Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

1981. JÜL1ÜS 14., KEDD 3 Buszok Irakba Több mint két­száz Ikarus—Sca­nia 259,20 típusú autóbusz készül iraki megrendelés­re az Ikarus-ban. A tizenkét méter bosszú, légkondi­cionált, ivóvíztar- táliyal felszerelt, negyvennyolc sze­mélyes autóbuszt a svéd Scania cég­gel kooperációban készítik. Tervezé­se, kivitelezése tel­jességgel alkal­mazkodott a helyi kiimához. Hasznos befektetés Ha egyszer már vállaltuk... Diplomások lettek az esti egyetemen A kistermelők kedvére Jobb a fehér, mint a foltos A közelmúltban heten vet­ték ált a diplomát a marxiz­mus—leninizmus esrti egyete­men a Ganz Árammérőgyár dolgozói közül. Vannak közöt­tük műszakiak, adminisztratív és fizikai munkakörben dolgo­zók. — Többen megkérdezik tő­lem: mit is jelent ez a dip­loma, van-e nasznom belőle? — tűnődik Márkus József technikus, a sajtoló-présönitő üzem pártalapszervezeti veze­tőségének a tagja. — Van — adja meg önmagának a vá­laszt Sokféle ok 1 A beszélgetés témája a ha­szon, amely számokkal, forint- összegekkel ugyan ki nem mutatható, de az egyén és a társadalom javára válik. ■ Hogyan lehet valaki a mar­xizmus—leninizmus esti egye­tem hallgatója? A pártszerve­zet ajánlása és az egyén haj­landósága egyképpen szüksé­ges hozzá. Nyilvánvaló, hogy a pártszervezet a közösségért önzetlenül dolgozó párttagokat és pártonkívülieket javasolja. Az egyforma ajánlások mögött azonban sokféle egyéni ok hú­zódik meg. — Csak szervezett oktatás­ban lehet igazán tanulni. Meg úgy voltam vele, hogy addig számít fiatalnak az ember, amíg fog az agya — emléke­zik tréfásan a három évvel ezelőtti elhatározására Szlifka Mihályné, a szerelde és próba­terem minőségellenőre. — Engem a feleségem be­szélt rá — mondja Márkus József. — Egy KISZ-vezetőségi tag­nak többet kell érteni a poli­tikai irodalomból — válaszol­ja a kérdésre Imre Kálmán, a szerszámraktár munkása. — A Ganz Árammérőgyár dolgozóinak eddig mindig si­került a felvételi vizsgájuk. A pártbizottság a javasoltak szá­mára minden évben házi elő­készítőt tart — magyarázza Szűcs László, a gyári pártbi­zottság titkára. — Ránk sem vetne jó fényt, ha jelöltjeink „égnének” a felvételi vizsgán. Kezdeti nehézségek Persze, a felvételi után a felelősség nagyobb része már az egyetemre járóké. Imre Kálmán is azt mondja, súlyos ez a felelősség. A filozófiai nyelvezet eleinte olyan, mint­ha kínaiul szólna a tanár. So­kan egy betűt sem értettek az első órákon, akkor szívesen világgá szaladtak volna. — De ha már egyszer vál­laltuk, a tanulás becsületbeli üggyé válik — mondja Szlifka Mihályné. — Furcsán hangzik, de igaz. nem hozhatunk szé­gyent a gyárra. Ezért sem hagyhattuk abba a küszködést. — Nekem is majd fél évig tartott, amíg megértettem a filozófiát — emlékezik Imre Kálmán. — Azt soha nem hittem volna, hogy lesz idő, amikor a politikai irodalmat jószántamból olvasom! Hogy Marx, 'Engels, Lenin egyik­másik műve ennyire érdekel. A diploma kézhez vételével a tanulmányi időszak lezárult, az igazi vizsgasorozat azonban — miként mindhárman mond­ták — jelenlegistart. Nagyobb lett velük szemben a követel­mény. Gyakran hallják: ezt neked tudnod kell, magya­rázd meg! S e feladat teljesítésének sikere mutatja, mennyire ér­tették meg a marxizmus—le­ninizmus lényegét, a dialekti­kus gondolkodásmódot, azt a készséget, hogy az élet esemé­nyeit ne mint mozaikok egy- másmellettiségét, hanem egy­mással összefüggő, egymással kölcsönhatásban levő, az el­lentmondások harcán át előre­haladó folyamat részeit lássák és láttassák. — Van már sikerélmé­nyem — mondja Szlifka Mi­hályné. — Nemrégen a gyá­runkban rendezett munkásto­vábbképzésen a politikai órák Kombájnok vonulása Bernecebarátiban már a Börzsöny Tsz központjában ve­vő akadt volna a csodabicik­likre. Különösen a sebességvál­tó izgatta a nézősereget, ami­nek itt, ezen a hegyes-dombos vidéken igen nagy hasznát vennék. Vettük mi is pedálo­zás közben a Parassapusztai határátkelőhely felé halad­tunkban. Ott, mint tapasztal­tuk, nemcsak a környezet szép és barátságos, de az utasoknak sincs oka panaszra. Az útlevél- és vámvizsgálat gyors, udva­rias: a vasárnapi csúcs ellené­re legfeljebb 20 percet kellett várakozniok az érintetteknek, annak ellenére, hogy a ki- és beutazók száma meghaladta a 14 ezret. A nyári teljes üzemhez ilyenkor, aratás idején a kom­bájnok vonulása is hozzátar­tozik. A múlt héten a szom­szédból 7 arató-cséplő gép ka­pott beutazási engedélyt, hogy a dabasi határban segítsen, de helyettesítését bízták rám. Először féltem a kudarctól, de napák múlva hallottam, nem vallottam szégyent. — Én a KISZ-esek Kilián körét vezetem — mondja Im­re Kálmán. — Szívesen csiná­lom. Annak minősítése, hogy miként állok helyt, nem az én feladatom. Nagyobb hozzáértés — Ami engem illet, elmond­hatom, hogy a vállalati gaz­dálkodással kapcsolatos terve­ket, elemzéseket azóta értem igazán, hogy a politikai gaz­daságtant megtanultam — ve­szi át a szót Márkus József. — Jó dolog, hogy ezeknek a dokumentumoknak az értel­mezésében, elfogadtatásában tudok segíteni. — A politikai oktatásnak gyárunkban hagyományai vannak — állítja a könnyen ellenőrizhető tényt Szűcs László. — Minden évben 25 —30 fős önálló osztályt szer­vezünk a marxizmus—leniniz­mus középiskolára. Akik itt kitűnnek, azokait továbbtanu­lásra javasoljuk. Ezt jó poli­tikai és gazdasági befektetés­a Börzsöny Tsz masinái is út­levéllel felszerelve, javában, dolgoznak, a csehszlovákiai Palástiban vágják a búzát. Jó termés A közös gazdaság tagságát ezekben a napokban természe­tesen a málnaértékesítés és -betakarítás gondja foglalja le. Bár a szezon vége felé járnak és lassan elkészül a bogyós- gyümölcsűek idei termesztésé­nek végszámlája, mégis jócs­kán van még szednivaló. A tsz pénzügyminisztere, Pálin­kás Tiborné főkönyvelő mond­ja: — Jó közepes évünk van, a tervezett 40 vagon málna he­lyet 58 vagonnal szüreteltünk, és számításaink szerint a 3 mil­lió forint nyereséget hoz az ágazat, most azon vagyunk, hogy minden szem málna be­kerüljön a határból, ezért hét­főtől megemeltük az átvételi árat: 11 forint 50 fillér helyett 15 forintért vásároljuk fel a gyümölcsöt. Sertéscsülök Pékné módra. Az ízek szerelmeseinek ked­vence. Azt most ne firtassuk, hogy ez a dús, ínycsiklandozó étek mennyire felel meg a kor­szerű táplálkozás követelmé­nyeinek, az viszont kétségte­len: ahhoz, hogy élvezhessük is eme finomságokat, elenged­hetetlen kellék a sertéscsülök. Persze, a derék négylábúak testrészüktől függően még sok más pompás étel alapanyagát adják. Sok szempontból az sem mellékes, hogy a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, s persze a kistermelők egy-egy esztendő leforgása alatt hány sertést nevelnek fel továbbte- nyésztésre, vagy hízónak. A Pest—Nógrád megyei Al- latforgalmi és Húsipari Válla­lat, amely évente több száz ezer sertést dolgoz fel üzemei­ben, nem bízza a felvásárlást csak a véletlenre. Jól szerve­zett munkával igyekeznek biz­tosítani, hogy húsipari és fo­gyasztási szempontból is meg­felelő minőségű sertések kerül­jenek felvásárlásra. A fajtaváltás szüksége Markos Mihályné, a válla­lat termelésfejlesztési előadó­ja a hagyományokkal, az el­múlt néhány esztendő tapasz­talatának összegzésével kezdi a beszélgetést: — Pest megyében a ceglédi és a nagykátai járásban van­nak komoly hagyományai a kistermelők körében a sertés- tartásnak. Termeltetési és Országszerte kedvező a nö­vényegészségügyi helyzet. A különböző fertőzések az el­múlt év azonos időszakához képest valami vél kisebb mér­tékben jelentkeznek. Az el­lenőrző állomásokról érkező jelentések szerint azonban a termelőknek július közepén ismét fel kell készülniük egy újabb védekezési főszezonra. A párás, meleg időjárás most a legtöbb gondot azzal okozza, hogy a máskor csak augusztusban jelentkező le- véltetvek az idén lényegesen korábban, és nemcsak a zöld­ségeskertekben, hanem szo­katlan módon a kukoricatáb­A részes művelőkön nem is múlna a dolog — hiszen a fa­lu apraja-nagyja az ültetvé­nyekben szorgoskodik. A na­gyobb baj az, hogy gyakran ki­esik a sorból egy-egy süldő le­gényke, vagy aki a legfárad­tabb, mivel Bernecebarátiban ugyancsak körülményes a mindennapi kenyér beszerzése. Az elmúlt szombaton js dél­után 4 óra felé érkezett meg a cipó, ráadásul mint hétfőn is, II órakor bezárnak az üzletek, és csak délután 5 órakor nyit ki az egyik újra. A pékárut, aki teheti, a szomszéd faluból, Kemencéről szerzi be, vagy úgy jár mint mi is, hogy egy­hetes dunakeszi kenyeret szel­het a helyi bisztróban főzött töltöttpaprika mellé. Késik a hűtőház De maradjunk az eredeti té­mánál, a málnaszüretnél. Nem vált valóra a szövetkezet nagy terve, hogy még az idény kez­detére átadják rendeltetésé­nek a hűtőházat. A 3 tsz: a peröcsényi, a ráckevei és a bernecebaráti közös gazdaság együttes vállalkozásában ké­szülő üzemnek június 30-án kellett volna megkezdenie a termelést — csak a napokban tart próbaüzemet. S ez nem mindegy a Börzsöny Tsz-nek, már csak azért sem, mert a beruházás 9 millió forintjába került, és luxus kiadásra ne­szaktanácsadási munkánkat úgy igyekszünk összehangolni, hogy a megyei tenyészpolitikai elveknek is megfelelő legyen, s olyan jószágokat kapjunk to­vábbi feldolgozásra, amelyek a fogyasztók igényeit kielégítik. — Az elmúlt ötéves tervben a törzstenyésztő telepekről és a hibrid sertéstenyésztési rend­szerek (KAHIB, HUNGAHYB) taggazdaságaiból 11 ezer darab kiváló anyakocát helyeztünk ki a kistermelőkhöz. Ez a je­lenlegi kocaállomány fele. A legfontosabb, hosszú távú feladat ez idő szerint a fajta­váltás. A termelés növeléséhez elengedhetetlen, hogy a koca- állományt a legjobb fajtájú állatokból biztosítsák. Gyakran meg kell küzdeniük azzal a kistermelői szemlélettel, amely a fehér fajtákkal szemben előnyben részesíti a foltos, vagy az öves állatokat. Pedig az előbbiek sokkal jobb „ké­pességűek” — több a szaporu­lat, s a hatékony állatorvosi szolgálat eredményeként több a felnevelt állatok aránya is. Nem kétséges, a háztáji ál­lattartás sok gonddal-bajjal, lemondással jár. Mégis a me­gyében, mint a vállalati ada­tok is bizonyítják, éven­te több ezren vállalkoznak a jószágnevelésre. — Volt egy kis megtorpanás, ami a termelői kedvet illeti, de nem olyan jelentős, ho°v meg kellene kongatni a vész­harangot — állapítja meg Mar­kos Mihályné. A fajtaváltást követően a nagyobb eredmé­lákban is elszaporodtak. Ahol arra szükség van, repülőgé­pekről és helikopterekről nagy hatású vegyi készítmények­kel óvják a növényeket. A gyümölcsös- és a szőlős­kertekben a nedvességet ked­velő kórokozók ezúttal a szo­kottnál kevésbé veszélyezte­tik a termést. A peronoszpóra egyelőre a legtöbb helyen el­kerüli a nagyüzemi szőlősker­teket. A gazdaságok azonban folytatják a megelőző védeke­zéseket. A lisztharmat viszont a tavalyinál jobban erőre kapott, s ezért a szőlőskertek­ben a permetezőgépekkel nagyszabású hadjáratot kezd­tek ellene. kik sincs pénzük. Arra a kér­désre, hogy kihasználják-e majd az elkövetkező időben, az üzemeltető gesztorgazdaságnak, a ráckevei Aranykalász Tsz- nek kell megadnia a választ. E problémának szerencsére a földeken dolgozók nem vallot­ták kárát. Portékájukat tisztes áron, zökkenők nélkül tudták értékesíteni. Így vélekedett özvegy Oravecz Jánosné is, aki ezer négyszögöles parcel­lát művel, és a betakarításban bizton számíthat az egyébként Budapesten lakó legkisebb lá­nyára és vejére és persze a két unokára, a 10 esztendős Ani­kóra és a 9 éves Andrásra. Lá­nya, Czinege Andrásné tíz éve, hogy minden nyarából tölt itt hosszabb-rövidebb időt. Szapora munka — Két fizetésből csak hónap elejétől hónap végéig tudnánk megélni, mim nem várhatunk sehonnan sem támogatást. Mindkettőnket kicsiny korunk óta özvegy édesanyja nevelt, létkérdés tehát a mellékes jö­vedelem. Az idén 10—12 ezer forintos haszonra számítunk, ugyanannyira, mint édesanyám — mondja a fiatalasszony, s közben szaporán telik a kife­szített huzalra akasztott vödör illatos málnával... A munkára társult család folytatja a szedést, bár a gyer­mekek arcán látszik, szíveseb­ben ülnének a málnás végében parkoló bringákra. Szomorú szemmel néznek a földúton to- vaporzó kerékpárosok után: ... Perőcsény felé indultunk Holnap innen jelentkezünk hírt_ adva egy fogyó falu idő­södő lakóinak életéről. Szalai Mária—Valkó Béla nyék, a nagyobb haszon fokoz­ták a kistermelők vállalkozó kedvét is. Az idén tovább sze­retnénk növelni a kihelyezett anyakocák számát. Terveink szerint 3300 kéthónapos vem- hességű kocát juttatunk ki a kistermelőkhöz — ennyire kö­töttünk szerződést a nagyüze­mekkel —, de ha a legkisebb jelét is tapasztaljuk, hogy több kellene, úgy még öt-hatszáz, akár hétszáz kocát is tudunk biztosítani. Nagy segítséget jelent a kis­termelőknek az is, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek^ tá­mogatják, összefogják a térsé­gükhöz tartozó háztáji sertés- tenyésztést. Megbízható megbízottak A PENOMAH-hal úgyneve­zett megbízotti kapcsolatban álló nagyüzemek munkáján na­gyon sok — az egész termelés, tenyésztés biztonsága múlik. Hiszen ők nyújtanak olyan fon­tos szolgáltatásokat a kister­melőknek, mint a takarmány, a fuvarozás, a szaktanácsadás, az orvosi kezelés, a tenyésztés­hez szükséges alomszalma és legelő biztosítása. Több mint négy esztendeje, hogy épp a háztáji sertéstartás segítésére, széles körű együttműködést folytatnak a mezőgazdasági nagyüzemek és a húsipari vál­lalatok. Ennek lényege az, hogy a vállalat anyagilag is ösztön­zi a tsz-eket, állami gazdasá­gokat, minél inkább támogas­sák a kistermelők munkáját. — Jó és kevésbé jó példák­ra is találhattunk ez idő alatt — mondja Markos Mihályné. Sok helyütt igen példamuta­tóan foglalkoznak a háztáji gazdákkal. A legkiemelkedőbb a hernádi Március 15. Tsz te­vékenysége. Azon túl, hogy nö­velték minden esztendőben a felvásárolt sertés mennyiségét, jó gyakorlatot folytatnak. A tsz adja a kistermelőknek a malacot, bérhizlalásra. Jól jár a nagyüzem, mert telepén főleg tenyésztést folytat, nyer a kis­termelő, mert csak a hizlalással kell foglalkoznia (nem kell ko­cát tartanij, s széles körű tá­mogatást kap a gazdaságtól. A módszer láttán a térségben nőtt a kistermelők száma, so­kan vállalták még az esetleges beruházást is az ügy érdeké­ben ... Pest megye területén jelen­leg 58 megbízott működik, 38 teljes körű szerződéssel. Ez utóbbi forma a tsz-ek és a vál­lalati kirendeltségek munká­jában is könnyebbséget jelent, egyszerűsíti az ügyvitelt. A megbízottak útján egyébként a vállalat sertésforgalmazási terve az idei esztendőre 212 ezer 970 sertés. Épp a rendszer továbfejlesztése érdekében döntött úgy a vállalat, hogy idén az alapdíjon felüli diffe­renciált többlettel segíti a megbízottak még hatékonyabb munkáját. Vállalják a kockázatot A legjobban működő rend­szerben is óhatatlanul vannak buktatók, olykor hibák. Itt azonban mindennél nagyobb a tét: a kistermelői kedv foko­zása vagy éppen csökkenése múlhat a gazdaságok és a vál­lalat tevékenységén. Olykor akad is panasz, kifogás — ok­kal vagy anélkül. S hogyan fogadja mindezeket a vállalat? — Nagyon nagy figyelemmel kísérjük a megbízottak mun­káját, negyedévenként értékel­jük, ha kell a személycserét is szorgalmazzuk — magyarázza az előadó. Minden panaszt a legkörültekintőbben és legmél­tányosabban igyekszünk elin­tézni. Mondhatok példát is. Nemrég jött a panaszos levél, sántít a koca — s ezt csak az­után vette észre a kistermelő, miután hazaszállította. Az ál­latorvosi kezelés, a gyógyszer' mintegy 3—400 forintjába ke­rült. Nem vizsgáltuk, jogos vagy jogtalan a panasz, kifizet­tük a kérdéses összeget. A vál­lalati nyereség terhére évente több ilyen ügyet intézünk el — méltányossági alapon —, csakhogy a kistermelők te­nyésztői kedve ne csökkenjen, a vállalati terveket teljesíteni tudjuk. Gáspár Mária nek tekintjük. Cseri Sándor RA JOS UTÓN KÉT KEREKEN Málnaország kapujába érkeztünk Mint arról lapunk vasárnapi számában hírt adtunk: keddtől—keddig rendszeresen tudósítunk az egyhetes ke­rékpártúráról, amelynek kiindulópontja Bernecebaráti és végállomása Tápiógyörgye. — Szerencsés kéz- és lábtörést — ezzel a tréfás jó­kívánsággal indított útnak bennünket Nógrádi László, a Csepel Művek Jármű- és Konfekció Ipari Gépgyárának kereskedelmi igazgatója, aki nemcsak a járművek köl­csönzéséhez segített, hanem hasznos jótanácsokkal is el­látott bennünket. Kedvező a növényegészségügyi helyzet Időbeni megelőzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom