Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-11 / 187. szám

1/ «« •• •• • f fr § Közös ügyeinkről Mi volt a levelesládában? Kérelmek, panaszok, javaslatok Hat levelesládánkban július hónapban is szép számmal ér­keztek levelek. A 26 levélből 19 igényelt intézkedést, 9 mi­nősült közérdekű bejelentés­nek. 6 levélben az ügyfél ma­gánproblémájához kérte segít­ségünket. A járdák építéséhez a ta­nácsülés négy helyre adott összesen 100 ezer forintot ez évben. Monoron az Attila és József Attila utcákban, Péte­riben az Arany János utcában és Monori-erdőn a Béke köz­ben épült együttesen 1100 fo­lyóméter szilárd burkolatú járda. Az anyagot a tanács biztosítja, a munkát a körze­tek tanácstagjai szervezik meg. A monori és péteri levél­írónk forduljon a tanácstag­jához segítségért, egy-egy ut­ca lakói társadalmi munká­ban, összefogva maguk is megépíthetik a járdájukat. Így mentesülnek a közműfej­lesztési hozzájárulás fizetése alól, amelynek összege tel­kenként. illetve lakásonként az 1500 forintot is meghaladja. Igaza volt annak a monori lakosnak, aki felvetette, hogy a vasútállomás kirakodó vágá­nya melletti területen hóna­pok óta tárolják a szemetet. A terület használóját kötelezzük a szemét elszállítására, a fele­lős ellen pedig szabálysértési eljárást indítunk. Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy fel­hívjam a lakosság figyelmét; segítsenek megakadályozni az utcák, parkok szélein szemét- larakó helyek létesítését. Áp­rilis hónapban több mint há­romszáz ilyen illegális sze­métlerakó helyet számolt fel a költségvetési üzem. A szál- líSási költség meghaladta a 150 ezer forintot. Mindany- nyiunk közös pénzéből fizet­tük azt kf. A fentiek szerint legalább 1500 folyóméter jár­da létesítésére lett volna az összeg elegendő. Az elmúlt hónap Monoron a „víz jegyében” telt el. Meg is látszott az a levelek tartal­mában. Anélkül hogy ismétel­ném a tudnivalókat, utalok a Monori Hírlap június 20-án és 21-én megjelent írásaira. Kérem levélíróinkat, olvassák el. Minden lényeges kérdésük­re választ találnak. Egyébként a társulat vízbekötési társu­lattá szervezése — minden erőfeszítés ellenére is — ered­ménytelenül zárult. Hogy ez mit jelent? A gombai körzet lakosságának (12 ezer forinttal járultak hozzá a vízmű meg­építéséhez) soron kívül vizet kell biztosítani. Ezért a mono­ri területen várhatóan vízkor­látozásra kerülhet sor. Kérjük, akadályozzák meg a közkifo­lyók, kerti csapok autómosás­ra, öntözésre és egyéb célra történő használatát. A társu­lat keresi a lehetőséget, hogy a működőképes két kútját ráköthesse a hálózatra, s ez­zel bővítse a vízbázist. Addig bekötési engedélyt a PVCSV nem ad ki, illetve a tanács nem járul hozzá előzetesen semmiféle magánbekötéshez. Közérdekű vállalati, intézmé­nyi bekötés is csak korlátozott számban engedélyezhető. Monori-erdőn több bejelen­tés foglalkozott ismételten a kulturális, szórakozási lehető­ségek hiányával, de a semmi­ből nem tudunk helyet bizto­sítani sem a fiatalságnak, sem más szervezeteknek. Megol­dást tehát csak a kirendelt­ség épületében megüresedő la­kások ilyen célra átalakítása hozhat, várhatóan a jövő év első felében. Egyébként az el­ismerő sorokat megköszönve tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a központ rendezése nem a mi hibánkból még mindig nem fejeződött be, de rövide­sen megkezdődik az Autócsár­da átalakítása és az élelmi­szerbolt bővítése, közben szi­lárd burkolatot kap a parkoló is. o A közérdekű levelek közül kiemelkedik még a szemét­szállítási díjak kivetését kifo­gásoló levél. A levél írója ki­fejti, hogy sohasem vette igénybe (HOVA TETTE?) ezt a szolgáltatást, s így nem is hajlandó fizetni. Rosszul teszi. Több alkalommal tettük már tanácsrendeleteinket közzé, de ismételten tisztázzuk, hogy a köztisztaságról szóló 5/1979. számú tanácsrendelet a sze­métszállítás igénybevételével és a díj megfizetését a terüle­ten élő valamennyi lakásegy- ség-használónak a kötelessé­gévé teszi, s mint jogszabályi előírást szankcionálja. A ren­Jegyzet Cipók és érzelmek I evelet hoz az idfos asz­■*- szony. Mesziről érke­zett, Dél-Afrikából. Azt ír­ja benne a fia, hogy na­gyon szeretne hazajönni, legalább pár hétre, látoga­tóba. Tizenöt éve ment el, azóta már az ottani ország állampolgára. Magyar szár- mázáéit feleségével és két kislányával jól élnek, de egy idő óta nagyon haza­vágyik. Csakhogy a fajül­döző orézágban nincs ma­gyar külképviselet. Hol kérjen beutazási engedélyt? S egyáltalán: hogyan jöhet­ne? — Én már jártam nála — mondja az idős asszony. — Nehezen viseltem a kö­rülményeket. Az, hogy kü­lön padok, külön autóbu­szok, külön éttermek a fe­ketéknek és fehéreknek ... Szóval. hazakívánkoztam én is, már az első napok, a viszontlátás első öröme után. De ő..., ő hogyan jöhetne? — Megérdeklődnék? — kérdezi. A járási rendőrkapitány­ságon részletes választ ad­nak: elmondják, mit kell tennie az utazni kívánónak. Mint kiderült: tájékoztatták erről az édesanyát is, aki úgy látszik, egészen biztos akart lenni a dolgában, a pontosnál is pontosabban szerette volna tudni, ho­gyan, mikor is jöhet a fia? S nem tudni, ki is várja jobban azt az utazást? Ez a rövidke történet meglehetősen mindennapos: a „nagy kaland” után hiá­nyozni kezd az otthon, s a hiány egyre égetőbb ... Turistaszezon van, Mono­ron is gyakran hallani ide­gen beszédet, akcentussal tört magyart. Vásárolnak, nézelődnek a községköz­pontban, s számukra magá­tól értetődik, hogy van mi­ből válogatniuk, s van mit nézniük. Gyönyörű, kerek cipók sorakoznak az élel­miszerbolt rakodópolcán. Újdonság a monori sütő­üzem egykilós, kerek, piros­ra sült kenyere. Mi örü­lünk neki, vesszük és di­csérjük. A férfi azonban, aki az üzlet ajtajában áll, már percek óta nézi a fris­sen vásárolt kenyeret. Mellette a hölgy németül cseveg, mondja-mondja. s közben szorongatja a férfi karját, aki nem figyel rá. A kenyeret „olvassa”, az apró cédulát a ropogós héjra ragasztva, és nem mozdul. \lézem én is az enyémet, ■I* mi rajta a különös? Egykilós, fehér alföldi ke­nyér, gyártja a monori sü­tőüzem, szerda. Ennyi az egész. Nekem. A földbe gyökerezett hazánkfiának azonban alighanem egy fél világ. K. Zs. delet megsértőivel szemben 3000 forintig terjedő pénzbír­ság szabható ki a szabálysér­tési eljárás keretében. A szol­gáltatási díj pedig peres úton hajtható be. A díj megfizetése alól, csak rendkívüli esetben (kedvezőtlen anyagi és szociá­lis helyzet) adunk felmentést. Szükség van a díjak pontos befizetésére. A befolyt összeg segítheti a szolgáltatás színvo­nalának emeléséhez szükséges gépek beszerzését. Tény, hogy javult a szemétszállítás, de még sok probléma van. Elné­zést kérünk azoktól, akiket esetleg a költségvetési üzem jogtalanul zaklat, s a bejelen­téseket ezután pontosan ki­vizsgálják, s megpróbálják or­vosolni. Az egyéb problémákban so­ron kívül megtettük a szüksé­ges intézkedéseket. A fiatal, háromgyermekes családanya kedvező döntést várhat hama­rosan segélykérelmére. A ne­héz szociális helyzetben élő monori-erdei és monori csa­ládoknak a végrehajtó bizott­ság ingyenes örökhasználatra telket biztosított, s keressük a lehetőséget, hogy bontási anyaggal is elősegítsük lakó­házuk mielőbbi felépítését. Köszönjük munkánkat is könnyítő leveleiket. Kérjük, segítsék a jövőben is javasla­taikkal, a hiányosságokat fel­táró közérdekű bejelentésekkel testületeink tevékenységét. A levelekben foglalt kérdésekre a jövő hónapban is a „Közös ügyeinkről” felcímű állandó rovatunkban igyekszünk min- denik számára elfogadhatóan választ adni. Dr. Kis György, a monori nagyközségi közös tanács vb-titkára ŐRI íwid A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 11., KEDD Emberek és gépek A további eredmények záloga A lehetőségekhez igazított tervek A gazdasági egységek több­ségében hónapokig, sőt akad hely, ahol jóval több, mint egy évig dolgoztak a VI. öt­éves terv helyi célkitűzései­nek meghatározásán. Maguk a programok is jóval korábban elkészültek, de egyik-másik vállalat, üzeim sajátos helyze­téből adódóan a legkülönbö­zőbb fórumokait kellett meg­járniuk az elképzeléseknek, míg elnyerték végleges for­májukat és minden tekintet­ben „jogerőre” emelkedtek. Ültetvények, telepítés A járás többi közös gazda­ságához hasonlóan tevékeny­ségében, szerkezetében nem tervez lényeges változást a gombai Fáy András Termelő- szövetkezet sem. A szántóte­rületeiken változatlanul a bú­záé, kukoricáé, napraforgóé és az ipari növékenyé lesz a fő­szerep. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak azonban az ,úgynevezett intenzív gabona­program megvalósításának. A szőlő és a gyümölcsösök terü­letét a tervidőszak végére 90 .hektájra! fogják növelni. Az így kialakított ültetvények összes területe 271 hektár lesz. Már előbbre is gondol­nak: a VII. ötéves gazdasági 'riklüstjan 40 .hektárom telepí­tenek majd "szilvát. Annak Tojás olcsókban Abraktakarékos tyúkanyók A dolgozók lelkiismeretes munkájával A közös gazdaságban már megszokottá vált, hogy a Rá­kosmezeje Tsz állattenyésztési főágazata mind az elmúlt idő­szakhoz, mind a tervfelada­tokhoz képest javuló ered­ményt produkál. Ez támaszt­ják alá az eddig eltelt bő félév üzemgazdasági adatai is. Ügy tervezik, hogy az idén összesen egymillió 862 ezer liter tejet fejnek ki. Ezzel szemben a tehenészet dolgo­zói csak június végéig már egymillió 75 ezer litert ad­tak át a szállítóknak. Ezt úgy érték el, hogy az országosan elfogadott 35 dekagrammos átlaggal szemben, mindössze 33,2 dekagrammot etettek fel a tehenekkel egy liter tej elő­állításához. A szarvasmarhahízlaló- telepen is hasonló sikerekkel büszkélkedhetnek. A fajlagos súlygyarapodás egyedenként és naponként a tervézett 950 gramm helyett 958 gramm. Az egy kilogramm súlygya­rapodáshoz a tervezett 5 ki­logrammal szemben, mind­össze 4,1 kilogramm abrakot használnak fel. Kitűnőek a baromfi tojóte­lep eredményei is. A terv készítésénél már figyelembe vették a IV. számú tojóház várható termelését is. Az év végéig összesen 12 millió 370 ezer tojást akarnak össze­gyűjteni a tyúkok alól. Az el­ső félévben ennek már csak­nem a fele ládákba is került. A gondozók pontos és lelki- ismeretes munkája révén, a tojó tyúkok is takarékos ab- rakfogyasztókká váltak. Egyet­len tojás előállításához a ter­vezett 19 dekagramm helyett csak 17,2 dekagrammot hasz­náltak fel. Olvasóink kérdezték Hatszáz forintos órabér? A panaszos által behozott javítási számlát olvasóm. A GÉL KA szerviz monori kiren­deltségének 265 558 számú bi­zonylatán ez áll: egy fékbow­den 12 forint, munkadíj 100 forint, kiszállás 30 forint. A végösszeg 142 forint. — Ez szabályos, az össze­adás pontos, mi akkor hát a baj? Mészáros Árpád, a maggyár vagyonőre rábólint szavaimra: — Az igaz, hogy a számlá­ban összeadási hiba nincs, de a tartalma ..., tessék megnéz­ni a helyszíni javítás elvégzé­sét igazoló rovatot. Nincs ki­töltve, pedig szerintem ebben van a turpisság. A 407-es centrifugám fékbowdenét tíz perc alatt kicserélte a szerelő. Tessék utánaszámolni, mennyi órabért tesz ez ki? 600 forin­tot. Hol keres ennyit ma egy szakember? — Miért nem tett panaszt a GELKA illetékeseinél is? — Jártam én ott, elmondtam a panászom, de nem lettem okosabb, s főleg nem győztek meg arról, hogyan lehet tíz­perces munkáért 100 forintot felszámolni. Ez a panaszom. Valóban aligha lehet vitat­ni, hogy tízperces munkáért enyhén szólva sok a száz fo­rint munkadíj. Ezt a kalkulá­ciót alighanem felül kellene vizsgálni, hiszen még a jó munkának sem túlzottan jó rekláma a magas ár. H. J. ■befejezésekor a közös gazda­ságban a szőlő 102 hektáron ■érleli majd a .'fürtöket, a ■csonthéjas gyümölcsök pedig 209 hektáron hoznak termést. Folytatódik az erdőtelepítés is, természetesen elsősorban a ■legelőgazdálkodásra, vagy egyéb hasznosításra alkalmat­lan területeken. Érdekességként néhány szám ízelítőül a tervei Idus vé­géré előirányzott mutatók alapján: búzát ezer hektáron Vetnek majd, a kukorica terü­lete a jelenlegi 800 hektárról '550 hektárra csökken. Nő vi­szont az ipari növények ve­tésterülete, 440 hektárról 709- re. Általában a termésátlagok mérsékelt növekedését terve­zik, ám a napraforgó tavalyi 1,9 tonnás hektáronkénti ho­zamával szemben, 2,5 tonná­ra számítana^. A silókukorica a tervek szerint 6 tonnával ad majd többet hektáronként 1985-ben, mint tavaly. Biztos jövedelem Az állattenyésztési főága­zatban tovább folytatják az üsizőnevelést, fejlesztik a to- jástermelést és a juhászatot is. A közös gazdaság anyaju­hainak száma a tervidőszak végére 2 ezerre nő. A juhá­szat fejlesztését indokolja az 508 hektárnyi gyepterület, a szántóföldi növénytermesztés­nél keletkező melléktermékek hasznosításának lehetősége. ■Ezt más állatfajoknál nem is lehet megvalósítani. A leg­főbb célkitűzés a juhászatot, az úgynevezett költségcsök­kentő tényezők hasznosításá­val, szakszerű alkalmazásával nyereséges ágazattá fejleszte­ni. A gombai közös gazdaság­ban ebben a tervciklusban is a már kialakult és bevált melléküzemi tevékenységet folytatják. Létszámnövekedést terveznek a Gombán és Ká­ván működő szolgáltató ága­zatokban. A helybeli lányok és asszonyok foglalkozását kí­vánják továbbra is biztosíta­ni azzal, hogy a .meglevő cso­magolóüzemet bővítik. Olyan munkát is keresnek, amely további száz nőnek teremt majd kereseti lehetőséget. A faipari üzem ma már jó technológiával, megfelelő színvonalon dolgozik, jövedel­mező. E területen is fő fel­adat — akárcsak a gazdálko­dás egészében — a termelés és a hatékonyság további nö­velése. Színvonalasan Emberekre és gépekre egy­aránt nagy gondot kell fordí­taniuk a szövetkezet vezetői­nek a következő években. Szükséges a nagy teljesítmé­nyű erő- és munkagépek cse­réje, a gépkocsipark folyama­tos felújítása, a szőlő- és gyü­mölcstermesztés speciális gépeinek megvásárlása. A tervci'klusban elkészül a köz­ponti szociális épület, korsze­rűsítik, bővítik a meglevőket is. A dolgozók továbbtanulását továbbra is különféle kedvez­ményekkel támogatja a közös gazdaság. A magasfokú gépe­sítés, a szakosított termelés követelménye ez. S a további eredmények záloga egyben. • V. J. Esőverte túrázók üdvözlete Kétezer kilométer — két keréken Ügy látszik, most már rend­szeresen érkeznek a híradá­sok a Maglód—Budapest— Prága—Berlin útvonalon, ke­rékpározó két járásunkbeli fiatalembertől. Ez azért is örömünkre szolgál, mert azt 'jelenti, hogy zavartalanul ha­ladnak végcéljuk felé. íme a tegnap érkezett rö­vid beszámolójuk: „A kerékpártúra eddig jól •haladt. Ma Brnótól körülie­kül 40 kilométerre fogunk sát­rat verni. Bent jártunk a vá­mosban, amely nagyon tetszett. Ezúttal egy nagyon kedves kis tó partján kempingez- künk. Sajnos, az időjárás nem n legjobb, eső és szél akadá­lyoz minket. Üdvözletünket küldjük a 1Monori Hírlap olvasóinak és 1szerkesztőségének, Bartos Pál, Gutái András. Kézilabda Szép siker született Gyömrö—Gödöllő 24-23 (13-13). Gyömrö, 150 néző, ve­zette: Gállá S., Vidra 1. Minden áron győzni, ez volt a feladata a gyömrői csapat­nak, s ezt teljesítették. Kissé megilletődötten kezd­tek a hazaiak, így Gödöllő 5-2-re, majd 7-4-re elhúzott. Sikerült azonban felzárkózni, s 13-10-re már Gyömrö ve­zetett. Rövidzárlat a védeke­zésben, s döntetlennel fejez­ték be a csapatok az első félidőt. A második játékrész­ben 20-20-ig felváltva estek a gólok, jelentősebb előnyre csak a befejezés előtt sike­rült szert tenniük a hazaiak­nak, amikor 24-21-re vezet­tek. A vendégcsapat még ek­kor sem adta fel, felzárkóz­tak 24-23-ra, az egyenlítésre azonban már nem volt idejük. Kemény csata volt. Gödöllő látványosabban, Gyömrö vé­gig töretlen lelkesedéssel ját­szott az összecsapáson, s a minimális arányú győzelemre így rászolgáltak. Külön említést érdemel a hazai közönség, sportszerű szurkolásukkal nem kis mér­tékben járultak hozzá a győ­zelemhez. Góldobók: Németh J. (8), Szabó 1. (6), Érsek T. (5), Szél Sz., Pintácsi J. (2—2), Veres G. (1). Jók: Németh (a mezőny legjobbja), Érsek T., Szél Sz., Szabó I. Az ifjúsági mérkőzésre Gö­döllő nem állt ki. ★ Holnap, szerdán 17 órakor a Gyömrői SE, a Nádudvar NB Il-es csapatát fogadja MNK-mérkőzésen A Nádud­var csapatában játszik Var­ga István, volt világváloga­tott. G. L. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom