Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

1981. JÚLIUS 1., SZERDA Ülésezett a KISZ KB és a MUSZ OT Felmentések, választások Tegnap ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán újjáválasztott központi bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője. A testület meghall­gatta Fejti György első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB június 18-i üléséről, majd Nyitrai Istvánnak, a KB tit­kárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság munkastí­lusára és munkarendjére vo­natkozó javaslatot. A Központi Bizottság elfo­gadta a második félévre vo­natkozó munkatervét, majd személyi kérdéseket tárgyalt. Mivel az MSZMP Budapesti V. kerületi Bizottsága első tit­kárává választotta Szűcs Ist- vánnét, a KISZ KB érdemei elismerése mellett felmentette intéző bizottsági, titkársági és KB tagsága alól, és egyetér­tett azzal, hogy a Magyar Úttörők Szövetségének Orszá­gos Tanácsa felmentse az út­törőszövetség főtitkári tiszté­ből. A Központi Bizottság Varga Lászlót felmentette KB titkári funkciójából és java­solta, a MUSZ OT-nak, hogy válassza meg az úttörőszövet­ség főtitkárává. Varga-Sabján Lászlót, a KB tagját, a KISZ Baranya megyei Bizottságá­nak első titkárát a testület megválasztotta az intéző bi­zottság és a titkárság tagjává, a KB titkárává. Kedden ugyancsak ülést tar­tott a Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, s felszó­lalt Fejti György, a KISZ KB első titkára. A tanács meg­hallgatta Molnáráé Kozma Erzsébetnek, az úttörőszövet1 ség titkárának tájékoztatóját a KISZ X. kongresszusáról, az úttörőszövetség ezzel kapcso­latos feladatairól. Ezután a tanács — érdemei elismerése mellett —, felmen­tette Szűcs Istvánnét, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Tanácsa és Elnöksége tagságából, főtitkári tisztségé­ből, és Varga Lászlót megvá­lasztotta a M.USZ Országos Tanácsa és Elnöksége tagjá­nak, az úttörőszövetség főtit­kárának. Az országos tanács — érde­mei elismerése mellett —, fel­mentette Feith Bencét titkári funkciójából, az országos ta­nácsi és elnökségi tagságából. Haraszti Istvánt megválasztot­ta az országos tanács és az elnökség tagjának, s az úttö- rőszövetség titkárának. A leszerelésért és szociális biztonságért Ma kezdődik Budapesten a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának ülése, amely a jövő év februárjára tervezett szakszervezeti világkongresz- szust készíti elő. Ezt megelő­zően ülést tart az SZVSZ iro­dája is­A tanácskozás résztvevői tegnap regionális ülésekén vi­tatták meg Európa, Latin- Amerika, Ázsia, Afrika és az arab országok dolgozóinak helyzetét, problémáit, a bé­kéért, a leszerelésért, a szo­ciális biztonságért, a munka- nélküliség megszüntetéséért vívott harcaik eredményeit és feladatait. Az így összegezett tapasztalatokkal az SZVSZ fő­tanácsának munkáját segítik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Megbízások és kinevezések A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanácsának döntését megerősítve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a következő hároméves idő­szakra dr. Kocsis Károly, dr. Nagy Emil és dr. Petrasovits Imre egyetemi tanárokat bíz­ta meg a rektorhelyettesi teendők ellátásával. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter illetékes he­lyettese a következő három évre dékáni feladatokkal bíz­ta meg dr. Burján Ambrus (mezőgazdaságtudományi kar) és dr. Lehoczky László (me­zőgazdasági gépészmérnöki kar) egyetemi tanárokat. Az egyetem gyöngyösi főiskolai karának igazgatói teendőivel dr. Szemes Lajos egyetemi ta­nárt bízták meg. A karok tanácsainak dön­tését megerősítve, az egyetem rektora három évre a követ­kező dékánhelyetteseket bízta meg: Flórisné dr. Sípos Éva és dr. Debreczeni Béláné egyetemi docenseket, dr. Pet- róczi István egyetemi tanárt (mezőgazdaságtudómányi kar) valamint dr. Janik József egyetemi tanárt, dr. Szendrő Péter egyetemi docenst és dr. Tibold Vilmos egyetemi tanárt (mezőgazdasági gépész­mérnöki kar). A gyöngyösi főiskolai kar igazgatóhelyettesi feladataival a MÉM ismét dr. Gullner Vil­mos főiskolai tanárt bízta meg. Űj egyetemi tanárok és do­censek kinevezésére is sor ke­rült. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter egyetemi tanárrá nevezte ki dr. Aggód József és dr. Tözsér János egyetemi docenseket. A mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter illetékes helyettese egyetemi docenssé nevezte ki: dr. Benedek Jánosné, Csáky Antal, Flórisné dr. Sípos Ida, dr. Heltai György és Kónya Kálmán egyetemi adjunktuso­kat, továbbá dr. Sqjgó Mihály tudományos kutatót. A népi efíenőrok megáiiapafoffák Drága és megoldatlan a fuvar Minden áru házhoz jut, de túl drágán! így lehet összegez­ni a Pest megyei népi ellen­őrök vizsgálódásának eredmé­nyeit. A ceglédi, monori, rác. kévéi és váci járásokban 66 népi ellenőr azt vizsgálta ugyanis az elmúlt hónapok­ban, hogy a lakosság milyen módon tudja hazaszállítani vásárolt áruját. Még feketén is Indokolta ezt a vizsgálatot — többek között — az, hogy a VI. ötéves terv időszakában a lakosság fuvarigényeinek nö­vekedése várható. Törtei és Csemö területén például a kisvasút megszűné­sével a darabáru-forgalom na­gyon nehézkessé vált. Rácke­ve térségében pedig sem a háztáji és kiskerti termelésből eredő termékek, sem a vásá­rolt iparcikkek hazaszállítása nincs kellően megoldva. A szentendrei HÉV gyorsvasút­ié építése után a darabáru fu­varozásában újabb nehézsé­gekkel kell majd számolni. Borsos áron A népi ellenőrök vizsgálatá­nak egyik módszerét a kérdő­ívek kitöltetése jelentette. Az egyik kérdőívet 78-an töltöt­ték ki. s ebből kiderül: az ál­taluk vásárolt 1 millió 77 ezer 895 forint értékű áru haza- szállítása összesen 96 ezer 759 forintba került, s ehhez járult még 15 ezer 138 forint borra­való. A legtöbben (37-en) ma­gánfuvarossal szállíttattak, de 8-an feketefuvart is igénybe vettek. Jelenleg a lakosság fuvaroz- tatási igényének teljesítése na­gyon tarka kénét mutat. Az. I. számú Volán Vállalat. amely Pest megyében 1208 tehergépkocsival rendelkezik, kanacitásának mindössze 4—6 százalékát hasznosítja a_ la­kosság részére. Az áfészek az önálló szállítókapacitásuk­nak szintén csak kis részét tudják a lakosság közvetlen kiszolgálására fordítani, mert saját áruszállításuk, -teríté­sük, vagonkirakodásuk a leg­fontosabb számukra. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek főként saját tagságuk ház­táji fuvarszolgáltatását terve­zik meg, A lakosság sok helyütt rá­kényszerül a magánfuvarosok igénybevételére, bár azok in­dokolatlanul magas fuvardí­jat követelnek. Többe kerül a leves... A tapasztalatok összegezé­seképpen a népi ellenőrök megállapították, hogy a la­kossági fuvarigények kielégí­tése elmarad a szükségletek­től. Mert bár igaz, hogy a me­gyében rendelkezésre álló szál­lítói kapacitás összességében arányban áll a kereslettel, a gépkocsipark összetétele azon­ban aránytalanul oszlik el a megye területén, s ezért sok helyen alkalom adódik árfel­hajtásra. a lakosság kiszolgál­tatott helyzetben van, s ese­tenként előfordul, hogy többe kerül a fuvar, mint maga. az áru. Gyökön ellenőrzést A jelenlegi helyzet meg­változtatása érdekében szük­ségesnek tartják továbbá, hogy fokozottabb együttműködést alakítson ki a kereskedelmi vállalatokkal, áfészekkel. kü­lönösen a tartós fogyasztási cikkek hazaszállítására. A Pest megyei Tanács épí­tési és közlekedési osztályá­tól pedig azt kérik, hogy se­gítse elő: a helyi tanácsok ke­ressék a kapcsolatot a szállí­tó vállalatokkal, támogassák a nagyobb helységekben a fu- varfelvevő irodák létesítését. I Szükségesnek látják azt is, hogy a helyi tanácsok szakigazga­tási szervei a jövőben foko­zottabban ellenőrizzék a ma­gánfuvarozók tevékenységét. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetektől azt kérik a népi ellenőrök, hogy lehető­ségük szerint a lakosság szál­lítási igényeinek kielégítésé­re az eddigieknél nagyobb mértékben vállalkozzanak. A kereskedelmi vállalatok és áfészek figyelmét pedig arra hívták fel, hogy a tőlük vásá­rolt fogyasztási cikkek, tüze­lő- és építőanyagok házhoz szállításának megszervezésére fordítsanak nagy gondot. A javasolt intézkedések va­lóra váltásától remélhető, hogy a fuvar a jövőben való­ban annyiba kerül, amennyit ér. Cseri Sándor Nem sa/nátgák a* energiát! Gőzből, vízből nyert pénz Nem sajnálják az energiát a Váci Kötöttárugyárban, ha az energiáról van szó! S ha megfejtjük a szójátékot, ki­derül, hogy nagyon is komoly erőfeszítések húzódnak meg mögötte, amelyek nem keve­sebbet takarnak, mint azt. hogy korszerűbb körülmények között, kevesebb energia fel- használásával, jobb minőségű terméket állítsanak elő. En­nek záloga az a komplex, ösz- szetett, sok szempont alapján bonyolított húzás, amely a célszerűbb, ésszerűbb energia­felhasználást szolgálja a váci nagyüzemben. Három lépcsőben A gyár festőüzemében gőz, víz. zaj. Mindegyikből a kel­leténél több. Nem könnyű az itt dolgozók élete, s az sem mellékes szempont, hogy amíg a kívánt színűre varázsolják a kelmét, bizony, jókora meny- nyiségű energiát — vizet, elektromos áramot — használ­nak fel. Balogh Béla vegyészmérnök, a műszaki felügyeleti iroda vezetője az ésszerű energiafel­használásért tett intézkedések, tervek, a jövőt illető elképze- lé-ek egész sorát tárja elénk: — A nagyobb termelékeny­ség, a jobb minőség elérésére elengedhetetlen a festőüzem rekonstrukciója. A hagyomá­nyos kádfestésű technológiát most úgynevezett rövidflottás gyorsfestögépekre cseréljük, amelyek sokszoros haszonnal járnak. A műszaki kérdésekben kü­lönösképpen nem tájékozottak számára is nyilvánvaló a két módszer közötti különbség, amelyeknek számbavétele a modernebb technológia javára billenti a mérleg nyelvét, még akkor is, ha beruházásról van szó. De nézzük konkrétan! Nem mellékes_ szempont, hogy az új gépeknél 1 kilogramm kelme festéséhez hat-nyolc liter víz szükséges, míg a ré­gi módszerhez 20—25 liter. Be­fogadóképességük két-három- szorosa a kádakénak, s mivel zárt rendszerű, a párolgási veszteséget úgyszólván kikü­szöbölték. A jóval kevesebb víz felmelegítéséhez pedig, nem kétséges — ugyanakkor kevesebb energia szükségtel­tetik ... — Az, hogy ilyen gépek lé­teznek, s mi ezeket használjuk, a rekonstrukcióknál, még nem érdem — magyarázza Balogh Béla. — A dolog veleje ott kezdődik, hogy ezzel párhuza­mosan, miután alaposan átgon­doltuk az egészet — sor ke­rül a gyárban az energetikai hálózat fejlesztésére is. Mégpe­dig három lépcsőben. A gépek vásárlása mellett, az eddig szabadon- a csatornába folyó vizet felfogjuk, s a vízvissza­forgató berendezéssel vizet, hőt nyerhetünk vissza. S a harmadik lépcsőben a kazánok paramétereinek jobb kihasz­nálását szorgalmazzuk. Az elképzelés megvalósítása azonban már korántsem olyan Hajnal a Nagyvásártelepen egyszerű. Az 1957-ben készült széntüzelésű kazán már — mondani sem kell — megette a kenyere javát. A cél mégis az. hogy olyan kazánokat épít­senek be az energia biztosí­tására. amelyek hazai barna­szénnel működtethetők, hatás­fokuk megközelíti az olajtüze­lésű kazánokét, s a kéményen távozó szennyeződés is csök­kenthető. A Tatabányai Szén- báhyákkal és az Energiagaz­dálkodási Intézettel való együttműködés alapján re­mélhetőleg a ma még gyerek­cipőben járó-, ilyen követelmé­nyeknek megfelelő honi ka­zángyártás a 83—84-es eszten­dőkre már a termelésbe be­kapcsolható berendezéseket produkál. A második félidő Nem szabad elhallgatni a váci energiaprogram egy sa­játos aspektusát sem. Ä fej­lesztések, korszerűsítések és az alaposan átgondolt, kidol­gozott energiahasznosítási rendszer eredményeként a vá­ci gyárban, mondhatjuk, mel­léktermékként, még villamos áramot is nyernek. Mivel az Elektromos Művek a váci há­lózat rekonstrukciója miatt a gyár megnövekedett villamos- energia-igényét nem tudta ki­elégíteni, ez a tény a döntő szempontok sorába lépett. Az a 800 ezer kilowatt energia, amelyet ily módon nyernek, haszon a nagyobb közösség, a népgazdaság számára is. — De vajon hol tart most a nagy lélegzetű munka? — A félidőben — adja a lakonikus választ Balogh Bé­la. A festőgépek fele már üze­mel, az idén még három ma­sinát fogunk munkába. A víz- visszaforgatóhoz szükséges esz­közöket a Láng Gépgyár augusztus végére, szeptember eleiére ígérte. Reményteljes próbálkozásaink vannak egy imoortigényű gőzmotor hazai pótlásával, s ez az erre terve­vezett összeget a felére csök­kentené. Nem titok, az ipar­ágban elsőként alkalmazzák a váciak ezt az új eljárást a festőüzem rekonstrukciójánál — s a svájci Sandos cégtől vá­sárolt licenc próbájáról — sikeréről, netán problémáiról — folyamatosan tájékoztatniok kell a svájciakat is. Hatszoros haszonnal A szép elképzelések valóra váltása azonban nem kis be­fektetést igényel. A kérdés óhatatlanul előkerül: miből te­remtik elő a szükséges millió­kat, s vajon mit hoz a kony­hára a korszerűbb technoló­gia. mennyi lehet a megtaka­rítás az egyes energiafajták­ból? — Pályázat útján elnyert hitel segíti a beruházás meg­valósítását — mintegy 42 mil­lió forintba kerül a teljes, a rekonstrukcióhoz kapcsolódó fejlesztés. Már tavaly, a szén­tüzelés szorgalmazásával 700 tonna olajat takarítottunk meg. de ez csak a kezdet — magyarázza Balogh Béla. — A már említett 800 ezer kilowatt villamos energia mellett két­százezer köbméter vizet taka­ríthatunk meg. A hűtővíz hő­jének felhasználásával 2000 tonna gőzt foghatunk munkába egy év alatt. A mérhető, forintban is kife­jezhető hasznon túl az sem elhanyagolható, hogy kedve­zőbb munkakörülményeket is teremt a rekonstrukció. Keve­sebb fizikai munkával, az egészségre veszélytelen kör­nyezetben dolgozhatnak az üzem munkásai. Megszűnik a festöde ma még természetes­velejárója, az áthatolhatatlan gőzfüggöny.. Hogy is fogalmazzák a re­konstrukció hasznát a vá­ciak? Rövidebb idő alatt, ki­sebb helyen, többet, szebbet, olcsóbban termelhetnek, egész­séges körülmények között. Egy szóval: hatszoros haszon­nal. Gáspár Mária Hsámytikkek gyárfására vállalkoznak Hasznos a társadalomnak is A mezőgazdasági szövetke­zetek kiegészítő tevékenysé­géről tanácskozott kedden Gal- gamácsán a Hazafias Nép­front Országos Elnökségének szövetkezetpolitikai albizott­sága. Az ülés résztvevői meg­ismerkedhettek a házigazda — a Galga parti összefogás Tsz — ez irányú munkájával. A gyenge termőhelyi adottsá­gok közepette gazdálkodó tsz árbevételének 72 százalékát az alaptevékenységen kívüli ter­meléssel állítják elő. A Galga-partiak nincsenek egyedül ezzel ' a megoldással, az ország számos termelőszö­vetkezete oldja meg ily mó­don gazdasági gondjait. Első­sorban a kedvezőtlen adott­ságú közös gazdaságokon se­gít valamely kiegészítő tevé­kenység meghonosítása. A 352 ilyen minősítésű szövetkezet­ből a jól megválasztott kiegé­szítő tevékenység eredmé­nyeként, 60 ma az országos átlagnál jobb eredményt mondhat magáénak, másik 100 gazdaság az átlagos színvonal­ra küzdötte fel magát. Külö­nösen így van ez Pest, Ko­márom és Veszprém megyé­ben. Gyakran nagyon is hiányzó cikkek gyártására vállalkoz­nak a tsz-ek ipari részlegei. Egy 1979-es adat szerint pél­dául ajtóból és ablakból több mint 250 ezer négyzetmétert, parkettából 119 ezer négyzet- métert állítottak elő, s csak­nem egymilliárd forint érték­ben készültek az ipar részére ládák, raklapok és más ha­sonló termékek. A kiegészítő tevékenység­nek különösen jelentős a sze­repe a falun élő asszonyok, lányok foglalkoztatásában, az egyes települések fejleszté­sében. A közös gazdaságok számára mind egyszerűbbé, jogilag és közgazdaságilag is szabályozottabbá válik ez a termelési forma. Sokan, né­hány kirívó szabálytalanság­ból általánosítva, helytelenül ítélik meg a tsz-ek kiegészítő tevékenységét. Ezért a Haza­fias Népfront feladatának te­kinti a helyes társadalmi meg­ítélés kialakítását. Szilárd közrendben élünk Tanévzáró a Rendörthzfi Főiskolán Az ország minden tájáról, Pest megyéből is naponta több va- gonnyi áru érkezik a Zöldért Nagyvásártelepére zöldségből és gyümölcsből. A hajnali rakodás után a teherautók a főváros valamennyi Zöldért-boltjába kiszállítják a friss árut A Rendőrtiszti Főiskolán tanévzáró ünnepséget tartottak kedden. A főiskola és a tiszt­képző tagozat 175 végzős hall­gatója vehette át diplomáját. A Himnusz elhangzása után Horváth István belügymi­niszter köszöntötte az új tisz­teket. Ünnepi beszédében töb­bek között hangsúlyozta: kö­vetkezetesen védelmezzük a Magyar Népköztársaság tör­vényes rendjét úgy is, hogy aki ezt vétkesen megsérti, azt fe­lelősségre vonjuk, ártatlan embert pedig az állami szer­vek eljárása nem sújthat. Az ország lakói és az idelátogató külföldiek az általános társa­dalmi stabilitáson nyugvó szi­lárd közrendben és közbizton­ságban élhetnek. Ehhez jelen­tős' mértékben hozzájárul a Belügyminisztérium személyi állománya, amely erejét nem kímélve, hozzáértéssel és ered­ményesen teljesíti szolgálati feladatait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom