Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

*Mdap 1981. JtLIUS 26.. VASÄRNAP /I hét világpolitikai kérdései Meddig tart a libanoni tűzszünet ? NézeSkülüzibségek Ottawában - Az iráni választások MILYEN EREDMÉNYEKET HOZOTT A VEZETŐ TŐKÉS Államok ottawai csúcs­értekezlete? A hét vezető tőkés ország állam- és kormányfői, vala­mint nyolcadikként a luxem­burgi Gaston Thorn, a közös piaci bizottságok elnöke, két napon át tanácskoztak a ka­nadai főváros szomszédságá­ban levő monte bellói kastély márvány kerékasztalánál. Az­után a szó szoros értelmében a színpadra léptek, hiszen az ottawai operaházban válaszol­tak az újságírók kérdéseire. Az alaphangot az elnöklő há­zigazda, Trudeau kanádai mi­niszterelnök ütötte me'g, aki találó hasonlattal kezdte: „nem akartuk a szemetet más kü­szöbére seperni...” A kijelentés felettébb szel­lemes, de igazából nem fejez­hette ki a valóságot. A hiva­talosan gazdasági csúcsérte­kezletként szereplő találkozón a szövetségesek panaszára­dattal fordultak Reagan felé, nehezményezve a számukra kedvezőtlen gazdasági manő­vereket. Az átlagosnál jóval magasabban tartott amerikai kamatláb következtében a nyugat-európai valuták az idén csaknem 30 százalékkal gyen­gültek a dollárhoz képest, fo­kozódott a gazdasági vissza­esés, nőtt a munkanélküliség, nagy az energiaszámla, mivel az OPEC-exportőrök dollár­ban számítják az árakat. Nyu- gat-Európa tehát a kamatlá­bak leszállítását kérte, de az Egyesült Államok kitért k kö­telező ígéretek elől. A „hetek” között csak az NSZK, Kanada és Nagy-Bri- tannia kormányfője volt jelen a tavalyi, hasonló jellegű ve­lencei csúcson. A négy újonc pedig rtem felejtheti el, hogy Japán kivételével — ahol a korábbi kormányfő szívro­hama nyitotta meg Szuzuki előtt az utódlás lehetőségét — a korábbi amerikai és fran­cia elnök, valamint az olasz miniszterelnök éppen bel- és gazdaságpolitikai okok követ­keztében volt kénytelen át­engedni helyét a mostani ve­zetőknek. Jellemző adalék, hogy Schmidt nyugatnémet kancellár máris úgy nyilatko­zott: új gazdasági stratégiát kell kidolgoznia az amerikai hajthatatlanság fényében. Az ottawai összejövetelt egy közös, politikai tárgyú állás- foglalás is fémjelzi: a hírek szerint ebben a tárgyban ki­sebbek voltak a nézeteltéré­sek. Nyugat-Európa és Japán több kérdésben (például Af­ganisztán vagy Kambodzsa) felsorakozott Washington hi­degháborús hangvételű néző­pontjához, a kelet—nyugati fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokat illetően pedig felújí­tották a NATO kettős hatá­rozatát. Csakhogy a „tárgyal­ni és fegyverkezni” többféle magyarázatot tesz lehetővé. Az Egyesült Államok — s az alaphangot az amerikai kije­lentések ütötték meg — a fegyverkezést befejezett tény- nyé kívánja tenni: s a tárgya­lást csupán alibiként hasz­nálja. Rendkívül nagy nyo­más nehezedik a szövetsége­sekre azért is, mert ősszel tanácskozik majd a Cocom (a nyugat-európai országok em­bargóbizottsága, amely bizo­nyos' árufajtákat tilalom alá helyezhet a kelet—nyugati ke­reskedelemben), s Washington különböző szállítások vissza­tartását követeli. Ottawa megoldatlan problé­mák egész sorát hagyta örö­kül. A szemetet — a nyilvá­nosság reflektorfényében — ugyancsak mérsékelt módon seperhették más portája elé, a többit — más lehetőség nem lévén — egyelőre a szőnyeg alá kotorták ... MENNYIRE LEHET TAR­TÓS A LIBANONI TŰZSZÜ­NET? ___________________ A politikai előrejelzés ma­napság mindenütt kockázatos, de különösképpen az a Közel- Keleten. Miután a Biztonsági Tanács kedden elhangzott tűz- szüneti felhívása lényegében eredménytelen maradt és egész héten át'szinte szakadatlanul folytak a harcok Libanonban (már-már az ötödik háború­ról beszéltek), pénteken még­is- megvalósult a fegyver­nyugvás. Jogos a kérdés, mennyire lesz tartós ez a tűz­szünet? A történelmi tapasz­talatok mindenesetre kételyt sugallnak, hiszen fél évtized alatt mintegy nyolcvan ha­sonló megállapodás született (a részleges egyezményekkel mintegy kétszázhatvan), s ál­talában kérészéltűnek bizo­nyultak. Az előzmények: július ele­jén némileg enyhült a liba­noni válság s úgy tűnt, hogy van lehetőség bizonyos meg­állapodásokra. Ebbe az irány­ba mutattak azok a szíriai intézkedések, amelyeket a li­banoni haladó erőkkel, vala­mint más arab országokkal konzultálva tettek — ugyan­akkor a kibontakozás egyik feltételének a jobboldali erők és az izraeli hadsereg szoros szálainak megszakítását tar­tották. Habib, amerikai elnö­ki különmegbízott egy wa­shingtoni rendezési tervet ho­zott magával. Átmenetileg ez is a harcok visszafogását sze­rette volna elérni, mivel a Camp David-i különút foly­tatásához szeretnének újabb arab szövetségeseket nyerni. (Márpedig a Begin-kabinet Bej rút elleni légitámadása, az iraki reaktor bombázása és a többi szélsőséges lépés az alapvetően Izraelt támogató Egyesült Államokkal is szem­befordítja az arab világot.) A sorozatos izraeli provokációk, amelyek palesztin válaszlépé­seket váltottak ki, majd újabb harci cselekményekben esz­kaláltak, elmérgesítették a vál­ságot. A választások után, de a kormányalakítás közben, s esetleges újabb választások előtt álló Begin éppen ezt akarta. E tekintetben, a lé­nyegi egyetértés mellett, tak­tikai érdekeltérések is jelent­kezhettek Izrael és az Egye­sült Államok között. Ezt fe­jezte' ki' az F 16-ospk körüli huzavona, valamint több ame­rikai személyiség bírálata. Washingtont, gondolkodásra késztette az Arab Liga védel­mi tanácsának tuniszi ülése is, amely immár Amerika-el- lenes intézkedéseket vett fon­tolóra. Ügy tűnik, hogy az Egyesült Államok igyekezett „rávezetni” Izraelt a tűzszü­net elfogadására, amelyet Li­banon és a palesztinek eleve szükségesnek tartottak. A tűz­szünet jövője tehát elsősorban azon múlik, mennyire akarja valóban tartósítani az Egye­sült Államok és az izraeli ve­zetés a fegyverek hallgatását a Közel-Keleten, s hogyan ha­lad előre a válság általános rendezése. MIT JELENTENEK AZ IRA­NI VÁLASZTÁSOK? A választást vallásos köte­lezettségnek nyilvánították a pénteki ünnepnapon, s már tizenöt éves kortól kezdve az urnákhoz járulhattak: nem utolsósorban ezek az intézke­dések is kedveztek az első­számú iiszlám jelöltnek. Rad- zsai eddigi miniszterelnök­nek. A hírek szerint végül a bazár, a nemzeti burzsoázia egy része is támogatta. Való­színűleg ő lesz az új állam­fő, noha végeredmény csak jövő héten várható. Az el­nökválasztások, valamint ' a részleges parlamenti választá­sok ugyanakkor az elszaba­dult szenvedélyek légkörében, tömeges bombamerényietek és tömeges kivégzések kíséreté­ben mentek végbe. S egy fel­hívással együtt, amellyel Ba- niszadr volt elnök jelentke­zett, ellenzéki egységfrontot szervezve. Irán, miközben változatla­nul háborút visel Irakkal, az elmúlt időszakban kiélezett belső csatározások színhelye volt, sokszor bizonytalan és összemosódott frontokkal. A választás most megszüntetni látszik az eddigi „kettős ha­talmat”, az elnök, a kormány és a parlament viszálykodá­sát. Mégis változatlanok a kérdőjelek: hogyan alakulnak a jövőben a különböző poli­tikai irányzatok, a belső harc s mennyiben hat ki mindez az ország kül- és belpolitikájá­ra, az elhanyagolt gazdasági helyzetre, az öböl háborújára. Kérdőjelek, amelyekre csak az elkövetkező események ad­hatnak választ. R. E. Skandináv nők békemenete A skandináv nők békemene­tének részvevői táviratot küldtek az amerikai és a szov­jet kormánynak, valamint a belga miniszterelnöknek, tá­mogatást kérve célkitűzéseik­hez. A dán, finn, svéd és nor­vég lányok, asszonyok, a me­net szervezői az atomfegy­verkezés megállítását sürge­tik, atomfegyvermentes öve­zetet követelnek Portugáliától Lengyelországig az európai földrészen, tiltakoznak az amerikai atomrakéták Euró­pába telepítése ellen. Koppenhágától Brüsszelig vezető útjukon több ezren csatlakoztak. hozzájuk az NSZK-ban és Hollandiában. A belga fővárosból szomba­ton reggel indult tovább a menet, amely vasárnap Mons- ba érkezik, ahol a város mellett, a NATO európai had­erőinek főparancsnokságával szemben táboroz le. Usztyinov cikke a Pravdákon Veszélyes amer A Pravda tegnapi száma közli Dmitrij Usztyinov mar­sallnak, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének terjedelmes cik­két, „A fegyverkezési verseny, a háború fenyegetése ellen” címmel. A cikk lényegében válasz az Egyesült Államok vezetőinek megnyilatkozásai­ra, a Reagan-kormányzat fe­nyegető és rágalmazó kijelen­téseire, ugyanakkor részletes kifejtése a Szovjetunió né­hány igen fontos javaslatának. Szovjet részről huzamosabb időn át várakozó álláspontra helyezkedtek az új amerikai kormányzat politikáját ille­tően. Fél év elteltével azon­ban már világosan kirajzolód­tak ennek a politikának jel­legzetes vonásai, és azokat olyan személyiségek fejtik- ki rendszeresen, mini Haig kül­ügyminiszter, 'Weinberger hadügyminiszter és maga az elnök, Ronald Reagan. A szovjet vezetés már több íz­ben szólt ennek a politikánaic az egész világ békéjét fenye­gető elemeiről. Usztyinov marsall most elsősorban ka­tonapolitikai szempontból végzi el a washingtoni tervek elemzését, amelynek legfon­tosabb megállapítása az, hogy a Szovjetunió határozottan szembeszáll a fegyverkezési versennyel, a háborús veszély megnövelésével. Usztyinov marsall leszöge­zi: a világban kialakult ka­tonai egyensúly nem változott meg — noha Weinberger, Haig és más amerikai vezetők ezt állítják, ezzel akarják iga­zolni az esztelen fegyverke­zést. Ami változott, az az amerikai vezetés . hozzáállása ehhez a kérdéshez. Olyan benyomás alakult ki, hogy a Washingtonban hata­lomra került személyek képe­sek az emberiség létérdekeit is kockára tenni, saját önző, szűk céljaik érdekében. A „szabad világ védelmének” ürügyével konfliktusokat szí­tanak a világ különböző ré­szein, fokozzák a fegyverkezé­si versenyt, a társadalmi-po­litikai stabilitás megbontásá­ra törekednek Európában. Ez közvetlen fenyegetést jelent s Szovjetunió, és szövetségesei számára. Az ilyet) fenyegetés példáit jelentik a lengyelor­szági események, ahol a belső ellenforradalmi erők tevé­kenysége mellett megnyilvá­nul az imperializmus rosszul álcázott beavatkozása is. Az amerikai külügyminisztérium­ban különleges „lengyel cso­portot” hoztak létre, amely a kormány utasítására javas­latokat dolgoz ki a lengyel- országi „ellenőrzött feszült­ség” fenntartására. Cikkének e részét összefog­lalva a szovjet honvédelmi miniszter niegállapítja: a té­nyek arról tanúskodnak, hogy Washington most ismét a hi­degháború nyelvén akar be­szélni a Szovjetunióval, nem tartja tiszteletben a két or­szág között a hadászati fegy­verek terén korábban létrejött megállapodásokat. A cikk második része a Szovjetunió új békejavasla­tait, azok fogadtatását elem­zi*, kifejti a Szovjetunió állás­pontját néhány javaslat értel­mezéséről. Így a bizalomnö­velő intézkedésekről, a közép­hatótávolságú nukleáris raké­ták kérdéséről és a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sára vonatkozó szovjet javas­latokról. A szovjet békejavaslatokat összegezve a miniszter meg­állapítja: e konkrét javasla­tok között nincs olyan, amely egyoldalú előnyök megszerző' sét célozná, reális lehetősé­get nyújtanak a kölcsönösen elfogadható határozatok el­érésére. A szovjet katonai doktríná­tól idegen az„ hogy bármifé­le, bármilyen méretű meg­előző, hódító háborút foly­tasson, figyelmeztető nukleá­ris csapást mérjen. Emlékez­tetnünk kell néhány óceánon túli személyiséget arra, hogy a szocializmus országainas béke&zeretetét nem szabad gyengeségük jelének venni. A szocialista közösség ereje, po­tenciálja elegendő az ag­resszió visszaveréséhez és soha, senki nem tudja' térd­re kényszeríteni — hangoz­tatja cikkében Dmiitrij Usz- tyinov marsall. Sz öksz KP vezetői a tenorizmusról Kiíizetődoa zsarolás? Az Olasz KP egyik vezetője szerint Ciro Cirillo és Renzo Sandrucci azért nyerhette Lengyelország Készül a kormán Pénteken ülést tartott a lengyel kormány elnöksége. A Wojciech Jaruzelski kor­mányfő elnökletével megtar­tott ülésen meghatározták a I LEMP IX. kongresszusán el­fogadott határozatokból adó- ­CSAK RÖVIDEN... AZ INDIAI hadsereg egy­séged és a biztonsági erők nagyszabású műveletekbe kezdtek az ország északkele­ti térségében, hogy ártalmat­lanná tegyék az ott tevékeny­kedő Peking-baráf bandákat. DARJOS KHIRKHVA, az iráni légierő egyik magas rangú tisztje pénteken repü­lőgépével együtt megszökött Iránból és Kairóban szállt ie. Khirkhva menedékjogot kért és kapott az egyiptomi kor­mánytól, gépének négytagú személyzete azonban — a je­lek szerint — vissza kíván térni Iránba, dó kormányprogram kidolgo­zásának módját; a. program konkrét formáját a Miniszter- tanács legközelebbi ülésén vi­tatják meg. A kormány elnöksége meg­vizsgálta a minisztertanács határozattervezetét a február 12-én beterjesztett kormány- program harmadik pontjában foglalt feladatok teljesítésé­ről. Ez a pont a gyógyszerek­kel és orvosi eszközükkel va­ló ellátás megjavítását irá­nyozza elő. A kormány elnöksége úgy natározott, hogy az év végéig meghosszabbítja a vaj jegyre történő árusítását. Egyúttal döntést hozott arról is, hogy augusztus 1-től december 31- tg ideiglenesen szabályozzák a mosóporok árusítását is. vissza szabadságát, mert s terroristák követeléseit kielé­gítették. Ugo PeccHioli szená­tor, az OKP vezetőségi tagja a párt „belügyminisztere” sze­rint Cirillóért másfél milliárd lira (kb. másfél millió dollár) váltságdíjat fizettek ki. A kommunista vezető nem tartja kizártnak, hogy a vált­ságdíjat a kereszténydemokra­ta párt irányítása alatt levő intézmények bocsátották ren­delkezésre. Pecchioli szerint a D’Urso-ügy, óta tapasztalható, hogy megsértik a törvényeket, a szabályokat, terjesztik a ter­roristák közleményeit. Így aztán a vörös brigádosok el­könyvelhették, hogy a zsarolás kifizetődő — fűzte hozzá. A II. János Pál pápa me­rénylője elleni perről Franco Calamaúdrei, az OKP szená­tusi csoportjának alelnöke. aki a terrorizmus kérdéseivel foglalkozik. így vélekedett: keserű száiízzel kell megálla- nftanunk. hogy' nem gyarapí­totta a terrorizmus elleni harccal meebírntt olasz szer­vek hírnevét a Mehmet Ali Agca ellen lefolytatott per. Kuba nemzeti Magyar vezelők távirata Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök üd­vözlő táviratot küldött dr. Fidel Castro Húznak, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának Kuba nemzeti ünnepe alkalmából. Kedves Fidel Castro elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada lakta­nya elleni támadás 28. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter- tanácsa és a magyar nép nevében forró, elvtársi üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának. a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertaná­csának és a kubai népnek. A magyar nép ismeri és tiszteli a kubai nép haladó tör­ténelmi örökségét, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő forradalmárok tetteit. A sok áldozattal járó harc tette lehetővé rzuba felszabadulását, azt, hogy népe rá­léphetett a szabadság, a nemzeti függetlenség és a szocializ­mus építésének útjára. A Kubai Köztársaság népének forradalmi vívmányai, építő munkájának eredményei elválaszthatatlanul összeforr­tak a Kubai Kommunista Párttal', annak marxista—leninista politikájával. A Kubai Köztársaság megbecsült tagja a szocia­lista országok közösségének, s hatékonyan járul hozzá a szo­cialista országok együttműködésének elmélyítéséhez, küzd a békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. Internacio­nalista szolidaritást tanúsít a szabadságért, a nemzeti függet­lenségért és a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. Pártunk, országunk és népünk támogatja Kuba igaz ügyét, társadalmi, vívmányainak és nemzeti függetlenségének megvédését Pártjainknak, országainknak és népeinknek a proletár nemzetköziség szellemében fejlődő barátságát és együttműködését a jövőben is tovább erősítjük. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk Önnek, a kubai kommunistáknak és a népnek, hogy érjenek el további sikere­ket a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, hazájuk felvirágoztatásában a szocializmus és a béke ügye javára. ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés el­nöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocának, a Ku­bai Köztársaság Népi Hatalmi Nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. ★ heonyid Brezsnyev és Nyikolaj Tyihonov ugyancsak táv­iratban üdvözölte Fidel Castrót a Kubai Köztársaság forradal­mi ünnepe alkalmából. _ ★ Számomra az év legboldo- gabb pillanata az volt, amikor harcba indultam ha­zánk történelmének egyik leg­kegyetlenebb, leggyűlöltebb diktátora, Batista ellen — ír­ta 1953. szilveszterén a bör­tönből Fidel Castro. E legbol­dogabb pillanat: 1953. július 26-ának hajnala volt, amikor kubai fiatalok egy elszánt csoportja a félelmetes Monca­da erőd bevételére indult Santiago de Cubában, a for­radalmak szülőhelyeként em­legetett Oriente tartomány központjában. A hősies tá­madás akkor még sikertelen maradt, de elindítója lett an­nak a történelmi folyamatnak, amely a fegyveres forradal­mi harc kibontakozásához és öt és fél év múltán a népi fel­kelés teljes győzelméhez ve­zetett a karib-tengeri sziget- országban. A spanyol gyarmatosítók, majd az észak-amerikai tőke által évszázadokon át elnyo­mott, kizsákmányolt kubai nép győzelme után felelősen élt a kivívott függetlenséggel. A nyugati féltekén elsőként választották a társadalmi fej­lődés szocialista útját; az egész nép társadalmi, gazda­sági és kulturális felemelke­★ dését. Nem volt könnyű a kezdet, hisz a súlyos elma­radottság, az amerikai szom­szédhoz ezernyi szállal kötő­dő monokulturális gazdaság béklyója mellett meg kellett — és a mai napig is meg kell —, küzdeniük az esetenként nemzetközi konfliktusok ve­szélyét is felidéző reakciós tá­madásokkal, Washington gaz­dasági blokádjával, a Kubára nehezedő imperialista nyomás és lélektani hadviselés meg­nyilvánulásaival. A kubai nép azonban ezt a küzdelmet is ugyanolyan hősiesen vállalja, mint korábban a fegyveres forradalmi harcot. Elszántsá­ga, helytállása példát ad a felszabadulásukéit küzdő gyarmati népek egész sorá­nak. Kuba több mint két évtize­de szocialista rendszert épít. Jelentős vívmányokat mond­hat magáénak a társadalmi fejlődés, az oktatás, az egész­ségvédelem területén. Nagy erőfeszítéseket tesz a kapita-, lista rendszer örökségeinek felszámolására, a gazdasági élet fejlesztésére. Az ország e nehéz munkában — úgy is, mint a KGST tagja —, élve­zi. a szocialista közösség ak­tív támogatását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom