteni. Elhatá­roztuk, hogy rádió adó-vevővel szereljük fel az ügyeleti szo­bát, illetve az ügyeletes or­vos autóját. Azóta rendsze­resen szól az éterben a hívás: Göd egy hívja Göd kettőt. Azóta már hat ember életét mentette meg a rádiótelefon. — Most mivel foglalkozik? — Az üdülőhely-fejlesztési bizottságban dolgozom mint tanácstag. Szeretnénk, ha elké­szülne egy új játszótér az albakerti elhanyagolt terüle­ten. Ez az üdülőknek és az állandó lakosoknak egyaránt hasznára lenne. Kovács Csaba A héten ülést tartott a! KISZ Vác városi bizottsága. I Eső napirendi pontként a bé- lésárugyár és a BV Intézet I KISZ-szervezetei számoltak be az Egy üzem, egy iskola mozgalom helyzetéről. A tes­tület megállapította, hogy ez a mozgalom betölti szerepét. A bélésárugyár több éve tar­tó kapcsolata a Báthori utcai általános iskolával, eredmé­nyes és tartalmas. A vállalat­nál dolgozó KISZ-fiatalok se­gítséget nyújtanak pályavá­lasztási vetélkedők megszer­vezéséhez, hulladékgyűjtési akciók lebonyolításához, kul­turális programok megszerve­zéséhez. Külön említésre mél­tó az üzem és az iskola KISZ- szervezetének kapcsolata. A KISZ városi bizottsága felhívta mindkét KlSZ-szer- vezet figyelmét, hogy mun­kájukban jobban érvényesít­sék az ifjúságpolitikai tenden­ciákat, fektessenek nagyobb súlyt a munkára való nevelésre, s küldjenek több ifivezetőt az iskolákba. Az ülésen megtárgyalták a szeptember-október hónapban sorra kerülő ifjúmunkás- és A halomba rakott túró, bá­dogkannákban csillogó tejföl, a halászok standja és az ínycsiklandó illatokat árasztó hurkasütő, a művei előtt ücsörgő fazekas között, a virágbaborult váci piacon egy idős asszony válogatta a rózsáit. Nem mozgott az aj­ka, de látni lehetett, hogy beszél hozzájuk. — Mennyibe kerül szálja? — A Maria Callas öt, a Queen Isabell hét, az illatos tea tíz forint. — Hát nem olyan az egyik, mint a másik? Rózsa, rózsa... Ügy nézett erre rám, mint aki már nem is ad el vi­rágaiból, mert nem értem a nyelvüket. Majd sorolni kezd­te a latin neveiket. — Mind más, és ezért más bánásmódot is igényelnek. Van környezetünk védelmében annyiszor bizonyítanak. A napokban Királyréten megnyílt természetvédelmi tá­borban a helyi csoportok tag­jainak gyermekei kezdték meg üdülésüket. Mint azt a táborrend is bizonyítja, na­gyon is aktívan. Az ide érke­zett pedagógus csoportot Sza­bó Jenő tanár vezeti. A 11 tagú kisközösségek kirándulá­saik során madármegfigye­léssel, gyűrűzéssel, fészekodú- takarítással, és rovarmegfigye­léssel is foglalkoznak. Ezt Med- veczky Zoltán szakvezető irányítja. Erdészek segítségével ismerkednek az erdőgazdasági munkákkal. Sor kerül nö­vénytani kutató kirándulás­ra, társadalmi munkára, va­lamint verőcemarosi látoga­tásra. A tájvédelmi körzetről, a Magyar Madártani Egyesület­ről Saskó István és Kállai György beszélget a táborla­kókkal. Az érdekesnél érde­kesebb s napjainkban egyre fontosabbá váló témák között dr. Horváth József az erdei higiéniáról, a tábori és erdei illemről folytat beszélgetést. Vályi László két előadása a természet és a művészet kap­csolatáról, a madár és mű­vészet címmel a madárvilág ábrázolásáról hangzik el. A 11 napos program keretében szó­ba kerül a gazdálkodás, a természet és a vizek védelme, s lesz természeti vetélkedő is. Általános és középiskolás fiatalok a résztvevők, akik együtt teremtik szüleikkel az új hagyományokat Nem­csak csodálói, hanem pontos ismerői és védelmezői lesz­nek természeti környezetünk­nek. K. T. I. szakmunkástanuló napok ja­vaslatát. A rendezvénysorozat keretében városi festő-mázoló, esztergályos, gépíró és vegy­ipari szakmunkások versenye, nyitott kapuk napja is lesz, ahol az iskolák hallgatói üze­meket látogatnak meg. Több szakmai tapasztalatcserét és sportversenyt is rendeznek. A KISZ-bizottság javasolja az alapszervezeteknek, hogy rendezzenek helyi szinten is olyan versenyeket, amik se­gítik a gazdasági munkát, hozzájárulnak egy-egy épülő városi beruházás mielőbbi át­adásához. Somogyi István tárlata Püspökhatvanban A Galgamácsán élő Somogyi István festőművész kiállítással mutatkozik be Püspökfiatvan lakossága előtt. A helyi mű­velődési házban augusztus 19-én 17 órakor Lakatos Ti­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes nyitja meg a kiállítást. parlagi, erdei és nemesített fajta. Ez a legbátrabb, ez ma­gában bánatosan is elél, ez kéthetes, ennek van a leg­erősebb illata. Sajnos ma már kevesen értik őket, elvették tőlük a földet, a vázát. A töviseit például nem szabad leszedni, mert azon levegőznek. Ha leszedik, alig élnek meg egy napot. Sokan azt sem tudják, hogy perzsiai virág ez, onnan került a tö­rökökhöz, ők hozták hozzánk a legszebb példányokat. A második világháború előtt az ország legnagyobb rózsater­mesztése Szentendrén folyt. A Magyar Kertészeti Kutatóin­tézetben van Európa egyik legnagyobb rózsagyűjteménye, ahol közel ezerötszáz fajta található. — Sokat olvashatott róluk. — Egész könyvtáram van. Férjem erdőmérnök volt, ő is szerette őket. Amikor meg­halt, nem is tudom mi lett volna velem a virágok nél­kül. Reggel rájuk köszöntöt­tem, este tőlük búcsúztam. Szenvedélyemmé vált, kiál­lításokra jártam, a kutatóin­tézetben már jól ismernek. Felkeresem a ma még élő rózsakertészeket, akiknek ugyanolyan külön világuk volt, mint a borászoknak, vagy gyümölcstermesztőknek. Nem egy neves kutató meglátogat­ta a kertemet. Kedvenceim nemcsak lefoglalnak, de meg­szépítik az életemet, és bár nem szorulok rá, hogy piac­. ra járjak. szép házam, öt­száz négyszögöl kertem van. Eljövök ide velük, hogy ne fonnyadjanak el a kertemben, hanem más is örüljön nekik — magyarázta és bemutatko­zott: Kemenes Ernőné vagyok. Mészáros Gyula Orvosi ügyelet Augusztus 17-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éj­szakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Kovács Pál, csü­törtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Lukács László, szombaton és vasárnap: dr. Gulyás Zoltán. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác. Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Pályázat. A Vác városi Tanács művelődésügyi osztálya pályázatot hirdet önálló költségvetési gazdál­kodó szervezet vezetői álláséra. A pályázat feltételei: közgazdaság- tudományi egyetemi vagy pénz­ügyi-számviteli főiskolai végzett­ség, 5 év gyakorlat. Jelentkezés: személyesen vagy Írásban: augusz­tus 31-ig a művelődésügyi osztá­lyon. (x). . ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) Göd 1 hívja Göd 2-t Célratörő fiatalember Gyűrűzés és odutakarítás Rendhagyó vakáció Színek, hangulatok Rózsavásár a piacon f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom