Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
Egy pohár gyöngyöző ital Ha pincegazdaságról van szó, a legtöbb embernek a pohár bor jut az eszébe. Aid nyári hónapokban bőven fogy a szódavíz is. A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi szikvízüzemé- ben naponta négy-öt ezer litert készítenek a gyöngyöző, üdítő, ártatlan italból. A képen: Vörös Sándorné huszonöt literes szódavizes ballonokat tölt Apáti-Tóth Sándor felvétele Kötelező védekezés Tűzzel, vegyszerrel irtani A Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás elrendelte az amerikai szövőlepke elleni kötelező védekezést június 29. és július 9. között. Valamennyi földterülét tulajdonosa, használója a védekezést eredményesen, a környezet védelmére előírt rendszabályok betartása mellett köteles végrehajtani. A szövőlepke elterjedt hazánkban. Sok tápnövényű faj ez, amely minden gyümölcsöst károsít, leggyakrabban az alma, a, cseresznye, a meggy, szilva és a dió károsodik miatta. Rendszeres kémiai védelemben részesített almásokban is megtelepedhet, különösen a nyár második felében. A szórványgyümölcsösökben, házikertekben a csonthéjasokon — melyeket a vegetációs időszak végéig nem permeteznek — megtelepedésének veszélye állandóan fönnáll. Házikertben, főleg a mechanikai védekezés javasolt. Ha a fiatal hernyófészkeket időben eltávolítják, elégetik, a kártétel jelentősen csökkenhet. Ám, ha már a hernyók fejlettek, a fészek bolygatásakor a földre dobják magukat és szétszélednek. Kémiai védekezésre a Dit- rifon 50 (2 százalékos), Fiiból E (2 százalékos), é& Unifosz 40 (2 százalékos) ajánlott a a permetlé készítéséhez. F. S. CEGLÉDI Kjfttöa A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM 1981. JÚLIUS 5., VASÁRNAP Mindenki a határban A kombájnok a kalászost vágják Kazlakban a lucerna első jövedéke Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetnek 269 hektár lucernásterülete van, s erről, a Vetőmag Termeltető Vállalattal 65 hektárnyi maglucerna termésére kötöttek szerződést. Szépen terem Az első növedék hektáronként 60 mázsa szénát adott, ami igen nagy hozamnak számít. Az időjárás kedvezett a növénynek. A tsz vezetőit, dolgozóit meglehetősen nagy feladat elé állította ez. A szakvezetők látták, hogy a takarmányágazatban hogyan tornyosul a munka és a Me- dárd-nap utáni esőzések csak növelték a gondot. Magától értetődött, hogy itt csak komolyabb társadalmi összefogás tudja megmenteni a takarmányt. Felhívást tettek közzé. Az emberek megértették és sorra kivonultak a melléküzembeliek, a két műszakban dolgozó szocialista brigádok tagjai, a magtárt brigád, irodisták, s velük a gazdaság valamennyi szakvezetője, összességében 200 társadalmi munkanapot dolgoztak a lucernabetakarítás érdekében. Az összefogásnak, a jó szervező munkának köszönhető, hogy a száz vagon lucernát időben sikerült kazalba rakni. A Szabadság Tsz-ben az éves lucernatermesztési terv 135 vagonnyi. Az állatállomány takarmányszükségletét jól megalapozták. A növénytermesztési főágazat vezetője, Dely István elmondta: a rétiszéna-betakarítás a vége felé közeledik, a 100 hektár területről jónak ígérkezik, várhatóan itt is 50 mázsa a hektáronkénti átlagtermés. Ez még nagyobb feladatot von magával, hiszen ráadásul itt a gabonaaratás ideje, őszi árpát 110 hektárról, búzát 520 hektárról aratnak. Sajnos,, a kalászost jég verte. Figyelmes gondoskodás Az aratást öt kombájnnal kezdték, egy géphez két kom- bájnost tudtak beosztani, akik váltva dolgoznak. A termelő- szövetkezet üdítő italról, étkeztetésről gondoskodott az aratásban részt vevő minden dolgozó részére. Munkában van a két, nagy teljesítményű bálázó. Az egész szalmameny- nyiséget bálázzák, mert szüksége van rá a tsz-nek. A tagság háztáji állományának igényét is figyelembe veszik. Marokszedő irodista Megelégedéssel nyilatkozott Hegedűs Ferenc termelési fővezető. A közös gazdaságban mindenki magáénak vallja a feladatokat, ezt nap mint nap gyakorlatban is igazolják, megvan az összhang; nem kivétel az irodista, a gépműhe- lyes, a kertész. Most mindenki az aratást segíti, amellett, hogy igyekszik elsődleges munkakörét is becsülettel ellátni. Jó érzés tudni, tapaszA harmadik generáció Prímás lehet majd az unoka is Kedvből, mások kedvére muzsikálnak Az abonyi Kinizsi étterem fehér abroszokkal borított asztalainál alig-alig ül még vendég. Kora délután van, ezért az érdektelenség. Idős Gudi Farkas Mihály és népi zenekara éppen pihenőt tart. Az érzékeny, finom hegedűk a terebélyes cimbalmon hevernek, mögötte — mintha minden felett őrködni szeretne —, a robosztus nagybőgő áll. A dobogótól nem messze két kis csoportban halkan tereferélnek a muzsikusok.. Azután kottából Idős Gudi Farkas Mihály mellett telepszem le, róla, de főként együtteséről beszélgetünk. ö vezeti a beszéd fonalát. Ott kezdi, ahol a legtöbb korosabb ember: a háború utáni évekkel. Sokáig alkalmi zenélésből éltek, később azután, az akkori abonyi Kossuth Szálloda (ma Kinizsi étterem) kötött velük szerződést. Tulajdonképpen ez volt pályafutásuk kezdete, azóta zenekar a mai zenekar. Néhány évvel később Szabó Sándornak, a zeneiskola igazgatójának vezetésével megalakult Abony- ban a Rozmaring együttes és ettől kezdve nemcsak muzsikáltak, hanem tanultak is. Megismerkedtek a kottával, megtanulták kottából játszani. A hatvanas években Gudi Farkas Mihály és társainak zenéje túlszállt Abony határain. Nemcsak az országban, hanem külföldön is gyönyörködhettek muzsikájukban. Sokfelé jártak, temérdekszer felléptek. Az eltelt húsz esztendő alatt volt rádiófelvételük, szerepeltek a televízióban, élvonalbeli fővárosi szállodákba és vidéki mulatóhelyekre kaptak szerződést, az újságírók bálján többször ők húzták a talpalávalót. Turnéztak Bulgáriában, Franciaországban, az NDK-ban. Repertoárjuk pedig ezalatt fokozatosan bővült. Ma alig van olyan európai ország, melynek népzenéjéből 5—10 perces műsort ne tudnának rögtönözni. A fiataloknak — őseim mind muzsikusok voltak — mondja az ötvenkét éves prímás. — Nagyapám is muzsikusként emlegette a nagyapját. Én hatesztendős koromban kezdtem el és azóta egyetlen nap nem múlt el, hogy a hangszert ne vettem volna a kezembe. Kezére nézek. Fehérek, kifinomultak az ujjai. Eltűnődik. — A zenében nem lehetnek kihagyások, pihenők, szüntelenül játszani kell. Ez sikerünk egyik alapvető titka. — Meg tudná határozni, hogy napjainkban hol van az igazi cigányzene helye? — Nem olyan népszerű, mint évekkel ezelőtt, igaz, zenészutánpótlás sincsen elég. Tapasztalatom, hogy külföldön jobban rajonganak a cigányzenéért, többre becsülik. Persze, lehet, hogy csak én látom így. Bízom abban, hogy idővel itthon is megint, még jobban kedvelni fogják a muzsikánkat, a szép, magyarnótákat, a fiatalok is. Aki a tíz évvel ezelőtti, a televízióbeli Röpülj, páva nép- dalverseny adásait nézte, az minden alkalommal láthatta a zenekarban ifjú Gudi Farkas Mihályt. Az abonyi prímás prímásfiára már korábban felfigyeltek, 1958-tól 1964-ig a világhírű Rajkózenekarban muzsikálhatott. Ez jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy a Röpülj, pávaverseny zenekarába bejusson. — A válogatás során 100 prí. más közül négyen szerepelhettünk a rangos vetélkedő együttesében — mondja a szimpatikus férfi. — Bár előzőleg, a Rajkózenekarban is sokat muzsikáltam a nagy nyilvánosság előtt, mégis, az a több hetes televíziós szereplés sokáig emlékezetes marad. Ifjú Gudi Farkas Mihály sokat zenélt apjával, most is együtt játszanak. A bel- és külföldi fellépések során vele volt. — Hogy lett szintén jó muzsikus? — Nehéz erre pontos választ adni. Apám hatéves koromban adta kezembe a hegedűt, és sokat foglalkozott velem. Több neves prímással dolgoztam és találkoztam Pesten, akiktől ugyancsak volt mit ellesnem. Nagy hatással volt rám ifjú Magyart Imre, Kovács Imre. — Ki lehet prímás? — Egy prímásnak igen sokoldalúnak, technikailag is felkészült, jó zenésznek kell lennie. Hogy ezeknek a feltételeknek bárki megfeleljen, annak elsősorban rendkívül sokat kell gyakorolnia. Nem elég, ha érzéke van a zenéhez és jó hallása. — Mennyit gyakorol, és miből áll ez? — Általában naponta 4 órát és ilyenkor többnyire Lakatos Tibor-, Bihari- és Liszt-műveket játszom. — Hangulata, kedélye meghatározható-e, ha közönség előtt játszik? — A zenésznek olyannak kell lennie, mint a színésznek. Ha jó, ha rossz a kedvünk, egyformán játszunk és mindig azt, amit a közönség szeret, kedvel. Hamvas, mosolygós arcú, fénylő tekintetű kisfiú telepszik mellénk. Alma és fája ő a legifjabb Gudi Farkas Mihály. Kilencéves és hat esztendeje megismerkedett _a hegedűvel. A helyi Bihari János Zeneiskola növendéke, Farkas László tanítványa. A kezdeti nehézségekkel nagyapja és apja segítségével birkózott meg. Amikor iskolába került, már jó ismerője volt a hangszernek. A nemrég megrendezett Bihari emlékhangversenyen a népes felnőtt zenekart már ő is vezette, nagy sikerrel. — Nagyon boldog voltam, hogy első nyilvános szereplésem mindenkinek tetszett. Igaz, igen komolyan készültem erre, naponta 3 órát gyakoroltam, meséli. — Nagyon szeretek hegedülni, elhatároztam, én js prímás leszek! Misi olyan komolyan veszi a zenét, hogy most, a nyári vakáció alatt is naponta 2—3 órát muzsikál, önszorgalmának egyik oka, hogy szeretne bejutni a Rajkózenearba 6 is, és a felvételi vizsga mostanában lesz. — Ha sikerül, ha nem, akkor is épp oly igyekezettel tanulok, játszom, mint eddig — mondja határozottan —, mert nagyon kedvelem a hangszert és ezt a zenét. Nemcsak hozzátartozói, 'mások is mondják, tehetséges gyerek. Könnyen lehet, hogy valóban 5 lesz harmadik prímás a Gudi Farkas famíliában. Gyuráki Ferenc falni, hogy lehet az ígért segítségre számítani. Ez tükröződik majd az eredményekben. K. K. Tervek, grafikonok A ceglédi Helyőrségi Művelődési Központban, júliusban egész hónapban kiállítás látható. Terveket, statisztikai előrejelzéseket, grafikonokat, dokumentumokat láthatnak az érdeklődők. A témakör, amellyel a bemutató foglalkozik: a magyar népgazdaság VI ötéves terve. Áramszünet Felújítják a hálózatot A DÉMÁSZ ceglédi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy kisfeszültségű hálózat felújításához látnak július 6- án Cegléden a Hollós utca, Darvas utca, Déllő utca, Nyúl utca és Kiss Ernő utca terü- retén. A munka július 10-ig tart és . ez alatt az idő alatt áramszünet lesz naponta reggel 6 órától délután 16 óráig. Kérik a lakosság megértését. Telik a polc, gyűlik az anyag A történelem forrásértékű mozaikjai A levéltárban talán levélből van a legkevesebb, legalábbis a nagykörösiben. Mindenféle — főleg hivatalos — irományok töltik meg a polcokat, s az anyag folyamatosan gyűlik méterszámra, mind jobban összezsugorítva az üres helyet. A Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályának vezetőjétől, dr. Böőr Lászlótól kaptunk tájékoztatást szerteágazó feladataikról, a térségben kifejtett tevékenységükről. — Mi a legfontosabb munkájuk? — Cegléd, a ceglédi, a nagykátai járás és Nagykőrös anyagát gyűjtik, ellátva^ e körzetben az irattárak felügyeletét, a selejtezések ellenőrzését és az anyag átvételét, amelyet hozzánk kerülve a levéltári igényeknek megfelelően rendezünk. Cegléd most születő tudományos monográfiájához én írom azt a fejezetet, nmely a város 1944— 1948 közötti társadalmi és ga*zdasági viszonyaival foglalkozik. Munkatársam, dr. Szabó Attila nemrég védte meg doktori disszertációját A ceglédi vallásalapítványi uradalom gazdálkodása című tanulmányával. Ö jelenleg a ceglédi járás termelőszövetkezeteinek 1948 és 1961 közötti időszakát vizsgálja, ehhez gyűjtve anyagot. Szövetkezeti gyűjtemény — A szövetkezeti mozgalom jelentős múltra tekint vissza vidékünkön. Milyen mértékben foglalkoznak az ezt őrző anyaggal? — A Pest megyei Levéltár őrzi — országos viszonylatban is — a legnagyobb szocialista kori szövetkezeti anyagot, s ezt kiemelt feladatának tekinti. Ezek a dokumentumok fokozott védelemben részesülnek, óvjuk, gyűjtjük őket. Célúnknak tekintjük, hogy valamennyi szövetkezet legfontosabb iratanyagát átvegyük. Az ezzel kapcsolatos egész megyei anyagot itt őrizzük Nagykőrösön. Mivel állományunk gyorsan gyarapodik, a közelmúltban megvásároltuk a mellettünk levő Tarcsy- féle házat a Hősök tere 6. szám alatt, s ott a közeljövőben egy új raktári szárnyat emelünk. Száz méter perirat — Milyen jelentősebb irattári dokumentumokkal gyarapodtak az utóbbi időben? — összesen 250 olyan intézmény, gazdálkodó egység tartozik hozzánk, amely működése során iratokat produkál. Tapasztalatunk szerint az iratkezelésben javulás tapasztalható a pénzügyi, az államigazgatási és az egészségügyi szerveknél. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél viszont kedvezőtlen a helyzet. Azokat az iratokat vesz- szük át, amelyek a tudomány — elsősorban a történelem- tudomány — számára forrásértéknek. Például legutóbb a Ceqlédi Járásbíróság 1918-tól 1955-ig született polgárt és büntetőügyi terjedelmes irategyüttesét helyeztük el levéltárunkban. — A szerzemény jelentőségét növeli, hogy 1933-tól az anyag teljes, selejtezve nem volt. A százméternyi polcot elfoglaló papírmennyiség már majd szétfeszítette a bírósági irattárat, mi szívesen helyet adtunk neki, mert különös értéke, hogy a jelzett időszakból kevés a hiánytalan anyag, s ez jól mutatja a kor társadalmi átalakulását. — Most került hozzánk Cegléd, Nagykőrös és a községi tanácsok tanács- és vb- üléseinek jegyzőkönyve, továbbá az állandó bizottsági üléseké. Az 1970-ig terjedő időszak anyagát hoztuk el, éppen úgy, mint a ceglédi járási hivatalból is most vesz- szük át az aktákat. A gazdálkodó szervektől az igazgatósági ülések, közgyűlések, vezetőségi megbeszélések, zárszámadások, mérlegbeszámolók, pénzügyi, termelési tervek, az ellenőrző és fegyelmi bizottságok jelentései jutnak birtokunkba. — Csupán Ceglédről a tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályától vagy tíz méter iratot kaptunk, s ezek alapján 58 városbeli mezőgazdasági termelőszövetkezetről van tudomásunk az elmúlt három évtizedből. Nagykőrösön az említett időszakban 28-ot tartottak számon. Nem elég behoznunk ezt a hatalmas anyagot, hanem a levéltári követelményeknek megfelelően, gyors tempóban rendezni is kell, hogy napra készen használható legyen, hiszen számtalan alkalommal fordulnak hozzánk az ügyfelek például egykori tsz-tagságuk igazolását kérve nyugdíjügyük intézéséhez. Újféle katalógus — Ez a mind kiterjedtebb iratmennyiség hogyan válik áttekinthetővé a levéltárosok és a kutatók számára? — Itt, Nagykőrösön kialakítottunk egy újszerű, eddig nem alkalmazott, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe vevő nyilvántartási rendszert, s annak alapján állítottuk össze katalógusunkat, amely hasznos útmutatóul szolgál majd a bennünket felkereső kutatóknak. Ez általános ismereteket tartalmazó fejezettel zárul, amelyet az érdeklődők jól hasznosíthatnak. Ezer példányban lát napvilágot, s várhatóan hamarosan kikerül a nyomdából. — A levéltár milyen köz- művelődési feladatokat old meg? — Igyekszünk méltóan kivenni a részünket a helyi közművelődésből. Magam a TIT városi szervezetének titkára vagyok — mondotta dr. Böőr László. — Lehetőségeinkhez mérlfen kulturális központtá formáljuk a levéltárat, amelynek előadóterme ad helyet például a TlT-klub- nak, amely eddigi program- iaival felkeltette az érdeklődést és jó visszhangot váltott ki városszerte. Tainasi Tamás ISSN OISS-íWW (Ceglíri! Hírlap)
