Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
1981. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP 3 Megmentik a beteg vízmüvet A Duna alatt jön a vezeték EMLÉKEZTETŐ. Február 14-én, pontosan a mai | napig sem tisztázott okokból a váci vezetékes víz elszí- § neződött, gyógyszerszagú lett. A bejelentések nyomán a = Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál- ! laiat, illetve az egészségügyi hatóság azonnal elvégezte | az ilyenkor szokásos vizsgálatokat. Megállapították, hogy | a város déli vízmüvével van baj. Hogy pontosan milyen | szennyeződésről volt szó, azt nem sikerült megállapíta- ! ni. Biológiailag, kémiailag, a víz nem mutatott elválto- § zást, színe, szaga azonban eltért a normálistól. Bár a 1 vizsgálati eredmények nem voltak egyértelműek, a déli ü vízmű termelését leállították. A kutatófúrások bebizonyították, hogy a Chinoin-telep környékén a talajvíz vegyszerekkel szennyezett. (A fényképek tavasszal készültek) Barcza Zsolt felvételei szintén el kell költöztetni. A szomszédos Sződliget talajvizei szintén nitráttal szeny- nyezettek, ezért csatornázni kell a települést. A vízmű tervezete több műszaki intézkedést is tartalmaz, amelyek szintén azt a célt szolgálják, hogy mihamarabb ismét hasznosítani lehessen a váci déli vízbázist. — Mikor termelhetnek ismét a kutak? Farkas Vince: — Erre felelősséggel még senki sem tud választ adni. Először a szennyezés okát kell megismernünk, majd a korábbiakban felsorolt, s az ezután kidolgozandó tennivalókat kell minden illetékesnek felelősséggel végrehajtania. Ha emberi fogyasztásra csak hosszú idő után lesz alkalmas, akkor a déli kutak vizének hasznosítására esetleg ipari vezetéket építünk ki. ★ Vác egészséges ivóvízellátását a társadalmi összefogás eredményeként, s tiszteletre méltó emberi helytállásoknak köszönhetően rövid idő alatt sikerült megoldani. Az örvendetes hír után is jogos a várakozás, hogy választ kapjunk: mi a magyarázata a történteknek, s hogyan haladnak egyik legnagyobb kincsünk, az ivóvíz, s az emberi környezet védelmét szolgáló, most elhatározott feladatok megoldásában. A városi tanács, a Duna- menti Regionális Vízmű és a többi illetékes ígéri, hogy ezekről a kérdésekről folyamatosan tájékoztatják Vác lakosságát és a Pest megyei Hírlap olvasóit. Csulák András A HÜT HÍRE FORINTJAINK ^ Megalakult a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság, az ország második legnagyobb üdülőkörzetének összehangolt fejlesztését célzandó és segítendő; a több mint száz kilométer hosszúságú Duna-szakaszon és körzetében éppen elég a teendő. Q Az országgyűlés honvédelmi bizottsága katonai egységeknél tett látogatást. @ A Chinoin váci hulladéktelepén végre sor került a megsemmisítő égetésre, s ezzel, valamint a további teendőkkel remélhetően egy hosszú ideje húzódó ügy végére tehetünk pontot. ® A hét híre az is, hogy augusztus elsején, azaz tegnap harmincöt esztendeje bocsátották ki a forintot. Száz ökröt ért egy férfi, négy és húsz ökör között ingadozott egy asszony értéke az ókori görög városállamokban. Balgaság lenne most vitatni az akkori árfolyamot, ahogy az szintén balgaságnak bizonyulna, ha számolgatni kezdenénk, mennyit ért az a 400 000 quad- trillió pengő, amely 1946. augusztus elsején egy forintnak felelt meg. Az bizonyos, a nyugat-ázsiai Lídiában jelentek meg először érmék a történelemben fizetőeszközként; kisebb vagy nagyobb nemesfémdarabok voltak ezek, amelyeket a királyok pecsétjükkel láttak el. Az is bizonyos, hogy a történelem legnagyobb inflációját mi, magyarok mondhatjuk a magunkénak, a legmagasabb címletű bankjegy 100 trillió pengő volt... Volt, volt, volt. Idén áprilisban 3.6,7 milliárd forintot tett ki a lakosság teljes pénzbevétele, ebből 21,5 jövedelem, 7,4 milliárd a pénz- milliérd a bér és bérjellegű beni társadalmi juttatás. Akkor, harmincöt esztendeje, augusztus végéig 356 millió forint összegű bankjegyet és 28 millió forint értékű váltópénzt — érmét — bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Játék, nem több lenne annak fölidézése, milyenek voltak akkor a havi keresetek és milyenek az — árak... Tegnapunkat mégse feledjük el, mert csak akkor tudjuk súlyának. megfelelően . értékelni például azt a tényt, hogy idén májusban — pedig ez nem fő- szezoni hónap — 390 ezer magyar állampolgár utazott külföldre pihenni, idegen országok tájait látni, lakóit megismerni. Sok a pénz, kevés a pénz? Mintha mindig másoknak lenne sok, s nekünk jutna a feketeleves, beosztogatni a keveset. Forintjaink furcsa átváltozáson mennek át: termelőként keveselljük a portékánkért kapott árat, s ugyanazt az árat vásárlóként sokall- juk. A megyében a legmagasabb szakmunkásórabért — az átlagok alapján — a kőolajfeldolgozó és -finomító, majd a klinker- és mészégető szakmunkásoknak fizetik. Ennek ellenére mindkét területen hiány van jól képzett szakmunkásokból. Tehát akkor? Igaz lenne, hogy o pénz nem minden? Büszkesége lesz Gödöllőnek az Agrártudományi Egyetem fölépülöben levő tornacsarnoka, aminek költsége az előirányzat szerint 40 millió forint. Hosszú ideig kellett arra várni, hogy ennyi pénz összejöjjön. Másutt meg az a gond, milyen gyorsan gyűlik a forint; a megyében, csak a vendéglátóhelyeken egy év alatt kétmilliárd forint vándorol át a pult egyik oldaláról a másikra, szeszes italok fejében! Verőcemaros 35 boltjában és vendéglátóhelyén tizenkét hónap alatt 182,4 millió forintot szurkoltak le a kedves vevők, a még kedvesebb vendégek. A városokat nem számítva — ott Vác áll az élen — Monor a listavezető a kiskereskedelmi forgalomban, azaz Verőcemaros csak a középmezőny egyik tagja. Kiadni könnyű, megkeresni nehéz. Ez is egyike a forinthoz kötött köznapi bölcsességeinknek. Sokan vannak valóban, akik kemény munkával keresik meg forintjaikat, de vannak, akikhez furcsa mód köny- nyen gurul... A tényleges teljesítmény megfizetése szoríthatja vissza az utóbbit, éppen azért, hogy az előbbiek dolga, sorsa könnyebb, gazdagabb lehessen, legyen. A megye szocialista iparában 1979-ben 6,1 százalék volt az összes termelési költségből a bérköltség részesedése, s a teljes vállalati nyereség nyolcvan százalékát a nehéziparba tartozó cé- ' gek — a villamosenergia-ipar- tól és a vegyipartól a gépiparon át az építőanyag-iparig — termelik meg. Szépek a magyar bankjegyek, állítják nemzetközi tapasztalatok birtokában a szakemberek, amiben papírjuknak éppúgy része van, mint mintázatuknak. Vajon még szebbé, nem a világ, hanem a magunk számára, miként tehetnék ezeket a bankókat? Talán úgy, hogy a szép munka legyen mindenkor a fedezetük. Szép munka; a mara- déktalanul megtett megtehető, a teljes szívvel csinált, a jó lelkiismerettel kezünk alól kiadott. Mészáros Ottó Őszibarack, uborka a feldolgozó vonalakon Ml kerül az üvegekbe, dobozokba? Szezon a javából — mondják jó néhányan a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár dolgozói közül. A 44 partnergazdaság szinte megrohamozta a gyárat, mivel a száraz, csapadékban szegény időjárás következtében szinte egyszerre érett be minden. A szállításban nem volt fennakadás, a bérelt gépkocsik folyamatosan, jól szervezetten vitték a gyárba a szamócát, a meggyet, a cseresznyét, a ribizlit és málnát. Rendkívüli álhpot A város ellátáshoz szükséges mennyiség fele hiányzott Túlzás nélkül állíthatjuk, rendkívüli állapot kezdődött. Biztosítani kellett a város lakóinak szükségleteit, az ipari üzemek termelését. Erről a kezdeti, különösen kritikus időszakról lapunkban az illetékesek segítségével többször is beszámoltunk. Később — bár a vízmű termelése a mai napig sem indult meg —, kevesebb szó esett a váci vízről. Az ok: a nyári meleg hónapok miatt egyébként is nehéznek számító időszakot sikerült különösebb baj, például lakossági vizkorlátozás nélkül átvészelni. Az előbbiekben rendkívülinek nevezett állapot július 28-án befejeződött. A Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat (DMRVV) igazgatóhelyettes főmérnökétől, Farkas Vincétől és Szijjártó Tibor főtechnológustól mindenekelőtt arra kértünk választ, hogyan sikerülhetett fele akkora kapacitással eleget tenni az igényeknek, illetve mi módon tudták pótolni a hiányt? A déli vízmű lezárása után a DMRVV egyetértésben a helyi és a Pest megyei Tanáccsal, hat fokozatú tervvariációt dolgozott ki. Minden nehézségre felkészültek. Például arra, hogy különlegesen nagy aszály miatt a szokásoshoz képest is megugrik a vízfelhasználás. Arra is gondolni kellett, hogy esetleg a Duna alacsony szintje az tizemben levő Büki szigeti és verőcei kutak hozamát is csökkenti. A szakemberek szerint az időjárásra végül is nem lehetett panasz. Ez önmagában azonban kevés lett volna ahhoz, hogy sikerüljön elejét venni a lakossági vízfogyasztást korlátozó intézkedéseknek. Egyfelől az érdekeltek összefogására, másfelől rendkívüli műszaki-technikai intézkedésekre volt szükség: Farkas Vince: — A súlyos helyzetben jelentősen könnyítette dolgunkat, hogy mindenki egy emberként állt mellénk, nem maradtunk magunkra. A vállalatok minimálisra csökkentették a vízfogyasztásukat, s ily módon napi hatezer köbméterrel jutott több a háztartásoknak. Nemcsak egyszerűen takarékoskodtak, hanem kockázatot vállalva, nemegyszer a technológiai tűréshatár legvégéig elmenve drasztikusan korlátozták fogyasztásukat. Természetesen a vízmű Is kidolgozta a maga stratégiáját. Átszervezték a város és a hozzá tartozó regionális rendszer működését.' Meggyorsították a gödi vízmű építését, s május hatodikétól, ideiglenes jelleggel, innen is napi hétezer köbméter vizet tudtak a rendszerbe pumpálni. Most fellélegezhetünk Szijjártó Tibor: — A vállalat dolgozóitól különösen kemény erőfeszítéseket követelt az utóbbi hat hónap. A személyi állományt többször is át kellett csoportosítani. Gyakorítani, szigorítani a vízminőség-ellenőrzést. Ebben a helyzetben bármilyen zavar, például csőtörés végzetessé válhatott volna, ezért megszigorítottuk az ügyeleti rendszert, az azonnal elvégzendő munkák, például az átkötések végrehajtása miatt rengeteget kellett túlórázni, felborítani a szabadságolási terveket. Most, amikor már egy kicsit fellélegezhettünk, köszönet jár minden kollégának a helytállásért. Gyorsan intézkedtek Egy olyan hatalmas vízbázis kiesését, mint a napi húszezer köbméter termelésére képes váci déli vízmű, rendkívüli intézkedésekkel is csak ideig- óráig lehet nagyobb baj nélkül pótolni. Példamutató gyorsasággal született meg tehát a döntés, hogy a városnak a Fővárosi Vízművek szentendrei kútjaiból kell vizet adni. Ilyen nagyszabású munka elkészítése azonban máskor évekig tart, s ennyi várakozási időt most semmiképpen sem lehetett kockáztatni. Vác városa azonban rendkívüli segítséget kapott. Március 29- én az Országos Vízügyi Hivatal, a Fővárosi Vízművek, a csőfektetéssel foglalkozó Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat, sőt még a DMRVV szakembereinek többsége is lehetetlennek tartotta, hogy képes ilyen rövid idő alatt elvégezni ezt a több mint 100 millió fo( rint értékű beruházást, s július j 28-tól mégis már naponta tíz- j ezer köbméter vizet kap a Duna medrébe fektetett vezetéken a város lakossága. Farkas Vince: — Gigászi munka volt. Egy időben folyt a tervezés és a kivitelezés. Sokszor azt se tudtuk, ki kinek a munkása, mérnöke, annyira jó volt az összhang. A pálma mégis a csőfektető siófokiaké, akik nemcsak erejüket, hanem sokszor egészségüket sem kímélve dolgoztak. Mindenekelőtt nekik köszönhető, hogy ilyen rövid idő alatt elkészült a csővezeték. De segítségünkre voltak a gyárak, ahonnan soron kívül szállították a szükséges szerkezeteket, alkatrészeket, a hivatalok, ahol ez alkalommal bürokráciamentesen, villámgyorsan intézkedtek. A rendszer most napi tízezer köbméter vizet ad, de további műszaki fejlesztésekkel jövőre ennek két, két és félszeresére is képes, tehát hosszú időre megoldja a Duna bal parti regionális vízműrendszer ellátását. Nem pontos és nem végleges számítások szerint 155 millió forintjába került a népgazdaságnak, hogy megoldja Vác város és környéke vízellátását. Igaz, nem kidobott pénz, hiszen előtyb-utóbb amúgy is összekötötték volna a két vízrendszert. De az is tény, hogy egv ennél is többet érő vízbázis most kihasználatlanul áll. Megvédeni a kutakat Szijjártó Tibor: — Augusztus végére fejeződnek be azok a vizsgálatok, amelyek remélhetőleg feltárják a váci vízszennyezés eredetét. Sokan nem értik, hogy miért tartanak ilyen soká a kísérletek, de mint azt önök is hírül adták, egészen különleges problémáról van szó, amelyre nem tudnak hamarabb választ adni. Nincs értelme elébe vágni a szakértői vizsgálatoknak és ujjal mutogatni egymásra addig, amíg nem tudjuk a baj valódi okát. Mi az illetékes hatóságokkal egyetértésben a következő tervet készítettük a déli vízmű vizének védelmére. Mindenekelőtt meg kell szüntetni a környék talajvizét szennyező gócokat. Ennek érdekében elköltöztették a környékről a városi szeméttelepet. Döntés született arról, hogy a Chinoin még az idén megszünteti Vácott a vegyszertárolást és -megsemmisítést. Erre annál is inkább szükség van, mert kutatófúrásaink egyértelműen bizonyítják, hogy a Chinoin környékén másfél kilométerre a déli vízműtől a talajvíz vegyszerekkel szennyezett, s ez súlyosan ve-1 szélyezteti a kutakat. Ezen a területen talajcserét Is végre kell hajtani. Nem lesz kis pénz! A vízműhöz közel eső régi juhtelepen levő lovasiskolát Éjjel-nappal •A gyártó üzemekben éjjelnappal szünet nélkül dolgozzák fel a beérkező gyümölcsöket. A közelmúltban fejeződött be a borsókonzerv-gyár- tás, amelyből a tervezett 3 ezer 500 tonna helyett 2020 tonna borsószem került dobozokba, üvegekbe. Július első napjaiban még szállították a ropogós cseresznyét és a zamatos meggyet, a málnát, a piros ribizlit, s a műszaki gárda által gondosan előkészített gépek és a technológiai berendezések állták a rohamot. Cseresznyéből 400, meggyből 600, szamócából 200, málnából pedig 1350 tonna került feldolgozásra. A konzer- vesek, a törzsgárdatagok munkáját ez évben is majd 200 diák segítette. A sárgabarack feldolgozása a héten befejeződik, melyből csaknem 1000 tonnát raknak az üvegekbe. A tésztások segítenek A diákok munkájára továbbra is számítanak, hiszen jelenleg az őszibarack és az uborka feldolgozásával foglalkoznak, ezekből a gyümölcsféleségekből 50—60 tonna kerül a gyártósorokra. A várhatóan nagy mennyiségű nyersanyag beérkezésekor a feldolgozásba besegítenek a tésztaüzem dolgozói is. A gyár mintegy 500 munkását! I összefogó 39 szocialista brigád azon van, hogy gyors, pontos, s nem utolsósorban jó minőségű munkát adjon az idei szezonban is. A szezonális munka azt is jelenti a dunakeszieknek, hogy nincs szombat és nincs vasárnap, a júliusi-augusztusi nagy hajrában A gyár KlSZ-alap- szervezetét dicséri, hogy a fiatalok egy emberként jelentős részt vállalnak ebben a megfeszített tempóban. Tett re kész fiatalok A termelésben és a raktározásban elért eredmények azt bizonyítják: az összehangolt, jól szervezett munkának az idén is meglesz az eredménye. A KISZ-esek pluszvállalásait, tettrekészségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a most épülő ifjúsági klub berendezéseinek megvásárlásához még külön társadalmi munkával is hozzájárulnak. Sz. M. i 4
