Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

1981. JÚLIUS 26., VASÁRNAP 'x-Mriav Tervek Dunavarsányban Naponta álműm új ötlet©! Horgászok, fUrdőzök, széllovasok találnak otthont a dúlegyházi tavakon Az elnökasszony keres. Hé- gén jártam arrafelé, rója föl minden hántás nélkül, inkább tréfálkozással hangjában, ép­pen ideje lenne már, hogy megnézzem faluját. Kérdezés- ködés nélkül kapom magam, s ülök buszra. Jól tudom, faggatózásomra úgyis az len­ne a válasz: Jöjjön, hogy be­szélgethessünk. Ilyen ember: munkájáról mindig van sza­va. Aztán megtudom azt is. hogy nem céltalanok ezek a beszélgetések, megint van egy ötlete, amit megosztana más­sal, megint gazdagodott falu­ja valami újjal, -amit szíve szerint megmutatna a világ­nak. Közös erővel »Ugye, mit változtunk két év alatt?" — kérdezi Duna- varsány főutcáján úr. Kovács Istvánná tanácselnök. Az idő említése nem egyszerűen at­tól fontos, hogy éppen két éve jártam erre, hanem, mert a két év előtti Varsány sor­sának legizgalmasabb szaka­szát élte. Akkoriban egyesült a három község — Dunavar- sány tanácsához Délegyháza és Majosháza társult —, s az újfajta település-közösségek­ről még javában folyt akko­riban a vita. „Nemhogy ke­vesebbek lennénk, de gazda­godunk így hármasban — mondogatta már akkoriban az elnökasszony. — Mind­egyik község hozzáadja .ere­jét a közöshöz és a pénzből, meg a tervekből is ennek arányában veszi ki részét.” Majoson az út megépítése. Délegyházán az üdülőterület . kialakítása, Dunavarsányban a szolgáltatóházsor jelzi a három község egy útját. Meg a terv, ami- tizenöt évre szól, készítői .egyként gondoltak a három községrészre. „Éveken át olyanok voltunk, mint a rossz kőművesek, akkor épí­tettük csak tovább a házat, ha időnk volt és olyan anyag­ból. amire a pénzünkből. fu­totta — mondja Kovácsné. — Most, hogy kialakult a három falu közössége, hogy jó szö­vetségesre találtunk a Petőfi Tsz-ben, úgy éreztem, eljött az ideje, hogy előre gondol­kodjunk. összehívtam a téesz meg a község fiatal vezetőit, szakembereit, föl­kértem őket, dolgozzák ki el­képzeléseiket. Volt ebben szá­mítás is: övék lesz a jövő, hát egyék meg, amit főztek maguknak. Meg is értették a helyzetet: most van egy olyan hosszú táVú tervünk, amire évtizedekig építhetünk.” Szolgáltatóházak Az idei munkák már e terv szellemében születtek A négy házból álló szolgáltatókor Varsány közepén: a fehérre meszelt falú, barnára festett ajtajú-ablakú, piros cserepes, egyszerű és praktikus egyen- házakban kapott helyet a vi­rágbolt, a fodrász és az üve­ges. Negyediknek az asztalos- mester építkezik. „Be kellett látnunk nekünk is, hogy a szolgáltatások egy részét csak a kisiparosok segítségévei oldhatjuk meg. De nem úgy ám, mint eddig, hogy min­denki fölhúzza a maga rissz- rossz bódéját! Fővárosi épí­tésszel dolgoztattuk ki a há­zak tervét, a tanács adta a telket, a kisiparos építette magának a házat.' A község máris jól járt: minden szol­gáltatásra találtunk vállalko­zót. De megéri a kisiparosok­nak is, különben nem áldoz­nának kétszázezret az építke­zésre.” Odébb az épülő kul- túrház, jó példája annak, ho­gyan lehet felújítás címén újat varázsolni. Montija is Ambrusba Péter, a dömsödi tanácselnök: „Azt hittem, én vagyok a legnagyobb üzlet­ember a ráckevei járásban. Tévedtem: Cizikém, te vagy..Kovácsné nem hagyja magát zavarba hozni: „Hát még ha az üdülőnket látnád, szomszéd! Abban van az igazi üzlet.” Megnézzük, hogyne néz­nénk az üdülőt, hiszen való­jában erre szólított az elnök­asszony hívása: elmondana, mit tervez a délegyházi ta­vakkal. A kavicsbánya fölha­gyott vizével, ami körül hat­vannyolcban jelentek meg az első honfoglalók, mára meg kell gondolni - minden parcel­la kiosztását. Mert fölkapott hely lett az öt tó, a főváros lavórja, mondja egy horgász. Hétvégeken tízezer ember ke­res pihenőhelyet errefelé. Az öt tó, magyarázza az elnök­asszony, az átvágás után tizenöt kilométeres összefüggő rendszert alkot. Ma még a vadkempingezők élik itt vilá­gukat, a Műegyetem város- építészeti tanszékén azonban már formálódik az öt tó ren­dezési terve. „Megpróbáljuk a terület beépítését szabá­lyozni. Eleve nagyobb parcel­lákat osztunk/ és elsősorban munkahelyi közösségeknek. Típusterveket adunk az épít­kezőknek, megszabva a kerí­tés magasságát, s azt, hogy hol kell élösövényt kialakíta­niuk. Szeretnénk túllépni a nadszíjparcellás, kiskart—kis- ' ház—wécé, szemléleten, s már az üdülők kialakításával kö­zösségi gondolkodást sugároz» ni.” Öt tó vize Nyár van, él a tó. A tópar­ton horgászok, a vízben jür- dözők, széllovasok a vízen Mintha itáliai üdvözlőkártyát néznék, úgy kéklik elénk az öt tó vize. Merengésemet sza­kítja meg az elnökasszony számítgatása. „Jó lenne szép eszmékre, a sport, a levegő szeretetére hivatkozni. Szere­tem, persze, hogy szeretem a vizet, a levegőt, a sportot, de mit szépítsem a valóságot: üzletet látok ebben az .öt tó­ban. A három község jövőjét. A mostani ötéves tervre húsz­milliónk van. Aíi az a húsz­millió? Egyetlen új iskola ára. Bs ez a pénz nemhogy több, de kevesebb lesz a jö­vőben. Ezért kell valami for­rás, ami táplálja a községet. Elfogynak a parcellák is, más pénz után kell nézni. És for­rásnak itt van előttünk az öt tó.” Együtt számolunk to­vább: mit hozhatna ja. kony­hára a kemping, (most ép- pencsak területet ad a község, mosakodási lehetőséget — így is nagy a keletje a helynek), mi haszon lehetne a horgá­szásból, széllovaglásból, csó­nakkölcsönzésből! Úszásokta­tást tervez az elnökasszony, és mindehhez prospektust, színes képekkel, csalogató dunavarsányi ajánlatokkal. „Kapitalizálódunk? — kér­dez vissza. — Meglehet. El­fogadom a szót, ha ez a me­rész ötletek bátor megvalósí­tására vonatkozik. Ma már a tanácsi munka is olyan, mint egy vállalkozás: az tud meg­maradni, aki naponta új öt­letet álmodik.” M. A. Szolgáltatóliáz-sor: tanácsi telken, tanácsi tervezéssel, saját erőből , • A szerző felvételei A községek dolgairól Gondos mérlegelés után döntenek A községek életének, fejlő­désének meghatározói a ta­nácsok. Teendőik középpont­jában a lakosság életkörülmé­nyeinek állandó javítása áll. A többi között az egészség­ügy, az oktatás, a közművelő­dés színvonalának emelésén munkálkodnak. A tanácsi tes­tületek határozatai megszab­ják a. legfontosabb tervezési, beruházási, ellátási, fenntar­tási és fejlesztési feladatokat. Az ügymenet gyorsítása vé­gett, égy sereg — főleg a gazdálkodással összefüggő —, jogkört átruháztak a végre­hajtó bizottságokra, azzal a kikötéssel, hogy azokról a vb rendszeresen köteles beszá­molni a testületnek. Alapos előkészítés A tanácstörvény szellemé­ben ez a gyakorlat honoso­dott meg a ceglédi járásban és része van abban, hogy javult a tanácstestületek tevékenysége, egyre job­ban élnek hatáskörükkel, va­lóban gazdái a településeknek. Felelősségteljesen gazdálkod­nak a rájuk bízott javakkal. Körültekintően és megalapo­zottan készítik elő a testületi döntéseket. Munkamódszerük fejlődésére vall a döntések demokratizmusának erősödé­se. Az ezzel megbízott szemé­lyek a napirendi ponttal kap­csolatos szempontok alapján, írják az előterjesztést, amely a tanácstagok elé kerül. Szükség esetén, szűkebb kö­rű megbeszélésen körvonala­zódik a leírandó anyag, amelyhéz kikérik a tanács mellett működő állandó bi­zottságok, valamint a telepü­lés üzemeiben, intézményei­ben és a tanács apparátusában dolgozó szakemberek vélemé­nyét. A tanácsrendeletek elő­készítésébe az ügyrendi bi­zottságokat vonják be. A számvizsgáló bizottságok a pénzügyi tervek összeállításá­ban vesznek részt Abonyban, Albertirsán és Dánszentmiklóson a mezőgaz­dasági bizottság megvitatta a határszemlék tapasztalatait. Abonyban a közművelődési bi­zottság foglalkozott a nagy­község oktatási helyzetével és feladataival. A településfej­lesztési bizottság a környezet­védelmet tűzte napirendre. Dánszentmiiklóson a gyermek­es ifjúságvédelmi albizottság afelől tájékozódott, milyen az állami gondozásba^ vett, neve­lőszülőknél lévő gyerekek sor­sa. Több szakember Igaz, a legutóbbi tanácsvá­lasztások óta csökkent a bi­zottságok száma, de min­degyikben több szakember kapott' helyet. A tanácsi mun­kában az is gyakorlattá vált, hogy ha külső előadó tesz je­lentést a tanács fórumán, ak­kor a szakigazgatási szerv szükség szerint saját vélemé­nyével, esetleg határozati ja­vaslatával egészíti ki a terve­zetet, Bár ezek az előterjeszté­sek egyre színvonalasabbak, a döntések előkészítésében még jobban kellene figyelni a la­kosság véleményére és cselek­vőkészségére. Számolni kell azoknak a meglátásaival is, akik majd a döntéseket végrehajtják. Már az eddigi törekvések eredmé­nye, hogy a törvényességnek megfelelő határozatok szület­nek. A tanácstagok elsősor­ban a szolgáltatásokkal, a kereskedelemmel, a köztiszta­sággal és a közbiztonsággal kapcsolatban fejtik ki állás­pontjukat. A végrehajtó bi­zottságokban élénkebb a vita­szellem, mint a nagyobb lét­számú tanácsüléseken. Ter­mészetesen az a cél, hogy eze­ken az összejöveteleken min­den odaillő észrevétel, meg­jegyzés, javaslat hangot kap­jon. Alkalmas vezetők A határozatok maradékta­lan , végrehajtására mind a tanácsok függetlenített ve­zetői, mind az apparátusok dolgozói nagy gondot fordí­tanak. Amikor e témáit a kö­zelmúltban a párt járási vég­rehajtó bizottsága tárgyalta, hangsúlyozta annak szükséges­ségét, hogy a testületek élén felkészült és tájékozott veze­tők álljanak. Legyenek igényesek, szerez­zenek új ismereteket a dönté­sekhez, alakítsanak ki megfe­lelő emberi kapcsolatokat, hogy élvezhessék környezetük bizalmát. Ügy ítélték meg, hogy az 1980-as tanácsválasz­tások óta végzett munka alap­ján a jelenlegi vezetők meg­felelnek ezeknek a követelmé­nyeknek. A járás községeiben műkö­dő tanácsok helyesen látják a helybeli gondokat, felismerik a teendőket, támogatják a já­rási hivatal vezetését, a meg­jelölt feladatok végrehajtásá­ban. Általában, jól élnek a megnövekedett hatáskörökkel és megalapozott döntéseket hóznak. A vezetőknek még hatékonyabban kell dolgoz­niuk, vállalva az egyszemé­lyi döntés felelősségéit is. A továbbiakban sem nélkülöz­hető a körültekintő káderpo­litika. Az apparátusoknak meg kell felelniük a mind ma­gasabb követelményeknek. T. T. PLAY-COOP Új gazdasági társulás Megalakult PLAY-COOP. Félreértés ne essék, ma­gyar kooperációról van szó; a magyar játékgyártásban ér­dekeit vállalatok, szövetkeze­tek közül huszonhatan hatá­roztak. úgy, hogy együtt pró­bálják megteremteni a világ­piaci igényekhez igazodó játé­kok kifejlesztésének és soro­zatgyártásának szervezeti fel­tételeit. És nem ...véletlenül ke­rült a napokban alakult já­tékipart egyesülés „cégtáblá­jára” a PLAY-COOP elneve­zés. A „play” angol sző, játékot, játszást jelent, de korántsem komolytalan, csak a tréfa ked­véért való játékot (out of mere play), erre az angolnak is külön kifejezése van. Mert noha valóban játékról van szó, nem pusztán szójáték (play on words) a más orszá­gokban. is jól hangzó PLAY- COOP „felségjelzés” hasz­nálata. Példa erre, hogy kor­szerűen csomagolt, kii váló ma­gyar játék egészen addig el­adhatatlannak bizonyult, amíg a feliratán szereplő hosszú nevű szövetkezet nevét egy nem magyar, rövid fantázianévvel fed nem cserélték. Azután elkapkodták. Mi bel­földi .vásárlók is vagyunk eny- nydre sznobok, nem beszélve arról, hogy a külföldön jól is­mert cégjelzések („PLAY-MO- BIL” „BIG-PLAY”) „farvízé­Ötnapos munkahét hí fizietek npívatartása latban? Röviden válaszolva: az eddigieknél sokkal körül­tekintőbb és átgondoltabb munkaszervezéssel. Ezért kell ügyelni többek között arra, hogy a csúcsforgalmak idején lehetőleg minden eladó az üz­letben legyen. Viszont ne támasszák a pultot holtidőben, amikor alig-alig nyitja valaki rájuk az ajtót. Be kell vezet­ni továbbá a csúsztatott mun­kakezdést, s univerzális ke­reskedőket kell képezni. A kereskedelmi vállalatok- nak azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a szabad szombatot majd min­denki élvezi, így feltehetően az üzletek hétvégi forgalma is megugrik, hiszen köztudott, hogy a szabad idejüket sokan töltik vásárlással. Persze nem­csak a kereskedelmet készte­ti az ötnapos munkahét be­vezetése ötletesebb munkaszer­vezésre, hanem a fogyasztók­nak is jobban meg kell szer­vezniük a vásárlásaikat Ágh Tihamér ben” a PLAY-COOP „hajó­ja” kényelmesebben beevez­het a . játékvilágpiacra; aho. egyébként a Rubik-féle kocka „bójái” egycsapásra pályát adtak nekünk. Hogy aztán esé­lyesként hajózhassunk ezen a pályán, mindekelőtt összhan­got kell teremteni az újdon­sült csapattagok között. A Budapesti Gép- és Vegy­ipari Szövetkezetek Szövetsé­gének kezdeményezésére min­denesetre ezzel a szándékkal szálltak be a közös hajóba a fa-, fám-, textil-, elektromos, vagy éppen műanyag játékok gyártásában és eladásában ér­dekelt vállalatokon és szövet­kezeteken kívül olyan cégek is, amelyeknek eddig fi játé­kokhoz alig volt közük. . Tet­ték ezt azért, mert egyszerűen üzleti fantá­ziát látnak a játékgyár­tásban (FOK-GYEM), vagy mert éppenséggel az ú; gazdasági társulás teheti szá­mukra lehetővé játékgyártás­ra ist alkalmas nagy precizi- tású, gépeik tömegtermelésre való kihasználását (Mátra- plasz). A társiulók nem a különál­lást, hanem az elkülönülést kívánják megszüntetni, mert nemcsak játszótársak (play­mate) akarnak lenni, hanem jó játékkal nyerni (win by good play). Valamennyi tár­suló érdeke egy olyan haté­kony szervezet létrehozása, amely az egyes ötletek elbírá­lásától, megvásárlásától, sza­badalmaztatásától kezdve a megvalósításon, a termékek nemzetközileg ismert marke­tingcégekkel való minősíté­sén keresztül egészen az értékesítésig. koordinálja a magyar já­tékgyártást. Ezért alakult meg a PLAY- COOP és ezért is marad úgy­nevezett nyitott társulás, amelyhez bármely, a játék­iparban érdekelt vállalat vagy szövetkezet a későbbiek­ben is csatlakozhat. Ameny- nyiben az egyesülés komolyan veszi ezt a „játékot”, s játék­módját az üzleti korrektség, tehát a fair play jellemzi majd, kis befektetéssel is jó­val gyorsabban fejlődhet a magyar játékipar. A tét nagy (high píay)! Ar­ról van szó, hogy az idei 30 millió dollár értékű játékex­portunkat összehangolt tevé­kenység esetén rövid idő alatt minimálisan • megdpulázhatjuk. És ez csak a kezdet. Aczél Gábor ü a következő szombatjuk sza­bad, légyen? Mi ved ez a nyit­vatartási rend a közvélemény élénk ellenkezésével találko­zott, be kellett látni, hogy a ke resked elemben — és sok más munkahelyen — az öt­napos munkahét nem jelent egyet a szabad szombattal, vagyis az üzleteknek nyitva kell lenni szombaton is. Ez utóbbi felismerés jegyé­ben született meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ kö­zös irányelve, melynek értel­mében az ötnapos munkahe­tet úgy kell megvalósítani, hogy a nyitvatartási idő min­denkor igazodjon a vásárlói igényekhez, s emellett az el­adás színvonata ne csökken­jen. Miként valósíthatók meg ezek az. irányelvek a gyakor­külföldi példáival. A szocia­lista országokban — azNDK- ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában — az ötnapos munkahét bevezetésekor az üzletek felét — hogy a ke­reskedelmi dolgozók minden, második héten szombaton kap­hassák meg a szabadnapju­kat — szombatonként eleinte zárva tartották. Ennek ered­ményeként a nyitva tartó bol­tokban nagyobb lett a zsú­foltság, hosszabban kacska- ringóztak a sorok, s ennek következtében türelmetleneb­bé váltak az eladók, s persze a vásárlók. Ez az állapot nem­csak a fogyasztóközönség kö­rében keltett elégedetlenséget, hanem a kereskedelmi alkal­mazottak is elgondolkoztak azon: vajon -érdemes-e az egyik szombaton agyonhaj- tani magukat csak azért, hogy R/li tagadás, a fogyasztóké- zönség legalább olyan érdeklődéssel várja, hogy a kereskedelem miként tér át január elsején az ötnapos munkahétre, mint azok, akik a pultok mögött dolgoznak. Óhatatlanul felmerül ugyan­is a kérdés, miként fogják megoldani ezt az átállást az amúgy is állandó' létszám- hiánnyal küszködő boltok? Eddig is kevés volt az el­adó, a pénztáros, a büfés és a takarítószemélyzet — meg is érezték hiányukat a vásár­lók és vendégek —, de mi lesz ezután, ha belőlük né- hányan még szabadnapon is lesznek? S ebből nem követ­kezik-e, hogy romlanak majd a. > beszerzési lehetőségek, több időtöltéssel és kényelmetlen­séggel jár a hétvégi bevásár­lás? Kérdőjelek sokasága vár­ja tehát a jövő év január el­sejét, amikor a kereskedelem­ben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Az aggodalmak — bár nem teljesen alaptalanok — elosz­latása érdekében, kezdjük egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom