Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
Sün -4/bl kJumíop 1981. JÜL1US 1., SZERDA Jelentkezések aspirantúrdra A Tudományos Minősítő Bizottság pályázati felhívást adott ki aspirantúrára. A részletes felhívás megszerezhető a Tudományos Minősítő Bizottság titkárságán (Budapest, V. kerület, Münnich Ferenc utca 7.). A pályázatokat oktatási osztályaihoz július 31-ig lehet beadni. Pályázni lehet belföldi és külföldi aspirantúrára. Külföldre Bulgáriába, Csehszlovákiába, Kubába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Romániába és a Szovjetunióba. CSELLENGŐ CSEMETÉK Kevés nyáron a gyermekprogram A vakáció ugyebár öröm. Ilyenkor együtt üdül a család. Két-három hétig. Csak hát a szünidő ennél jóval hosszabb. Van iskolás — a százezernyi Pest megyei gyermek egyharmada —, aki úttörőtáborban, napközis táborban, s egyéb szervezett felügyeletet nyújtó üdülési alkalmakon vehet részt. Azért, nekik is marad jó néhány szabad napjuk, amikor nem vigyáz rájuk senki, s a kétharmadnak ez A tévések kínálatából VESZPRÉMI TALÁLKOZÓ T? vi erőfelmérőjét tartotta a múlt heten Veszprémben a televízió. Sorrendoen a XI. televíziós találkozót. Az egész évi magyar termésbői 18 filmet neveztek be. A fesztivál véget ért — filmes-televíziós programokon szokványossá vált a fesztivál kifejezés — így hát lényegi tartalmát jelentve egy fesztivál vendégei voltunk. Olyan fesztiválé, amelyen a tévésszakmának csak az alkotó oldaláról vált mérhetővé minden produkció. Ugyanis csak e műsorszóró intézmény művészei és technikai vezetői döntötték el, hogy mely filmek kerülnek a versenyprogramba. A nagy tekintélyű, hivatásos zsűri, valamint a nézőkből verbuválódott ítélőszék csak abból választhatott, amit kínáltak az alkotók. Ez pedig nem sok, és főleg nem jó. Lelkünk rajta, hogy valamennyien láttunk jobbat, jobbakat, mint amit megítélni engedett a televízió. Mert íme itt a példa: aligha láthatott a magyar néző a magyar televízióban rosszabb, a tévés műfaj ellen gyártott-rendezett produkciót, mint o Maya című film. Ezt hívják csődnek. Tanítani lehetne, hogy miként nem szabad operettet képernyőre vinni. Megfejthetetlen, hogy miként került az egyik társadalmi zsűri által élmezőnybe ez az alkotás. Fődíjat nyert a Kern András színész rendezte Oroszlánszáj című tévéjáték. Biz- ez nem lehet véletlen. Szem be kell néznünk azzal a problémával, hegy n magyar televíziózás nem tudta az elmúlt több mint negyed század alatt — kialakítani a saját műfaji követelményrendszerét. Itt utalnánk vissza a Mayára. Lehetett volna ez a produkció színházi felvétel, lehetett volna az operett nevezetes alkotása, csak egy nem lehetett: zenés-televíziós játék. Az viszont nem vitatható, hogy a legjobb alkotás az Esztergályos Károly által szalagra rögzített IV. Henrik volt. Visszaigazolást kaphatott a kritikusok ítélete, hogy Cálffy László képes egy ma már megcsontosodott alkotásrendszerben is újat adni. A film el is nyerte az egyik fődíjat. Fődíj? A világ egyetlen fesztiválja Veszprémben zajlik, amelyen féltucat fődíjat osztanak ki. Meglehet ez is devalváló. Bizonnyal az alkotók között is nagyobb rangot jelentene, ha csupán egyetlen fődíjat ítélnének oda. Az Indul a bakterház kejle mes szórakozást nyújtott ugyan, de hiába szerettük volna, hogy a televíziós bakterház is meginduljon. Maradt a Hívójelnél, maradt a Kol- dusdiákos romantikánál, s dehogyis hittük, hogy a Jeltor Buricsov és a többiek bármit is változtathatnak a mi világunkon. Mégis el kell ismerni, hogy A legnagyobb sűrűség közepe kimozdít mindenkit a polgári semmitakarásból. Ez a produkció, akkor is fődíjas lett volna, ha ebből a kitüntető címből csupán egyetlen egyet ítél oda a zsűri. Évadzárást tartott a Magyar Televízió. Egy év terméséből csupán ez a 18, avagy pont ez a IS film ítéltetett-e joggal fesztiválprodukciónak? A választ minden néző önmaga adja meg. Ami Veszprémbe érkezett, az kevés volt. Művészi színvonalban volt kevés. Hisszük, hogy legalább másik 18 magyar televíziós alkotás érdemelt volna nevezést a találkozónak nevezett fesztiválra. Kitűnően rendezett fesztivál volt, nemcsak ez utóbbi, hanem az ezt megelőző nyolc-tíz ünnepi program is. Kissé félve biztatjuk a Magyar Televíziót arra, hogy tegye nemzetközivé ezt a találkozót. Ugyanis nemzetközi volt ez a találkozó abban az értelemben, hogy a Telemee- ting program vásárlói között ültek hollandok, angolok, franciák, lengyelek, szovjetek, csehszlovákok, akik több száz ezer forint értékben vásároltak magyar alkotásokat. Megannyi kitűnő produkciót láttunk a Fiatal Művészek Stúdiójában készült filmek között. Mindenekelőtt Moldova Ágnes Börtönben az uram című dokumentumfilmje jelentett nagy élményt valamennyi résztvevőnek. Hadd hivatkozzunk egy mondat erejéig a Pest megyei Hírlapra: jósoltuk tavaly az Oroszlánszáj ~ című film sikerét, akkor stúdiós produkcióként nem lehetett versenyben, az idén viszont fődíjat nyert. Ugyanebben a kategóriában láthattuk az idén a Fülöp Viktorról készült portréfilmet. Éppen a televíziós technika és stílusforma hibátlan alkalmazása ígéri a sikert, hogy ezt a produkciót jövőre a nagydíjasok listáján találjuk. A televíziósok mindig je** lesre vizsgáznak a veszprémi programsorozat rendezésével, de szembe kell nézni azzal az egybehangzó véleménnyel, hogy a fiatalok, a fiatal művészek filmjei immár évek óta több sikert ígérnek. mint a tekintélyt parancsoló nevek konzervitizmusba hajló rutinmegoldásai. Kriszt György az idő nem néhány napnyi, esetleg hetekig is magukra maradnak, csellengenek, mialatt szüleik dolgoznak. Uborkaszezon Ki ne ismerné a nyári szomorú hírek első szavait: gyermekbaleset ... a Dunába fulladt ... iskolást gázolt... Családok tízezreit érintő ügyről van szó. A megoldásért töb- bet-kevesebbet tehetnek például a művelődési házak is. S hogy mit? Ennek próbáltunk utánajárni Törökbálinton és Budaörsön. — A múlt héten itt, a művelődési házban rendeztük a nyolcadik osztályosok ballagási ünnepségét. A tanévzáróra csak a lemezjátszót, meg az erősítőt kérték kölcsön a gyerekek — így Czukor Györgyné, a törökbálinti Munkácsy művelődési ház vezetője. — A tanév közben gyakori vendégek nálunk a gyerekek. Az 50 tagú tánccsoport, a ci- terazenekar, a bábszakkör tagjai, a 30 zenét tanuló kisdiák hetente jött. Havonta volt TIT-előadás ugyancsak nekik, bábszínházi előadások, gyermekműsorok. Most azonban jön a nyár, az uborkaszezon. A művelődési ház elsősorban csoportok fogadására készült fel, s számukra júliusban is lesz néhány programunk: ját- szónap, két diabemutatóval kísért útiélmény-beszámoló, népdaltanulás citerazenére, s a hónap vége felé például 50—60 gyermeket várunk az erdei sétára, amelynek címe és célja: Ismerjük meg a fákat és cserjéket. A szakkörök azonban ilyenkor szünetelnek. — Itt, Törökbálinton nem sok a nyáron felügyelet nélkül maradó gyerek. Ezer az általános iskolások száma, s akinek végképp nem sikerül felnőttek, rokonok közelében maradnia, az napközis. Am csak júliusban, mert a nyári napközi is szünetel augusztusban, a könyvtár pedig két hónapig tart zárva. Sajnos, augusztusban a művelődési ház egyes helyiségeit is festik, a nagyteremben pedig a műanyagpadlót cserélik újra, ekkor tehát nem szervezhetünk műsorokat. Ilyenkor, nyáron csoportokat szervezni is nehéz —'sokan üdülnek —, s az itthon maradók sem biztos, hogy bejönnének, látva a plakátunkat. Sőt, sokan el se olvasnák a hirdetményt. Mozgótábor Oláh Mária, a budaörsi Jókai művelődési ház e nyáron leköszönő vezetője: — Az 1200 itteni iskolás gyermek közül, legalább 300 hetente rendszeresen jött hozzánk az iparművész szakkör, a hátrányos helyzetűek klubja, a fotókör, a néptánccsoport, a ZENEI PANORAMA citerazenekar, a zene- és nyelvtanfolyamok foglalkozásaira. Ideszoktak. Ezért a nyáron is legalább két hetente klubdélutánra, játékra várjuk őket, táncházat is szervezünk a lakótelepen azoknak, akik nem üdülnek. — Tavaly nagyon jól bevált foglalkoztatási forma volt a játékdélutánok sorozata. Július elsejétől augusztus 20-ig szerda kivételével, mindennap jöhettek és jöttek is a gyerekek, néha tízen, néha negyvenen, s ők a művelődési ház udvarán, termeiben nemcsak elfoglaltságot találtak, hanem társakat is. Idén azonban más történik, egy ugyancsak hagyományos és mindeddig jónak bizonyult kezdeményezést folytatunk: mozgótáborba hívjuk a tanulókat. — Mi is ez? Az iskolai napközis tábor augusztus első hetében bezár. A hónap tizedik napjától két hétig minden reggel 8 órától a művelődési ház várja a gyerekeket. Hatszáz forint térítés ellenében ebédet kapnak, s egész napos programot. Közös felelősség Vitatkozhatnánk arról, vajon csak a művelődési házak lehetőségeit kell-e vizsgálni a gyermekek nyári foglalkoztatásával kapcsolatban. Bizonyára nem, hiszen, ahogy az ügy egésze, a felelősség is társadalmi. Azt azonban aligha lehet vitatni: a falvak köz- művelődési intézményei közül sokan csak részben, sokan alig-alig használnak ki pedagógiai célokra a vakáció alatt. Némelyik kong az ürességtől, másokban csak uborkaszezon van. Igaz, a művelődési házak személyi feltételei is hiányosak sokhelyütt, lényegesen többet tenni így nem könnyű. A tanévet értékelő gödöllői pedagógus-tanácskozáson ez hangzott el: a nyári hónapokban gyerekek tízezrei maradnak felnőtt felügyelet, szervezett program, célirányos, társadalmilag biztosított nevelés és rendszeres étkeztetés nélkül falvainkban, városainkban. Biztos, hogy esetenként az egész évi nevelőmunkát megsemmisíti, hatását rontja a nyári csel- lengés, a rossz társasághoz csaoódás sorozata ... És mégis: ahol jártunk, nem tapasztaltunk közönyt, sőt találtunk okos, követendő ötleteket. Csak épp mindez kevés. Olyan nyári program kellene, amely minden napon, minden településen, minden egyenként betévedő, vagy szervezett csoportban érkező gyermeket megragad, s arra késztet, hogy ismét a művelődési házban keresse a szabad idő hasznos eltöltésének alkalmait, s hogy hívja magával társait is. Vasvári G. Pál Hangverseny a botanikus kertben Pest megye legrangosabb nyári zenei eseményeként tartjuk számon a vácrátóti botanikuskertben felhangzó filharmóniai hengversenyeket. A több éves hagyomány szerint egy koncert mindig Mozart műveit mutatja be, s állandó szereplője az itteni szabadtéri koncerteknek a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Ez a két visszatérő esemény találkozott a hangversenyen, ahol Mozart-műveket játszott a hangversenyzenekar. Az Ausztriából érkezett vendégkarmester Kurt Wöss vezényelt. A hetven év körüli karnagy a linzi Opera és a város Filharmónia Zenekarának volt főzeneigazgatója. Többször szerepelt már hazánkban, tavaly például Martonvásáron Bee- thoven-estet vezényelt, s ez á negyedik találkozása a Magyar Állami Hangversenyzenekarral. Széles repertoárjára jellemző, hogy következő fellépésén ugyanezzel a zenekarral Johann Strauss-polkákat és keringőket játszik, sőt, mint megtudtuk, a Bécsi Filharmó- nikusokból alakult Strauss zenekarral dél-amerikai turnéra induL Három Mozart-mű A műsoron szereplő három Mozart-mű a zeneszerző életének három korszakát reprezentálja. Az első, a C-dúr szimfónia (K 200) keletkezésekor tizenhét éves. Az életre- szóló benyomásokat nyújtó olaszországi utazások után kezd az első zongoraversenye és négy szimfóniája megírásába, amelyeknek egyike az itt felhangzó mű. Az olaszos nyitány típusú műfajt menüettel négytételesre bővíti, ezzel növelve a terjedelmet, de a darab jelentőségét a mondanivaló mélysége, a zárótétel szonátaformája is aláhúzza. Ennek az utolsó tételnek az előadása, a könnyedség, a humor érzékeltetése sikerült a legjobban az együttesnek. A Magyar Állami Hangversenyzenekar első szólistái közreműködésével hangzott fel az Esz-dúr szimfónia concertante oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (KE 297/b) című műve. Kemény János, Varga István, Friedrich Adám és ifj. Hara László játszotta a szólókat. amelyeket eredetileg Mozart négy hangszervirtuóz barátja számára írt, méghozzá klarinét helyett fuvolára, párizsi útja alkalmával. Az eltervezett bemutató .különböző intrikák miatt' nem jött létre, sőt az eredeti kézirat is elveszett, csak az ismeretlen szerző által készített klarinétváltozat maradt fenn. A háromtételes mű a német fúvószene hagyományait őtvöRADIOFIGYELO RIPORTMÜSOROK. A rádiós műfajok között is kétségtelenül rangja lett az elmúlt esztendőkben a riportnak. Talán mert őszintébbek lettünk. Aki a mikrofonok elé áll manapság, sok esetben vállalja a konfliktusokat is, melyek a gondok valós feltárásával járhatnak. Másfelől, egyre gyakrabban nem a biztonságos panelek, sablonok alapján építik fel kérdéseiket azok sem, akik a mikrofont tartják. A rádióban az utóbbi időben több jó riport hangzott el. Közöttük sok volt a színes, az érdekes témákat feszegető, az állásfoglalásra késztető, mint az elmúlt napokban a Szombat délelőtt adása. A vasárnap délutáni Táskarádió az egész magyar társadalmat foglalkoztató kérdéseket elemzett. Hétfőn délután a Petőfi rádióban az ifjúsági műsor, az ötödik sebesség fő erénye az volt, hogy a fiatalság szélesebb rétegeihez szólt. CSAK ARRA VAGYOK KÍVÁNCSI... E műsor (hétfő: Kossuth rádió) szerkesztője, zi a mannheimi iskola új vívmányaival. A második tétel már egyértelműen versenymű jellegű, a szólisták nemcsak, a zenekarral koncertálnak, hanem egymással is, hol szólisz- tikus, hol duó-, illetve triójátékra kapva lehetőséget. Ennek a résznek minden szépségét, játékosságát, a belőle áradó örömet és boldogságot magas színvonalon, kitűnően tolrná- csolta a négy szólista, s jó partnerük volt a zenekar és az átfogó koncepciójú karmester. Az est második részében az érett, sikeres zeneszerző utolsó szimfóniáinak egyike, az Esz-dúr szimfónia (K 543) szólalt meg. Ez a mű Mozart életében már nem hangzott fel. Kétségbeejtő anyagi helyzetéből, amely operáinak sikere ellenére gyötri, semmi más sem érződik az Esz-dúr szimfónia derűs hangulatán, életörömén. Ünnepélyes, lassú bevezetés után szólal meg a J. S. Bachtól elsajátított éneklő allegro. Bensőséges, harmóniát sugalló lassú rész következik ezután, kamarazenei effektusokkal és szenvedélyes középrésszel. Bécsi katonazene és szerenád stílusú a következő tétel, amelyben a fúvósok kapnak jelentős szarepet. Az első hegedűk halk hangját kirobbanó erővel követő teljes zenekari tutti dia- dalmasságot, humort és vidámságot juttat kifejezésre. Mindez nagyon jól érvényesült a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában. Ez volt az est legsikeresebb interpretálása, mert az erőtől a gyengédségig, az ünnepélyességtől a bensö- ségességig mindazt éreztetni tudták, amit Mozart zenéje számunkra mond. Ebben természetesen nagy szerepe van a karmesternek, Kurt Wössnek is. Jtevöíí * A következő hangversenyre Vácrátóton augusztus 8-án kerül sor. A Magyar Kamarazenekar hangversenyén (hangversenymester Tátrai Vilmos) Vivaldi-, Händel-, Cimarosa- és Bartók-művek hangzanak el. Közreműködik Dienes Gábor oboán és Horváth Anikó csembalón. Suhli népiegyüttes Az elmúlt hét zenei eseményei közé tartozik a wolfer- bűtti foiklóregyüttes magyarországi vendégszereplése. A Pest megye NDK-beli testvérmegyéjéből, Suhlból érkezett népi együttes a két megye közötti hagyományos kulturális csereakció keretén belül látogatott hozzánk, ötnapos itt-tar- tózkodásuk alatt Zsámbokra látogattak, Galgamácsán részt- vettek az Iván-napi tűzugrá- son, s két alkalommal a régi német paraszti életet, az. aratásokat, téli estéket idéző zenés, táncos műsorukat mutatták be Gödöllőn, illetve Szentendrén. ★ Pest megyében a következő hangversenyére július 4-én, Vácott, a Bartók Béla állami zeneiskolában kerül sor. Le- hotka Gábor orgonáestjén Kovács Kálmán trombitaművész működik közre. Felhangzanak Mendelssohn, Pikéthy Tibor, Saint-Saens, Purcell, Charpan- tier, Boellmann, Bach és Händel művei. Fraternitas Musicorum Ugyanezen a napon, szombaton lesz az első idei visegrádi koncert — a Kolozsvári Vonósnégyes estje ugyanis technikai okból elmaradt június 20-án — a királyi palotában. Fellép a Fraternitas Musicorum együttes Sárközy Gergely vezetésével. Műsoruk első részében a most megjelent tru- badúrlemezükről énekelnek ó-provanszál nyelven dalokat, majd a középkori magyar zenéből adnak ízelítőt korabeli hangszereken. Közreműködik Rónaszegi Éva előadóművész, akitől a francia trubadúrénekek magyar műfordítását és korabeli magyar verseket hallhatunk. Hajós Anna ki a biokémikus kérdései nyomán. BŰNÖS VAROS? A Törvénykönyv adásában kedden Kapás Irén készített interjút dr. Csák Károly fővárosi főügyésszel. A beszélgetésben szó esett Budapest közbiztonságáról, bűnözési jellegzetességeiről. Ez a téma nem lehet közömbös a fővárost körülölelő Pest megyében sem. Sok tényről, folyamatról, ösz- szefüggésről értesülhettünk. Közöttük, sajnos — tényként — arról is: a fővárosban növekedett a bűntények száma, erősödött a bűnözés. A főügyész szerint ez világ- jelenség, a megállapítás számunkra azonban korántsem megnyugtató. Kíváncsiak lettünk volna az aggasztó tendencia okaira is. Az adás azonban — Kapás Irén igyekezete ellenére — megmaradt a felszínen. Helyzetképet kaptunk, melyből a műsor készítői igyekezet pro és kontra ragadott ki egy-egy részletet, jelenséget. Mégis hasznosnak tekinthető a beszélgetés, hiszen felhívta ismét a figyelmet: a közbiztonság védelmében, erősítésében. a bűnözés megelőzésében meglehetősen sok még a tennivaló. V. F. Egyed László ezúttal is jól választott, amikor Straub F. Brúnó biokémikust kérte fel i kíváncsiskodásra. Mi lesz a mezőgazdasági hulladék sorsa? Miért kullog a magyar telefonellátottság az európai színvonal mögött, s kiváltság-e a telefon? Születnek-e a szocialista társadalom fejlődésével ismét címek és rangok, melyekhez esetenként nem járul érdem? Akadály lehet-e egy kongresszusi palota a tudósok együttműködésében? Mi az igazság a régi Magyarország királyi székhelyeinek ügyében? Straub F. Brúnó a közéleti ember elhivatottságával kérdezett. Tette mindezt nyíltan és kritikusan, megoldásokat keresve. És bizony izzadt államtitkár, egyetemi tanár, az állami és a gazdasági élet nem egy szakembere a kérdések tisztázása közben. A hallgató pedig izgalmas témákról kitűnő információkat kapott. Mély és igazán mai társadalmi problémákat feszegető szemléleti kérdésekkel foglalkozó riportok sora alakult
