Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

ŐRI / a/u—­man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1981. JÜNIUS 2., KEDD Igénylik a segítséget A megelőzésen van a hangsúly Ülést tartott a JKBT tanácskozó testületé * A hét végén ülést tartott ? a Járási Köziek edésbizton- ^ sági Tanács tanácskozó tes- ^ tülete. Az előre kiadott ^ írásbeli beszámoló tartal- á mazta a járás közlekedés- 6 biztonsági helyzetét, ismer- s tette a JKBT tavalyi tevé­kenységét, továbbá az idei í. munkaprogramot. A beszámolóból is kitűnik, hogy a testület a megyei KBT útmutatása, valamint az el­nökség és a tanácskozó testü­let által jóváhagyott munka- program és költségvetési terv alapján végezte munkáját. A feladatok eredményes végre­hajtásához adottak voltak a feltételek. A felsőbb szervek és a járási gazdasági egysé­gek jóvoltából 50 ezer forintra növekedett a költségvetés. A színvonalasabb munka ékes bizonyítéka, hogy ma már egyre inkább igénylik a JKBT támogatását a gazdasági egy­ségek, s ha kismértékben is, de javult a baleseti statisztika az előző évhez képest. Különös fiyelmet érdemel az a tény, hogy a halálos balesetek szá­ma huszonhatról tizennyolcra csökkent 1980-ban. Utak, balesetek Járásunk úthálózata na­gyobb részben állami, kisebb részben pedig tanácsi kezelés­ben van. Ezekhez kapcsolód­nak a közforgalom számára megnyitott saját használatú bekötő és célcsoportos utak az állami gazdaság és a me­zőgazdasági nagyüzemek ke­zelésében. A járás közlekedésbiztonsá­gi helyzetét jelentős mérték­ben meghatározza a i-es szá­mú főközlekedési út, amely­nek 30 kilométer hosszúságú szakasza van Budapest hatá­rától Pilis község végéig. Nagy forgalmat bonyolít le a 31-es számú főút is, amely csaknem 17 kilométer hosszú­ságban érinti járásunk közsé­geit. Az elmúlt évi 153 személyi sérüléssel járó balesetek 40 százaléka a 4-es, 25 százaléka a 31-es, 35 százaléka pedig egyéb utakon következett be. Jelentős számú baleset történt tavaly — és már ebben az esztendőben is —, az Üllő- Ócsa közötti erdei kanyarok­ban. A nagyszámú vonatfor­galom miatt egyre kedvezőt­lenebb a vasúti sorompókon való átkelés, amelyet még ne­hezít a vasút-közút kereszte­ződésében az útburkolatok rossz állapota. A Közlekedésbiztonsági Ta­nács tevékenysége elsősorban ifjúság- és gyermekcentrikus. Elvük az, hogy az életkor emelkedésével az egyén a köz­lekedésben másként vesz részt, ami az ismeretek mind maga­sabb szinten történő elsajátí­tását feltételezi. Ez azt jelenti, hogy már a kisgyermekeknek rendelkezniük kell a szüksé­ges közlekedési alapismeretek­kel. Kiemelkedő helyet foglalnak el a közlekedési úttörőrend­őrök, ma már 36 raj tevé­kenykedik a járás általános iskoláiban. A jó példa Járásunkban az elmúlt években négy iskolai KRESZ- park és egy általános rutin­pálya létesült. Az idén, ha­zánk felszabadulásának évfor­dulójára átadták a járás első óvodai mini KRESZ-parkját Monoron, a Jászai Mari téri óvodában. Az építéséhez nagy segítséget nyújtott a Monori Állami Gazdaság, valamint a MEZŐGÉP Vállalat. Jó lenne, ha több gyermekintézmény követné a jó példát, s más községekben is épülnének — elsősorban társadalmi összefo­gással.—, hasonló miniparkok. Fokozott figyelmet fordított a testület az idős emberek kö­rében folytatott propaganda- tevékenységre. A gyömrői szociális otthonban, valamint az öregek napközi otthonai­ban, közlekedési témájú elő­adásokat, vetélkedőket és filmvetítéseket rendeztek. A mezőgazdasági üzemekben már hagyomány, hogy évente megrendezik a tavaszi, nyári gépszemléket, ahol a KBT szakemberei segítségével fe­lülvizsgálják a járművek mű­szaki állapotát. E szemlék al­kalmával az oktatási és ver­seny szakbizottság tagjai tá­jékoztatást nyújtanak a járás közlekedésbiztonsági helyzeté­ről, s KRESZ-vetélkedőket is tartanak. A Vezess baleset nélkül mozgalomba tavaly 19, az idén már 21 gazdasági egység ne­vezett be. 1980-ban három el­ső és egy második helyezést értek el a járás üzemei, s ez is azt bizonyítja: egyre na­gyobb gondot fordítanak a gazdasági vezetők a biztonsá­gos közlekedésre, a járműpar­kok fenntartására. Tekintettel arra, hogy évről évre emelkedik a gyalogos — ezen belül —, a gyermekbal­esetek száma, nagy súlyt he­lyeztek az iskolások körében a közlekedési propagandára. Ügynevezett veszélytérképeket készítettek a lakástól az isko­láig, amelyben felmérték azo­kat az átkelési pontokat, ahol a gyermekeknek különös fi­gyelemmel kell közlekedniük. Önkéntesek A testületi ülésen is elhang­zott: a járási rendőrkapitány­ság személyi állománya igen nagy erőfeszítéseket tett a közlekedési balesetek megelő­zése érdekében. Mindezek el­lenére a vitában az a véle­mény alakult ki, hogy tovább szükséges javítani a megelőző tevékenységet, amelybe az eddiginél is jobban be kell vonni a társadalmi aktívákat, különösen a több mint 600 főt számláló önkéntes segítőket. A JKBT tanácskozó testü­leté megvitatta és elfogadta a beszámolót, s döntött az idei munkaprogram, valamint a költségvetés felhasználásáról is. Gér József Építés, fenntartás Holnap tartja soron követ­kező ülését a Monori Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. El­ső napirendként a lakossági fuvarigények kielégítésével kapcsolatos vizsgálat anyagát tárgyalják, majd a lakásszö­vetkezetek építő és fenntartó tevékenységéről lesz szó. A la­kossági fuvarigények kielégí­tése című vizsgálat célja an­nak megállapítása volt, hogy a fuvarozó vállalatok, a teher­gépjárművel rendelkező közü- letek, a szövetkezetek és a ta­nácsok hogyan hajtják végre a lakosság áruszállítási igényei­nek jobb kielégítéséről szóló minisztertanácsi " határozat előírásait. Melyek és mekko­rák a kielégítetlen igények, s milyen tényezők akadályozzák, illetve segíthetik elő az ellátás javítását? A lakásszövetkezetek építő- és fenntartó tevékenységét vizsgáló népi ellenőrök arra igyekeztek választ kapni, hogy a lakásszövetkezeti mozgalom milyen eredményességgel szol­gálja a lakásépítés, -fenntar­tás fejlesztése érdekében elha­tározott politikai és szövetke­zetpolitikai célkitűzések meg­valósítását. bbc Nyereségesebben Nagy és nehéz feladatok várnak a járáson belüli lakás- építkezésekben a Monori Épí­tők Ipari Szövetkezetére. Az elvárások, követelmé­nyek ismeretében úgy terve­zik, hogy 1985-re a tavalyi év­hez viszonyítva — árbevételük 121, termelési értékük 111 százalékra nő majd. Szeretnék, ha a nyereség a múlt évi 4,6 millióval szemben elérné a ki­lencmillió forintot. Terveiket a létszám változása nélkül kí­vánják megvalósítani. Könyvheti program író-olvasó találkozó Üllőn holnap délután 15 órakor Balázs Anna írónő ven­dégeskedik a könyvtárban. A szervezők e könyvheti prog­ramra szeretettel várnak min­den érdeklődőt. Műszerdoboz olajégőhöz Tavaly 21,4 millió forint termelési értéket állítottak elő a Monori Vasipari Szövetkezet dolgozói. A nyereség csaknem elérte a kétmillió forintot. A VI. ötéves terv végére e számo­kat 28, illetve 3,6 millióra szeretnék növelni. Kiváló minősé­gűre értékelt egyik gyártmányuk a Tüzelő Kutatóintézet számára készülő TO 78 típusú olajégőház, amelynek műszer­dobozát Nagy Lajos munkálja meg. Nyilas Ilona (elvétele A háztájiban olcsóbb Pasa és Jónás, a híres bikák Üllőn maradtak a kiváló utódok A tarkamarha-tenyésztők nemzetközi szövetségének Ül­lőn ülésező különzsürije a szombathelyi mesterséges meg­termékenyítő állomás 11 má­zsás, rengőhúsú, Pasa nevű bikáját szogorúan bírált utód­vizsgálatok alapján kiválónak minősítette. A nagy tejhozamú, értékes utódok már egész Európában megtalálhatók. Pasa, a kivételes egészség- ügyi előírások betartása mel­lett, higiénikus egészségügyi szállítókocsiban érkezett a va­sárnap véget ért kiállítás te­rületére „kilenctagú’’ utódcso­portja kíséretében. A kiváló egyedek Üllőn is maradtak, az Országos Takarmányozási és Állategészségügyi Felügyelőség Dóra-majori telepe vásárolta meg 18 ezer forintos egyeden­kénti áron. A könnyűszerkezetes, kor­szerű istálló hosszú jászolának első és második karikájához kötve olyan egykedvűen szé- náz a jámbor tekintetű Pasa, mint az árok partján legelésző kisbárány. Persze jókora ka­rika „díszíti’’ orrát, a sarok­ban ott a vezetőrúd is. — A félórás egészségügyi séta naponta még a „vendég­ségben" sem maradhat el — hangoztatja Szali József gon­dozó, miközben hozzánk csat­lakoznak a tiszántúli mester­séges megtermékenyítő állo­más hortobágyi telepe nem ke­vésbé híres ötéves Jónás nevű apaállatának és utódcsoportjá­>4 tárgyalóteremből Éjszaka a szalmakazalban aludt „Ha iszom, nem tudom mit csinálok...'' Az üllői Cs. József 1950-ben született, de két ízben meg­járta már a börtönöket, elő­ször garázdaságért, majd lopásért és garázdaságért. Élettörténete akár az alko­holizmus kórképe is lehetne, hiszen legutóbb már olyasmi­re vetemedett, ami a sokat látott bírósági tárgyalótermek­ben sem mindennapos. A vád, amellyel a Monori Járás- bíróságra előállították: erő­szakos közösülés bűntettének kísérlete egy hetvenegy éves, mozgásában erősen korlátozott asszony sérelmére... Cs. József foglalkozás nélkü­li, alkalmi munkákból él. Azon a bizonyos napon isme­rősként keresve kopogtatott be L. Ferencnéhez, erősen italos állapotban. Mint később az elmeorvos-szakértői vizsgálat során elmondta: azon a napon már másodszor részegedett le. Reggel héttől tíz óráig meg­ivott fél liter vegyes pálinkát és három liter almabort Le­feküdt, de alighogy józannak érezte magát, újra kezdte, is­mét fél liter pálinkával, majd folytatta négy korsó sörrel, hat deci borral. Az orvosszak­értőnek arra a kérdésére, hogy általában mennyi alko­holt fogyaszt, azt válaszolta: — Rengetegetl-Tizenhat éves korom óta... De Cs. József nem szenved elmebetegségben, s cselekmé­nye elkövetésekor sem volt olyan kóros elmeállapotban, illetve személyiségzavarban, ami képtelenné vagy korláto­zottá tette volna őt arra, hogy felismerésének megfelelően cselekedjék. L. Ferencné arcán, karján sokáig látszottak a sebek, hor­zsolások, a dulakodás nyomai. Ágyban volt aznap késő dél­után, az ajtót nem zárta be, fiát várta haza. A kopogta­tó Cs. Józsefet is azzal küldte el: rajta kívül nincs itthon senki. Cs. József úgy érezte, ez az ő pillanata: az ágyra szorí­totta az idős asszonyt, száját dunyhával tömte be, hogy ne hallják sikolyait, segélykiáltá­sait Közben azonban megér­kezett L. Ferencné fia, s a kilincs zörgésére Cs. József hanyatt-homlok menekült az ablakon át. Aznap már nem mert a községben aludni, az éjszakát egy szalmakazalban töltötte, s igyekezett minél messzebbre kerülni tettének színhelyétől. Sárbogárdon fog­ták el, s bár először tudni sem akart semmiről, hamaro­san mégis elmondta a történ­teket. — Nem tudom, miért tet­tem. Most, józan fejjel* egy­szerűen nem tudok magyará­zatot adni... — hajtogatta a tárgyaláson. — Ha iszom, nem tudom mit csinálok. on Ez azonban korántsem eny­hítő körülmény. Cs. Józsefet, mint többszörös visszaesőt, ezért a cselekményéért három évi, fegyházban végrehajtan­dó szabadságvesztésre ítélték, s elrendelték kényszergyógyí­tását is. % K. Zs. nak kísérői: Fritz Bogdács Sándor. Péter és ök közösen kiszámolják, hogy a nevezetes apaállatok leltári értéke 200 ezer forint ugyan, a valóságos értékük azonban felbecsülhetetlen, hi­szen a vegyes, hús- és tej- hasznosítású magyartarka utó­dok 4 ezer literen felüli tej­hozama és a 4,2—4,8 százalé­kos tejzsírtartalom méllett — az árusított zacskóstej zsírtar­talma 2,8 százalék — igen hí- zékonyak és hústartók, húsuk igen értékes exportcikk. A mesterséges megterméke­nyítő állomások persze szoros kapcsolatban állnak a háztáji kistenyésztőkkel, ennek tulaj­donítható, hogy talán kissé mostohább tartási viszonyok mellett is, a kifüggesztett tá­jékoztató szerint sok kiste­nyésztő — köztük a csévha- raszti Major József is — tehe­neinek tejhozama közel járt a 6 ezer literhez a tej zsírszáza­lék csökkenése nélkül. És ezt a nagy mennyiséget lényegesen olcsóbban állították elő, mint a nagygazdaságok. ■■■■ A kiállított jószágok mellett mindig nagy volt a kíváncsis­kodó embergyűrű, a képzett gondozók készségesen adtak hasznos tájékoztatást. A mo­nori járásban ugyanis még mindig sok a tehéntartó, s a népgazdaságnak sem mindegy, hogy a falusi istállókban mennyi a kifejt tejmennyiség. Az OTÁF üllői telepén folyó vizsgálatok és kísérletek is en­nek növelését szolgálják. Kiss Sándor Kongresszusi kupát kaptak Az idén első ízben — a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusának tiszteletére — rendezte meg a Rákosmezeje Tsz KJfsZ-bizott- sága a KISZ Monor nagyköz­ségi bizottságával karöltve a kispályás labdarúgó kongresz- szusi kupát. A versenysorozat­ra a járás több KlSZ-bizottsá- gától és alapszervezetétől ér­kezett nevezés, ezért a járási döntőn a helyi versengések legjobbjai vettek részt az el­múlt hét végén, a maglód! községi sporttelepen. A járási döntőn részt vevő hat csapat először két csoportban kör­mérkőzésen döntötte el a he­lyezéseket, majd a két csoport- második játszott a harmadik helyért, az elsők pedig a kongresszusi kupáért. A harmadik helyet eldöntő mérkőzésen a játékidő letelte után 1-1 volt az eredmény, ezért hétméteresekkel döntöt­ték el a dobogós helyezést, melynek során a maglódi fia­talok bizonyultak erősebb idegzetűeknek a Monori Vas­ipari Szövetkezet csapatánál, így ők lettek a harmadikok. A döntő mérkőzésen Vecsés Ferihegy Tsz—lRákosmezeje Tsz 0-0. Hétméteresekkel ku­pagyőztes a vecsési csapat. Az izgalmas, színvonalas verseny végén a rendezők ne­vében Sztarahorszki János, a Rákosmezeje Tsz KlSZ-bizott- ságának titkára adta át az ok­leveleket és a jutalmakat az első három helyezést elért csapatnak, és végezetül a já­rási kongresszusi kupát a győztes vecsési ifjúkommunis­táknak.. Botrány a vecsési pályán Kánikulai melegben került sor az összevont járási labda­rúgó-bajnokság tavaszi 13. fordulójára. Sajnos, három találkozóról, az Abony—Üllő, a Nagykőrös—Maglód és a Karatetétien—Dánszentmiklós mérkőzések eredményeiről lap­zártáig nem kaptunk jelentésit, ezekről, valamint a tabella álláséról lapunk holnapi szá­mában tájékoztatjuk olvasóin­kat A járási székhely gár­dája meglepetésre csak dön­tetlent ért el Nyáregyházán. Vecsésen botrány miatt félbe­szakadt a Mende elleni mér­kőzés. A többi három találko­zón hazai győzelem született. Vecsés—Maglód 5-1 (félbeszakadt) Vecsés, 500 néző, vezette: Ágoston. A hazaiak a szünet­ben már 4-0-ra vezettek. A második félidőben a vendégek időhúzásra rendezkedtek be, sorozatos szabálytalanságokkal igyekeztek megfékezni a ve­csési támadásokat. Ennek „eredménye” négy sárga és egy piros lap lett. A 78. perc­ben Bretka (Mende) leterítet­te Szécsényit, s a bíró neki is felmutatta a piros lapot. A mendei csatár csak vonakodva hagyta el a pályát, s közben meglökte a bírót, aki azonnal lefújta a találkozót. G.: Szé- csényi (3), Buronyi, Kleny, il­letve Székely. F. J. Gyömrő—Ecser 5-2 Gyömrő, 500 néző, vezette: Kiss Tibor Zoltán. A felfor­gatott gyömrői csapat különö­sen a második félidőben ját­szott minden elképzelés nél­kül, ekkor lőtték szépítő gól­jaikat az ecseriek. A győztes csapat 'góljait Szewczyk (2), Greznár, Gáspár és Oldal sze­rezte. Nyáregyháza—Monor 1-1 Nyáregyháza, 300 néző; ve­zette: Veres A. Meglepő, de megérdemelt döntetlent ért el a hazai gárda a gyengén ját­szó vendégek ellen. Ceglédbercel—Törtei 2-0 Alacsony színvonalú találko­zón győztek a hazaiak. G. J. ISSN 0133—2691 (Men»rl Hírlap) * \ 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom