Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-11 / 187. szám

NAGYKŐRÖS! ^Civia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1981. AUGUSZTUS JS ILIKÉPP Megújult bizottság A közösség érdekeit képviselik Jó közérzettel élhetik napjaikat A város lakosságának köz­érzetét sok tényező alakítja. Példának okáért a lakáshely­zet, a jövedelmek alakulása a boltok áruválasztéka, a hiva­tali ügyintézés gyorsasága. A végtelenül hosszúra nyúló fel­sorolás helyett említsük még meg, hogy ezek a tényezők so­sem önmagukban válnak meg­határozóvá. Mert például a jó városi közérzet kialakulásához nem elég az. hogy sok lakás épüljön. Arra is szükség van, hogy zökkenők nélküli, s fő­ként igazságos legyen a la­káselosztás vagy az értékesí­tés. Az üzletekkel kapcsolat­ban sem csak a bőséges áru­kínálat okoz örömet, hanem az is, ha bátran hozzányúlha­tunk ezekhez a portékákhoz, s nem kell tartanunk attól, hogy valamiképp becsapódunk. Végeredményben tehát arról van szó, hogy nemcsak a gaz­dasági és hivatali szervezetek, rendszerek öntörvényű jó mű­ködését kívánjuk, hanem azt is, hogy e működésben meg­felelő rangú szempont legyen az egész közösség érdeke. Ezt az érdeket pedig társadalmi szervezetekkel, viszonylag füg­getlen ellenőrző szervekkel le­het érvényesíttetni. Gazdasági életünk alaptörvényeit például az MSZMP határozza meg és érvényesíti. Ez is egy módja az eftíekképviseletnek. Ám az is hasznos lehet,' ha létreho­zunk hivatalos ellenőrző szer­veket. Melyek főként egy-egy szakmában járatosak, vagy ké­pesek arra, hogy a legkülönbö­zőbb szakmák képviselőit moz­gósítsák vált vagy valós sé­relmeink kivizsgálásához. A minap arról számoltunk be olvasóinknak, hogy milyen feladatok megoldására vállal­kozik a KÖJÁL egy kánikulai hétköznapon. Most arról tudó­síthatunk, hogy a napokban az MSZMP városi végrehajtó bi­zottsága a városi Népi Ellen­őrzési Bizottság tevékenysége felől tájékozódott, s kedvező véleményt alkotott a testület munkájáról. S itt nemcsak ar­ról van szó. hogy a népi ellen­őrök közössége, mint szervezet hibátlanul tette a dolgát. Sok­kal inkább arról, hogy helye­sen képviselte a közösség, az egész város lakossága sőt, az egész ország érdekeit. Végered­ményben nem csekély mérték­ben járult hozzá ahhoz, hogy a nagykőrösiek, természetesen nem gondtalanul, de végső so­ron jó közérzettel élhetik nap­jaikat. Máskülönben a NEB tevé­kenységében ebből a szem­SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Labdarúgás, kosárlabda Változatos mérkőzések Többre is képesek Nagykőrösi Kinizsi— Karatetétien 2-2 (1-0) Kinizsi: Gömöri (Demeter) — Bekó, Karcsú, Dajka, Or­bán, Torma (Németh), Szabó B., Kovács, Farkas J. (Szé­kely), Vígh, Bűz. Kőröstetétlenen rossz talajú pályán alacsony színvonalú mérkőzés volt. A körösi csapat birtokolta többet a labdát, többet, is támadott, de tehetet­lenségére jellemző, hogy gólt csak a 22. percben tudott el­érni. Ekkor egy elfogadható­nak mondható támadás befe­jezéseként Torma volt ered­ményes. 1-0. A második félidő rosszul kezdődött. A 2. pere­iben a védelem fellazulása és Gömöri rossz kifutása követ­keztében a hazaiak egyenlítet­tek. 1-1. Az 55. percben a ka­pu előtti kavarodásból Bűz megszerezte a vezetést. 2-1. öt perc múlva harmincméteres szabadrúgáshoz jutottak a te- tétleniek. A vaktából előtt labda az elmélázó Demeter fe­lett a hálóba hullt. 2-2. Nagy kapushiba volt. Az első mér­kőzésen 10-1-re nyert a Kini­zsi, így 12-3-as összesített gól­aránnyal az MNK-selejtező- ben a körösi csapat jutott to­vább. Még mindig nem mond­hatunk jót a mutatott játék­ról. Az eddigi mérkőzéseken látottaknál sokkal többre ké­pes valamennyi játékosunk. Reméljük, a bajnoki idényre formába lendülnek. Szerdán délután 5 órakor hazai pályán Albertirsa csapatával lesz MNK-selejtező mérkőzés. Kosárlabda Az 1980/81. évi, háiromidé- nyes Pest megyei felnőtt női kosárlabda-bajnokság végered­ménye : 1. D. Kőolaj 9 7 3 611:439 16 2. Monori SE n. 9 4 5 364:449 13 3. Ceglédi Ginui.* 9 4 5 353:390 12 4. Nk. Pedagógus 9 3 6 436:436 12 * — büntetőpont-levonás. Nagy harc folyt a második helyért a másfél évig tartó bajnokságban. A körösi lányok öszsesen 11 tétmérkőzésen (bajnoki + MNK) szerepeltek { • idő alatt, és összteljesítmé­nyűik a következő volt: játék kosarak Sós Ilona 10 92 Farkas Erika 10 68 Szabó Erika 9 107 Korsós Edit 9 13 Bartha Ildikó 8 111 Hartyányi Mária 8 113 Szakái Ildikó 7 10 Dombi Katalin 6 37 Zubány Anna Balogh Erika » 3 14 3 5 Horváíhné Hanny Judit 2 10 P. S. Az 1981/82. évi bajnokság­ban a korcsoportok a követ­kezők. Kosárlabdában. Minik: 1969. szeptember 1-én vagy ké­sőbb születettek. Úttörők: 1967. szeptember 1 és 1969. augusz­tus 31. serdülők: 1965. szep­tember 1 és 1967. augusztus 31, ifjúságiak: 1962. szeptember 1 és 1965. augusztus 31 közti születésűek. Felnőttek: 1962. augusztus 31-én vagy előbb születettek. E szerint kell ne­vezni szeptember 7-ig. Sulyok Zoltán pontból sosem volt hiba. A tá­jékozódás mégsem volt feles­leges, hiszen arról van szó, hogy a tavalyi választások al­kalmával a városi- bizottság majdnem teljes egészében ki­cserélődött. Változás állott be a népi ellenőrök gárdájában is. Hogy mást ne mondjunk, csök­kent a népi ellenőrök száma. A tájékozódás alapján kide­rült, hogy ez a változás a lé­nyeget kevéssé vagy egyálta­lán nem érintette, hiszen a ténylegesen munkát vállaló el­lenőrök megmaradtak. A la­kosság lélekszámához viszonyí­tott összehasonlítások alapján is elmondhatjuk, hogy váro­sunk nem szűkölködik e ne­héz munkára kaphatókban. Az új bizottság zavartalan tevé­kenységének egyébiránt nem­csak az új tagok határtalan lel­kesedése volt a záloga, hanem a megyei NEB, s a régiek meg­értő segítsége. A változások lényege, hogy a bizottság tanácskozásai rend­szeresebbé és főként gyakorib­bá váltak, s gyarapodott a vizsgálatok száma is. Melles­leg nem ez az utóbbi tény az aminek örvendenünk kell, ha­nem az, hogy a NEB nem ta­lált kirívó szabálytalanságo­kat városunkban az ellenőrzé­sek során. A 18 intézményt, üzemet érintő utóbbi vizsgála­tok során mindössze egyetlen ügyészi feljelentést kellett esz­közölni. Másik jó hír, hogy a városi NEB sikeresen újította meg kapcsolatait az állami és tár­sadalmi szervekkel. Talán egyetlen terület, melyen to­vábbi erőfeszítésekre lesz szük­ség, a Hazafias Népfronttal va­ló együttműködés erősítése. Azonban itt sem hiányok pót­lásáról van szó, hanem arról, hogy a legszélesebb tömeg- mozgalomnak, vagyis a nép­frontnak és a legáltalánosabb ellenőrző szervezetnek a váro­si NEB-nek valójában az el- képzelhetőnél is több közös ügye és tennivalója lehet. A szeretet kötelező Amit a szülők eSmuiaszfoftaK Szeptembertől új kezdeményezés Barátságos környezetben apró gyermekek játszanak. Gondozónők vigyáznak rá­juk. A picinyek egyik fele még játszik, de a többiek már az ebédhez készülődnek: a fürdőszobában tisztálkod­nak. Ma nagy ünnep lesz, tá­jékoztat az intézet főnővére, Palásti Erzsébet. Születésnapi torta és ajándék is jár az ebédhez azoknak, akiknek az elmúlt napokban volt születé­sük napja. Szülők nélkül telik el ez az örömünnep. Elve­gyülök a kicsik között, a mesekönyv kitépett lapjáról próbálok felolvasni a körém seregletteknek. •Ar Állami gondozott, elhagyott gyerekek a lakói a nagykőrö­si csecsemőotthonnak. A Szi­lágyi úton, valamint • a Rákó­czi úton két helyen gondos­kodnak a gyermekekről. A három otthonban különböző feladatokat látnak el, ahogyan azt a kicsinyek egészségi és szellemi fejlettsége megkíván­ja. E három csecsemőotthon igazgatójával, dr. Hubay Fe­renccel és munkatársával dr. Hubay Ferencnével beszélge­tünk. — Milyen korú gyermekek kerülnek az otthonba, s mi­lyen úton? *— kérdezem elő­ször az igazgatótól. — Születéstől — hároméves korig kerülnek a nagykőrösi intézménybe csecsemők, a megfelelő otthoni, családi, szociális és erkölcsi feltételek hiányában. Akkor is a csecse­mőotthonba kerül a kicsi, ha az egyik szülő meghal, s nincs mód a további zavarta­lan nevelésre. — Indokot szolgáltat a gondozásba vételre az is, ha az anya bűnöző, vagy súlyos beteg. A csecsemőotthonba 80—85 százalékban állami gondozottak' kerülnek, a gyámügyi hatóság határozatai alapján. A Vöröskereszt is se­gítséget nyújt-és sokszor vé­dőnők vagy a szomszédok ja­vasolják a rendezetlen csalá­di körülmények között élő csecsemők állami gondozásba vételét. — Átmeneti gondozás esetén — ha időközben a családi kö­rülmények javultak — visz- szakerülhetnek a kicsinyek a szüleikhez. Nem ritka az örökbefogadás sem, vagy ne­velőszülő jelentkezése. — Mikor létesült Nagykörö­sön csecsemőotthon? — Több mint 30 éve. Ré­gi magánházakból alakítottuk ki, s korszerű felszerelések­kel láttuk el a helyiségeket. A megyében hatodik éve, hogy Nagykőrösön értelmi fogyaté­kos kicsinyeknek is helyet adunk. Két otthonban ilyen gyerekeket helyeztünk el, egyikben a súlyosan, másik­ban enyhén sérült, illetve fej­letlen, visszamaradott kicsi­ket. Férőhelyeink száma elég­gé korlátolt. ★ A fejlődésben visszamaradt gyermekek főképp organiku­san, tehát idegrendszerileg sérültek, de az intenzív kör­nyezeti ártalom, a hospitali- záció vagy a személyhez kö­tődés hiánya is szerepet játsz­hat a visszamaradásukban, nem ritka a genetikus ártalom sem. Nagykőrösön a korrek­ciós részlegben irányitott fog­lalkozások segítik elő a gyer­mekek fejlődését. Az 1. számú Állandó Áthelyező Bizottság a négyévesek értelmi szintjét vizsgálta legutóbb. Az iskolaérettségi vizsgálat — amelyet a ceglédi 2. számú Állandó Áthelyező Bizottság végzett — eredménye: egy gyerek kisegítő előkészítőbe kerül Gyömrőre. Egyébként a csecsemőotthonból a korrek­cióra szorulók és a fejletlen, súlyosan elmaradottak a gödi és a csobánkai gyógypedagó­giai óvodába kerülnek, a nor­mál részlegben nevelkedettek pedig Fótra. — Hogyan foglalkoznak a csecsemőkkel? — fordulok dr. Hubay Ferencné pszicho- pedagógushoz. — Nyolcfős csoportjaink vannak. Esősorban a gyereke­ket meg kell ismerni, adottsá­gukhoz, fejlettségi szintjükhöz rugalmasan alkalmazkodó bá­násmód szükséges. Központi tematika alapján végezzük munkánkat. Részben irányított vagy spontán játékokkal a készségek fejlesztése az egyik célunk. A gyengébb manipu­lációs készséggel rendelkező kicsiknek könnyebb feladato­kat adunk. Logopédus és gyógytornász is segíti mun­kánkat. Nagyon fontos a kap­csolatteremtési készség kiala­kítása. A derűs légkör, a sze­retet nyújtásával a gyerme­kek biztonságérzete növek­szik. — Mennyiben pótolhatja a csecsemőotthon a családot? — A család sokkal tágabb teret biztosít a gyermek ne­velésében, személyiségének kibontakozásában. A csoport magasabb tűrőképességet igé­nyel az itt nevelődőktől. A napirend szorosabbá, megter- helőbbé teheti a gyerekek éle­tét. Ilyen kicsi korban tuda­tukba tisztán nem jut el, hogy apa, anya nélkül nőnek fel. A felnőttekhez nagyon ragasz­kodnak. Vannak olyan szülők — sajnos eléggé kevesen —, akik redszeresen látogatják is gyermeküket ★ A családot nem pótolhatja a csecsemőotthon. De a nagy­kőrösi intézmény igyekszik megismertetni a kicsikkel, mi­lyen is lehet az igazi élet a családban. Az udvaron kis „babaház” áll rendelkezésük­re, mini konyhával, kis szo­bával, ahol a gyerekek ked­vükre játszadozhatnak. Na­gyobb ünnepek alkalmával pedig gyakran a gondozónők is hazavisznek egy-egy apró­ságot, megosztani velük az ünnep örömét. ★ — Amikor egy-egy gyér- . mek végleg elkerül Nagykő­rösről, értesülnek-e a továb­bi sorsukról? — Igen, jó a kapcsolatunk a többi intézménnyel — vála­szol dr. Hubay Ferenc. A ná­lunk nevelkedett gyermekek > vissza-visszajönnek, emlékez­nek is az itteni eseményekre, gondozónőkre. A révbe jutot­takat olykor meglátogatjuk, nevelőszülőknél. — Milyen szülőknek tartják azokat, akik fel tudnák nevel­ni gyermeküket, de mégsem teszik ezt? Sokszor hallani, hogy az Anya haza sem viszi gyermekét a szülőotthonból... — Felelőtlen, meggondolat­lan emberek, akik nem törőd­nek tetteik következményé­vel — vélekedik dr. Hubay Ferencné. — Ha mélyebbre ásunk, az így cselekvő emberek szü­leinek magatartásában is lel- - nénk hibát. Bizonyára jó pél- - dát otthon sem láttak. Gyak­ran értelmi fogyatékos, alko­holista, szellemiekben és er­kölcsileg alacsonyabb szinten álló szülőkről van szó — mondja beszélgetésünk végén dr. Hubay Ferenc. ★ Szeptembertől új kezdemé­nyezést vállal a csecsemőott- ,.... hon. Korrekciós óvodát létesí- , tenek, amely 13 fővel indul majd be. Három gyermek pe­dig a városi Kalocsa óvodába . / járhat. így jobban kitárul a világ az apróságok számára, a kinti életből is ízelítőt kap­nak. A házon belüli korrekciós óvoda mindenféle szempont­ból pozitív lehet, elősegítheti, erőteljesebb fejlődésüket, a hátrányos helyzetüket csök­kentheti az iskola elkezdése előtt. oi­Borzák Tibor "t/t Kirándulás Kalocsára Az Arany János Művelődé­si Központ augusztus 29-én autóbuszkirándulást rendez Kalocsára. Az érdeklődők au­gusztus 15-ig jelentkezhetnek a 38-as számú irodában. Utazás a Tátrába Az Arany János Művelődési • Központ szeptember 9-én há­romnapos kirándulást rendez a Magas Tátrába. A kirándu­lók autóbusszal utaznak és félpanziós ellátást kapnak. Jelentkezni augusztus 14-ig lehet a művelődési központ 38-as számú szobájában. Tóbb hitelt biztosítanak Megbízás alapján fizetned Nemcsak viszik, hozzák is a pénzt több mint vettek fel. 12 millió forintot A Nagyőrös—Kocsér Taka­rékszövetkezet, melynek Nagykőrösön, Kocséron, Jász- karajenőn, Abonyban és Tör­teién vannak fiókintézményei, évről évre jobb eredménye­ket ér el. Az első félév mér­legéről a minap Tanai Ist­vánt, a szövetkezet igazgató­ját kérdeztük meg. Beruházásra — A takarékszövetkezetben Július végéig több mint 10 millió forint betétet helyeztek el ügyfeleink. Ennek az ösz- szegnek csaknem a felét Nagykőrösön, két és fél mil­lió forintot Kocséron, s pél­dául 350 ezer forintot Nyárs­apáton. A takarékoskodásnak ez a fellendülése meglepő, minthogy tavaly csak valami­vel több mint 8 millió forint volt a betételhelyezések ösz­szege. összes betétállomá­nyunk jelenleg már 125 mil­lió forint. — Az emberek nemcsak hozzák a pénzt, hanem viszik íis. például hitelként. — Július végéig mintegy 22 millió forint hitelt folyósítot­tunk. Ebből az összegből csaknem 6 millióra rúgott a mezőgazdasági beruházások­hoz, vásárlásokhoz kért köl­csön. Érdemes megemlíteni, hogy a nagykőrösiek 12 mil­lió forint hitelt kértek, s eb­ből kétmilliót termelési köl­csönként. Tejre, sertésre — A tavalyihoz viszonyítva növekedett-e a hitelek iránti érdeklődés? — Feltétlenül, hiszen ta­valy a hitelek összege nem érte el a 20 millió forintot. Egyébként nyereségünk is jobb a tavalyinál, annak több mint kétszerese. Pontosan 923 ezer forint. — Mi növeli leginkább a takarékszövetkezet eredmé­nyeit? — A sok fontos tényező kö­zül azt emelem ki, hogy Nagykőrösön, Kocséron és Nyársapáton szövetkezetünk foglalkozik a tej- és az állat­felvásárlási pénzek kifizeté­sével. Tejért és hízott serté­sért az idén, a vállalatok megbízásából eddig 93 millió forintot fizettünk ki a terme­lőknek. — Ha részletezzük ezt az összeget, kiderül, hogy tejért a nagykőrösiek 4 millió, a kocsériak 3 millió, a nyárs­apátiak pedig csaknem 2 mil­lió forintot kaptak. Sertésért a nagykőrösiek kevés híján 49 millió, a kocsériak pedig Építés, tatarozás i — Újdonság, hogy mosta­nában már nemcsak a tej és az állatfelvásárlás pénzügyeit intézik... — Augusztus elseje óta a Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet megbízásából gyü­mölcs- és zöldségfelvásárlási ■kifizetéseket is eszközölünk. Nagykőrösön azonban csak akkor, ha az eladott portéka értéke meghaladja az ötezer forintot. — Nyársapáton, az ottani fiókintézetünk, korlátozás nélkül fizeti ki az áfész ál­tal felvásárolt áruk ellenérté­két. Az ott kifizetett összeg naponta mintegy 40 ezer fo­rint. Tanai István végezetül el­mondotta, hogy a mező gazda­sági hiteleket főként termelé­si beruházások fedezésére ad­ták. Sokan kértek kölcsönt építkezésre és lakóház-tata­rozásra is. Kopa László ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom