Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1981. JÚLIUS 26., VASÁRNAP Lángporszóró hegesztés Ajánlások a Műszaki Intézetből A mezőgazdasági gépek igazi erőpróbája a mostani aratás, 'és az ezt követő, s most már a télig alighanem szakadatlanul tartó betakarí­tás. A minap hallottunk olyan híradást, amely tudtul adja, hogy az aratásból ki­állt gépek javítására kell rátérniük a gazdaságoknak, hiszen például a kombájnok­ra is újabb jeladatok: a nap­raforgó, a kukorica és más növények betakarítása vár. Gyorsabban, jobban Ahogy ebben a tekintetben előrelátóaknak kell lenniük a mezőgazdasági gépészeknek, munkájukat megelőzően — a gépek, eszközök kiválasztásá­ban —, valami hasonlót tesz­nek a kutatók is. A MÉM Műszaki Intézetében számos olyan új eljárást dolgoztak ki az elmúlt években, amelyek­kel, bevezetésük esetén gyor­sabbá, jobbá és egyúttal gaz­daságosabbá lehet tenni a felújításokat. A mezőgazdasági gépalkat­rész-felújítási technológiák több variációját ajánlják az intézet szakemberei, olyano­kat, amelyeket maguk is ki­próbáltak már, s nem is csak a saját műhelyeikben, labo­ratóriumaikban, hanem be­mutatták azokat a gazdasá­gok, mi több, a kereskede­lem szakembereinek is. Az utóbbi természetesen legalább ilyen fontos, hiszen vannak olyan eljárások, amelyekhez, új, hazai vagy külföldi be­rendezéseket állítottak mun­kába, s a kívánatos az len­ne, hogy ezek minél előbb a javítástechnológia alkalma­zott gépei legyenek. Keletkezhet fennakadás Néhány eszközt maguk a kutatók fejlesztettek ki, vagy alakították át azokat a ré­gieket, amelyeket a nagyüze­mek már korábban is hasz­náltak, s alkalmasak az új eljárás megvalósítására is. Persze nem könnyű ma az új eszközök elterjesztése, hi­szen a gazdaságok beruházá­sai is korlátozottabbak, meg­vételüknél mindenki jobban fürkészi, mi a gazdaságos. Az biztos: igaz, hogy kifi­zetődőbbnek látszik egy, a termelést közvetlen segítő masinára költeni, mint esz­tergára, elektromos mérőpad- ra, hidraulikát ellenőrző mű­szerre, amely csak közvetve látszik hasznot hozónak. Csakhogy az ilyen elképzelés miatt később keletkezhet fennakadás, amikor, mert nincs eszköz, nehezen, későn hárítható el az aratásra váró kombájn, a szántásra, vetés­re szánt traktor, vetőgép hi­bája. A MÉM Műszaki Intézet­ben olyan új, korszerű mé­retnövelő, illetve javító he­gesztési eljárásokkal és anya­gokkal végeztek üzemi kísér­leteket is, amelyek alapján gyorsítani lehet a hibák ki­küszöbölését. A kopott alkat­részek kijavítására a láng­porszóró hegesztést ajánlják, a törött, repedt vasöntvé­nyeket az úgynevezett hideg­hegesztési módszerrel látják jónak megoldani. Kevesebb alkatrész kell Az is figyelemre méltó ezekben a kutatásokban, hogy az intézetben kialakított el­járásokkal megközelíthető, sok esetben elérhető, hogy a munkadarab jósági foka elér­je az eredeti állapotot. A technológiák bevezetése, be­ruházási igénye, ezt a gaz­daságossági számítások iga­zolják, egy 30 ezer hektáros üzemben 5—600 ezer forintot igényel. Az is bizonyos, hi­szen már gyakorlati tapasz­talatok is vannak, hogy a módszer révén tiz-tizenkét százalékkal csökkenthető az új alkatrészek felhasználása, ami országos szinten, éven­ként egymilliárd forint meg­takarítást eredményezhet. A javítástechnológia-szín- vonal emelésével valamelyest rokon fogalom az is, mikor arra törekszenek a szakem­berek, hogy javítsák például az állattartó és a takarmány­feldolgozó, közelebbről a terményszárító gépek kar­bantartásának rendszeressé­gét. A kutatók vizsgálataik­kal kiderítették, hogy a nagy­üzemi állattartó telepek hő­termelő berendezései és a különböző típusú szárítógé­pek mindössze 66 százalékos tüzeléstechnikai hatásfokkal dolgoznak. F. I. Szövőszakkör húsz taggal Heti négyórás foglalkozással, Rcmsey Flóra iparművész vezeté­sével eredményesen működik a gödöllői művelődési központ szövőszakköre> amelynek húsz tagja van. Képünkön: Szabó Istvánná szövőállványon dolgozik Nyilas Ilona felvétele Járulékos tevékenység Szakértelem mint szolgáltatás Azt mondom: szolgáltatás — azt mondom: cipész, fod­rász, vízvezeték-szerelő. Sen­kinek sem jut eszébe a be­tegellenőrzés, az áruátadás, a robbantás, az elektromos érintésvédelem. És ezzel még nem is teljes az a lista, amit a Kiskunsági Tsz Területi Szövetség szolgáltató ágazata kínál a szövetséghez tartozó közös gazdaságoknak. A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan ugyanis a gazdaságoknak szinte' észrevétlenül egyre több, nevezzük úgy: járulékos tevékenységet kell folytat­niuk. Ide tartoznak a külön­böző hatósági, pénzügyi, számviteli, kereskedelmi elő­írások teljesítése, olyan al­kalmi feladatok elvégzése, amelyekre egy-egy szövetke­zet nem tud — mivel nem kifizetődő — állandó alkal­mazottat tartani. Visszaminősítés Nagy gondot okoz az áru­átadás. A termelőszövetkeze­tek már megtanultak termel­ni, de amikor értékesítésre kerül a sor, vagy méltósá­gon alulinak tartják a kupec- kedést, vagy kellő szakérte­lem híján alulmaradnak a tapasztalt átvevőkkel folyta­tott vitákban. Például a vágóbaromfi szállításánál a feldolgozóipar előírja hogy az állatokat szál­lítás előtt 6 órával már nem lehet megetetni. Ha a vágást kísérő vizsgálatok során még­is találnak frissen etetett ál­latot, akkor az egész szállít­mányt visszaminősíthetik. A szállító gazdaság gépkocsive­zetője, vagy rakodója nem­igen tud ilyen vitákba be­leszólni. Más a helyzet, ha hivatásos átadó is jelen van, aki ismerve az idevágó előírá­sokat, a különböző mérési és ellenőrzési módszereket, el tudja dönteni, hogy mennyi­re helytálló az átvevő kifo­gása. A szolgáltató ágazatnak nincs szigorúan meghatáro­zott profilja: azzal foglalko­zik, amire a gazdaságok meg­kérik. Ezt a rugalmasságot annak köszönheti, hogy az ágazat nem önálló jogi sze­mély, hanem a tsz-szövetség egyik kihelyezett részlege. Költségvetésében a bevételek csak a kiadásokat fedezik, így nem fizet adót, tehát nincs mit a megrendelőkre háríta­ni. Munkacsúcsok Egyedüli pénzügyi kötele­zettsége, hogy évente egyha­vi bevételének megfelelő tar­talékalapot kell képeznie. Egyszóval olyan vállalkozás, amely nem a nyereségben ér­dekelt, hanem abban, hogy az őt életre hívó és életben tar­tó tsz-ek megelégedésére vé­gezze munkáját. Folytatva a felsorolást, a szolgáltató- ágazat átvállalja a tsz-ektől a betegellenőrzést. Faluhelyen is divat, hogy amikor a háztáji és a nagy­üzemi munkacsúcsok egybe­esnek, az átlagosnál többen nem mennek betegszabadság­ra. Ez persze feltűnt a gaz­daságoknak is, de képtelenek voltak bizonyítani a vissza­éléseket," hiszen a szövetkezet táppénzellenőrei többnyire a meglátogatott beteg munka­társai, szomszédai, ismerősei voltak. A szolgáltató ágazat két el­lenőre felvállalt 30 termelő­szövetkezetet. A betegellen­őrök munkadíját, gépkocsi- használati. étkezési költségeit a tagság létszámának arányá­ban az érdekelt tsz-ek fize­tik. Egy-egy tsz évente 15— 30 ezer forintot utal át a szolgáltatónak, s ennek révén az összeg többszörösét taka­rítják meg a szövetkezetek, hiszen előfordult, hogy csu­pán egy gazdaságban az el­lenőrzés többszáz munkanap kiesését előzte meg. Az ellenőrzésnél maradva, a tsz-ek számára rendeletek írják elő, hogy elektromos érintésvédelmi berendezései­ket rendszeresen felül kell vizsgálni. Ez a munka sza­badáras kategóriába tartozik. Az egyik, szövetkezetben né­hány éve 156 ezer forintért akarta ezt a munkát egy szakvállalat elvégezni. Energiagazdálkodás Az érintésvédelem mellett ellenőrzik a termelőszövetke­zetek elektromosenergia-gaz- dálkodását is, a javaslataik eredményeként körülbelül 30 százalékkal csökkentették á gazdaságok villajnosenergia- költségeit. A felsorolást lehetne még folytatni. A lehetőségek csak­nem korlátlanok, hiszen a szolgáltató ágazat tulajdon­képpen csak szakértelmet ér­tékesít, olyan szakértelmet, amely a tsz-eknek több mil­lió forint árbevétel-növeke­désben, vagy költségmegtaka­rításban jelentkező többlet- nyereséget hoz. Bonyhádi Péter Hazai vegyszerek A gyomok és a rovarok ellen A növényvédelem lehetősé­gei tovább bővülnek; a MÉM illetékes főosztálya sok újabb, nagy hatású vegyi készítmény kísérleti forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezte. A vegyszerek egy része ha­zai gyártmányú és a haté­konyság tekintetében fejveszi a versenyt az eddigi külföld­ről behozott készítményekkel. A Niptan gyomirtó permetező­szert a Nitrokémia ipartelep gyártja; kizárólag nagyüze­mekben gyártják a kukorica vegyszeres gyomirtására. Az — Csütörtökön megyek Ka­locsára — mondja Novák Lászlómé, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője — hogy megnézzem a mieinket. Kincses Károly, a gödöllői művelődési köz­pont igazgatóhelyettese ve­lem együtt szegődik utitár- sul, hogy ott lehessünk a Duna-menti Folklór Tánc- dalfesztivál Kalocsán rende­zett szakmai bemutatóján. Válogatott énekesek A virágos, tiszta és erre az alkalomra különös gond­dal készült város parkjának a bejáratában, ahol a sza­badtéri színpad helyezkedik el, már megismerjük a miein­ket. Éppen a délelőtti elő­adásra vonul űz egyesített Galga menti csapat, amely­nek tagjai a Galgamácsáról, Galgahévízről, Zsámbokról, Kartalról, Szadáról; Hévíz- györkről válogatott énekesek, táncosok. Amikor szót válthatunk, mindannyian arról a nagy élményről beszélnek, amit ennek a találkozónak az első napja nyújtott számukra. — Csodálatos volt a cso­portok szerda esti táncos, énekes felvonulása. Ahány együttes annyi szín — mond­ja Ladócsi László, a kartali művelődési ház igazgatója, akinek nyakában két fény­képezőgép is lóg és sok-sok képen örökítette meg az NDK, az NSZK, a szovjet, a lengyel, az osztrák, a román, a bolgár, a csehszlovák, a ju­goszláv, a török, majd az itthoni csoportok, a kalo­csaiak, a tolna megyeiek, a rábaköziek és természetesen a Galga mentiek színes nép­viseletét, látványos menet­táncát. Hintalan László, a gödöl­Észak-magyarországi Vegyi Müvek a rizs egyik veszedel­mes gyomjának irtására ké­szíti a Sakkimol nevű perme­tezőszert, amelyet repülőgép­ről juttathatnak ki a vízzel már elárasztott területre. Ugyancsak ez a gyár készíti az Alirox gyomirtó permete­zőt, amely szintén a kukoricá­hoz „társuló” gyomok elpusz­títására alkalmas. A termés­kötődést elősegítő szert ké­szít a Nehézvegyipari Kutató Intézet, ezt a nagy hatású ké­szítményt a cseresznyés-, a meggyes- és az almáskertek­ben, valamint a szőlősökben használják fel. De lehetőség van arra is, hogy más kerté­szeti kultúrákat kezeljenek vele. A cukorrépa vegyszeres gyomirtását oldhatják meg a sajóbábonyi üzem új készít­ményével, a Sabettel. Jelenet a galgamácsaiak műsorából kincses Károly felvétele a véleménye: sikerült. Sá­piné jóízűen elméseli, hogyan tanították meg őt és a többi hévízgyörki, meg Galga men­ti gyereket a nagymamák a férj fogásra. Kezdődhet is a lakodalom. A szadai asszo­nyok karikáznak, majd Sza­bó András vőfély vezetésével eltáncolják a gyertyás meny­asszonyfektetőt. Táncuk mél­tóságteljes, énekük kulturált. — Nagyon fel akartunk nő­ni a feladathoz. A Galga mente országosan ismert, hí­res népdalköreit képviseljük — mondja Cziberené Szító Mária, a kórus vezetője. — Nem szabad szégyent valla­nunk. A taps azt igazolta, helyt­álltak a szadaiak és ott van­nak ők is a legjobbak kö­zött. A következő pillanatban benépesül a színpad, pedig csak a kartali két pár járja a bukást. A zsűri minden tagja figyel, és látszik, hogy a kartaliak lépései, tánc­figurái, öregesen is csalfa mosolyuk megbabonázza a szakembereket. Még a szünet­ben is elcsípek egy-egy fél­mondatot a szakemberektől. — Ki hitte volna, hogy ilyen táncok, és ilyen gaz­dag táncanyag még élő ha­gyományként jelentkezik, — mondja valaki. Biztatják La- dócsi Lászlót, hogy most már nem szabad halasztani, meg kell szervezni a kartali nép­táncegyüttest. Elismerést szereztek Pereg a műsor. A Galga mentiek indulnak Bajára. Másnap Szekszárd, majd Kecskemét következik. Ke­mény munkával töltenek kö­zel nyolcvanöt napot távol az otthonuktól. Fáradozásuk si­kereket, elismerést szerez a Galga mentének. Köszönet illeti azokat, akik ennek a sikernek a megteremtésén fá­radoztak. Kemény, de nem eredménytelen munka volt az előkészületekben és a siker­ben. Fercsik Mihály A művelődési ház programja Vasárnap. A gyermekfog­lalkoztatás keretében a dél­utáni játszót tartják kéri órá­tól este hatig. A galériában a Környezetünk, tárgyaink kiállítássorozat játszóterek című része látható délután 2 órától este 6-ig, az emeleti galériában pedig Tóth Erzsé­bet és Kincses Károly fotóit tekinthetik meg az érdeklő­dők. Az audiovizuális műsor a világegyetemről, a -nap­rendszerről és hazánk föld- történetéről este 6-kor kezdő­dik. A lakótelepiekre is gon­doltak a művelődési központ munkatársai, amikor a 100 Folk Celsius koncertjét hir­dették meg ezúttal a Strom­feld sétányra, délután 3 órá­tól. Itt hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a gödöllői mű­vésztelep alkotóinak munkás­ságát, a szecessziós állandó kiállítást, a helytörténeti gyűjtemény épületében. a mozi mellett, vasárnap 10—14 óra között tartják nyitva. Különben ez a kiállítás ked­den, csütörtökön és pénteken 14—18, szerdán, szombaton és vasárnap 10—14 óráig láto­gatható. Városi moziműsor Vasárnap: Kóma. Színes, szinkronizált, amerikai bűn­ügyi film. Csak 16 éven felü­lieknek! 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Kóma. Színes, szink­ronizált, amerikai bűnügyi film. Csak 16 éven felüliek- tnek! 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Sikereink részesei ^ A Galga mente hírét erősítették lői művelődési központ elő­adója nagyon izgatott. A fonó hangulata — A Galga-mente dalai­ból és táncaiból összeállított műsorral lépünk ma délelőtt a nemzetközi zsűri elé — mondja. — Ügy érzem, gon­dos volt az előkészületi mun­ka. jó a csoportokban részt­vevők hángul'ata, így nagyon bízom a sikerben. Fél tizenegykor Szabó Györgyné szadai énekes aj­kán felhangzik a Madárka, madárka című dal, aztán Sá­pi Pálné a galgahévízi gye­rekekkel veszi birtokba a színpadot. Néhány szó a mentéről, majd a gyerekek vidám játékát tapsolhatja a közönség. Betáncolnak a zsámboki fiúk. Peng a cite- ra és a zsámbokiak járják a verbunkot. Szépen, vidáman, kamaszos örömmel és nyíltan, ahogy tőlük megszoktuk. Ve­zetőjük, Széphalmi Pálné halkan súgja: — Tegnap szinte egész éj­jel próbáltunk. Nagyon elfá­radtak, de úgy látszik, volt értelme a munkának. Énekel­nek, karikáznak a lányok. Nem érzik a színpadot, nem zavarja őket a húsz tagú nemzetközi zsűri, sem a film­felvevők berregése, a fény­képezőgépek kattogását. A galgamácsaiak a fonó hangulatát, játékos kedvét varázsolják a színpadra. Nem fonnak, nincs rokka a szín­padon, mégis valamennyien a galgamácsai fonóban va­gyunk, amely évtizedekkel ezelőtt a falvak fiatalságá­nak biztosította a társasösz- szejövetelek lehetőségét. Van- kóné Dudás Juli nem tudja elrejteni izgatottságát. — Nagyon féltem a gyere­keket. Most egy rövid epi­zódban kell bemutatniuk azt a sok értéket, amelyet a cso­porttal együtt felgyűjtöttünk, megtanultunk és amelyben egész Galgamácsa szokásvilá­gát bemutattuk. Nem tudom, sikerül-e? Férjfogás, karikázás Azt hiszem nemcsak ne­künk, az otthonról érkezet­teknek, de a közönségnek és a zsűrinek egyaránt az volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom