Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

Óvjuk értékeinket Telefon - életet ment Űjságnyelven azt mondhat­nánk: új színfolttal gazdago­dott a város. Csakhogy az a három telefonfülke, amelyet a napokban állítottak föl a BUVIG szakemberei a 70-es főút és a Pipacs utca, a Gel­lert és a Kiminyáki út, vala­mint a Gárdonyi és a Hunya­di út sarkán — nem egysze­rűen színfolt. Hiszen nem csupán látványnak kellemesek a városiasodás e kézzelfogha­tó jelképei, nem is egyszerűen a városélet természetes vele­járói a telefonok: a lakosság altat joggal követelt alapve­tő életfeltétel az elérhető lés jó készülék. Mert nem keve­sebbről van szó: a hatalmas távolságok és a nehéz útvi­szonyok között a telefon — életet menthet. Akkor, termé­szetesen, ha van telefon (a mostani három fülkével biz­tató telepítés kezdődött, a hí­rek szerint hamarosan jut készülék a lakótelepre és re­méljük — Park városba is), és ha a telefon — működik. Utóbbiért már nem a fül­két állíttató tanács, hanem a készüléket használók tehetnek a legtöbbet. Mert ahogy gaz­dagodik a város, úgy szaporo­dik a védeni, óvni való érték. S nem csupán azokért a har­mincezer forintokért, amibe egy-egy telefon felszerelése kerül, hanem amiatt a pénz­ben kifejezhetetlen segítség miatt, amit a telefon jelent életünkben. 9 város — 9 ifjúsága Találkozó Körmenden Barcs, Berettyóújfalu, Cell- dömölk, Érd, Fehérgyarmat, Körmend, Lenti, Paks, Vásá- rosnamény — kilenc megye kilenc városa, s joggal kér­dezhetjük, mi köti össze e tá­voli településket? Nos, a válasz egyetlen dá­tum: 1979. január 1.. amikorls városi rangot kaptak e tele­pülések. Ettől, persze, még nem lett volna törvényszerű a kötelék, csakhogy valakinek eszébe jutott: a közös szüle­tésre alapozva hozzák létre e városok rendszeres találkozó­ját. Méghozzá — lévén fia­tal települések — randevúz­zanak a városok fiataljai! Így született meg a 9 város — 9 ! ifjúságának gondolata. A találkozó immár akár ha­gyományosnak is mondható: Vásárosnamény és Lenti után idén már a harmadik rande­vúra készülnek a kilencek: július 10—12-én a Vas me­gyei Körmend fogadja a ta­lálkozó résztvevőit. Köztük az érdi fiatalokat: Szépe József KISZ-titkár vezetésével har­minctagú küldöttség utazik Körmendre. A hagyományos rendezvény programja is hagyományos: a nyolc vendégváróé fiataljai megismerkednek a vendéglá­tók szükebb hazájával, lesz vetélkedő és disco és persze — társadalmi munka is. Az érdi fiatalok ezúttal is viszik városuk üdvözletét: az üze­meik, vállalatok ajándékán túl — meglepetést is. Az érdi fiatalok pénteken déliben indulnak Körmendre. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1981. JÜLIUS 8., SZERDA Társadalmi munkán Mintha a magadét építenéd... Szabad szombat a Balázsa-h áznál A nyár a nagy munkák ide­je a ház körül. Meg a társa­dalmiaké is, amelyek jócskán megszaporodtak az utóbbi időben. (Szerencsére? Ki tud­ja, hiszen a kényszertársadal­masítás legtöbbször valami gyengeségre utal.) De hát megnőtt e munkák száma, ki­váltképp azoké — ennyiben a szerencse —, amelyekkel nem magának-rokonának —, más­nak segít az ember. Ahogy a költségvetési üzembeliek építkeznek mosta­nában. W////V/////////W////, — Kié volt az ötlet? Kovács Illés, az üzem párt­titkára : — ,Az újságé. Az Érdi Hír- lapbah olvastunk először a rokkant férfi sorsáról és ar­ról, hogy házat épít. Első gondolatunk a .segítség volt, ezt erősítette meg a tanács­elnök kérése: vállaljuk el a munkát. Megkerestük a férfit, A Vöröskereszt hírei Véradás és verseny Három hírűéi kereste meg szerkesztőségünket Nagy örs- né, a Vöröskereszt városi szer­vezetének titkára; Véradásra készülnek a vá­ros vöröskeresztes aktívái: július 23-án, csütörtökön a művelődési központ lesz a színhely, 8—16 óráig. Az elő­készítő értekezletet július 9- én. csütörtökön tartják. Pokolszigeten rendezték meg a polgári védelmi szakaszok megyei versenyét, melyen az Érdet képviselő parkvárosi szakasz a 4. helyen, végzett. Az eredmény az újonnan össze­állt, elsőversenyes csapattól szép teljesítmény. Űj helyére, a volt tanácsi épületbe (Budai út 4.) költö­zött a Vöröskereszt városi szervezetének titkársága. Itt található egyébként a többi tömegszervezet, így a KISZ városi bizottsága, a városi út­törőelnökség és a Hazafias Népfront városi bizottsága is. Vita a környezetről Senki ne hunyjon szemet nincs. A rádióban hallottam, külterületen 1000 forintra bűn­tetteik valakit négy nyúl miatt — jogosan ... Jó volna, ha az illetékesek, akik megengedik ezt az álla­potot, megnéznék az óvárosi helyzetet és valami megoldást találnának. Ülvadi Sándor Budapest Közös gondok A város lakóinak csaknem a fele indul el reggelente vo­nattal, autóbusszal munkába Érdről, van azonban néhány ezer ember, aki hétvégeken ül járműre — a városnak tartva, ők a telektulajdonosok, vagy a pestiek, ahogy sok helybéli nevezi őket, nem titkolva a jelzőt sem: betolakodók. Az állandó lakosok közül sokan őket tartják a problémák (sze­metelés, vízhiány, rongálás) legfőbb okozóinak. Meglehet, a hétvégeken, vagy szabad időre Érdre rándulók között is vannak olyanok, akik megszegik az együttélés sza­bályait, gondatlanul kezelik környezetüket, de igazságta­lanság lenne e gondok egye­düli okozóiként számon tartani őket. Például a vízhiányért legkevésbé lehetnek ők a fe­lelősek, hiszen például az üdü­lőövezetnek tartott — és az ÁRT-ben is ekképp jelölt — parkvárosi térség nagy részé­ben nincs víz. Ahogy sok he­lyütt nincs járda, út, villany Folytatjuk vitánkat a kör­nyezetről. Lapunk 15. (ápri­lis 15-i) számában megkezdett sorozatában az iskolaigazga­tó (Rétvári Sándor), egy olvasó (dr. Baloghné dr. Tállal Kata­lin), a volánosok (Dulcz Pál) után legutóbb két olvasói le­velet (Bodó Emilné, Dévainé) közöltünk. Ma ismét levél­íróinké a szó. Gyógyszer és állat Túrautam vezetett Érd-Óvá­rosba, eközben olvastam a Pest megyei Hírlap érdi különki­adását. A vita a környezetről című írás azt mondja: senki ne hunyjon szemet a rendet­lenség. a szemetelés előtt, hogy Érd valóban tiszta és szép le­gyen. Ez nemes kezdeményezés, gondolom és felkapom a fe­jem: mi ez a bűz és honnan jöhet? Harminckét fok meleg van, szomjas vagyok, meglátok egy kerekes kutat — de meglátok mást is és elmúlik a szomjú­ságom. Ebben a kútban. ha tiszta is a víz, már nem hasz­nálható. Közben megtudom, hol járok: az I. kerületben, a Vető utca 2. számú háznál, a volt apaistállónál, ami ma: 1. hízottállat-átvevőhely (A bérlő? A Benta-völgye?) 2. Chinoin gyógyszerraktár. Ez hogy egyeztethető össze? A közelben szép családi házak, sok kis­gyerek. Raktár az állati ürü­lékkel borított udvaron: taka­rítási lehetőség nincs, szenny- vízlevezető-árok nincs, víz sem. Nem okolhatók az Érdre járók az ellátás miatt sem, hi­szen többségük menetközben, még a fővárosban bevásárol, s az orvosi ügyeletet legfeljebb elsősegély esetén veszi igény­be... Ugyanakkor e telkek tulajdonosai is fizetnek adót és fejlesztési hozzájárulást. Ami pedig a szemetet illeti: a város belső területein Is van szemét, talán több is. mint az üdülőkörzetekben. Mindez nem jelenti azt, hogy ne akadna renitenskedő — tiltott helyen szemetelő, vi­zet tilalom idején locsoló — a hétvégi érdiek között. Őket éppen az állandó lakosoknak kellene figyelmeztetniük a rendre (a locsolási tilalomról, például, nem is tudnak: a fő­városban nem kapható az Érdi Hírlap), jószomszédi kapcsolat kialakításával közösen megol­dani közös gondjaikat. Szeli László Körmöczi u. 24. Fiatalok szerepe Gál Gábor az Ilona utca 9- ből a fiatalok szerepéről ír. s igaza van: aki szereti a ren­det, tenni is hajlandó azért. Mint ahogy abban sem téved fiatal barátunk, hogy az efféle dolgokon nem vitatkozni, ha­nem cselekedni kell. fgy vél­jük mi is, és ezért igyekszünk leszögezni: vitánk a végéhez közeledik, a témában leveleket július 15-ig fogadunk el. Cí­münk: 1446 Budapest Pf. 311., illetve 2030 Érd. Lenin u. 33. szerződést kötöttünk — itt vagyunk. — Ilyen egyszerűen ment volna? — Hát, nem egészen ... Már azzal is gondunk volt, hogy miért idegennek dolgozunk, amikor akad az üzemiek közt is segítségre szoruló elég. Ami ,igaz, dehát támogatjuk őket is, aztán meg láttuk Jánost, láttuk az igyekezetét, hogyne segítettünk volna?! Aztán meg ezek a társadalmi mun­kák általában sürgősek, nem tervezhetők, így időnként üt­közik az egyéb feladatokkal. Sokszor maga a jóindulat is nagy kerékkötő: sokan, nagy lelkesen akarnak segíteni és ugye a sok bába közt... Ráa­dásul előttünk már megkezd­te a tanács a munkát: az első dolgunk volt a rossz indulás gondjait javítgatni. Aztán az engedélyek! Azt hittük, ha há­zon belül csinálunk valamit, könnyebben megy, de sokszor úgy tűnik, rajtunk gyakorol­ják szigorukat. De ezen már túl vagyunk, nézze meg: áll­nak a falak. Alinak, pontosabban most állítják: a Költségvetési Üzem két brigádja dolgozik most is, a kőművesek Czindris-brigád- ja és a tömbfűtőművekből a Károlyi Mihály brigád. Hor­váth Lászlóik falat húznak, Kovács Pálék kéz alá dolgoz­nak nekik. A házigazda a készülő ház küszöbéről nézi őket.-J* . y //////////////> Balázsa János negyvenéves, és ennyi évesen ősz. Ebben nagy része volt balesetének. Vonatszerencsétlenség követ­keztében vesztette el mindkét lábát és bal kezét. Helyzete sokszorozza erejét, megszok­ta, hogy mindent maga csinál a ház körül, s amikor a múlt évben bekopogott a tanácshoz, némi könnyítésre gondolt csu­pán. Hogy hivatalból egysze­rűbb kőművest szerezni, hogy gyorsabb lesz a papírok útja, a tanácsi emberek ajánlották föl a társadalmi munkát. A ház építésiébe is egymagában fogott, s ha az üzemiek nem néznek rá, maga intézkedik, legutóbb Solymárra indult el tégla után. Türelmetlen em­ber, elsősorban magával szem­ben az, ez menti másokkal szembeni elégedetlenségét. Gyorsabban kéne haladni — hajtogatja most, az építkezés idején. — Ügy terveztem, ősz­re fönn lesz a tető, de kell is. hogy fönn legyen, mielőtt beáll az esőzés. — Megértem János türel­metlenségét — mondja Ko­vács Illés. — Ő házat akar és minél előbb be akarja fejezni az építkezést Azt viszont én tudom, milyen nagy dolog az üzemiektől a szabad szomba­tokon vállalt többletmunka, összevetni is mi tudunk: bár­csak más munkán is így dol­goznának ! W//////////////CMW Hogy másutt miként dolgoz­nak, innen a Hóvirág utca negyvennégyből nem látni. A Hóvirág utcában mindeneset­re meglátszik munkájuk nyo­ma: a tervezett magasságig emelkedik a fal — igaz, öt kőműves buzgólkodik azon —, Kovács Gyula egymaga halad jó ütemben a derítővel. Do­bos Lajos építésvezető a mun­ka állását ellenőrzi, Kovács Illés főszervező pedig beáll a sorba téglát rakni. A múlt hé­ten ezt tette az üzem vezető­je, Bereczk Egon is, és jövő szombatra a vöröskeresztesek is fölajánlottak munkát. A fűtők, mintha csak házat épí­tettek volna világéletükben, úgy hajtanak. Mozgatójuk Raffai Zoltán, minden láda beton mellé jut a jó szóból is: a munkához hangulat is kell, azt mondja. Kulik István brigádvezető a fűtők lelkese­dését magyarázza: Mi meg­szoktuk, hogy egymásnak dol­gozunk. Dolgoztunk mi már a Kovács Palinál, Raffai Zoli­nál is. Mintha a magadét épí­tenéd. úgy dolgozz, ez a jel­szavunk. Az öregekért A főváros az öregekért — ezzel a címmel indult az elmúlt évben akció Buda­pesten az időskorú rászo­rulók megsegítésére. Ehhez a kezdeményezéshez csat­lakoztak a fővárosi üze­mek, vállalatok, így a Vo­lán 1-es Vállalat főnöksé­gei is. Köztük, természete­sen az érdi: száz dolgozó száz forintját ajánlotta föl — az érdi öregek javára Mert — így mondta el Somogyi József, az érdi főnökség vezetője — dol­gozóik többsége idevalósi, s még azok is, akik a fő­városból járnak ki (mint maga a főnökségvezető is) —, érdinek vallják magu­kat. Egy sarat taposunk — fogalmazta meg a voláno­sok elkötelezettségét Somo­gyi József, s emiatt a szép, önként vállalt kötélé*. miatt lesz igazán értékessé az összegyűjtött tízezer fo­rint. Mert régi gondja a vá­rosnak, hogy húszezernyi embere kel naponta útra, húszezren nem csupán munkaerejüket, hanem rá­érő idejüket, mi több: se­gítő gondolataikat is más településeknek, pontosan: a fővárosnak adva. S azok­nak a munkahelyeknek a dolgozói is, akik itt talál­hatók Érden, kétlakiak: többségük vezetésük révén máshova kötelezett többlet- munkában, alkotó gondol­kodásban. S legföljebb a figyelemből Érdre ott jut, ahol maguk a dolgozók vállalják az egy sár tapo­sását. Mint a volánosok, akik példát mutattak, hogyan kell egy jó ügyet a város javára szolgálni. Táborok A népművészeti tábor után újabbakkal folytatódik a művelődési közipont program­ja. Kiss Géza és Marczin Ist­ván vezetésével a múlit hét közepe óta együtt sportolnak, tanulnak a sporttábor diák résztvevői. Hétfőn kezdte meg munkáját Körösi Jánosné ve­zetésével a helytörténeti tá­bor. Évek óta nagy sikert arat a szakmunkásképzősök olva­sótábora: a diákok Nagy Mar­git vezetésével ezekben a napokban Agárdon táboroz­nak. iU8 Egy kérdés — egy felelel A BUJÉSZ szolgáltatásairól Kérdez: az ÉRDI HÍRLAP: — A Budai Járási Építőipari Szövetkezet feladata a lakos­sági építkezések segítése is. Hogyan támogatja a szövetke­zet a lakossági munkákat és kik vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat? Válaszol: Kiss Imre, a BU­JÉSZ elnöke: _ Szövetkezetünknek való­ban feladata — bár a megyei, városi és járási munkák mel­lett érthetően nem a legfon­tosabb — bizonyos szolgálta­tások nyújtása a lakosság szá. mára. Ezek általában az épít­Ja vítják a hetvenest kezéssel összefüggő olyan te­vékenységhez kapcsolódnak, amelyre a magánerő kevés lenne. Ezért vállalunk daru­zást, földmunkákat; betont szállítunk és betonacélt hajlí­tunk; eladunk oltott meszet és kölcsönadunk kisgépeket. Sőt, amit kevesen tudnak: el­adunk műkövet és készítünk sírkövet is. Szolgáltatásainkat természetesen bárki igénybe veheti. Telefonon vagy sze­mélyesen jelentkezhetnek szö­vetkezetünknél a lakosok. A helyszíni munkákat délutánok­ra, illetve a hétvégekre vál­laljuk, egyes szolgáltatásaink­kal azonnal, néhánnyal pedig egy-két napi várakozás után állunk az igénylő rendelkezé­sére. Javítják a városon áthala dó 70-es fő közlekedési utat. A KPM munkálatai egyszerre sz Olgái jak a Balatonra utazók és a város lakóinak közlekedését. Családi események Házasságot kötött: Csibrák Károly Pálfi Anikó Ágnessel, Mitter István Juhász Eszter­rel, Pillmayer István Kuncz Lujzával, Olasz József Luzsi Zsuzsannával. Névadót tartott: Süvegjártó László és Elek Zsuzsanna Ju­dit nevű gyermekének. Elhunyt; Bukovszki Jenőná Lovas Julianna (Lenin u. 22.), Tarsoly Elekné Dobos Mar­git (Hivatalnok u. 46.). Az oldalt irta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 0209—5467 (Érdi Hírlap) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom