Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

1981. JULIUS 12., VASÁRNAP A hét világpolitikai kérdései Leckéztető hangok Washingtonból Figyelmeztetés Nyugat-Európának - A párizsi bizalmi szavazás Az angliai zavargások - Provokációs „Kambodzsa-értekezlet” S héten utolsó szakaszába lépett a jövő hét keddjén kez­dődő LEMP-kongresszus elő­készítése. Pénteken még egy utolsó ülést tartott a közpon­ti bizottság plénuma, hogy megvizsgálja azokat a doku­mentumokat, amelyek a párt legfőbb szerve elé kerülnek. A helyzetet bonyolította, hogy a Szolidaritás a pártkongresszus előestéjén „figyelmeztető mun­kabeszüntetéseket” rendezett, S így a pártkongresszus fe­szültebb légkörben kezdi meg munkáját. A hét eseményei közül kiemelést érdemel, hogy a bonni kormány elutasította fez új szovjet javaslatot, ame­lyet a rakétatelepítés ügyé­ben Brandt szociáldemokrata pártelnök hozott magával •Moszkvából. S mivel ennek magán a párton belül is he­lves visszahatása volt, Wa­shington jónak látta, ha fi­gyelmezteti NATO-szövetsé- geseit: az 1979-es döntést, amellyel utat nyitottak 572 Pershing—2 számyasrakéta itelepítésének, nem lehet sem- ínilyen körülmények között felülvizsgálni. Két bizal­mi szavazás is zajlott le a hé­ten Nyugat-Európa parlament­jeiben: Franciaországban a Mauroy- kormány, Olaszor­szágban a Spadolini-kabinet szerezte meg a nemzetgyűlési többség szavazatait. Angliá­ban folytatódtak a zavargá­sok, amelyek már a legtöbb nagyvárosra, amelynek szí­nes bőrű lakossága van, kiter­jedtek. New Yorkban minden előkészület megtörtént a hét­főn kezdődő úgynevezett Kam- .bodzsa-értekezletre, amellyel ’megkísérelnek beavatkozni az Indokínai ország belügyeibe. 1 MIÉRT INTÉZETT WA­SHINGTON FIGYELMEZTE­TÉST NYUGAT-EURÖPAI SZÖVETSÉGESEIHEZ? tál ismertetett szovjet javas­latot. A Fehér Ház azonban mégsem volt teljesen elége­dett. Washingtonban ugyanis aggodalommal látják, hogy a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt több fontos helyi szerve­zete elítéli a bonni döntést. S még inkább nyugtalanság­gal tölti el az amerikai politi­ka irányítóit, hogy Willy Brandt kezdeményezésére a jövő héten a Szocialista In- ternacionálé, a szociáldemok­rata pártok csúcsszerve, ülést tart, s ennek egyik témája a tervezett amerikai rakétatele­pítés lesz. A Reagan-kormány- zat attól tart, hogy a szociálde­mokrata vezetők olyan hatá­rozatot fogadnak el, amely megkérdőjelezheti a Pershing —2 és szárnyasrakéták nyugat- európai telepítését. Ezért vál­lalkozott az amerikai vezetés példátlanul durva beavatko­záshoz atlanti partnerei bel­ügyeibe. Közleményt hozott nyilvánosságra, amely ki­mondja: űz 1979-es NATO- döntést úgy kell végrehajtani, ahogyan azt elfogadták, vagy­is, hacsak nem lesznek ered­ményesek a tárgyalások, mindenképpen el kell he­lyezni Nyugat-Európában a je­lenleg gyártás alatt levő kö­zép-hatótávolságú amerikai nukleáris eszközöket... MIRE SZAVAZOTT BIZAL­MAT A FRANCIA NEMZET­GYŰLÉS TÖBBSÉGE? Az a tárgyalási készség, amely Brandt múlt heti moszk­vai megbeszélései során feje­ződött ki szovjet részről, mély benyomást keltett a nyu- , gatnémet közvéleményben. A NATO-országok vezetői hóna­pok óta azzal próbálnak ki­térni a szovjet javaslatok elől, amelyek a rakétatelepítési mo­ratóriumra vonatkoznak, hogy ezek állítólag nem „elég pon­tosak”, „homályosak”, „hiá­nyoznak a részletekbe menő meghatározások”. Leonyid Brezsnyev és Willy -Brandt moszkvai megbeszélései után ezzel már tovább nem lehet hátráltatni a tárgyalások fel­tételét a köziéphatósugarú ra­kéták ügyében. A szovjet ál­lamfő ugyanis világossá tet­te, hogyan értelmezi Moszk­va a közép-hatótávolságú nuk­leáris eszközök mennyiségé­nek befagyasztását. Amint megkezdődnek az érdemi szovjet—amerikai tárgyalások e pusztító fegyverzet ügyé­ben, a Szovjetunió megszün­teti az SS—20-asoknak neve­zett rakétái európai területén való telepítését, feltéve, ha az Egyesült Államok is hasonlóan cselekszik, s Nyugat-Európa területén nem helyeznek újabb rakétákat. Ezek után már nem lehetett arra hivatkozni, hogy nem eléggé „pontos” a szovjet ja­vaslat. így majd egyhetes hall­gatás és zavarodottság követ­kezett a NATO-fővárosokban, majd egyszerre megszólaltak az NSZK hivatalos körei. A bonni kormány azt állította, hogy „nincs olyan elem”, amely arra késztethetné a bonni ka­binetet, hogy módosítsa állás­pontját az 1979-es NATO-dön- téssel kapcsolatban. Ez — mint emlékezetes, azt mondta ki, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete kész tár­gyalni a Szovjetunióval a kö­zép-hatótávolságú rakéták ügyében, de ezzel egyidejűleg megkezdi a Pershing—2 és szárnyasrakéták gyártását, hogy legkésőbb 1983-ig bezá­rólag több nyugat-európai or­szágban, elsősorban az NSZK- ban, hadrendbe állíthassák azokat. A Reagan-kormányzat ter­mészetesen „jegyezte” Schmidt kancellár „atlanti hűségét' amellyel elutasította aBrandt­Mauroy kormányprogramjá­nak leglényegesebb eleme az államosítások politikája. A francia kormányfő által beje­lentett államosítások — ha el is maradnak a kommunista párt által 1977-ben, a közös program időszerűsítése során követelt méretektől — min­denképpen a francia bpnk- és ipari szektor gyökeres átalakí­tását eredményezik. A Szo­cialista Pált adatai szerint az új államosításokkal az állami szektor termelése az eddigi össztermelés 12 százalékáról 16 —17 százalékára emelkedik. Az intézkedés horderejét azonban nem tükrözi kellő­képpen ez a négy-öt százalé­kos növekedés. Arról van ugyanis szó, hogy a francia ipar legnagyobb és legdina­mikusabb vállalatai kerülnek állami tulajdonba. A francia és a nyugati pénz­ügyi világ reagálása több sí­kú volt erre a bejelentésre. A párizsi tőzsdén egyrészt emel­kedtek a részvények árfolya­mai. Természetesen leginkább azoknak a cégeknek az ér­tékpapírjainál következett be árfolyam-növekedés, amelyek kimaradnak az államosítás­ból. De aiz árfolyam-emelkedés kiterjedt azokra a vállalatok­ra is, amelyeket államosíta­nak, de amelyek értékpapírjai az elmúlt hetekben soha nem látott alacsony szintre zu­hantak. Most az a tény, hogy világossá vált: a részvényesek megfelelő nagyságú kártala­nítást kapnak, egyszerre meg­növelte az érdeklődést a pénz­ügyi világban az irreálisan mélypontra süllyedt részvé­nyek iránt... Viszont a fran­cia frank tovább vesztett ér­tékéből más tőkés országok devizájához viszonyítva. Ez annyit jelent, hogy Párizs at­lanti szövetségeseinek üzlet­emberei már megkezdték had­járatukat Mitterrand szocia­lista párti kormányzata ellen, s az amerikai és más nyugati monopóliumok megkezdték tőkéjük kivonását Francia- országból. Mindez természetesen nem befolyásolta, hogy a nemzet- gyűlés — a baloldal nagy választási győzelmének meg­felelően kialakult összetéte­léhez hűen — 302:147 arány­ban megszavazza a bizalmat a Mauroy-kormánynak. MI VAN AZ ANGLIAI ZA­VARGÁSOK HÁTTERÉBEN? A Thatcher- kormányzat megkísérli még mindig „pusz­ta rendőri” ügynek feltüntet­ni azokat a zavargásokat, amelyek szombaton már Ang­lia legnagyobb városaira ki­terjedtek. A gyújtogatásokban és a rendőrök elleni támadá­sokban fehér fiatalok is részt vesznek a színes bőrűek ol­dalán. Ezt a kormány annak „bizonyítékául” tünteti fel, hogy csakis „bűnözők mozog­nak a nagyvárosok utcáin”. Korábban viszont arra hivat­koztak, hogy a színes bőrűek akcióiról van szó, s őket „bal­oldali ügynökök lázították fel”. A Thatcher-kormányzat nem véletlenül igyekszik elleplez­ni az igazságot. Az ügy hátte­rében ugyanis a munkanélkü­liség húzódik meg. A sziget- országban jelenleg az állás nélküliek száma már megha­ladja a 2,7 milliót. Különösen sújtja a munkanélküliség a színes bőrűeket és a fiatalokat. Körükben a kenyér nélküliek száma eléri a 25 százalékot, azaz átlag minden negyedik közülük hiába keres állást. Az elégedetlenség kirobbanása nem véletlenül éppen most fe-1 jeződik ki zavargásokban. Az iskolaév befejeződése után újabb tízezrek kerültek a „munkapiacra”, s növelik azok számát, akik hiába keresnek munkahelyet. Baloldali körökben rámu­tatnak: a Thatcher-kormány­zat éppen a közelmúltban ha­tározta el, hogy a NATO kor­szerűsítési programja kereté­ben új rakéta-nukleáris fegy­vereket vásárol az Egyesült Államoktól a brit hadsereg számára. Ha ennek az ősz- szegnek csupán egy részét for­dítanák a békés iparágaknak adott hitelekre és közmunkák­ra, csökkenteni lehetne a mun­kanélküliséget. KINEK ÁLL ÉRDEKÉBEN AZ ÜGYNEVEZETT KAM­BODZSA-ÉRTEKEZLET MEG­TARTÁSA? Kambodzsának, amely a vietnami nép és a szocialista közösség többi országának se­gítségével visszatérhetett a hu­szadik századba, semmikép­pen nem. Ezt a tanácskozást, amely holnap nyílik meg New Yorkban, az Egyesült Államok és Kína kezdeményezte. Te­kintve, hogy a Kambodzsai Népköztársaság képviselője még nem foglalhatta el jogos helyét a világszervezetben, így az ország nevében, az a Pol Pot-féle rendszer hallat majd magáról, amely, mielőtt meg­döntötték, olyan iszonyatos bűncselekmények sorozatát követte el a kambodzsai nép ellen, amelyeket nyugati or­szágokban is népirtásként bé­lyegeztek meg. A konferencia megrendezé­sével Washington és Peking megpróbál beavatkozni Kam­bodzsa belügyeibe, akadályoz­ni akarja az ott lezajló kon­szolidációt, s a tanácskozás üléstermét vádaskodások fó­rumává szeretné változtatni a Kambodzsának önzetlen se­gítséget nyújtó vietnami nép ellen. A rendezők azonban joggal lehetnek ingerültek, hiszen terveik — s ez már a konfe­rencia nyitánya előtt jól látható — füstbemennek. A 144 meghívott államnak alig egyharmada vesz csupán részt a tanácskozáson, s a távolma­radók közül sokan ítélték el provokációnak a New York-i Kam bodzsa-konferenciát. Árkus István New York Leszerelési értekezlet Az ENSZ székházában befe­jezte soros tanácskozását a leszerelési világértekezlettel foglalkozó különleges bizott­ság. Az ülésen megállapították, hogy a? ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége felismerte annak szükségességét, hogy megfékezzék a fegyverkezési hajszát és útját állják a mili­tarista és agresszív terveknek, amelyek a világot a nukleáris katasztrófa felé sodorják. Az ülésen elfogadott dokumen­tum hangsúlyozza, hogy a le­szerelési világértefcezlet össze­hívásának gondolata a tagál­lamok széles körű támogatá­sát élvezi. Magyar-szíriai megbeszélések Közlemény a látogatásról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására július 6. és 11. között látogatást tett ha­zánkban a Szíriái Arab Köz­társaságból az Arab Újjászü­letés Szocialista Pártjának küldöttsége Abdullah Al- Ahmamak, a párt főtitkár- helyettesének vezetésével. A látogatásról közleményt adtak ki. A szívélyes, baráti légkörű tárgyalásokon a kölcsönös tá­jékoztatás mellett véleményt cseréltek a két párt és nép baráti kapcsolatainak és együttműködésének tovább fejlesztéséről, bővítésének le­A népi forradalom 60. évfordulóján Ünnepségek Ulánbátorban Szombaton Ulánbátorban folytatódtak a népi forradalom győzelme 60. évfordulójának ünnepségei. Délelőtt 9 órakor kezdődött a Szuhebator téren, a mongol főváros központi te­rén, a katonai díszszemle. A parádét a tér északi szegélyén emelkedő, szürke- és vörös­gránitból épült mauzóleum, Szuhebatomak és Csojbalszan- nak, a forradalom két vezető­jének nyugvóhelye, mellvédjé­ről szemlélték meg a mongol párt- és állami vezetők, élü­kön Jumzsagijn Cedenballal Ugyancsak a mellvéden foglal­tak helyet az ünnepségeken résztvevő külföldi delegációk vezetői, közöttük a magyar küldöttség, élén, Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. A díszszemlét a dolgozók több mint egy órán át tartó szín­pompás felvonulása követte. Délután a város szélén levő stadionban megkezdődtek a ha­gyományos mongol nemzeti já­tékok, a Nádom versenyei. A szombati események záró­programja az a fogadás volt, amelyet az MNFP Központi Bizottsága, a nagy népi hurál elnöksége és a minisztertanács adott a forradalom évforduló­jának a tiszteletére. A három­napos rendezvénysorozat va­sárnap fejeződik be, amlkoris a delegációk megtekintik a Mongol Népköztársaság ered­ményeit bemutató jubileumi kiálítást és a főváros múzeu­mait. A magyar párt- és kor­mányküldöttség az ünnepségek befejeztével néhány napos or­szágjáró útra indul. hetőségeiről, az időszerű nem­zetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti tér­ség legutóbbi eseményeire. A két párt képviselői aggó2 dalommal állapították meg; hogy az -imperializmus szélső­séges köreinek agresszív poli­tikája és fellépései nyomán éleződött a nemzetközi hely­zet, veszélybe kerültek az eny­hülés eredményei. Ismét meg­erősítették álláspontjukat, hogy a közel-keleti válság át­fogó, tartós rendezésének el­engedhetetlen feltétele az iz­raeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása az összes megszájlt arab területről. Tá­mogatták a Szovjetunió javas­latát, hogy minden érdekelt fél; köztük a Palesztinái Felszaba­dítás! Szervezet részvételével* hívjanak össze nemzetközi konferenciát a válság rende- zésére. Támogatásukról biztosítot­ták Ázsia, Afrika, Latin-Ame- rika népeinek és felszabadító mozgalmainak harcát nemzeti függetlenségük megszilárdítá­sáért és a társadalmi hala­dásért. Megerősítették, hogy foly-í tatai kell a nemzetközi erőfe­szítéseket egy olyan világgaz­dasági rend megteremtéséért, amely az egyenjogú kapcsola­tokon alapul. Megelégedéssel állapították meg, hogy jól fejlődnek a két párt és ország baráti kapcso­latai és kifejezték készségü­ket a két nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére. Lengyelország Küldöttek tanácskozása Szombaton a LEMP -Köz­ponti Bizottságának székházé­ban összeült a kongresszusi Harcok San Salvadorban A felszabadító erők sikerei Heves lövöldözésre ébredt pénteken reggel a salvadori fő­város lakossága. Mint a Fara- bundo Marti Nemzeti Felsza- badítási Front, az FMLN kö­zölte, hajnalban a felkelők mintegy háromszáz főnyi egy­sége támadást intézett San Salvador különböző stratégiai létesítményei . ellen. A junta hadseregét annyira meglepte a támadás, hogy a gerillák vesz­teség nélkül vonulhattak visz- sza. Harcok folytak az országos rendőr-főkapitányság, az ame­rikai nagykövetség, a kor­mánypalota és . a salvadori nemzeti egyetem közvetlen tő- szomszédságában. Az FMLN közölte, hogy pén­teken kemény harcok folytak Eramon-hegység lejtőin. A junta légiereje közben bom­bázta a térség településeit. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front San Jó­séban pénteken nyilvánosság­ra hozott közleménye a nem­zetközi közvélemény figyel­mét arra hívja fel, hogy az Egyesült Államok tanácsára a salvadori, a guatemalai és a hondurasi hadsereg egységei­ből azonnal bevethető, .gyors­hadtestet” szerveznek Támadás a diáknegyed ellen Vérengzések Guatemalában Újabb vérengzés színhelye volt péntek délután Guatema­la fővárosa. Közép-amerikai rádióadók jelentették, hogy a délutáni órákban a hadsereg alakulatai kordont vontak Guatemala város egyik déli kerülete köré, majd könnyű és nehéz tüzérségi fegyverekkel lőni kezdték a városrészt. A hadsereg egyik szóvivője beje­lentette, hogy egy épületet fel­Letartóztatták Baniszadr fivérét Kivégzések Iránban Rendszerellenes tevékenység, valamint kábítószer-kereskede­lem. vádjával ismét hat em­bert végeztek ki Irán külön­böző városaiban — jelentette szombaton a teheráni rádió. Ami a rendszerellenességet il­leti, a rádió szerint a Modzsa- hedin Khaik elnevezésű szer­vezet szóban forgó tagjai ösz- szeesküvést szőttek az Iszlám Köztársaság ellen, utcai har­cokban vettek résízt, aktívan együttműködtek illegális cso­portokkal. Ugyancsak a teheráni rádió számolt be szombaton arról, hogy Szanandadzs kurdisztáná városban ismeretlen fegyvere­sek . meggyilkoltak egy szun­nita egyházi személyiséget és fiát. A szombati iráni lapok pe­dig arról adtak hírt, hogy Teheránban letartóztatták Ba­niszadr volt elnök, fivérét, va­lamint az exállamfő egyik volt tanácsadóját. Az újságok azt rótták fel Fatollah Baniszadr- nak, hogy az egyik „fő össze­esküvő” volt, aki annak ide­jén az alkotmányozó gyűlés feloszlatásáért szállt síkra, robbantottak, összesen 25 em­ber vesztette életét. Csütörtökön a hadsereg és a rendőrség alakulatai hasonló rohamot intéztek a főváros Vista Hermosa negyede ellen. A rendőrség korábban azt kö­zölte, hogy a kerületben „fel­forgató központ” nyomára bukkantak. Ezt követően le­zárták a kerületet, majd a lé­gierő bevetésével bombázni és nehéztüzérségi fegyverekkel, páncélosokkal lőni kezdték a kerületet, köztük a diákokkal teli általános és középiskolá­kat. küldöttek központi munkacso­portja, hogy befejezze a ked­den nyíló rendkívüli párt- kongresszus előkészítését. A tanácskozáson Stanislaw Ka­nta, a LEMP Központi Bizott­ságának első titkára elnökölt,’ Kazimierz Barcikowskinak, % Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának előterjesztése alapján a munkacsoport tag­jai áttekintették a IX. kong-! resszus ütemtervét, a kong-; resszus munkarendjét, a vá­lasztások alapelveit, a párt vezető testületéibe jelöltek összetételét Szombaton délután véget ért a LEMP kongresszusi küldöt­tei központi munkacsoportjá­nak több órás tanácskozása; amelyen befejezték a kedden kezdődő rendkívüli kongresz- szus előkészítését Elfogadták a kongresszus ütemtervét, va* lamint munkatervének terve­zetét isi A küldöttek központi mun­kacsoportjának ülése Stanis­law Kania zárszavával ért vé­get; a LEMP KB első titkára méltatta mindazok munkáját, akik részt vettek a rendkívüli kongresszus előkészítésében. A katowicei pártfórum ren- dezésében Katowicében talál­kozót tartott a LEMP-en be­lül működő számos olyan cső«, port, amely a párt marxista— leninista arculatának megőr­zését mondja fő feladatának; A tanácskozáson megvitat* ták a párt helyzetét, különös tekintettel a kedden megnyíló rendkívüli kongresszusra. A találkozó résztvevői nyűt levelet fogalmaztak meg, ame­lyet továbbítani fognak az összes kongresszusi küldött? hoz. CSAK RÖVIDEN... VAGYIM ZAGLAGYIN, az SZKP KB tagja, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjé­nek első helyettese a francia fővárosban találkozott Maxi­me Gremetz-cel, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága tagjával, a központi bizottság titkárával. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK az 1960-ban megkötött japán —amerikai biztonsági szerző­dés tárgyalásai során megpró­bálta rávenni Japánt, hogy ti­tokban egyezzen bele atom­fegyvereknek a szigetország­ban történő elhelyezésébe —j tanúsítják a pénteken nyilvá­nosságra hozott, eddig titko­san kezelt dokumentumok. AZ OLASZ képviselőház szombaton bizalmat szavazott Giovanni Spadolini ötpárti, kormányának,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom