Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

A PEST MEGYEI! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM 1981. JÜLIUS 5., VASÁRNAP Az igazgatás mindennapjai Évente ezer érdemi határozat Igen szerteágazó munkája van a városi tanács igazgatá­si osztályának, amely egyebek mellett a szabálysértési, a ki­sajátítási, a lakásügy, az anya­könyvi, a népességnyilvántar­tási és a gyámügyi feladatokat látja el. Hogyan, miképpen si­került ez az osztály dolgozói­nak az elmúlt négy évben, a legutóbbi beszámolás óta, ez­zel is foglalkozott a végrehaj­tó bizottság a minapi ülésén. Ezer határozat Minthogy a dolgok össze­függnek, ez esetben sem csak, vagy nem elsősorban az a fontos, hogy milyen is a ta­nácson belül ennek a kis kö­zösségnek a rátermettsége, szorgalma, legalább annyira érdekes: miképpen feleltek meg a törvényesség követel­ményeinek, hogyan elégítették íki a lakosságot. Annyit azon­ban elmondhatunk, hogy a végrehajtó bizottság és a me­gyei szakemberek is elismerés­re méltónak találták az ügy­intézési munkát, közte azt is, hogy az emberekkel udvaria­san bánnak, noha sok esetben feszítő gondok közepette kell dönteniük ügyes-bajos dol­gainkban. Amint arról dr. Hernádi Lászióné, az igazgatási osztály vezetője írásban és szóban tá­jékoztatást adott, az ágazat­ban évenként az úgynevezett alapszámon 3000—3500 ügyira­tot iktatnak, s ez az al- és gyűjfőszámokkal együtt mint­egy nyolcezer aktát jelent. Különösen a népességnyil­vántartás forgalma volt nagy az osztály másik csoportjá­ban. ahol csaknem 25 ezer ügyiratot készítettek 1980-ban. Évente több mint ezer érdemi határozatot hoznak, ezeknek a döntéseknek a legtöbbje rend­kívül jelentős, mert egy-egy probléma mögött sok társada­lompolitikai feladat megoldá­sa rejlik. Hogy valóban közmegelége­désre, az ügyfelek elismerését is kiváltó módon döntenek a legtöbbször, azt bizonyítja: az ügyfelek az elmúlt években csupán két, két és fél százalék­ban fellebbeztek, s csak né­hány ezrelékét változtatta meg a panaszos javára a má­sodfokú hatóság. Szabálysértés, kisajátítás Az anyakönyvi munkában változást hozott, hogy két éve megszűnt a szülőotthon, most jóval, kevesebb a születési be­jegyzések száma, több idejük jut az egyéb feladatok pon­tosabb ellátására. Már emlí­tettük, hogy az elmúlt időszak­ban a legnagyobb erőpróbát a személyi számok kiosztása je­lentette. Jelenleg még mintegy öt­száz olyan felnőtt, illetve gye­rek van a városban, akinek nincs meg a személyi száma. Ennek a pótlása még tart, rész­ben még váriák a központi nyilvántartótól a számokat, másrészt jó néhányan nem je­lentek meg a számot bejegyez­tetni. Az utóbbiaknak ajánl­hatjuk. hogy mielőbb pótol­ják mulasztásukat, mert a rendőrségi igazoltatások során nemsokára a személyi szám bejegyzését is ellenőrzik. A szabálysértési ügyek leg­gyakoribb esete az elmúlt időszakban a tulajdon elleniek voltak, ezek a feljelentések negyedét teszik ki. Utána a vásárokon, piacokon és másutt előforduló jogosulatlan keres­kedések. és a környezetvédel­mi szabályszegések következ­nek. Az természetes, hogy a be­ruházások megvalósításának szinte az első fázisa a kisajá- | títás. Az elmúlt években a vá- í rosközpont kisajátítása, a ma­gánházak felszámolása mellett az épülő AFIT-szerviz, a tűz­oltólaktanya és a Kör utca egy részének, az Imre utca térsé­gének és a posta helyének ki­sajátítása történt meg. Ennek felsorolása egyszerű már, de bizony sok munikát adott a tanács szinte teljes apparátu­sának. Az egyik legnagyobb, min­dig visszatérő gond városunk­ban. a lakáskérdések ügye. mert az igénylők száma messze meghaladja a lehető­ségeket, az elosztható lakások számát. Január elsején 2 ezer 300 igénylőt tartottak nyilván, a lakásügyi jogszabályok mó­dosítása alapján azonban má­jus 31-ig a kérelmeket meg kellett újítani. Ezt 832-en tet­ték meg, s jelenleg bérlakás­ra 196, szövetkezeti lakásra 408, OTP-lakásra 228 személy igénye van a tanácson. Azt, hogy közülük ki mikor kap­hat a jövőben, egy tizenhárom tagú társadalmi bizottság dön­ti el. A bizottság tagjai nagy segítséget nyújtottak az el­múlt hetekben, hónapokban a lakásigények felújításának fel­dolgozásában. Rendszeres segély Évente 4—500 gyámügyi ak­tát fogadnak és intéznek az igazgatási osztályon, ám a ha­tósági munka nagyobb részét a felderítő és a megelőző te­vékenység jelenti. Most 67 ál­lami gondozottat tartanak nyil­ván és segítenek. Tizenhárom esetben nyújtottak rendszeres segélyt azoknak a családoknak akiknél az egy főre eső kere­seti átlag 1690 forint alatt van. Az igazgatási osztály mun­kája, ennyiből talán kiderült, élő kapcsolatot jelent a la­kossággal. Tevékenységük — csakúgy, mint más osztályoké — meghatározó jelentőségű ab­ban. hogy az emberek mikép­pen vélekednek a város éle­tét. az ügyfelek hétköznapjait formáló tanácsról. F. I. Öt év Tény és terv A Pécel-Isaszeg Áfész ipa­ri tevékenységének értéke az elmúlt öt évben elérte az 59,5 millió forintot, a hato­dik ötéves tervben már több mint 83 milliós termelésre számítanak. Halászokkal kubai vizeken Csak a módszer más — az eredmény azonos Még csak nyolc felé járt az idő, de a sombrerók már fel­kerültek a fejekre, ilyenkor májusban a nappal nem lehet cicázni, egy-kettőre napszú­rást kapnak még az oly edzett helybeli halászlegények is. Santi Spiritusz mellett va­gyunk, Kuba legnagyobb ta­vának, a Zazának a partján, a tartományi haltenyésztési vállalat központi telepén. A hangzatos elnevezés egyelőre még csak néhány barakkot és egy kis kikötőt takar, de mel­lette már nagy iramban emel­kednek az új telep épületei. Jósé Haernandez, a telep vezetője kalauzol, beszél a múltról, a megtett útról, ter­veikről, s közben sűrűn lapoz a jegyzetei között, hogy ada­tokkal is megtámogassa mon­danivalóját. Egészségügyi feltételek Valamikor végtelen mocsár­világ borította ezt a vidéket, ahol a spanyolok megjelenése idején több egymással is ma­rakodó indián halász-vadász törzs élte a maga elzárkózott életét. A nagy cukorláz idején a múlt században az erdőket javarészt kiirtották, egészen a szomszédos Excambray-hegy- ség lábáig. Csak a forradalom győzelme után néhány évvel (1962 körül) kezdtek hozzá a terület folyamatos rendezésé­hez, a számtalan kis folyó megzabolázásához, amelyre a koronát a Tunas de Záza ne­vű falutól nem messzire elhe­lyezkedő zárógát megépítése tette fel. f >'V I • ' N <• • - • -l Jó ütemben halad az Agrártudományi Egyetem tornacsarnoká­nak építése, amelynek a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat a generálkivitelezője. Képünkön az építmény hom­lokzati részénél Kővári Sándor és Pászti István dolgozik Nyilas Ilona felvétele így tulajdonképpen egy olyan sajátos viselkedésű, tó­víztározó jegyeket egyaránt magán viselő, több ezer hek­táros létesítményhez jutottak, amelynek a kutatása, tudomá­nyos feltárása még hosszú évekre elegendő munkát ad biológusoknak, kémikusoknak egyaránt. A területrendezés folytán jelentősen megjavultak a kör­nyék egészségügyi feltételei is, mivel alaposan megcsap­pant az elsősorban szúnyogok terjesztette víruseredetű lázas megbetegedések száma. _ A víztározó legnagyobb Haszna az, hogy biztonságos tartalékot jelent Oriente tar­tomány mintegy 20 ezer hek­tár területű rizsföldjei számá­ra. Több mint 200 kilométeres csatornán keresztül juttatják oda a vizet, hosszabb úton, mint amekkorát például a Ti­sza megtesz hazánk területén. Halfogás, kiabálással A nap jó részét az egyik halászbrigáddal töltöttük a tó számtalan kis öblének egyiké­ben. A sajátos természeti fel­tételek sajátos halászati mód­szer kialakítását eredményez­ték. A területrendezéskor nem volt mód a sekély vízte­rületek növényzetének- kiirtá­sára, így a magyar vizeken oly jól ismert húzóhálók al­kalmazására nem kerülhetett sor. A zsákszerűén elhelye­zett hálóba az alacsony vízben járva, a parton gyalogló ha­lász maga zavarja bele a ha­lakat, lármázással, kiabálással, a víz csapkodásával. Nem ismeretlen ez a mód­szer nálunk sem, kisszerszá- mos eleink is alkalmazták olykor-olykor. A Zaza sajátos­sága viszont, hogy a hálóval elzárt terület minden négy­zetméterét fel kell túrni, bo­tokkal csapkodni, mivel a leg­fontosabb fajok, a bölcsőszájú halak közé tartozó Tilápiák az utolsó pillanatig őrzik fész­küket, nem könnyen ijednek meg, nem rohannak vakon a hálóba ... Igencsak bosszan­kodtak a szomszédos föld- nyelv kanadai vendéghorgá­szai, látván, hogy a halászle­gények hogyan ejtik el egyet­len jól irányzott botütéssel a fészkükhöz legtovább ragasz­kodó halakat. Hát igen, mód­szerek tekintetében vgn nemi különbség, bár az eredmény akárhogy is vesszük — ugyan­Népszerűtlen ponty Nem éppen szívderítő lát- , vány, amikor a bárkába beha- jigált anyák szájából — ezért is hívják bölcsőszájúaknak őket — az egy-két centiméte­res ivadék próbál kivergődni a még nem tudott biztos ha­lálba. A halászok velük nem­igen törődnek, terem a tó ma­gától is eleget... A halászro­mantikának amúgy is befel­legzett már, az örökké zenére éhes kubai itt sem tagadhatja meg magát, fülére szorított zsebrádióval irányítja vissza a motorcsónakot a kikötő­be... A hangulatuk egyébként eléggé visszafogott volt, mivel a meleg miatt mélyebb vi­zekre húzódott a halak nagy része, elsősorban a mintegy 15 évvel ezelőtt a tóba telepí­tett pontyok. A munkásokat a fogás arányában, helyi mér­cével igen jól fizetik, de ná­lunk is elfogadná sok szakma­beli az ő 5—8 ezer forintntak megfelelő fizetésüket. A kép teljességéhez azon­ban hozzátartozik, hogy a Ti- lápiákat és a ponytféléket nemigen veszik meg a ku­baiak, s csak akkor fanyalod­nak rá, ha a jó ízű, friss ten­geri halak már elfogytak a piacon ..., így a zazai zsák­mány jó részét — évente több száz tonna halat — takar­mányként hasznosíthatják. Pekli József A művelődési ház programja A művelődési ház műsorfü­zetében közöltektől eltérően nem a szabadtéri színpadon, hanem a színházteremben lesz este 8 órakor a Budapest-or- feum című műsor, amelyben régi, 1907—1945 között szü­letett dalokat, verseket és más irodalmi művek részleteit ad­ják elő a Nemzeti Színház művészei: Benedek Miklós Já- szai-díjas, Császár Angéla és Szacsvay László. Délutáni játszó címmel az Aszódi könyvtár Nem csupán kölcsönzőhely Az aszódi községi könyvtár előtt két hévízgyörki fiatallal találkoztam. Faragó József és Demcsák Tihamér a könyv­tárban szervezett gépkocsive­zetői tanfolyamra igyekeznek. — Könyvtár és autóvezetés? Hogyan lettek összetartozó fogalmakká ? — kérdezem Ádám Imrénét, a könyvtár vezetőjét. A kor követelménye — A korszerű könyvtárnak — hangzik a válasz — a mindennapokhoz kell igazod­nia. A régi arisztokratikus könyvtári szemlélet megszün­tetésének legjobb módja, ha az emberek mindennapi igé­nyeit igyekszik kielégíteni. Korunkat többen hívják atomkornak, a továbbtanulás korának, de nem állunk mesz- sze az igazságtól akkor sem, ha az autózás korának nevez­zük. Ezért kell a könyvtárnak erre is figyelnie. A könyvtár akkor is könyvtár marad, ha egyik helyiségében heti két alkalommal műszaki, közleke­dési ismereteket tanul 35—40 ember. — Sokak példája bizonyít­ja, hogy a könyvtárban szer­vezett tanfolyamok, előadások látogatóiból általában könyv­tárhasználók lesznek. A laiku­sok és egy régen túlhaladott szemlélethez ragaszkodó könyvtárosok mérik elsősor­ban a kölcsönzött kötetek szá­mával a könyvtári munkát. Ennek az az oka, hogy a könyvtár mint könyvkölcsön­ző hely él az emberek többsé­gének tudatában, ahová ki- sebb-nagyobb rendszeresség­gel eljárnak majd gyorsan ki­cserélve a könyveket, mennek is haza. *— A korszerű könytárhasz- nálat már régen nem egyenlő a könyvkölcsönzéssel — állítja Ádám Imréné —, s ezért van, hogy mi az olvasóinkat a könyvtárhasználat újabb for­máira igyekszünk nevelni, ami a helybeli használaton és az egyéb szolgáltatások igénybe­vételén alapszik. A gépkocsivezetői tanfolyam mellett jelentéktelennek tűnő apró téhyek sora utal az aszó­di községi könyvtár nyitottsá­gára, arra, hogy az itt dolgo­zók valóban az olvasók kiszol­gálását tartják feladatuknak. Fejlesztik hanglemez- és dia­tárukat. A szokásosnál több folyóiratot, újságot járatnak. És sorolhatnánk a példákat Az olvasók nevelését, könyv­tárba szoktatását itt is a gye­rekeknél kezdik. Kiegészítő foglalkozás Külön helyiségben működik ugyan a gyermekrészleg, de a könyvtár egésze a gyerekek rendelkezésére áll. Természe­tesen ez a szabad válogatás nagyobb figyelmet kíván a könyvtárosoktól. Rendszeresek a gyerekeknek tartott kiegé­szítő foglalkozások: mesedél­utánokat, filmvetítéseket, játé­kos összejöveteleket, rajzver­senyeket, vetélkedőket rendez­nek, különböző pályázatokat hirdetnek részükre. Az alapellátás része A könyvtár könyvállománya túljutott a huszonhatezredik köteten. Ezt mutatja a leltár­könyv. A múlt esztendőben 1992 kötetet vásároltak. Az idén, pontosan százezer fo­rintot fordíthatnak állomány- gyarapításra. Kevés hat és fél ezer lakosú község dicseked­het ilyen anyagi lehetőséggel. A könyvtárosnak erre az ész­revételre is van magyarázata. — A község vezetői érzik a könyvtár szükségességét, tud­ják, hogy a könyvtárnak je­lentősek a feladatai a lakó­hely kulturális alapellátásában. S ezt a szükségességet nem kívülről szemlélik. Bagyin Jó­zsef tanácselnök az édesapjá­val, két gyermekével együtt beiratkozott olvasója, rendsze­res látogatója a könyvtárnak. Azt hiszem, ez sok mindent megmagyaráz, mert nem lehet az együttműködésnek haszno­sabb formája, mint az, ha a fenntartó egyben használója is az intézménynek — mond­ja a könyvtárvezető. A könyvtár rendje, tisztasá­ga. szép berendezése, az állo­mány gazdagsága e«varánt ar­ra vall, hogy gondos, figyelő gazdája van Aszódon a biblio­tékának : — Pedig nagyon messziről indult az aszódi könyvtár 25 évvel ezelőtt — mondja Ádám-- né. — 1956-ban, a ma már életveszélyes állapota miatt bezárt művelődési házban két szekrényben nyitotta meg a járási könyvtárat Weisz Gá­bor, aki most a váci városi­járási könyvtár igazgatója. 1958-ban egy maszek fényké­pészműhelyét adták át könyv­tári célokra. Ma már ezt a épületet lebontották. Akkor sem volt alkalmas könyvtár­nak, amikor szerény kis állo­mányával a téka odaköltözött. Düledező falak, omló vakolat pici alapterület, és mindehhez társultak a főbérlő egerek. — Az állapotokra jellemző volt, hogy a Pest megyei Hír­lap Egerek az irodalomban cí­mű, 1964-ben megjelent írásá­val sürgette ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetését, de csak 1966 hozott változást. Az aszódi és a gödöllői járás összevonása után kaptuk meg a Magyar Nemzeti Bank fiók­jának az épületét, amelyet a tanács és a községi üzemek, intézmények jelentős támoga­tásával alakítottuk át, már küllemben is megfelelő könyv­tárrá. Szeretnénk az őszi me­gyei könyvhónap idején meg­emlékezni a 25. évfordulóról. — Nem látványos rendez­vényekre gondolunk. A könyv­tár és az olvasók közötti kap­csolatot kívánjuk még szoro­sabbra fűzni és egy kiállítás segítségével megmutatni, mi­lyen messziről indultunk, s azt is, hová és hogyan szeret­nénk eljutni. F. M. óvodásoknak és a kisiskolá­soknak nyújtanak elfoglalt­ságot, de az őket kísérő fel­nőttek, családtagok sem fog­nak unatkozni. Amint azt a művelődési központ munka­társai elmondták, a délutáni játszó az eddig szokásos dél­előtti játéknapokat váltja fel, mert kiderült, hogy a vasár­nap délelőtt, a családi elfog­laltság miatt kevés érdeklődő volt. Pedig a gyerekek bizo­nyára szívesen töltik szabad­idejüket a művelődési házban. Most azt remélik a szerve­zőik, hogy a vasárnapi ebéd után a szülők is inkább haj­lanak arra, hogy elhozzák a kicsiket. S hogy kedvet csi­náljunk ehhez, eláruljuk, hogy sokféle játék, filmvetítés vár­ja a kicsiket Lesz játékkészí­tés textilből, filcből, papírból. Jó szórakozást ígér a gyöngy­fűzés és az agyagozás, az épí­tő és társasjátékok, a logikai és ügyességi versenyek. A dél­után háromkor kezdődő ját­szón a felnőtteket is filmvetí­téssel szórakoztatják, sakk, kártya, dominó, rulett és asz­talitenisz kínál elfoglaltságot. Városi moziműsor Vasárnap: Sivatagi show. Amerikai természetfilm. 4 óra­kor. Túl a félelmen. Francia bűnügyi film. 6 és 8 órakor. Hétfő: Liliomfi. 4 órakor. A fekete farkasok üvöltése. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! 6 és 8 órakor. Horgászverseny Holnap, vasárnap reggel fél héttől délelőtt tizenegyig tart a domonyvölgyi víztározón az aszódi horgászegyesület ver­senye, amelyre a sportbarát­ság jegyében meghívták a galgamácsai és a galgahévízi egyesület tagjait is. A horgász­verseny után a résztvevők és családtagjaik főzéssel egybe- „kötött baráti összejövetelt tar­tanak, amint az már szoká­sos az egyesület életében. ISSN 01 SS—1951 (GödOimt Hlrlaol Épül a sportcsarnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom