Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
1981. JÚLIUS 5., VASÄRNAP jrtyjr merne Új házak, óvodák, két kilométer járda Tizenháromezer lakos kényelmére Janus-arcú község Nagykáta? Őszibarackszüreten A napokban megkezdődik a barackszezon dömpingje. A földekről beérkező gyümölcs nagy része a Budafruct Gazdasági Társaság telepére fut be. Olasz gépsorok válogatják majd négyféle minőség szerint a portékát. Iparvágányukról vasúton az idén 3000 tonna őszibarack indul útnak kül- és belföldre. Riportunk a szezonélőn készült a budaörsi Sasad Tsz-ben, a társaság egyik gazdaságában. Még pontosabban, a Törökbálint melletti Köles-dűlőben. Zománcozott piros kanna, táskák, szatyrok, a reggeli hűvöstől óvó felsőruhák, szépen egymás mellé rakva a megvénült barackfák tövében. Gazdáik, a barackszedők, arra hátrább, a sorok között dolgoznak. A távolban levők hangját elviszi a hirtelen támadt júliusi szél; a szoknyákból, fej kendőkből csak kék, fehér, fekete foltok villannak .elő. Nehéz kapaszkodni Ilyen magasra nőttél? Egész évben a határban — Jó napot! Merre találjuk a brigádvezetőt? — riasztjuk meg fotóriporter kollégámmal a serénykedő asszonycsapatot. — Arra, ott feljebb — igazítanak útba. És a munkához, folytonos tevékenységhez szokott kezek csak egy pillanat töredékéig méláznak, tartják a tenyerek; a szokottnál tovább az illatos gyümölcsöt. — Zalaiak — tájékoztat a brigádvazető. — A- nyugdíj- noz közel, vagy már éppen azon túl; Megbízható munkások. Februártól decemberig szerződnek. A .hétvégeken a tsz autóbusza viszi, hétfőn pedig hozza őket. Valameny- nyien asszonyok. Munkásszálláson laknak. Ebédet az üzemi konyháról kapnak, reggelit, vacsorát maguk készítenek. Napi teljesítményük ilyenkor, amikor a barack kisebb méretű, 3—4 mázsa. Eves átlagban 3300—4400 forintot keresnek. Vissza a hegyre — Kozma Istvánná vagyok. Tótszerda hely i, horvát nemzetiségű. A férjem tizennyolc éve halt meg. A lányomat egyedül kellett felnevelnem. Húsz éve járok ide. Most már innen is megyek nyugdíjba. — Nem gondolt rá, hogy itt megtelepszik? — Soha. Otthon jobb. Különösen a magamfajta koros asszonynak nem való a költözés. Pénzt keresni igen, élni nem tudnék én errefelé... Kozma Istvánná szavaiból érződik, fölöslegesnek tartja a sok beszédet ö már végigjárta a nagy utat. Még ez az idény van hátra és végleg visszatér a Hegyre. így hívják feléjük a szőlőkkel beültetett határrészt a faluban, ahol ne- •ki is juttatott egy darabot a sors, és a ■kisembereknek mindig fukarabban mérő történelem. Örökkön-örökké Horváth Jánosné hatodik évét tölti itt a Sasadban. Még Ütrakészen jóval a nyugdí j előtt áll. Odahaza a ház' náluk is férfiember nélkül van.-— Elvált? — Nem. Meghalt az uram. Lányóm és két unokám van. — Hogy telnek az esték a szálláson? — Mosunk, főzünk, beszélgetünk, s már el is sízaládt az idő. — Es a tévé? — Van, aki szereti. Én elvagyok nélküle. — MJt fizetnek az ellátásért? — Tizenegy napra ötvenkét forint aiz ebéd, a szállás napi húsz forint Petrivertén, ahol lakom, hízót tartok, fél hold szőlőt művelek... — Sok ez valahogy. — Hált hiszen ez a bajunk. Hogy csak akkor van nyugalmunk, ha örökkön-örökké teszünk, veszünk... Szöveg: Valkó Béla Kép: Bozsán Péter Janus-arcú nagyközség? Hol hipermodern emeletes-házas profilját mutatja a látogatóknak üzletközponttal, sétálóutcával, elegáns villanegyeddel, hol pedig a másikat gid- res-gödrös, agyagos, rekkenő szárazságban is sártengerre emlékeztető utakkal, pislákoló fények alatt is árnyékos zugokkal. Kétségtelen, hogy e2 is, az is Nagykáta. ★ A tanácsháza öles falai között kellemes hűvösben vázolja a közeli és távolabbi, de mindenképpen korszerűbb jövőt, dr. Bozó István vb-titkár. Van; lesz; épül; készül... I Tiszteletre méltó a lista: 1 i — Huszonhét tanácsi lakás ' készül az idén, négylakásos ház épül a vasút mellett _ez eddig a nnyi mint... Tizenhárom millió. Hatvan gyereket oefogadó bölcsőde július 7-i műszaki átadással, (tehát már íész) tizenkét millióért. A járda alapanyaga 440 ezer forint szigorúan anyagköltség csupán, a kivitelezés a hagyományokhoz híven a lakosság társadalmi munkájának eredménye lesz). Idén is, ahogyan évente általában két kilométeres járdaszakasz készül el. Megkezdődik a 12 tantermes iskola építése — ez a beruházás negyven milliót nyel el összesen, mire a tanulók birtokba vehetik. De a mondat végére nem kerül pont. Nagykáta 1981-re szóló terve szervesen kapcsolódik a VI. ötébes tervidőszak tennivalóihoz. Nem lehet halogatni a 100 gyereket befogadó általános_ és középiskolai kollégium építését sem. A mostanában születő csecsemők a tervidőszak végére már óvodás korúak lesznek, számukra 50 személyes óvoda jelenti majd a második otthont. ★ A ‘felsorolás hasonló tempóban folytatódott volna, ha nem akasztanánk meg dr. Bozó Istvánt egy önkéntelen kérdéssel: — Hogyan lehet ezt bírni pénzzel, munkaerővel? — Haladó hagyomány mifelénk, hogy a környező vállalatok, gyárak, üzemek, intézmények aktívan segítenek a beruházások kivitelezésében — anyagilag és társadalmi munkában egyaránt. Erre számtalan példa akad Nagykátán, hogy csak a legutóbbit említsem: a Telefongyár 40 tagú szocialista brigádja vállalta a Az idén mintegy 300 ezer tekercset készítenek a Telefongyár nagy- kátai tekercselő üzemében. Ezeket a tekercseket a nemrégiben kifejlesztett 12 csatornás átviteltechnikai berendezésekbe építik. Képünkön: Maczkóné Rovázson Erzsébet kezeli az NSZK-gyártmányú automata tekercselő gépet, amely nyolc ember munkáját helyettesíti Barcza Zsolt felvétele bölcsőde átadás előtti utolsó simításait. Ott is voltak mindannyian megegyezés szerint. A hatodik ötéves tervidőszak gyümölcse lesz egy 100 személyes óvoda. Az ötmilliós költség minden forintja a helybeli intézmények, vállalatok felajánlása. Végül, de nem utolsósorban, meg kell említenem, hogy a fejlesztési és a költségvetési terv között vannak azonos tényezők is. Például a szilárd burkolatú utak építése és javítása (ami nagyon ránkfér) a régi szociális épületek felújítása — mint például a községhez már végképp méltatlan művelődési központ rekonstrukciója — jelentős költségvetési támogatással valósul meg. Ebbe a kategóriába tartozik az év végére elkészülő 40 személyes napközi otthon, fogászati rendelő, anya- és csecsemővédelmi központ, gyermekorvosi rendelő és az állandó orvosi ügyelet új bázisa — mindez a régi szülőotthonban kap helyet. ★ A vidék első számú közellensége a talajvíz. Tetemes kárt okoz a mindenhonnan fel-felbugyogó belvíz minden évben; nincs ez másképp az idén sem. Erről árukódnak az 1. számú óvoda elázott falai, a tavasszal sártengerré változó utak. A hivatlan vendégvíz esetenként szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja a tanács vezetőit Új temetőt kellett például létesíteni a községben: méghozzá olyan helyen, ahol lehetővé .válik, hogy a sírokat legalább egy méter mély talajban képezhessék ki, a községben ugyanis átlagosan 80 centivel a föld alatt kezdődik a vízréteg. Óvodát! Óvodát! Óvodát! Ez az első három kívánságuk az itt élő, családot alapító fiataloknak. A jelenlegi 420 hely édeskevés: 127 apróságnak még nincs biztosítva az elhelyezése, jóllehet a feltöltöttség 120 százalékos. A gyesen levő anyukák gyakran kopogtatnak a vaskos ajtókon, szeretnék a 1 piciket elhelyezni. Türelem! Türelem! Türelem! Visszhangzik a kérdésre a válasz, lesz hely, csak idő kérdése. Hogyan? Dr. Bozó István szavai biztatóak: az előbb már említett új bölcsőde átadása után egy régebbit átalakíthatnak óvodává. Bármennyire szeretnék, nincsenek gumiból a gyermekintézmények falai. Ha túlságosan összezsúfolják a gyerekeket, elsősorban ők sínylik meg a helyszűkét, és ez tovább nehezíti az óvónők amúgy sem könnyű munkáját. ★ Janus-arcú község Nagykáta? Volt. A sártehger, agyagdűlő, vaksi sötétség éppúgy emlékké válik itt is. mint az ország és a megye többi dinamikusan fejlődő nagyközségében; a kétféle profil lassan eggyé olvad: korszerű, járás- központképpel fogadja a látogatókat. L. Zsl Vásárról vásárra Aki nem hiszi, járjon utána A nap érlelte pirosra az oldalát Júniusi statisztika: országszerte száz országos állat- és kirakodóvásárt tartottak (ebből hetet Pest megyében);az országos állatvásárok száma 14 (ebből nálunk kettő); csak kirakók'é 4; országos sertésvásár 1 (csak nálunk); a 66 autóvásárból pedig miénk volt • 5. E gyenge megyei statisztikai eredmény reális: oka Budapest közelsége. Albertirsán, Dabason, Dömsödön, Kákán, Nagykőrösön, Tápiógyörgyén és Vácott országos állat- és kirakó-, Abonyban és Cegléden országos állat-, Gyálon országos sertés- és Albertirsán, Cegléden, Dabason, Nagykőrösön, valamint Vácott autóvásár volt. Bár — jól tudom —, lehet vitatkozni rajta, mégis azt mondom, a vásárok napjainkban újból látogatottahbak lettek. Jártamban-keltamben ezt tapasztaltam. De, hogy valójában így van-e, s ha így van, mi az oka — utánanézni csak akkor jutott eszembe, amikor június 20-tól a Skála és a BUDAFLAX • ekhós szekérrel trapperportyázásra indult a Balaton körül. Találkoztam dr. Fekete Lajossal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjével, s nem mulasztottam azonnal nekiszegezni a kérdést: i — Valóban reneszánszát éli a vándor kereskedelem? — Erről szó sincs. Helytelen ' a kérdésfeltevés — válaszolta szárazon, majd szünetet tartott (hogy legyen időm szégyenkezni —, s gondolni miagamban: miért is ütöttem az orrom megint olyan témába, melyhez semmit sem konyítok? Benőhetett volna már a fejem lágya), ám így folytatta: — Reneszánszról nem beszélhettünk, hisz az valaminek az újjáéledése, hosz- szú szünet után bekövetkező fellendülése. Csak nem akarja azt mondani, hogy az elmúlt évtizedekben valamikor is szüneteltek nálunk az országos vásárok, vagy hogy a lakosság nem igényelte, csak úgy rájuk erőltettük? — Nem, nem. Én pusztán az iránt érdeklődöm: mi élteti ezt a kereskedelmi formát, függetlenül attól fúj-e a szél, vagy süt a nap... Ezek után mondhatom, szakszerű magyarázatot kaptam a vásárok lélektanáról. Eszerint mindenekelőtt a kirakodóvásár nem kirakodó, hanem kirakó (hivatalosan így is nevezik), mivel kirakják a portékát a szabad ég alá, a ponyvák árnyékába.... mégpedig azt, amit vásári (bazár) árunak nevezünk (s keresünk), bóvlinak tekintünk (de vesszük), az állami kereskedelem giccs- nek bélyegzi, s ezért — rangján alulinak tartván — nem forgalmazza. Di- vatárucikkek, ajándéktárgyak, luftballonok, mézeskalács és törökméz... Nem minőségiek az áruk, de igényt elégítenek ki, olcsón. Nagy a választék, igénytelen a kivitel: ám hangulatos áz eladási forma (vásári); szórakoztató, játékos, alkut engedélyező a tálalás, lacikonyhás, céllövöldés, ringlispiles — szóval népünnepélyt imitáló. Az állat- és a korunk szülte autóvásár már szenvedélyt ingerlő — sokan sportot is űznek belőle (de nem profisportot): az eladó és a vevő összemérheti hozzáértését, szabadon. Így elmondva közhelynek tűnik — mivel elmagyarázva már mindenki elhiszi (sőt, tudta, csak nem merte végiggondolni) —, itt a ló és az autó egy- remegy, sportszerű kockázatvállalás tárgya. Az Állatforgalmi Vállalat, éppúgy, mint a MERKUR fix, kötött áron vesz, s ad el. A vásárokon a kereslet és a kínálat öntevékeny, egyeduralkodó a_szabadpiaci törvény (mely egyértelműen) érvényesül. Az eladó reméli, hogy áron felül tud eladni; a vevő meggyőződése, hogy áron alul vesz... S ha úgy istenigazából utánanézünk, tán igaz, hogy napjainkban valóban lá- togatottabbak a vásárok: több a vevő, több az eladó. De ez csak azért van így, mert á távolságok összezsugorodtak. Bárki ellenőrizheti: a közlekedés növeli az egyes vásárok vonzáskörzetét. Azelőtt távolinak tűnő tájakról is ide tudnak se reg leni az eladók és a vevők. Ám épp ezért ez utóbbiak többsége nem hazai. És... mindannyian jó vásárról álmodozhatnak. Ahol többet kapnak portékájukért (annál, amit ér), s kevesebbet adnak érte (mint amennyit ér); aszerint, hogy eladók, avagy vevők... Íme a vásárok népszerűségének titka — napjainkban. Aki nem hiszi, járjon utána. Alacs B. Tamás
