Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
GötrfjLUM vuitn A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐ! JÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM 1981. JŰLIUS 3., PÉNTEK Tangazdaság Betakarítás teljes A lucernának kedvezett az esős idő erővel A hét közepétől járásszerte teljes erővel megindult az aratás, amellyel szinte egy időben a borsók betakarítása is folyik. A gödöllői Tangazdaságban, csakúgy mint a legtöbb nagyüzemben, az árpa aratásával kezdték a kalászosok kombájnolását. Elegendő gép — Már a múlt szombaton hozzáfogtunk volna ehhez a nagy nyári munkához, de közben tizenhat milliméter csapadék hullott, s még a viszonylag lazább szerkezetű gödöllői talajokon is várnunk kellett hétfőig — tájékoztatott Csató Sándor, a gazdaság növénytermesztési osztályvezetője, aki Horváth Ferenc gépesítési osztályvezetővel a két, Kartalról jött kombájnost és gépeiket fogadta szerdán a repülőtéri úti gépudvarban. — Kombájnjaink tárolása és fölkészítése a kártali és a nagygombosi kerületben történt, mivel a gabonáink nagy része ott van — mondja Horváth Ferenc. — A gödöllői kerületben viszont csak árpa, mintegy négyszáz hektáron. Öt géppel már napok óta tart az őszi árpa vágása, de úgy ítéltük, hogy még kettőre szükség van ahhoz, hogy az időjárás engedőimével szombaton vagy vasárnap be is fejezzük az árpa betakarítását Jól fizefő lucerna Amíg a városközeli táblákon az NDK-gyártmányú E—516-os kombájnokkal az árpát aratják, Nagygonboson és Kartalon, ahol összesen mintegy 1100 hektár fajta-, azaz magborsó van, huszonkét szovjet SZK—5-ös takarítja be ezt a növényt. — Tizenkét arató-cséplő gépre szereltünk borsóvágó adaptert, amellyel a rendrevágás történik, majd egynapos száradás után a többiekkel csépeljük ki a magborsót — magyarázza Csató Sándor. — A szemtermés a kartali vetőmag-feldolgozó és -tároló üzembe kerül, ahol most csak egy előtisztítón megy át, végleges tisztítása és vegyszeres zsizsiktelenítése ősszel lesz, mert ugyanott előbb még a búzavetőmag feldolgozása, kikészítése, fémzárolása foglalja el az embereket és a gépeket Ugyancsak tart a gazdaságban a lucerna második növe- dékének betakarítása, a borsótalajok elmunkálása a nagy teljesítményű nehéztárcsákkal. Túl vannak a zöldborsó betakarításán is, a növény hozzávetőleg 34 mázsát adott hektáronként. Ennek az 500 hektárnyi területnek a nagy részébe őszi búza kerül majd, de a nagygombosi kerületben, a Zagyva folyó mellett egy 50 hektáros táblát silókukoricának vetettek el. Azért ott, mert ha szükséges, öntözni tudják ezt a takarmánynövényi:. Közepes zöldborsó Jól haladnak tehát a munkálatokkal a tangazdaságban, az viszont nem rajtuk múlott, hogy nem minden növény fizet jól. A zöldborsó átlagát már említettük, s közepesne’• ítélhető. A fajtaborsó sem kecsegtet sokkal jobban, mert az aszályos időszak ezt a növényt is megviselte. Az eddig learatott táblák hektárjairól átlagosan húsz mázsa szemtermést takarítottak be. Most inkább a takarmányfronton jobb a helyzet: a lucerna második növedékének jót tettek az esős időszakok, amik azonban ezt a munkát nem hátráltatták, így már a hét közepén negyven százalékát lekaszálták, s szárítóüzembe vitték. __________ F. I. Folyóiratolvasó Néhány napja jó ötletet valósítottak meg a gödöllői művelődési központban: az intézmény előcsarnokában hírlap- olvasót nyitottak, ahol napi- és hetilapokat is olvashatnak a látogatók. Lehetőséget nyújtanak a folyóiratok helybeli kölcsönzésére, erre hétfőn és csütörtökön 16-tól 20, vasárnap 14-től 18 óráig van mód.' Péceli költségvetés Fontosság szerint rangsorolva Mint ismeretes: községi tanácsaink két nagyobb pénzügyi alappal gazdálkodnak. A költségvetésivel, amelynek nagy részét a tanács és intézményeinek, az iskoláknak, az óvodáknak, a bölcsődéknek, az egészségügyi hálózatnak a működtetésére, a kulturális és a sportlétesítmények támogatására költik egyebek mellett. A másik, a fejlesztési alap, amelyből elsősorban a községet, várost gyarapító új létesítmények: iskolák vagy tantermek, tornatermek, orvosi rendelők, utak, járdák, hidak, célcsoportos lakások épülhetnek. Öt év alatt Mindkét alapra jellemző, hogy annak egy részét a helyi tanácsok bevétele, a többit állami, vagy ahogy egyébként nevezik: a felsőbb tanácsi hozzájárulásból nyerik. Ez utóbbival azt jelzik, hogy a pénzt a nagy kalapból, a me-, gyei tanácson mint főhatóságukon keresztül kapják. Jellemző az is, hogy a helyi bevételek mindig kisebbek, mint amelyet támogatásként kapnak. A péceli nagyközségi tanács például, ahogy arról Tóth István tanácselnök a VI. ötéves tervüket ismertetve elmondta, az elkövetkező öt évben 113 millió forintos költségvetési alappal gazdálkodik, s ebből a saját bevétel 44 százalék, azaz Egészségügy Kitüntetések, elismerések Az egészségügyi dolgozók városi-járási bizottsága és a városi-járási egészségügyi osztály szervezésében Sem- melweis-ünnepséget tartottak tegnap a járási hivatal nagytermében. Ünnepi beszédében dr. Lenner Aladár, a kerepes- tarcsai kórház főigazgató főorvosa méltatta a 163 éve született Semmelweis Ignác Fülöp életét és munkásságát, akinek példamutatása, tanítása ma is rendkívül aktuális. Az egészségügyi dolgozók napjának ünnepségén kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette dr. Tóth Zoltánt a közegészségügyi-járványügyi szolgálat vezetőjét, Fássy Bálintné kerepestarcsai védőnőt, dr. Tankó Géza kartali körzeti orvost és Molnár Jánosnét, a szadai szociális otthon dolgozóját. Miniszteri dicséretet kapott dr. Pavetics József kerepestarcsai körzeti főorvos, dr. Sárospataki György vérségi körzeti orvos, dr. Pöstényi István galgahéví- zi körzeti orvos és Horváth Ilona, a gödöllői szociális otthon dolgozója. Az ünnepségen került sor az egészségügyi dolgozók kollektívái részére meghirdetett úgynevezett munkamegjavító mozgalom eredményeinek értékelésére és eredményhirdetésére Ebben az első helyezett a Magyar—Szovjet Barátság lakótelepi bölcsőde Sweitzer munkakollektívája lett. A második helyezést a Stromfeld sétányon levő bölcsőde Brunszvik Teréz, a harmadikat a János úti lakótelep bölcsődéjének Teleki Blanka munkakollektívája nyerte el. 50 millió, a felsőbb tanácsi hozzájárulás részaránya 56 százalék, mintegy 63 millió forint. fejlesztési alapjuk hasonlóképpen áll össze: a 60 millióból körülbelül 20 származik a lakosság által majd befizetendő községfejlesztési hozzájárulásból, telekadóból, út- és közműfejlesztésből, földhasználati díjakból és egyebekből, s 40 millió forint lesz az állami segítség. Fogalmazhatunk tehát úgy, hogy a községi intézmények, létesítmények fenntartása, fejlesztése álig volna lehetséges, ha a tanácsok csak a sajat anyagi forrásaikra támaszkodhatnának. Miért érdemes ezt szóba hozni? Egyebek mellett azért, mert akár mint adófizető állampolgárok (hiszen mindenki fizet valamilyen címen!), akár mint a közcélú intézmények (óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények, utak, járdák) használóinak igen is közünk van ahhoz: honnan, mire és menynyit költenek a lakóhelyünk életét irányító testületek, felelős vezetők. Községgazdálkodás Akármelyik pénzforrást nézzük, mindegyiket becsülni kell, főképpen pedig azokat a létesítményeket, amelyeket közös munkánk eredményéből, a mi javunkra alkotnak egy- egy településen, s ezeket is másképpen látjuk, ha a mondottakról tiszta képet nyerünk. De térjünk vissza oda, hogy mire s mennyit fordítanak a költségvetési pénzeszközökből Pécelen a hatodik ötéves tervben. A gazdasági ágazatra, amelybe a közlekedés, a kereskedelem, az általános község- gazdálkodás és a vízügy szerepel, több mint 11 millió forintot fordítanak; az egészségügy és a szociális ellátás ót év alatt várhatóan 14 milliót emészt fel, ennek több mint kétharmadát a járóbeteg-ellátás, az anya- és csecsemővédelem, illetve a szociális feladatok költségeire fordítják. A többit a kulturális ágazat, az óvodák, az iskolák, a köz- művelődési intézmények fenntartása igényli. Ezekből talán kiderül, hogy bizony pénzbe kerül, állami pénzbe is, ha éppen a tanácsra megyünk ügyet intézni, na orvoshoz, jogi vagy éppen rendbiztonsági szervhez fordulunk, ha iskolába, óvodába, műsoros estre visszük a gyereket. Pécelen a költségvetési alap tervezésénél már számoltak a most épülő s várhatóan 1983- tól működő, 12 tantermes iskolával és a tornateremmel is, hiszen a kiadások akkor megnőnek. Utak felújítására egymilliót költenek, amiből várhatóan a Baross, a Wesselényi és talán még a Petőfi utcák szőnyegezésére jut fedezet. Orvosi ellátás Az egészségügyi kiadásokban az eddig elért színvonal tartására törekszenek, erre futja a pénzből. A korábbi tervidőszakban épült meg központi orvosi rendelőjük, megfelelő körülményt teremtettek a körzeti és a fogorvosi ellátáshoz. A járóbeteg-rendelésben azonban előbbre szerretnének lépni, egyebek közt tervbe vették a fizikoterápiás kezelés megszervezését. Ugyancsak fontos feladatként tartják számon az idősekről való gondoskodást. Az öregek napközi otthonának kialakítására ugyan nem jutott pénzük, a szociális segélyek mellett azonban társadalmi segítséggel ki szeretnék terjeszteni a házi gondozást. A már említett 12 tantermes iskolával együtt konyha is épül, aminek révén növelik majd a napközis elhelyezést, sőt az óvodai i étkeztetést is bővíteni szándékoznak Pécelen. Fehér István Bravúros tavaszi szereplés A GSC öregfiúk labdarúgó- csapata az NB II-nek megfelelő Középcsoportban kezdte az 1980/81-es bajnokságot, és mint hírül adtuk, nagyon gyenge őszi szezont zártak. Mindössze két győzelemre és három döntetlenre tellett az erőből, hatszor vesztesként fejezték be a találkozókat. Hét ponttal az utolsó helyen várták a tavaszt. Már-már az osztálytól búcsúzóknak számítottak, de idén megváltozott a gárda. A megszerezhető huszonkét pontból tizenötöt gyűjtöttek be tavasszal, majdnem hetvenszázalékos sikert értek el. Az őszi arány a győzelmek javára fordult és hamarosan a középmezőnybe sikerült fel- nyomulniok, elfeledve a kiesési veszélyt. Idegenben is, de főleg hazai pályán tett ki magáért ekkor a csapat, itthon mindössze kétszer történt pontosztozkodás, idegenben is csak a bajnok Budafok és az érmes 22. sz. Volán késztette megadásra a GSC-t. Végül szoros küzdelemben az előkelő negyedik helyen végzett a csapat. Végig kiemelkedően, kiegyenlítetten -söprögetett Rab, megbízhatóan romboltak a szélsőhátvédek, Malik, J á- vorszki és tavasztól Nagy. A csapat másik legjobbja, Kaiser a középpályán igazi karmester volt. Tasnádi szorgalmával keltett jó benyomást, Kajái irányító- és szervezőkészsége viszont hiányzott hosszú időn keresztül a csapat játékából. Sokáig sérült volt, így a tavaszi szezonban egyedül ő hiányzott a régi nagyok közül. A csatársorban Faliszel: eredményességével hívta fel magára a figyelmet, Juhász szintén gólerős volt, újonc létére. Sárréti az öreg még mindig jól bírja a nagyiramú mérkőzéseket, szervezése és lelkesedése örök például szolgálhat a fiataloknak. Varga kapus magabiztosan őrizte hálóját, gyakran játszott még Báthori, Kocsis és Pintér. Külön érdekesség, hogy a kapusok sérülései miatt Adám István, a GSC ügyvezető elnöke is beugrott a tavaszi szezon végén, nem is sikertelenül. Kiemelkedő tavaszi szezont és bravúros bajnoki véghajrát zárt tehát az öregek csapata és népszerűségben továbbra is vetekszik a megyei I. osztályban szereplő fiatalokkal. M. iG. Üzemi labdarúgó-bajnokság A több évtizedes hagyományoknak megfelelően a bajnokság befejeztével a labdarúgó tömegsport árammérőgyári legnagyobb eseménye, az üzemi labdarúgó-bajnokság. Ezidén hat részleg indított csapatot: a Műszerész, a Forgácsoló, a Szerszám, a TMK és a Présöntő üzemek, valamint az Iroda. Két hétig keddtől péntekig naponta két-két mérkőzésen dől el a díszes trófea sorsa, július 10-én már bajnokot avatnak. Kiegyensúlyozottnak ígérkezik a mezőny, bár most is a Műszerészüzem az első számú esélyes, hiszen ott szerepel a legtöbb volt profi: Kőszegi, Hegedűs, Rab P., Rab J., Bara, Jávorszki, Báthori, hogy csak az ismertebbeket említsük. Erősödött a TMK is tavalyhoz képest a Garázs odacsatolásával. Az Iroda is felvonultat néhány klasszist, mint például, Kaiser, Temesvári, Tasnádi. Izgalmas mérkőzésekre van kilátás és biztos, hogy jó szórakozást hoz a bajnokság a dolgozóknak, akár játszanak, akár nézők lesznek. Városi moziműsor Sivatagi show. Amerikai természetfilm 4 órakor. Túl a félelmen. Francia, bűnügyi film. 6 és 8 órakor. ISSN om-iasi (Qödaiirti Hírlap) A Megváltozoft idők Kispályán, nagypályán Bagón hász Attila már a tervekről szól: — Meghirdettük a Nyári Kupát, s úgy tűnik, hogy 13-14 csapat játékosai rúgják majd a bőrt. Szeretettel várjuk a hévízgyörkieket képviselő játékosokat is. Gondoltunk a lányokra, asszonyokra. Az ő részükre röplabda-bajnokságot hirdetünk. Tervezzük tenisz- és kosárlabdapálya építését. A nyár második felében Ki az ügyesebb, ki'a gyorsabb címmel sportvetélkedőt szervezünk, amelyen bárki részt vehet. Könczöl Ferenc, a sport ba- gi veteránja örömmel hallgatja a fiatal testnevelő terveit, aztán nem bántóan, csak úgy, az idősebb barát jogán megjegyzi: Összehasonlítás — A felszabadulás után ha sikerült valamelyik nagy ellenfél skalpját megszereznünk, jutalmul kenyeret kaptunk: házi kemencében sütött, a jóságtól pirosló kenyeret. Ma azért kocogunk, hogy a fölösleges kilóinkat ledolgozzuk. Ugye, milyen nagy a különbség? Az idősebbek értik a kérdés lényegét, a fiatalok kissé értetlenül mérlegelik az összehasonlítást. Pedig tényleg nagyot változtak az idők! F. M. ségi pártalapszervezet titkára, valamint ifjú Katona István egyetemi hallgató. Kívánni sem lehetne jobb munkatársakat. Tudtuk, hogy Bagón elsősorban a labdarúgásnak van hagyománya, ezért szerveztük meg a kispályás bajnokságot. Nem számítottunk arra, hogy ekkora lesz az érdeklődés. Az első hírre kilenc csapat nevezett, s ők végigküzdötték a fordulókat. — Részt vett a játékban a termelőszövetkezet, a Mezőgép, a Jókai utca, a Puskin utca, a Zenészek csapata, valamint az ifjúsági klub, a TA-PED (tanácsi alkalmazottak és pedagógusok), a Gézengúzok és a Vörös ördögök játékosai. Száz fő játszott az együttesekben, s körülbelül ugyanennyien szurkoltak egy- egy mérkőzésen. A bajnokság végéhez közeledve szinte az egész falut megmozgató esemény volt egy-egy barátságos összecsapás. Több sportágban A művelődési központban rendezett eredményhirdetésre most is sokan összejöttek. Jókedvűen figyelték az értékelést, tapsolták a legjobbakat. A bajnokságban első helyezést ért el a Petőfi Termelőszövetkezet együttese, második lett a Jókai utcaiak csapata, a harmadik helyet a TA-PED játékosai szerezték meg. Juközösséghez tartozás adta biztonságáról lehetett felismerni. Akkor még nem volt a pályán öltöző. Otthon öltöztünk, és a tisztára mosott szerelésben mentünk végig a falun. Gyerekek hada kísért bennünket. Szülők, rokonok, barátok, de még a lányok is büszkén, örömmel és biztatóan néztek ránk. A faluval való együttélés adott nekünk szárnyakat a mérkőzéseken. Váratlan siker Könczöl Ferenc szavait sok társának életpályája bizonyíthatja, mint ahogyan az ő karrierje is igazolja állításának valóságát. Kora fiatalságától közfunkciókat töltött be. Ott volt a földművesszövetkezetek, aztán a termelőszövetkezetek szervezésénél, s ma a túrái Kubai—Magyar Barátság Termelőszövetkezet elnökhelyettese. A bagi sportkör elnökévé néhány hónappal ezelőtt választották. Beszélgetésünkre a művelődési központban került sor, amikor a kispályás labdarúgó-bajnokság legjobbjait jutalmazták, s a bajnoki fordulót értékelték. A sportkör tömegsportbizottsága szervezte a bajnokságot. Juhász Attila tornatanár a bizottság elnöke, s így az ő szavait jegyzem. — A bizottságnak tagja Kis Viktor műszaki előadó, a közA bagi községi sportkör a járás talán legrégibb sportegyesülete. Itt már akkor is rúgták a labdát, amikor a környező községekben ez még nem volt. divat. Lehet, hogy a messzi országokba eljutó híres bagi kövezők hozták az első futballt Bagra, de az is lehet, hogy valamelyik községi vezető, jegyző, tanító, esetleg a mesterek egyike szerettette meg a bagiakkal ezt a sportágat. Mezítlábas bajnokság A járás minden sportszerető embere, aki túljutott ötvenedik életévén, szívesen emlékezik a negyvenes éveknek azokra a forró hangulatú mérkőzéseire, amelyeket a bagi piros-fehér mezes labdarúgók vívtak az akkori bajnokságokon. A felszabadulás utáni évek mezítlábas bajnokságait gyorsan követte a területi bajnokságok kiírása, s ennek keretében a bagiak olyan nagy együtteseket fogadhattak, mint a Tatabánya, vagy éppen valamelyik fővárosi csapat. Egy- egy mérkőzésen kétezer szurkoló is megjelent, s a bagi meccsek járási eseménynek számítottak. Könczöl Ferenc sportköri elnök is szívesen emlékezik ezekre az időkre. Látom, jólesik neki, amikor elmondom, hogy aktív labdarúgó korában az egész bagi csapatban egyedül ő viselt fehér csukát, — Rangja, becsülete volt ezekben az években a focistáknak. A sportoló fiatalt nemcsak mozgásáról, edzettségéről, hanem elsősorban kulturált magatartásáról, a
