Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1981. AUGUSZTUS 16., VASARNAP Nem szabad elfelejteni Eldőlt a vita: Némediszőlő élni akar Séta az egykor halálraítélt utcában. Gyál felől magam mögött hagyom az épülő E5-ÖS sztrádát. A kilométeróra számsora 09-re végződik es 11-re fordul mikorra megjelenik az átmenő forgalmat tiltó tábla. Az Űjvilág utcán áthaladni tilos. Van ebben egy adag anakronizmus, és egy kerek jelképrendszer. Ez az új világ letűnt korszak jegyeit őrzi, nemcsak 64 házának külsejével, hanem többségének komfortosságával is. Valóságban ez az utca egy zárt település, Némediszőlőnek jegyezték, amíg jelezték a térképek, most Gyál nagyközség mezőgazdasági külterülete. Másfél évtizede megszűnésre ítélte a helyi tanácstestület. A településutca vakolat nélküli házal mutatják, hogy többségük a legolcsóbb technikával készült: salaktéglából, bontási gerendából, használt cserépből. Így épülnék az újak Is, a most még csak félig készek, de akad már néhány alápincézett tégla- és betonház is. Láthatunk szépen parkosított udvarokat, státuszszimbólum kerítéseket, Trabant, Volga és Lada gépkocsikat, motorkerékpárokat. Semmi sem mutatja a haldoklás jelét, de szinte minden a kispanolt erőfeszítését. De miből? És minek? A szélső házat nyitva hagyta a gazdasszony, amíg friss legelőre kötötte a tehenet. Kötőjébe törli a kezét, a haját is megigazítja, amint futólag bepillant az újságíró-igazolványba. Nehéz felfedezni, hogy fiatalasszony. — Látja Így élünk, most minden szanaszét van, mert meg kellett emelni a tetőt, öreg ház ez, van talán százéves is, rászolgált az új gerendára, stukatorra. A fene egye meg: bele fog kerülni közel harmincezerbe — gyors mozdulatokkal letöröl egy széket, hátha leülnék. — A gond meg csőstül jön. A kisebbik gyereket nem vették fel az iskolába, pedig csak beszédhibás, eddig logopédushoz hordtuk, most meg vihetem Üllőre, vagy hová... kisegítő osztályba. Az uram? A soroksári tangazdaságba dolgozik, Szondi Gyula a neve..., mindegy, hogy i-vel, vagy y-nal, ahogy magának tetszik. Mitnem képzel..., hogy beköltözzünk Gyálra? De miből? És minek is? Igen, ez a tető most harmincezer... gondolkozzon! Ennyiből, még a kétszereséből se kapnánk belterületi telket és miből építenénk, mert ezt a viskót lehetetlen eladni, nincs az a bolond, aki megvegye. Mi már csak maradunk szépen itt... Valamit hallottam erről a belterületi kérvényről, az uram ment is ilyen gyűlésre... feleslegesen. Nemigen lesz ebből semmi. Némediszőlőre nem szokás pénzt adni. Mióta világ a világ: zsellérsor volt az Űjvilág utca. Alsónémedi- hez tartozott, mint a mostani mam- mutfalu, Gyál. A területet Habs- burg-adományként kapta a szatmári békét nyélbeütő Károlyi Sándor gróf, de értéktelensége miatt dobra is verette. Négyszögölj ét másfél pengőért nyögték ki az új birtokoszsellérek, megteremtve maguknak az ,új világot. Ahogy a sorszomszéd Takács András mondja, mindig nehéz volt errefelé az élet, mert a homoki szőlő nem adott gazdagságot, meg kellett kapaszkodni minden lehetőségbe, sőt még a látszólagosba is. A szorgalom, a „kapar- kodás” csak hozott eredményt, az új generációk meg-meg toldották a régi épületeket és új házakat is emeltek. Külterület lévén építési engedély és OTP-támogatás nélkül. A szó legszorosabb értelmében nagyon szenvedtek minden gyarapodásért. Kicsit meg is keseredtek az itteniek és bizony még a pofonokat is beígérték azoknak, akik a település elsorvasztása mellett kardoskodtak. A korábbi 8-9 év miatt! Ritkán fordult elő, hogy Némedi- szőlőről elköltözött valaki. A két utolsó népszámlálás között tizenkettővel emelkedett a lakosság száma, s most 179 ember él az utcatelepülésen, közülük 23 általános iskolás. A férfiak túlnyomó többsége valamelyik mezőgazdasági üzemben dolgozik, s a családok tulajdonában levő 800, illetve 1 ezer 200 négyszögöles telkeken jobbára az asszonyok serénykednek. Évente átlagban 300 disznót, 70 hízott bikát adnak le a felvásárlóknak, minden második házban található 2—3 tehén, így naponta körülbelül 5—600 liter tejet visznek a gyűjtőhelyre. Ezen kívül csíráztatott burgonyát, primőr zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. Az egy lakosra jutó termelési érték jelentősen meghaladja az országos statisztikai átlagot. — Szorgalmas emberek élnek Itt, mindannyiukat ismerem, hiszen már harmadszor vagyok a tanácstagjuk — mondta Jarábik György. — Igaz, legutóbb majdnem lemaradtam a jelöltségről. Biztosan a korábbi 8—9 év miatt. Persze rengeteg ellenséget szereztem magamnak Gyál korábbi vezetői között. Például régen itt nem volt út: egyszer az elákadt mentőben szült meg egy kismama. Hát lett út. Addig veszekedtem, kilincseltem — magam mögött érezve a közösséget — míg sikerült. De nem a nagyközség pénzéből. A megyei tanács elnökétől kaptunk 260 ezer forintot és az Űjvilág utca minden épkézláb lakója dolgozott társadalmi munkában. — Aztán jött a villanyügy. Kértünk, könyörögtünk, segítséget ajánlottunk fel, de nem jutottunk előre. Akkor arra hivatkoztak, hogy elsorvasztásra ítélt település vagyunk. Amikor kiélesedett a helyzet, akkor azt mondták: 5 millió forintot kellene a villanyra kiszakítani, annyi meg nincs. Mesebeszéd volt. Ismét a megye segített és a központi alapból kaptunk úgy 330 ezer forintot, aztán a társadalmi munkával együtt 440 ezer forintból meglett a villanyunk. De az iskolánkba egyszerűen nem kötötték be, ezért külön majdnem egy évet kellett veszekednünk, ugyanúgy mint a segélykérő telefonért. Aztán az is meglett. Sőt az iskolát is kitataroztuk. Egy boltunk is van, Vargáné, a tulajdonos vállalkozott arra, hogy bővíti a raktárteret és az eladóteret is. — Most a belterületté nyilvánítással kínlódunk. Ezzel legálissá tehetnénk létezésünket, az itt élők emberségesebb feltételek mellett teremthetnék meg otthonukat, hiszen kaphatnánk építési engedélyt és OTP-kölcsönt Azt szeretnénk elérni, hogy egyéb mezőgazdasági, megosztás nélküli belterületként a IV-es településkategóriába soroljanak minket. Így a terület gazdasági jellege nem változna. Jó helyen van az Űjvilág utca. A környékén működő Szabadság Termelőszövetkezetet nem zavarja, mert a házakhoz tartozó telkek még kisajátítás után sem volnának alkalmasak a nagyüzemi mezőgazda- sági termelésre. Olyannyira nem, hogy a téesz tulajdonában levő Újvilág utcai 63 parcella is üresen áll. Sőt, a nagygazdaságnak éppen az volna az érdeke, hogy tartós használatra bérbe adja kistermelőknek. S még egy adalék: Gyál nagyközség belterületén jelentős a szabálytalan állattartás és az a bizonyos IV. településkategória lehetővé tenné, hogy a tenyésztők kitelepüljenek. Nem megoldás a zárt kert Az idén immár kétszer került tanácsülés elé döntésre a némedisző- lősiek kérése, amelyről előzőleg a tanácstagi csoportok is tárgyaltak. A kettes számú csoportban Stani- csics Gyula, a nagyközség egykori tanácselnöke terjesztette elő az Űjvilág utcaiak most már alaposan megindokolt javaslatát. Hivatalos mondandóját megtűzdelte magán- véleményével, amellyel alaposan befolyásolta a jelenlevőket. S úgy alakult, hogy kilenc tanácstag közül heten a kérés teljes elvetését javasolták. Akadtak* néhányan, akik a település megszűnésének eredeti koncepciójához személyesen is kötődtek. Álláspontjuk lényege volt: ha majd a nagyközség „igazi” belterületén már minden gondot megoldottunk, akkor majd juthat pénz oda is, addig viszont várjanak a némediszőlősiek. Nem született döntés a múlt hónapi tanácsülésen. — A megyei tanács elvileg jóváhagyta Némediszőlő belterületté nyilvánítását. Azt azonban csak az előterjesztés után tudtuk meg, hogy kf kell kérni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium véleményét Is — tájékoztatott Gazdik Istvánná tanácselnök. — Azért is elnapoltuk a döntést, mert Jarábik György tanácstag igazoltan nem tudott megjelenni az ülésen. — De a települést küldöttség képviselte. — Ők nem vállalhatták magukra a döntés felelősségét. Én egyébként a tanácsülésen meggyőződésem ellenére támogattam a némediszőlősiek kérését. Megértem ugyanis, hogy tovább akarnak lépni, de itt sok mindent figyelembe kell venni. Mindenekelőtt: körülbelül 300 ezer forintba kerülne a rendezési terv elkészítése, ez feltétele a belterületté nyilvánításnak. — Az előterjesztésben csak 100 ezer forintot írtak. — Most, hogy részletesebben tájékozódtunk, ez az összeg jött ki. De nagyobb gondnak érzem, belterületté nyilvánítás után a némediszőlősiek egy része feltehetően megosztva el fogja adni a telkét, vagy egy részét, a tilalom ellenére is. így annyira megnövekedhet a lakosság, hogy ellátási zavarok keletkeznek, képtelenek leszünk megoldani a keletkező problémákat És közben itt a községben még mindig él néhány száz család, akinek villanya sincs. De hát a mi településünk gondjai ezen kívül is ismeretesek. — A szabálytalan „zsebszerződések” megkötésére most is van lehetőség. A település bizonyos mértékű fejlődésével mindenképpen számolni kell. — Valóban. Éppen ezért magam is csak nagyon nehezen tudok állást foglalni. Kétségtelen viszont, hogy valamilyen módon meg kellene oldani az ott élők segítésére az építési engedélyek kiadását és az OTP- hitelek folyósítását. Erre azonban a zártkertté nyilvánítás nem hozna megoldást. A belterületté nyilvánítás árnyoldala szinte kizárólag Némediszőlő lakóit érinti. Például az üres ingatlanokon három éven belül kötelező építkezni, mégpedig a szabványoknak megfelelően. Ellenkező esetben többletadót kell fizetni. Azoknak pedig, akiknek már más belterületen is van telkük, többlet-ingatlannak minősül a földterületük. Ezek a hátrányok azonban aligha fogják visszariasztani az Űjvilág utcaiakat. Hiszen az előterjesztésben, vagy ha tetszik a javaslatban azt is leszögezte a nagyközségi tanács vezetése, hogy „intézményhálózat bővítésére az elkövetkező tervciklusban nem kerülhet sor”. Mégis a lakók 94 százaléka a belterületté nyilvánítást kérte. Konzervált elmaradottság — Immár két éve foglalkozunk ezzel a kéréssel — kezdte a beszélgetést Tóth Zoltán, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Az teljesen világos, hogy már sok évvel ezelőtt értelmetlen lett volna megszüntetni Némediszőlőt, mert bizonyította életképességét, hasznosságát. Több vizsgálatot is indítottunk ezen a területen. Megállapítottuk például, hogy a vizük iható, jobb mint a gyáli víz; az elektromos hálózat bővítés nélkül elbír akár háromszor akkora terhelést, mint a jelenlegi; az utat az E5-ö$ autópálya építéséhez kapcsolódva szilárd burkolattal látja el a KPM, a tervei már készülnek. De menjünk tovább: a két tantermes iskola akár hetven gyereket is befogadhat, csakhogy jelenleg nyolcosztályos osztatlan oktatás folyik, ezért javasoljuk, hogy a felsőtagozatosokat naponta mik- robusszal hozzák be a nagyközségbe, így odakint csak négy osztály maradna. A kisbusz vásárlására a tanács megteszi a szükséges intézkedéseket. A kereskedelmi ellátás javításához pedig az áfésztól remélhetünk segítséget. — Mivel a nagyközségbe új körzeti orvos érkezik, így az egészség- védelem helyzete is javulhat valamelyest. Mindezekhez hozzá kell tennem: a helyi Szabadság Termelőszövetkezet vezetői megígérték, hogy integrálni fogják a Némedi- szőlőn működő kisgazdaságok munkáját. Rendezettebbé válhat a szerződések megkötése, a termények és állatok átvétele, tehát gazdaságilag is mozdulás következhet be. A felsorolt adottságok alkalmassá teszik a települést arra, hogy lakossága megkétszereződjön. Így a foghíjas telkek beépíthetők, de további gyarapodás nem kívánatos. Ezzel az állásfoglalásomat is ki- mondtam: előnyös volna, ha az Űjvilág utcát IV-es településkategóriába, egyéb mezőgazdasági belterületté nyilvánítanák. Persze azzal a kikötéssel, hogy a jelenlegi telkek nem oszthatók meg, mert kisebb földterületen már nem folytathatnak nagyállattartást, tehát megváltozna a település gazdasági minősége. Séta az Űjvilág utcában. A két látogatás között felbukkant egy új épület alapja a képzeletbeli járdától távol eső „házacska” előtt. A végső döntésre várni kell. Némediszőlő közben éli megszökött • mindennapjait, legföljebb az emberekben lett nagyobb a feszültség. A hangulatot rontja, hogy a többséget megzavarták a zártkert-elkép- zeléssel, néhányan megtorpantak a lehetséges nagyobb adóról hallva, másokat megijesztett, hogy a belterületi minősítés után a tanács elveheti a telkük egy részét. Igen, szeretnének többet tudni várható sorsukról. Biztosan nagy érdeklődés mellett zajlik majd a közeljövőre megígért beszélgetés a némediszőlősiek és a nagyközség párt-, illetve állami vezető között. Ügy tűnhet: nyitott kapukat döngettünk e hasábokkal; az élet, a valóság ugyanis már döntött. Egy település létezni akar. Igaz, egy korábbi, testületi döntés ellenére. S ez a konfliktushelyzet alapos tanulságokkal szolgálhat és nem csak Gyálon. •k Nem szabad elfelejteni, hogy a megye és az ország sok helyén kedvező következményekkel járt egy- egy aprócska település visszafejlesztése. Részben azzal, hogy nagyüzemi módon művelhető területeket kapott vissza a mezőgazdaság. Részben azzal, hogy a megszűnt településről kedvezőbb körülmények közé jutottak az emberek, tartalmasabb, gazdagabb lett az életük. De a visz- szafejlesztés folyamata ezeken a területeken mindig azt jelentette, hogy segítették az objektív törvény- szerűségek érvényesülését: azaz tudomásul vették a gazdasági-társadalmi feltételek változásából következő elsorvadást. És ennek szerves részét alkották az emberi tényezők is. Nem szabad elfelejteni, hogy néha az idő múlásával a valóság helytelennek igazolhatja vissza a döntéseket. A tévedést tudomásul lehet venni. Gyál határában kedveztek a gazdasági feltételek Némediszőlő életben maradásához. És az emberek erős szálakkal kötődtek a településükhöz. Nem egyszerűen az e-gy holdnyi, vagy még kisebb föld- darabkájukhoz, hanem egymáshoz is, az életformájuk során kialakult közösséghez. Képesek voltak tenni is ezért. Nem számolták össze az elvégzett társadalmi munkájuk értékét, de az Űjvilág utcában semmi sem természetesebb, minthogy ön- magukon saját erejükkel igyekeznek segíteni. Nem szabad adminisztratív eszközökkel konzerválni a viszonylagos elmaradottságot, meggátolni, vagy megnehezíteni azt, hogy becsületes, társadalmilag hasznos munkát végző emberek a saját keresetükből gyarapodjanak. Jó, ha mihamarabb semmi sem emlékezteti majd arra ,hogy az Űjvilág utca egykor zsellér-dűlő volt. Rövidesen a „szellem napvilága” is erősebben ragyoghat be az ablakokon, hiszen szórakozásra, művelődésre is nagyobb csábítást jelent majd a főváros. Az E5-ös út befejezése után gépkocsival alig több mint negyedórára lesz Némediszőlő Budapesttől. KRISZT GYÖRGY
