Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1981. JÚNIUS 3., KEDD Tanév végén Gondos, hasznos útkeresés Két hét és befejeződik a tanév. Ha belekukkanthat­nánk a naplókba talán már most ott látnánk a vékonyan, halványan még csak ceruzá­val bejegyzett kalkulusokat az egyes tantárgyak jegyes rub­rikái alatt. Mert most még javításra, lefelé vagy felfelé kerekítésre is mód van. Nem úgy két hét múlva, majd az osztályozó értekezletek után, amikor az év végi bizonyít­ványokba már visszavonha­tatlanul értékek szerepelnek majd. r Uj tanterv Milyen újdonságokat ho­zott ez a tanév? Talán még korai lenne végigkérdezni á pedagógusokat, akik az el­múlt néhány évben sok min­den újjal barátkoztak általá­nos és középiskolákban egy­aránt. De az új tantervek, nevelési-oktatási elvek, meg­annyi kísérletezés után a nyáron minden bizonnyal hasznoj tapasztalatcserék lesz­nek majd. S hogy valóban van mi­ről beszélni, arra példa akad bőven. Egy korábbi látogatá­sunk alkalmával Pécelen, a Szemere Pál általános iskola alsó tagozatának életébe pil­lanthattunk bele s ottani be­nyomásaink is a fentieket igazolják: forrásban, változás­ban van a pedagógia. Pécelen például már évek óta az új tantervek alapján tanítanak az alsó tagozatban, hiszen belekerültek abba az 5 százalékba, ahol már 1973— 74-ben folytak a próbák. Az első osztályosok új anyanyel­vi oktatásának bevezető kí­sérleteiben is részt vett egy péceli pedagógus, dr. Papp Sándomé. Legutóbb a gyen­ge eredményt produkáló ta­nulók felzárkóztatásának új útjait keresték; elsőként Bencze József né kapcsolódott be a munkába, a mostani tanévben pedig már minden nevelő. Próbálkoznak a Li- geti-féle módszerrel és anya­nyelvi könyvekkel is. A kísérletezésnek, az új keresésének már hagyománya van a Szemere Pál általános iskolában. Ha visszatekintünk a 70-es évek elejére, három ilyen kísérletre bukkanha­tunk. 1970-ben a Lénárt-féle pszichológiai módszereket, egy évvel később az iskoiaottho- nos, majd 1972-ben a tan- tárgycsoportos módszert pró­bálták ki. Ezután jött a már említett új tanterv. f írásvetítő, magnó De vajon nem megy-e a folyamatos munka rovására a kísérletezés? A pécelieknek az a véleményük, hogy a foly­tonos készenlét, a felfokozott figyelem inkább használ: a sok bemutató tanítás, a bi­zonyítási vágy a pedagóguso­kat arra sarrkallják, hogy óráról órára a korábbinál is nagyobb gonddal készüljenek. Akár hagyományos, akár újszerű oktatási-nevelési el­vekről van szó, elengedhe­tetlen, hogy megfelelő esz­közök álljanak a pedagógu­sok rendelkezésére. Pécelen, ahol az általános iskola már kinőtte kereteit — remélhető­leg jövő szeptemberben meg­nyílik az új épület — az utóbbi évek folyamán azon voltak, hogy a lehetőségek­hez képest jól szervezzék meg a több épületcsoportban az osztályok elhelyezését. A szemléltető eszközöket is en­nek alapján osztották szét. Jutott már minden tante­rembe írásvetítő, lemezjátszó s épületcsoportonként rádió, magnetofon is. Évente 100— ; 120 ezer forintot fordítottak segéd- és szemléltető eszkö­zök beszerzésére. Csak az okoz nehézségeket, hogy a meghibásodott készülékek ja­vítása hosszadalmas, körül­ményes, s hogy a pótlást né- na a kereskedelmi üresjára­tok miatt halasztgatni kell. Az alsó és a felső tago­zatban egyaránt segítette a pedagógusok munkáját a né­pes munkaközösségek valóban tartalmi munkája: az össze­jövetelek, az óralátogatások, a taDasztalatcserék. Pécelen az oktató-nevelő munka jellegét a többi között az is meghatározza, hogy az általános iskolába zömében munkás szülők gyermekei- jár­nak. Egy statisztika szerint a felsőfokú végzettséggel ren­delkező szülők aránya mind­össze 4 százalék. Ezért is kell a szokásosnál nagyobb gondot fordítani arra, hogy az ottho­ni tanulást és a szabadidős foglalkozásokat is a pedagó­giai munka homlokterébe ál­lítsák. Az iskolán kívül Az iskolán kívüli művelő­désben ugyancsak a hetvenes években kezdődött az erje­dés. Az iskola együttműködik a. község művelődési házával, gyakoriak a bábelőadások, a tanuló-hangversenyek. Sok szakkör működik & az idén is több kirándulást, sportver­senyt szerveztek a tanulók­nak. S az év végi osztályza­tokban alighanem akkor is visszatükröződik hatásuk, ha nem is mérhetjük ezt patika- mérlegen. G. Z. Állattenyésztés Műszer jelzi a betegséget Az állatait jól ismerő ház­táji gazda azonnal észreveszi, ha valamelyik jószág egészsé­gi állapotában rendellenesség támad. Igaz, néki könnyebb a dolga, hiszen egy-két tehén vagy tucatnyi sertés figyelé­se nem gond. A nagyüzemben az állatgondozó sokkal több jószágot lájLdSL dolga nehe­zebb. A szarvasmarháknál pél­dául rendellenességet jelez a tőgy gyulladása, ami önmagá­ban is baj lehet, ezért annak megszüntetéséről mielőbb gon­doskodni kell. Igen ám, de manapság már gépekkel fej­nek. Igaz, a tőgy fejes előtti lemosása kötelező, mégis, a tapintás helyett van sakkal jobb módszer a tőgy gyullad ás megállapítására. Adva van ehhez az a műszer, amelyet a MÉM Műszaki Intézetben fej­lesztettek ki, s amelyet az idei Ágromasexpón bemutat­tak. A zsebrádió nagyságú, prak­tikus kis műszerrel nem gond egy fejős közben kétszer, há­romszor gyors ellenőrzést vé­gezni. A teleppel működő esz­köz azt mutatja ki, hogy a frissen fejt tej hőmérséklete nem tár-e el a normálistól, amiből következtethetnek a betegségre. A művelődési ház programja Bemutatkozik a Ganz Árammérőgyár a művelődési központ szocialista brigádok klubjában ma, kedden 15 óra­kor. A gyárat Mészáros István főkonstruktőr mutatja be Fe­dor Istvánná munkaverseny- felelős és Erdős Lászlóné köz- művelődési bizottsági titkár segítségével. A szóbeli tájé­koztatót filmvetítés és kiállí­tás egészíti ki. A megyei ipari szövetkeze­tek dolgozóinak hobbyikiállítá- sa az emeleti galériában jú­nius 7-ig tekinthető meg. Új, korszerű burkolat készül Az Aszfalt Útépítő Vállalat dolgozói végzik Isaszcgen a Dózsa György út felújítási munkáit. Ennek során a régi, több mint egy kilométeres földutat hatméteresre szélesítették és új bur­kolattal látták el. Baicza Zsolt felvétele Búcsú a vágányoktól Mint minden alkalommal, a legutoobi taggyűlésen is nagy figyelemmel Hallgatták a ta- jeKoztatokat a gödöllői MÁV- allomás üzemi partalapszer- vezetének tagjai: előbb Szá­raz András párttitkárét az aktuális tudnivalókról, majd Győri Mihály agitációs és propagandafelelősét, aki a nemzetközi helyzetről beszélt. Ezen az összejövetelen is számtalan, a munkahelyi kér­désekkel összefüggő téma ke­rült napirendre, a hozzászó­lók felelősen értékelték az el­múlt rövid időszak tevékeny­ségét. A többi között méltat­ták Péntek József munkássá­gát, aki május végén nyug­díjba vonult. Hiányozni fog, így szólt az egybehangzó vé­lemény, hiszen halkszavú, de határozott, a munkában pél­damutató aktív párttag helye üresedik meg. Persze csak a munkavezetői poszttól, hi­szen a közéleti tevékenység­nek nem mond búcsút. A párttaggyűlés után a dol­gos évekről kérdeztük Péntek Józsefet, aki elmondta, hogy 1921-ben született egy népes, hatgyermekes vasutascsalád­ban. ö 32 és fél évvel ezelőtt lett vasutas, pályamunkás. Tíz éve került Gödöllőre, a gépesített mozgó pályafenn­tartási szakaszra, S ez azt je­lentette, hogy elszakadt a csa­ládjától, feleségétől és négy gyermekétől, akik között szintén van vasutas. Tiszafü­redről naponta nehéz lett vol­na bejárni, munkásszálláson lakott, s hetente, kéthetente utazott haza. Most a nyug­díjban éppen az elmúlt évek­ben-oly hiányzó otthoni életet kívánja kiélvezni. De — ahogy mondta — nem szakad ei teljesen gödöllői elvtársai­tól, s majd többször megláto­gatja őket. Péntek József át­jelentését kérte a tiszafüredi állomás pártalapszervezeté- hez: kiváló elvtársat nyernek vele. Cs. J. Aszód íré-olvasó találkozó Anóka Eszterrel találkozhat­nak az érdeklődők a lakótele­pi könyvtárban, ahol a Búcsú a nőktől című noveliásköteté- ről beszélgetnek, ma, kedden 17 órai kezdettel. T ájékoztatók Politikai képzés Valamennyi aszódi KISZ-es bekapcsolódott az idén a po­litikai képzésbe. Vannak, akik a párt vagy a szakszervezet által tartott előadásokon, tájé­koztatón vettek részt, a több­ség pedig a hat ifjúsági vita­kör munkájában. A községi KISZ-bizottság irányította alapszervezetekben, a többi kö­zött a Fenromschumika Ipari Szövetkezetben, a költségve­tési üzemben és a túrái Gal- gavidéke Áfész konfekciórész­legében szerveztek ilyet. A nyolcadikosok klubja a KISZ- életre való felkészítést szolgál­ta, a korábbinál színvonala­sabban. Az aszódi fiatalok po­litikai képzését a politikai kép­zési munkabizottság fogja ösz- sze. Anyakönyvi hírek Született: Kovács János és Sinka Rózsa; Nóra Katalin; Bagi István és Mengyi Mária Klára; Barnabás; Priegl Fe­renc és Somogyi Julianna: Melinda; Wéber György és Pál Ildikó: Nikoletta; Rácz Zoltán és Tamás Mária Mag­dolna: Marianna; Bagyin Mi­hály és Tolnai Klára: Doroty- tya; Pohl Lászió Sándor és Krenovszki Lívia: Anna; Szé- nási Lajos és Csorba Jolán: Lajos nevű gyermeke. Névadót tartott: Kerék László és Balázs Julianna: Lilla; Mészáros Zoltán és Ba­logh Mária: Zoltán; Juhász Tibor és Szénási Rozália: Linda; Patkós Ferenc és Vat- tomány Ilona: Timea; Papp László és GalgavöJ.gyi Margit: László ; Nagy - István és Ács Judit: Kornélia; Vasvári Jó­zsef és Kupsza Irén: Csilla; Gerendái Károly és Maurer Mária: Balázs; Galgavölgyi Lajos és Süli Mária: Tamás; Kandó György és Szentfülöpi Zsuzsanna: Krisztina; Né­meth József és Barna Kata­lin: Attila nevű gyermekének. Házasságot kötött:'Tóth La­jos László és Jenei 'Anna Má­ria; Rigó Sándor és Márton Éva. Elhunyt; Pálházi Anna, Gö­döllő, Gellert utca 2.; Mészá­ros Józsefné Fehér Mária: Gödöllő, János utca 21/b.; Bank Károlyné Szűcs Mária, Gödöllő, kastély; Matúz La­jos, Gödöllő, Szilhát utca 37.; Szente Sándor, Gödöllő, Ma­jor utca 19., Paragi Péter Pál, Gödöllő, Zrínyi Miklós utca 20.; Harmos Rezső, Gödöllő, Szabadság út 65. Megismerik az országot Kiránduló túrái asszonyok X. Pál orosz cár leánya ugyancsak merész elhatározás­ra szánta el magát. Nőül ment a tizennyolcadik század utol­só évében a magyar Habsburg főúrhoz, József nádorhoz, II. Lipót fiához. Mindössze 17 éves volt, amikor a cári palo­tában megpakolták azt a 65 szekeret, amely a 3 hónapos útra induló hercegi ara mó- ringját volt hivatott magyar- honha szállítani. Kiscelli múzeum Ide is érkeztek időben, aztán nagyon boldogan éltek, mind­addig, amíg 2 év múlva a fő­úri pár kisgyermeke meg nem érkezett. A '19 éves kismama anyai hivatásának legszebb teljesítése során végleg elbú­csúzott új hazájától is. Sír­emléke egy ürömi kis kápol­nában nyert elhelyezést 1802* ben... A történetet a kápolna gond­noka meséli, részletes pontos­sággal és a történethez illő ti­tokzatossággal. Akik hallgatják, a túrái mű­velődési ház népművészeti szakkörének tagjai. Tulajdon­képpen véletlenül került ide a kiránduló csoport. Eredetileg a kiscelli múzeum megtekin­tése szerepelt a programban, de, mint ahogyan a tábla vilá­gosan tudomásukra hozta, fel­újítás miatt erről le kellett mondaniuk. Így hát jobb hí­ján Aquincumot tervezték be az elmaradt múzeumlátogatás helyett. Ennek természetesen mindenki nagyon örült. Csakhogy az örömbe vegyült egy kis üröm is, akarom mon­dani Üröm, ugyanis az ifjú buszvezető egy kissé elnézte az útbaigazító táblákat és a római birodalom csodálatos emlékei helyett egyszer csak Üröm község kellős közepén találtuk magunkat. Itt aztán valaki tanácsolta, hogy ha már így sikerült, ne mondjunk le a kis sírkápolna megtekintéséről és a kissé legendákkal tűzdelt történet meghallgatásáról. Ez a kirándulás szerves ré­sze annak a programsorozat­nak, amelyet a népművészeti szakkör az ország megismeré­sére szervez évek óta. Alkotásaik külföldön — Hányadik ez a kirándulás a szakkör történetében — kér­dezem Kovács Lászlónét, a szakkör vezetőjét. — Hirtelen meg sem tud­nám számolni, hiszen az utób­bi két évben általában 4—5 ilyen kirándulást kell szervez­nem, mert, ha nem teszem, bi­zony nem hagynak békén a szakköröseim. Elnézem a munkában meg­fáradt, ráncos arcokat, reme­gő kezeket. Szinte hihetetlen, hogy ezek az asszonyok képe­sek legyenek életre kelteni a nagy népművész — Ilon néni — által megálmodott virág­csodákat a zsebkendőkön, blú­zokon, függönyökön, asztalte­rítőkön. Pedig alkotásaikat nemcsak a faluban, az ország­ban csodálják meg, közülük sok eljut külföldre is. Persze sokan, akik még tudták, elhoz­ták férjüket is, akik legalább olyan lelkesedéssel nyújtogat­ták nyakukat az ablak felé, hogy semmit ne mulasszanak el az autóbusz mellett elsuha­nó, soha nem látott új tájak szépségeiből. Következő állomásunk Nagy­tétény, ahol a kastélymúzeum megtekintése szerepelt a prog­ramban. Itt már nem várta a kíváncsi látogatókat semmifé­le meglepetés, a kapuk széles­re tárva csalogatták a látoga­tókat. Itt gyűjtötték össze az or­szág kastélyaiból azokat a ti­zenötödik, tizenhatodik, tizen­hetedik és tizennyolcadik szá­zadbeli bútorokat, amelyeket sikerült a háborúk viharában megmenteni. Társaim megha- tottan, lassan mozognak a bú­torcsodák között, látom, né­melyik szemével végigsimítja a kárpitozott székekét, a vitri­nekben elhelyezett csodálatos bécsi edényeket. Elégedetten Ebéd után a következő állo­más Budapest. A Szovjet Tu­domány és Kultúra Háza vár­ja a turaiakat. A folyosókon mindenütt gyermekrajzok. Kö­zöttük három díjazott túrái gyermek alkotása is. Figyel­mesen nézegetik a kiállított rajzokat, de senki sem tagad­ja. hogy titokban a túrái gye­rekek rajzait keresik. Minden­ki szeretné elsőnek megtalálni. Végre valaki felkiált: Gyertek gyorsan, itt van az ötödikes Horváth Zolika rajza. De ha­marosan megtalálják a másik kettőt is. a hetedikes Kiss Zsuzsi és az első osztályos Békési Gábor alkotásait. Cso­dálkozva nézik, látszik rajtuk, hogy örülnek a hazai sikerek­nek. Hazafelé mindenki elégedett. Dalolgatni kezdenek és közben mesélik egymásnak élményei­ket, összekötve az otthoni örö­mökkel, gondokkal. T. P. A gyermeknapon üröm, vidámság Az idén különösen gazdag programmal várták a gyereke­ket a gödöllői művelődési köz­pontban. Délelőtt a művelődési ház Galga-termében az óvodá­soknak rendeztek vidám mű­sort, amelyben egyebek közt a Bartók Béla úttörőcsapat cite- razenekara és színjátszó cso­portja, valamint a Gábor Áron úttörőcsapat színjátszód szórakoztatták a legkisebbe­ket. Délután egy időben több esemény is zajlott: a nálunk is rendkívül népszerű bűvös kockával tartottak egy kisebb bajnokságot, s ugyancsak két órától kerékpáros ügyességi versenyt rendeztek a művelő­dési központ előtti téren."., A színházterem zsúfolásig meg­telt a rajzfilmvetítésen, ahol olyan nagy volt az érdeklődés, hogy még a színpadon is ültek gyerekek. Négyórás táncház volt, majd igen sokan jelent­keztek arra az ügyességi ver- seynre, amelyben egy-egy tíz­fős csapatban a gyerekek szü­leikkel és tanáraikkal együtt nevezhettek be. Nagy sikere volt a sakkszi­multánnak, a kétórás discó- nak, nem különben a játék- és könyvvásárnak és az este nyúc órakor megkezdett tá­bortűz körüli programnak. Városi moziműsor A Csendes-óceán kalózai. Magyarul beszélő román— NSZK—francia kalandfilm. Kísérőműsor: Élő víz — holt víz. Csak 4 órakor. Apokalipszis, most, I—II. Utazás a jooklon át... Izgal­ma^ légicsaták. Színes ameri­kai duzsungelháborús kaland­film. Kisérőműsor: Képek a nagyvilágból. Csak 6 órakor. Nyugdíjasklub Kirándulás Szentendrére A Juhász Gyula városi-járá sí könyvtár nyugdíjasklubj. június 4-én, csütörtököl Szentendrére indít kirándulási A résztvevők egyebek közt ; Kovács Margit Múzeumot i megtekintik. A csoporthoz ne gyed kilenckor csatlakozhat nak az érdeklődők a HÉV Sza. badság téri megállójánál Minden érdeklődőt örömmé' látnak. ISSN 0138-1951 (Gödöllrti Hit lap) r l

Next

/
Oldalképek
Tartalom