Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
IVIQINIORI V/Ulífl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1981. JÜLIUS 19., VASÁRNAP Ügyek és emberek Nyíltan, őszintén, kölcsönösen A tanácsok bizalommal várnak mindenkit Az utóbbi hetekben sokat foglalkoztunk lapunkban a tanácsok szerepével, a lakossággal, illetve a választó- polgárokkal kialakult kapcsolatukkal. Elsőként dr. Kiss György, a monori nagyközségi közös tanács vb-titkára írt elemző beszámolót saját munkájukról. Ezt követően dr. lllanicz György, a járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályának vezetője ismertette az államigazgatási eljárás korszerűsítésére vonatkozó új rendelkezéseket. Most újabb hozzászólást kaptunk a témával kapcsolatban, az alábbiakban ezt ismertetjük. Tisztelettel adózom a Monori Hírlap szerkesztőségének. Olyan tendencia látszik kialakulni, amely jó a tanácsoknak, s jó az ügyfeleknek egyaránt. A megjelenő írások számtalan közérdeklődésre számot tartó információt közölnek, amelyek a hasznos imformációk mellett segítik a helyi tanácsi szakigazgatási szervek zavartalan munkáját, érzékeltetik lehetőségeiket, intézkedéseik határait, a hivatal közelebb kerül az állampolgárokhoz és viszont. Egymásra utáltán Ez jó és hasznos dolog, hiszen bizonyos szinten mindenki ügyféllé válik. Gondoljuk csak végig ezt a folyamatot. Az a tanácsi hivatalnok, aki egyik napon ügyeiket intézni, holnap ügyfélként jelenik meg mondjuk a rendőrségen, útlevélügyben. S aki útlevelünket intézi, holnapután ügyfélként kérelemmel fordul az elektromos művekhez, s aki az elektromos bekötést intézi, az másnap hagyatéki tárgyalásra van idézve a közjegyzőhöz. Azt hiszem, kár lenne sorolni a folyamatot. Ez az élet rendje, a kölcsönös egymásra utaltság mindenütt és mindenkinek. Igény és lehetőség Tanácsi szakigazgatási szerveink szerte a járásban azon munkálkodnak, hogy minél gyorsabban, minél közérthetőbben intézzék az állampolgárok ügyes-bajos gondjait. Monoron ügyfélszolgálati iroda létesült, Gyomron most szervezik. A járás és a megye illetékesei egyre többet tesznek azért, hogy az ügyintézés ne a hivatalok packázásai — egyre inkább szolgáltató jelleget töltsenek be. Teszik mindezt a közösség érdekében. Tudom, sokan értékelik ezt az igyekezetüket. Sajnálatos azonban, hogy a követelések sokszor nem állnak arányban a lehetőségekkel. Nem arra gondolok, hogy a lakásigénylők tömegét nem áll módjában a tanácsoknak kielégíteni. Ezeknél sokkal, egyszerűbb ügyek borzolják a kedélyeket, pro és kontra. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.1, Monoron, Csévharaszton, Mo- nori-erdőn, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron az egészségházban;, Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet, (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos. Vecsésen: dr. Gajdátsy Árpád. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Galambosi János (Csévharaszt ÁG.) Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13-ig Monoron a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Abonyi rajt Gyorsított felkészülés Sérülések nehezítik a munkát Szakosztályértekezlet tartásával megkezdte a felkészülést a Gyömrői SE férfi megyei I. osztályú kézilabdacsapata az őszi idényre. A közepesnél valamivel gyengébb tavasz után biztatóbb a kép, mint az 'idény befejezésekor volt Augusztusban leszerel Ba- góczky Tamás, aki erőssége lehet a csapatnak. Szeretnék leigazolni, illetve visszaígazo’ ni Novak Istvánt, aki a KEV METRO, majd katonáskodása alatt a Honvéd Rákóczi SE NB II-es csapatában játszott. Űj igazolás Németvölgyi Róbert, a volt Honvéd-játékos A biztató jelenségek mellett gondok is jelentkeznek. Arató T. sérüléséről nincs pontos értesülése a szákvezetésnek pedig az ő gólerős játékára, irányítókészségére hallatlan nagy szükség lenne Sajnos Bagóczky sérülése nagyon lassan javul. Rá csak a későbbiekben számíthat a csapat. Nem túl szerencsés a bajnoki kiírás, hiszen augusztus 2-án már bajnoki mérkőzést kellene játszani. Lévén tiszta amatőr játékosokról szó, a munkahelyi szabadságolások időszaka megzavarhatja az egységes felkészülést. Pedig erre most igen nagy szükség van, hiszen két nagyon fontos találkozó — AOony idegenben; Gödöllő hazai pályán — előtt áll az együttes. A szakvezetés azt reméli, hogy valamennyi játékos átérzi a felkészülés, és az első két mérkőzés fontosságát, s egy kicsit félreteszik egyéni elképzelésüket, a csapat érdekében. A tervek szerint e hónap 26-án előkészületi mérkőzésre kerül sor, s a nyitány előtt is hétközi edzőmérkőzés! játszanak, tgy lehet csak remény arra. hogy a gyorsítóit felkészülés megfelelő erőállapotba, formába hozza a csapatot. G. L. Naponta találkozhatunk ottyan igényekkel, amelyek egyszerűen nem számolnak a valósággal. Számtalanszor hívják a tanácsj ügyintézőt, olyan esetekben is, amikor fölösleges. Ök azért vannak alkalmazva, hogy tudásuk legjavát nyújtva intézzék dolgukat. Ám senki ne gondolja, hogy a hivatalban ülők olyan robotok, amelyek beprogramozott rendszerben mindenkinek eleget tudnak tenni, hogy azoknak nincs más dolguk. Félreértés ne essék, nem védem azt, ami elítélendő, az eredendően faragatlan ügyintézőt, a valóban aktatologatót, a gondatlant. Védem viszont azokat, akikkel igazságtalanul durva az ügyfél, akiket-jogtalanul marasztalnak el, akik az idegességtől reszketve kérnek védelmet vezetőiktől. Nyitott rendszer Optimista vagyok. Hiszem, hogy a hivatalok, és az ügyfelek egyszer egymásra találnak. Nem írnám, ha ennek nem érzékeltem volna már eddig is számtalan jelét, hisz gz emberek döntő többsége a jót, a szépet, a békességet igényli és akarja. Kölcsönösen nyíltan, és őszintén lehet elérni mindezt. Fórumrendszerünk olyan nyitott, hogy párját ritkítja,. csak élpi — nem visszaélni — kell vele. Falugyűlések, fogadóórák, tanácstagi beszámolók, ügyfélfogadó napok, mind azt szolgálják, hogy a tanácsok emberközelbe kerüljenek. Jöjjön tehát mindenki, aki szándékával jobbítani akar, aki hisz abban, hogy munkatársaink őszintén, gyorsan és igazságosan döntenek dolgaikban. Mert a kölcsönös bizalom az alapja munkánknak, s mindenekelőtt az eredményeknek. Egy-egy bonyolultabb ügy sikeres elintézése — elhiheti bárki — az ügyintézőnek olykor nagyobb örömet okoz, mint az érintetteknek. Miért ne lehetne elérni, hogy mindenki — még az elmarasztaltak is — megelégedéssel, hittel, közeledjenek a hivatalhoz, az ügyintézőkhöz, a vezetőkhöz. A hivatalok bizalommal várják mindazokat, akik hozzájuk fordulnak, legyen ez általános és kölcsönös. Gulyás László, a gyömrői nagyközségi tanács vb-titkára Dől az akác Favágók: nem is könnyű szakma WWí Somogyi József és Csalfa elszállítja a vastag akáctörzseket Rekkenő a hőség. A hőmérő higanyszála a napon bizonyára már rég túlhaladta a 30 fokot. Csévharaszt felé haladunk a Trabanttal. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság monori erdészeti üzemének itteni kerületében szoros munka folyik. ■■■■ — Vajon merre találjuk a favágókat? — kérdezem kísérőmtől, Telegdy Pál főmérnöktől. Nem tud érdemleges választ adni, de azonnal ott terem egy kackiás bajuszú fiatalember, Kriskó András, a kerületvezető erdész. — Jöjjenek utánam, majd én elvezetem magukat a fakitermelőkhöz. — Felpattan a motorra, s máris száguldunk a keskeny erdei úton. Néha-néha nagyokat koppan a gépkocsi alsó karosszériája, de követni kell sebtiben szerzett útikalauzunkat, nehogy eltűnjön a szemünk elől. mert még eltévedünk. Ö már jól ismerheti ezt az utat, ki tudja hányszor ment végig rajta. Haladhatunk már vagy 8 kilométert, de ember egy szál se, csak rengeteg fa, gyönyörű táj tárul a szemünk elé. — Nini, ott egy ' őzbak — bök az ablakon kifelé ujjúval Telegdy Pál, de mire odanézünk, már eltűnik a szemünk elől a szelíd állat. Megállunk. A kerületvezető motorjának kipufogócsöve leszakadt. Ügy tűnik, nem először, mert egy perc sem telik el, s máris tovább roboghatunk. Végre megérkezünk. Kiszállunk a kocsiból, száraz galylyakon lépkedünk. A favágók felé 'tartunk. Id. Beláz László brigádvezető hamar elébünk toppan, s elmondja, hogy tényleg most fejezték be az ebédet. — Karalábéleves, krumpli- főzelék, oldalassal, ez volt a mai ebéd — mondja a szikár, napbarnította favágó, aki fiával együtt jár ide dolgozni Felsőpakonyról. — Korábban Sátoraljaújhelyen laktunk, s amikor Takonyra költöztünk, az állami gazdaságba kerültem. De most már nyolc éve az erdészetnél dolgozom, mint favágó. Felteszi mustárszínű sisakját, a bányászokra emlékeztet ebben a pillanatban. — Miért szép ez a munka? — kérdezem. — A szabad élet miatt — hangzik az egyszerű, tömör válasz. Hát valóban, itt az erdő kellős közepén igazán szabad az élet, csak egy-egy madárcsicsergés zavarja meg néha a néma csendet. — Egyébként nehéz munka a miénk. Bár az idén kicserélték a motorfűrészeket, a mostani majdnem 3 kilóval könnyebb a réginél. Veszélyes szakma ez, minden lépésünkre vigyázni kell... mert nem mindegy ám, hogy merre dől a 15—16. méteres akác-, vagy fenyőfa. ■ ■■a Id. Beláz László kisebbik fia is apja mellett dolgozik, de jön már a nagyobbik fiú is hamarosan. Kemenczei József Pilisről jár be naponta dolgozni. Az ő beosztása: vágásvezető erdész. — Nehéz fizikai munkát vé- j geznek az itt dolgozók. Havi normájuk 80 köbméter fa kitermelése, de például Belázék ennél jóval többet teljesítenek rendszeresen. Nem is panaszkodhatnak a keresetükre, hiszen nem ritka az olyan hónap, amikor 7000—8000 forint fizetést visznek haza a borítékban. A fiatalabb Beláz László 18 Dől a 16 méteres akácfa. Barcza Zsolt felvételei éves. Nem szól semmit, csak előkészíti a fűrészgépet, közben édesapja nagyot kortyol a földbe ásott szódásüvegből, majd elindulnak a fák felé. Hangosan vijjog a fűrész, s dől a fa, abba az irányba, amerre akarják ... Előkerül Csalfa is, aki kétkerekű alkalmatosságon szállítja a rönköket egyik helyről a másikra. Gazdája Somogyi József is régi, kipróbált szakember, hosszú évek óta dolgozik az erdészetben. Búcsúzunk a fakitermelőktől. Siví- tanak a motorfűrész-gépek, lomha mozgással dőlnek a fák halomra. Ahogy a földre huppannak, hatalmas robaj veri fel a csendet. Már messzire járunk a favágóktól, de még mindig halljuk a kidöntött akácfák zuhanását. S közben arra gondolok, hogy egy veszélyes, de szép Szakmával ismerkedhettünk meg a csévharaszti erdőben, ezen a verőfényes gyönyörű nyári délelőttön. Gér József Beláz László, a motorfűrészszel méretre vágja a fatörzseket. / Uj magyar szabadalom Növényserkentő szer Átlagosan 10—15 százalékkal növelhető a terméshozam paradicsomnál, almánál, kukoricánál és más növényeknél azzal a magyar szabadalom alapján előállítható új lombtrágyával, amelyet a Kertészeti Egyetem kémiai tanszéke dolgozott ki. A Titavit elnevezésű készítmény a világon elsőként a növény számára eddig közömbösnek tartott nyomelem. a titán hígított vegyületét tartalmazza és serkenti a zöldségek gyümölcsök fejlődését. Az egyetem kémiai tanszéke több mint tíz évvel ezelőtt kezdte meg a vizsgálatokat a titánnal, amely a természetben a 10. leggyakrabban előforduló nyomelem. Amíg a növény a talajból a vízzel a különböző tápanyagokat. nyomelemeket felszívja és beépíti a sejtjeibe, addig a titán értéktelen számára. A kémiai tanszék azonban újszerű eljárással olyan vízben oldható titánve- gyületet állított elő,, amelyet nemcsak felvesz a növény, de — mint az emberi szervezetben a vitamin — elősegíti erősödését, az enzimeket aktivizálja. A Titavitot évek óta kísérleti jelleggel néhány gazdaság alkalmazza már. A Kalocsai Állami Gazdaságnál például a lucerna, a MezŐhegyesi Állami Gazdaságnál a silókukorica az orosházi Oj Élet Termelőszövetkezetnél a zöldborsó termesztésénél értek el általában 10—15 százalékkal nagyobb termést. Akikről keveset beszélünk Motoros fűnyíró is van Derékig ért a jószagú fű az útszéli árokparton, jó élű kasza. izmos karú kaszás hamar összever annyi illatos szénának valót, hogy az újig nem volt gond a télj etetés. Pedig a Szolnoki Útügyi Igazgatóság útőrházának tágas istállójában nem egyedül árválkodott a jól tejelő tehén. — Igaz a 30-as években a főközlekedési úton Fegyvernek és Kenderes között csodálkozva emelte meg a sapkáját az útőr, amikor egy-egy autó elhaladt. A nagyforgalmú úton különben lovas kocsi lovas kocsit ért. A lovak nem benzinnel táplálkoznak, ezért volt ott a fű olyan dúsnövésű, a Szükségletet meghaladó kaszálót pedig bérbe adtam. A jó- szágtartás mellett ez jelentett némi mellékjövedelmet. Gulácsi József, aki harminchét évig gondozta, tisztán tartotta 11 kilométer hosszúságban Fegyvernek és Kenderes között a 4 sz. főközlekedési út betoncsíkja mellett az útpadkát és az út tartozékait is A csákány meg a lapát, é? a kasza mindig készenlétben állt a testes kilométerkő mellett. ahová az útkaparók mesterségének címere, a nagy U- betűs piros zászló is ki volt tűzve. Az útpadkát hamar felverte a szívós gyökerű tarack, a kocsikerekek rázódó sara is magasította, hót nyesni kellett, hogy az esővíz az árokba folyhasson. Ennél a „műveletnél” a csákányt is elő kellett venni. 1972-ben azután otthagyták a csendes szolgálati útőrházat, s Üllőn saját házba költöztek. A kézhez nőtt szerszámokhoz azonban nem lett hűtlen. A könyvesház előtt most is az árokpartot, kaszálja ez a szikár, szívós ember, ahonnan lassan kipusztul a hasznos fű. kiöli a benzingőz, csupán a ke- ményrostú gaz marad. Az útőr most másodmagával a nagyközség parkjainak lelkes gondozója Persze van berregő motoros fűnyíró, de ez nem az igazi, annak a nyelére ilyen beszélgetés alkalmával mégsem lehet támaszkodni. Kiss Sándor ISSN 0X33—2651 (Monorí Hírlap) I
