Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

Homokot fog majd adagolni Tányéros homokadagolót gyártanak NDK-bell megrendelésre a ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet Déli úti részlegében. Az adagolót alumíniumöntőben hasznosítják. A berendezéssel szerelők is utaznak, a szövetkezet dolgozói fog­ják üzembe helyezni. Apáti-Tótb Sándor felvétele Hajszál és szöszmösz A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1981. JÚLIUS 3., PÉNTEK Eredményes félév után Szabadságra mentek a gyáriak Munkakezdésre ott a varrni való A szép látványa mindig elégedettséggel, melegséggel tölti el az ember szívét, ha megérti mások igyekezetét, be­csüli a mások munkáját. Ceg­léden lépten-nyomon találkoz­ni ilyen kis igyekezetekkel, járjunk bár a városközpont ódon házai közt, az új lakó­negyedben, vagy a periférián. Csillogó ablaküveg mögött néhány cserép virág, tiszta függöny. Másutt futónövény dús levelű, virágzó indáiból szánté növányzuhatag borul az erkély vasrácsára. A város­szélen? Sok évtizedet megért házak falát meszelték frissen, virágoskertet telepítettek a járda mellé. Ám, ez a látvány egyik oly dala. Milyen a másik? Mond! jón véleményt ki-ki maga róla. ŰZTÉK, kergették, nyilaz- ták, vágták a ' tizenharma­dik század első harmadá­ban a földrésznyi Kaspi-tó, a Meotisz-tenger és az Urál táji steppék vidékének népeit a viongoltatárok szélgyorsaságú lovasai, 1241-ben hazánkra zú­dultak és dúlták, égették a végpusztulásig. A világ népei megdöbbentek a szörnyű vér­ontás hírére, egy svájci króni­kás ezt írta: „Magyarország a tatárok pusztításai következ­tében háromszáz éves fönnállá­sa után megsemmisült." Ibn ai-Aszir arab történészt „A vi­lág teremtése óta nem érte ily szörnyű vész az emberiséget és nem lesz ehhez hasonló a századok végéig, az utolsó íté­letig." Hazánk úgy elnéptelenedett, hogy a két nagy folyó közén és a Tiszántúlon, a tatárok elvo­nulása után, kezdetben 'csupán csak egy-két falu bírt újjá­települni megyénként. Dán- szentmiklós több mint félezer év késéssel a XIX. században épült újjá, itt a pásztorokon kívül más nem lakott hatszáz éven keresztül, nyájak forog­tak az Árpád-kori faluk fű­vel benőtt földházai fölött és a hajdan művelt szántókon. Felsődános. Alsódános, eset­nek, egy névtelen falu, a Mu­zsik-major, és egy másik név­telen, a Marton-tanya terüle­tén. Kőegyházaik leomlottak, falmaradványaikat, csonka tornyaikat a múlt századi ta­nyák építéséhez elhordták. Há­romszáz éves életükről aljg- alig tudunk valamit. Azt is a régészek ásói nyomán. A község névadóját az okle­velek Dán. Daan, Danzenth- miklós. ’Dánosegyháza, Dános és Felsődános néven említik annak bizonyságául, hogv itt egyház énült egykoron Szent Miklós népszerű szent tisztele­tére. Ez az Árpád-kori temp­lom cintermével és lakóházai­val a Mitsky-major tájékán állhatott. Többet tudunk Alsódánosról. Á harmincas években lándzsás honfoglaló sírokat bontottak föl a Kemenczei-tanyán. maid 1978-ban Benkő Zsuzsa cevlédi régész tárta föl a közeli Tet­veshalmon — eredetileg Te- temhalonn — Árpád-kori te­metőt. Csetnek egyháza a Temp­Mert ott a csillogó ablak­üveg — egyik nap. Másnapra vandál kéz törte be táglada- rabbal, ki tudja miért. A tég­lapor nyoma ott van az üveg­cserepek mellett, az ablakpár­kányon. Erkélyláda növény- zuhataga? — Megesik, hogy a magasabb szintről oda ej­tik a cigarettacsikket, szőnyeg­ről rázott pihe, hajszál, szösz­mösz tapad a petúniákra, muskátlikra. Az utcai kisker­teket vandál kezek ritkítják, a csemetefákat sem kímélve. Mondják sokan: hej, ha a falnak nemcsak füle, hanem szeme is volna — könnyebb lenne elcsípni a tetteseket. A szomszédok is barátságosab­ban köszöntenék egymást, ha találkozáskor nem jutna eszükbe a hajszál és pihe. lomdombon állott. Mohás. romlott teteje alá húzódtak a régi csikósok és gulyások a nagy esőzéseken és a sivító sze­lek járásakor. Olcsó kőbánya volt ez Wekerle Sándor mi­niszternek, aki hatalmas bor­pincéjét a csetneki templom köveivel rakatta ki. A Muzsik-major birtok ha­tárában, föltehetően a labda­rúgó-pálya tájékán állhatott egy neve nem ismert másik falu. Leletei a földmunkála­tok során kerültek napvilágra. A Marton-tanyai másik név­telen falu templomát a har­mincas években bontották ki számos kitéglázott sírral, si­lógödör ásásakor. A közsze­replő fasiszta Marton Béla, színezüst lószerszámú hintón- járó földbirtokosnak nem volt annyi műveltsége, hogy a vé­letlenül napvilágra került, nagyjelentőségű Árpád-kori te­metőt bejelentse a múzeum­nak. Az öt pusztafalura kiterjedő Dánszentmiklös első ismert nemesi birtokosa Harsundorfer Wluengus volt, aki Dalmácia magyar tartomány fővárosá­ban. Zárában elesett a velen- cések ostromakor, 1345-ben. Birtokait két év múltán Nagy Lajos király a fiúsított nővé­rének adta. 1374-ben a pusz­tabokor gönyüi Péterfia Já­nosé volt, aki elcserélte Be- kusfia Jánossal, 'Endrefia Mik­lóssal és Endrefia Simonnal. 1490-ben birtokos volt itt mi- kebudai Symonfy László és nemes dáni Nagy Zsigmond. 1511-ben sápi Lőrincfia László átengedte a birtokot gyűli Was Lászlónak. A fél pusztabokor tulajdonosa alberti Ozsvár öz­vegye, nemes Wattyay Imre leánya, Erzsébet, birtokrészét eladta Kenderessy Mihálynak. A Was-ági rész örökösei kihal­tak, földjeik a királyra száll­tak, aki új adományként Ken­deressy Boldizsár és István egri katonáknak adománvoz- ta. Még ebben az évszázadban birtokos volt itt Thassy Pál. maid ennek örökösei Halmy Gábor és Ráday Gergely. A török kivonulását nem érték meg a középkori birto­kos családok. Jóval később is­merjük 1838-ból a Pilisen lakó gróf Beleznay Károlyt. Mária Terézia tábornokának fiát, aki Hétfő óta nagy csend fo­gadja a Körösi úton a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyára előtt elhaladókat. Szokatlan ez. Nem volt hajnali műszak- kezdés, műszakváltáskor sem özönlik a nép a környéken. A hét elejétől nyári szabadságra ment a gyár — nyugodtan használhatjuk ezt a kijelen­tést —, csak igen kevesen dolgoznak. Főként a gépszere­lőknek, tmk-soknak akad munkájuk, a portás, a ren­dész teljesít szolgálatot. Fel­adatot vállaltak azok is, akik szabadságukat már év eleje óta letöltötték, vagy az őszre tartogatják, amikor jobban szükségük lesz rá. Serény tmk-sok Szokatlan látvány a hosszú teremben a megannyi csöndes varrógép, a folyosóról, előtér­ből hiányzó sürgés-forgás. Neszezés, munkazaj csak itt- ott hallik: a tmk-sok minden gépet, berendezést alaposan átvizsgálnak, felújítják, amit dánosi részét zálogba vetette Nagykőrös városának har­minckét évre 42 ezer forintért. Ekkor kezdődött meg a hatal­mas puszta tanyásítása. A ta­nyaföldekre kiköltöztek a kö­rösi gazdák és a másfelől jött magyarok. GALGÓCZY, neves monog- ráfus írja 1887-ben: „Dán- szentmiklós 6566 kitold ki- terejdésű, nagy puszta. Sok homokos buckáját 1835-től be- fásították, így a homok nem terjed tovább. Széles laposain jó fekete homokföldek és sűrű talajok váltakoznak. Néhány nagyobb major van itt és szá­mos apró tanya. Ezen a pusz­tán 817 ember él. Iskolájuk is van.” Dános közigazgatásilag Al­bertihez tartozott 1920-ig. 1970-ben 2585 volt a lakosai­nak száma. Jelen századunk első évei­ben vált a község közismertté — hírhedtté —, amikor a ván­dorcigányok legyilkolták itt a csárdást családostól. A Gyilkoscsárdával szemben terül el az ország egyik legki­válóbb gyümölcstermesztő ter­melőszövetkezete. a Micsurin. Banktőkéje megfiaztatására a harmincas években vett itt egy almáskertet a ceglédi nép­bank. Amikor számításaik be­váltak, vásároltak hozzá két­száz hold homokot, és az or­szágosan Almacsászárnak em­legetett Szakácsy Gyula agrár­mérnökkel betelepíttették. Szakácsy nemcsak a legújabb kertészeti gyakorlatot alkal­mazta, hanem a saját kísérle­teit is. Magam láttam egy óriási injekciós fecskendővel oltani a fák kérge alá. és az /almaszüreteken a szedőlányo­kat kesztyűben, amint szedték az almát a kipárnázott vöd­rökbe, nehogy a hamvát le­dörgöljék. MEGRAKOTT ládáiban, amit árunak szánt, ha valaki csak egyetlen hibás almát ta­lált, azt kétszáz pengő juta­lomban részesítette. Soha sen­kinek sem adhatta ki a jutal­mat, mert minden gyümölcsük egészséges volt, A fölszabadu­lás után a banki almáskert Európa-szerte elhírésedett ter­melőszövetkezetté alakult a ki­tűnő szaktudású kertimunká­sok összefogásában. Hídvégi Lajos kell, s lehet, alkatrészeket cserélnek, olajoznak, hogy für­gén vigye majd a textilt a varrógép, szép munka kerül­jön ki a vasalók keze alól to­vábbra is. Az első félév eredményesen lezajlott a ceglédi gyárban. Végül is a határidőket tar­tani tudták, rendben szállítot­tak, nem tartoznak sem a bel­kereskedelemnek, sem külföl­di megrendelőknek. .Szállítot­tak készárut az NSZK-ba, s főként Kanadába és az USA- ba. A szalagokon blézerek, kosztümök, szoknyák készül­tek, könnyű kártolt szövetből. Műszálas anyaggal alig, úgy­nevezett élő anyaggal annál inkább dolguk volt. A meg­rendelő továbbra is roppant igényes. A gyáriak nyugodtan mondhatják, megszokták már, hogy első osztályúnál rosz- szabb holmi csak elvétve, vagy még úgy sem kerülhet ki a kezük közül. A márkanév nemcsak külföldön, hanem itthon is kötelez. Jó a normaóra Több mint 128 ezer 800 ru­hadarab készült év eleje óta Cegléden a gyárban. Ebből a belkereskedelemnek 84 és fél ezret szállítottak, tőkés ex­portra ment több mint 44 ezer 200 termék. Az év elejére a belkereskedelem igényének kielégítése volt jellemző, az export május—júniusban csú­csosodott. Dolgukat nehezítet­te, hogy olyan ruhadarabokat is varrtak, ami nem tartozik a gyár fő profiljához: nadrág­kosztümöket, valamint olyan blézereket, amelyeket külön­leges igényű munkamenettel tudtak elkészíteni, a begya­korlásra pedig rövid idő ju­tott. Féléves szinten a termelés 99,6 százalékos volt. A szab­ványellátással elégedettek le­hettek, nem úgy a kellékek­kel. Pedig megfelelő kellék — cérna, gomb, egyéb — nélkül nincsen készáru. A tervezett normaóránál 1,2 százalékkal többet teljesítettek a gyáriak, tulajdonképpen ez is segített abban, hogy menthették, ami menthető és jól zárult a félév. Éves szinten egyébként 1 szá­zalékos normaóra-túlteljesítést vállaltak, így hát e téren is jól állnak. A ruhagyáriak bére az év első felében megfelelően ala­kult. A gyár 5 százalékos fej­lesztést irányzott elő az esz­tendőre, ezt átlagosan, időará­nyosan teljesítette. A készle­tezésről kellően gondoskod­nak, törődnek annak alapos előkészítésével. Bevált gyakorlat Mondták, az év második fele sem lesz könnyebb. Az exporttermelés és -szállítás ekkor csúcsosodik, eléggé szo­rosak a határidők. Nemcsak a szalagon, az iro­dákban is van mit tenni. A ceglédi gyárnak is fel kell készülnie a jövő eszten­dőre tervezett, 5 napos mun­kahétre. Továbbra is váltott műszakban fognak dolgozni. Minden percet ki kell hasz­nálni. A Május 1. Ruhagyár gyárai közül a legnagyobb lé­lekszámú és a legtöbb termé­ket kibocsátó épp a ceglédi. Eszerint számítanak rájuk. Oklevelekkel, kitüntetésekkel elismert munkájukat, a bevált gyakorlatot mindenképp tar­tani akarják. Július 13-án kora reggel indulnak ismét a gyorsvarró­gépek. A raktárban, jókora bálákban 11 ezer darab szab­vány — varrni való — lapul, a munkakezdetre várva. Ez épp tíznapos készlet. A töb­bit pedig ezután kapják sor­ra. Jönnek-mennek a szállí­tóautók, telefoncsengéstől, írógépkopogástól lesz hangos az iroda. A gyár visszazökken megszokott életébe. E. K. Ki-ki kezdheti Érettségi vizsga három év után A szakmunkások szakkö­zépiskolájának levelező tago­zatán három év tanulási idő után érettségi vizsgát lehet tenni — jelezte a ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet. Az érdeklődők, jelentkezők bővebb tájékoztatást kaphat­nak a Hold utca 21. szám alatti iskolaépületben, mun­kanapokon. A jelentkezési ha­táridő augusztus 21-én jár le. Új arculatot kap az utca Cegléden, a Kossuth Ferenc utca és Beloiannisz utca köz­ti, tavaly parlaggá vált terü­leten javában folyik a korsze­rű lakónegyed többszintes há­zainak építése. Kialakul az utcarész arculata. A házakat a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat emeli — van rutinjuk, hiszen hasonló tí­pusból nem egyet készítettek már Cegléden. Nemcsak lát­ványos, hanem minőségi mun­kát igyekeznek kiadni a kezük alól. Jobban cseperedik a jószág Van egy tápbolt Aibertirsán Aibertirsán is egyre több család foglalkozik a háztáji­ban jószágtartással. Ahhoz, hogy a mai, célszerű módsze­rekkel élve az állatok ellátá­sa zökkenőmentes legyen, tá­pok, termények kellenek. Ezek java részét boltból szer­zik be, nagyüzemileg terme­lik. Az albertirsai terménybol­tot a Dél-Pest megyei Áfész tartja fenn. Három éve, hogy megnyílt, s a forgalom azt mutatja, szükség is volt erre. Mint a boltvezető, Pálfi Ist- vánné elmondta, népes a vá­sárlóközönség. Törzsvevőik is szép számmal vannak. Főként tápokból kedvező az ellátás, bár néha gondot okoz, hogy a szállítmányok késnek. Ettől pedig nem gyarapodik a jó­szág, ideges, nem tud tervez­ni a gazda. Takarmány kiegészítőből van választék, premixek, gyógytápszerek is segítik a jószágtartókat. Megesik, hogy Moziműsor Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap, délután: Keresztül a nagy vízválasztón (amerikai ka­landfilm). Este: A királyi biz­tos szeretője (brazil film). A kamaramoziban: A híd túl messze van, I—II. (amerikai háborús dráma). A mesemozi­ban: Hugó, a víziló (magyar— amerikai rajzfilm). CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Cegléd Városi Ta­nács Kórház-Rendelő­intézet (Cegléd, Tör- teli út 1—3.) alkal­maz kőműves, vil- I lanyszerelő szakmun­kást. Érdeklődni lehet a műszaki osztályve­zetőnek ________________ El adó 1 dohányzógar­nitúra, futószőnyeg, csillárok, konyha- asztalok, 1 premier kályha, falvédők. Ér­deklődni 14 órától: Cegléd, Jókai utca 10. Háromszobás, 2 kony- hás házrész kiegé­szítő mellékhelyiség­gel, beköltözhetően, 350 ezerért eladó. Ceg­léd, Kossuth Lajos ut­ca 18._________________ Jú n. 25-én 16 óra után elveszett boxer- szuka és fehér puli * kankutyám. Kérem, aki tud róluk, érte­sítsen : Cegléd, Vak Bottyán utca 16, 125 cm3 TS motor- kerékpár 1984-ig ér­vényes műszakival eladó. Érdeklődni le­het: Cegléd, Ugyer, XI. kér., 9. dűlő 813. szám. Papp András­nál.___________________ Hű tőgépek gyors ja­vítása egyéves jót­állással. Német, Ceg­léd, Diófa köz 6. (Benzinkúthoz 400 mé­ter). Ugyanott felújí­tott hűtőgép jótállás­sal eladó. Lakáscímem és telep­helyem megváltozott. Címem: Zsigmond Ist­ván, szobafestő-má- zoló- és tapétázó mes­ter. Cegléd, Vörös- marty tér 12. szám. A Fegyveres Erők Klubja felvételre ke­res 1 fő konyhai dol­gozót. Jelentkezés: Cegléd, Kossuth F. utca 1. szám alatt. 1 szobás, központi fű­tésű öröklakásomat kp. + OTP-átvállalás- sal eladom. Cegléd, Táncsics Mihály utca 2. III. lépcső, II. eme­let 8. Cegléd, Szövetkezet utca 56. számú gará- zsos, központi fűtéses ház, azonnal beköltöz­hetően eladó. Érdek­lődni: Cegléd, Kisfa­lud! utca 10. szám. A szolgáltató ktsz ér­tesíti T. megrendelőit hogy június l-től kez­dődően a szőnyegpad­ló-. szőnyeg-, vala­mint a bútorkárpit tisztítást 6 nap alatt végezzük el. Szőnyeg­átvétel minden mun­kanap du 5—7-ig - Cegléd. Vité? u. 11 alatt. Szállitásmeg- rendeléseket az alábbi címen vagy telefonon kértük bejelenteni: Dél-Pest megyei Szol gáltaló Ktsz Cegléd Szolnoki u. 50. Tele­fon: 10-782. ZF Trabant spec. 27 ezer kilométerrel el­adó. Cegléd, Rákóczi u. 60. II. em. 9. 18 órától. _________________ FE LVÉTELRE KERES a Fűrész-, Lemez­es Hordóipari Vállalat Ceglédi Gyáregysége női és férfi betanított munkásokat, két műszakra, faipari gyakorlattal jelentkezők előnyben. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: Cegléd, Kosárhegyi u. 22. Öregszőlőben a Kis- közép úton beépíthető házhely eladó. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Tél utca 2. szám. Garázst bérelnék la­kásomhoz közel. Fo­dor, Cegléd, Kossuth Ferenc utca 37. Külön bejáratú búto­rozott szoba kiadó. Érdeklődni egész nap: Cegléd, Jókai utca 19/a. szám. ISSN Om-tAOO (Ceglédi Hírlap) a kis állat, nyúl, malacka, borjú, anya nélkül marad. Ilyenkor gyógytápszerrel ne­velhetik fel. Ha történetesen a fehér húshibrid csirkéknek keres gyógytápot a csibetartó, azt is kaphat. Szaktanáccsal is el tudják látni. A sertés is szebben fejlődik, ha vitamint kap a táp mellé. Mindezt a boltvezető jól tudja, és szak­tanácsokkal is segíti a vevő­ket, betérőket. Ha kell, zsá­kot emel, hórukk munkát vé­gez. Terményből tokra tehát nagy szükség van. Az sem baj, ha több akad belőlük. Egyre több kistermelő érti meg a kiegészítő tápok, szerek hasz­nát Ha számol, tapasztalhat­ja, hogy itt is érvényesül a közmondás: ami elvesz a ré­ven, megtérül a vámon — vagyis, amit a tápra költ, meghálálja a felnevelkedett jószág, eladáskor, amikor pénzt hoz a házhoz. R. Gy. Abony, szombaton és va­sárnap: Piedone Egyiptomban (olasz kalandfilm). Albertir- sa, vasárnap: S. O. S. Con­corde (olasz kalandfilm). Ceg- lédbercel, vasárnap: Az acél­város titka (csehszlovák, ifjú­sági film). Törtei, szombaton és vasárnap: Isten hozta, Mr... (amerikai film). 0/ pusztafalura terjedt ki Ott, ahol a dánosi alma érik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom