Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
1981. JŰNITJS 7., VASÄRNAP Egyszerűbb és áttekinthetőbb A betegbeutalás új rendjéről Kérdéseinkre ár. Zádor András megyei főorvos válaszai Az egészségügyi miniszter egyik tavalyi utasítása rendelkezik a betegek beutalásáról. A jogszabály minden megye — így Pest megye — szakigazgatási szervéinek kötelezővé tette a betegbeutal ás i szabályzat kidolgozását Ez év júniusának első napjától az időközben eb:észült beutalás! rend életbe is lépett a Mirfli van «zó? | bármilyen, ok miatt felvett beteget — ha állapota úgy kívánja — helyoen kell mn osztályra áthelyezni, ha a területileg üietoites kórnáz lehetőségei nem meigieleiok a beteg kivizsgálására vagy kezelésere, akkor venetők igenyoe — az osztályvezető toorvos beutalása alapján — a regionális, illetve országos feladatokat ellátó gyógyin- tézmónyek. Ide kívánkozik a tudnivaló: A beteg — kelló indokkal — kérheti az őt kórházba küldő orvost, hogy ne a területileg illetékes kórházba utalja, azaz választhat gyógyítót. Ilyen esetekben az orvos a kérés szerint állítja ki a beutalót, de a felvételről csak a páciens által kért kórház vezetője dönthet. Aki válaszol: Dr. Zádor András, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője: — Kezdjük talán némi' magyarázattal Elsősorban is gyakorta hangoztatott fogalom a progresszív betegellátás. Ez nem egyéb, mint az az egészségügyi szervezési módszer, amelyben minden beteg állapota súlyosságának, a szükséges vizsgálatok, gyógymódok műszer- és eszközigényének, s az orvosi szaktudás iránti igényének megfelelő helyre kerül. Elsősorban az alapellátás, azután a szakorvosi rendelőkbe, kórházakba, végső sorom, pedig a megyénél nagyobb területek betegeit fogadó regionális, illetve országos gyógyító intézményekbe. Hozzá teszem: ez a módszer kínálja a legtöbb lehetőséget a területi elv érvényesítésére — arra, hogy mindenki a lakóhelyéhez viszonylag közel jusson orvoshoz —, s az egészségügyi szakma integrációja is így Valósulhat meg legteljesebben. • Ml az új rend szerint a dón az egy településen élők számára mindenképpen átláthatóbbá vált a rend, még akkor is, ha a budai járás egészét tekintve 5 különböző sávot kellett is hagynunk, s mindegyikben más-más lett ez az út. • Végezetül: Hogyan értesülhetnek a legérintettebbek, a betegek arról, melyik rendeleibe, kórházba utalja őket a kezelőorvos, a szakorvos? tt Kiegyenesedik-e Így a betegek útja, egyszerűbbé válik-e a szakorvosi és kórházi battér? L beteg útja? — Amennyiben a szakszerű ídiagmózis vagy a gyógykezelés nem nyújtható az alapellátásban, a kezelőorvos betegét a területileg illetékes szakrendelésre küldi. A körzeti vagy üzemi-körzeti orvos a rendelőintézet vezetőjétől fekvőbetegének lakásán vagy szállásán konzíliumot is kérhet. A szabályzat részletesein felsorolja, mely szakrendelések vehetők igénybe beutalóval, s melyek anélkül. Így például a belgyógyászati, ideg- gyógyászati, laboratóriumi, röntgen, vagy urológiai szakellátás csak a kezelőorvos beutalója alapján kérhető. E nélkül is igényelhetik a megye lakói a sebészjeti, fogászati, gégészeti, szemészeti, nő- gyógyászati és traumatológiai szakrendelést, valamint a gondozóintézeti és tanácsadó szolgáltatások java részét • S mit nyújt a szakrende— Elvileg feltétlenül, s mondhatom, hogy a beutalás rendjének megtartásával gyakorlatilag is. Köztudott, hogy korábban több, mint 30 kórház és klinika adta a fakvő- beteg-in.tézeti hátteret, most hatra csökkent a számuk. Ugyanakkor 2 ezer 200-ról 2 ezer 600-ra nőtt a fővárosban a Pest megyei betegek rendelkezésére álló kórházi ágyak száma. Most Pest megye lakói kétharmadának a megyében, s egyharmadának a fővárosban adnak kórházi kezelést. 140 ezer Pest megyei lakos — 40 ezerrel kevesebb, mint régebben ■— teljes körű, míg 350 ezer ember részleges szakellátásáról ugyancsak Budapesten gondoskodnak. • Ezek után kérjük, illés? — Ennek feladata, hogy az alapellátás orvosainak szakmai konzultációt adjon, s ha lehetséges, így még a körzetben befejezett ellátásban részesítse a beteget Ha ezt az ő állapota nem teszi lehetővé, akkor a szakrendelés átveheti a gyógykezelés feladatát, de az elvégzett vizsgálatokról, az alkalmazott gyógymódokról, s a kezelés utáni teendőkről a kezelőorvost tájékoztatnia kell a szakorvosnak. Az a beteg, aki a beutalóhoz kötött szakrendelést keresi fel, ott is ellátást kap, beutaló nélkül is, ha az eset sürgős, sőt ilyenkor a kiegészítő vizsgálatokat is lehetőleg helyben kell elvégezni. Vannak betegek, akiknek szakszerű vizsgálata, kezelése csak a fekvőbetegeket fogadó kórházi, gyógyintézeti osztályokon lehetséges, őket szakrendelőből utalhatják kórházba, de erről is tájékoztatni kell a kezelőorvost. Űj vonása a szabályzatnak, hogy előírja: a kórházi felvétel előtt még a járóbetegellátás keretében el kell végezni szükséges és lehetséges vizsgálatokat, a leleteket a kórháznak át kell adni, s az ismétlődő vizsgálatokat kizárva a rendelőintézeti leleteket a kórházi osztálynak el kell fogadnia. tt Es a kórház? — Nos, amikor a beteg állapota indokolja, az észlelő orvos köteles — ismét csak sürgős esetben — gondoskod ni az azonnali kórházba szállításról és beutalásról, s kórháznak szintén mindent meg kell tennie az azonnali ellátásért Az egyszerűsítést szolgálja az előírás, amely szerint a kórházi osztályra lusztrálja egy példával a betegbeutalás üj rendjét. — Az új betegbeutal ási rendről részletes tájékoztatást kaptak a járási-városi szakigazgatási szervek, s valamennyi gyógyintézmény vezetői. Ugyancsak részletes információkat kapott saját területének beutalási rendjéről minden körzeti és szakorvos. A betegek tehát a rendelőkben máris érdeklődhetnek az orvosoknál. De rövidesen ugyanott közszemlére is teszik a betegbeutalás új helyi rendjét ismertető tájékoztatókat. V. G. P. Koszorúzás! ünnepség A kommunista pedagógus, költő Lányi Sarolta születésének 90. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi parcellájában. A budapesti pártbizottság részéről Záhorzik Teréz és Kurucz Imre, a pártbizottság tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. A Magyar Írók Szövetsége nevében Gáspár Margit és Csák Gyula koszorúzott. Virágokkal borították a sírhelyet a hozzátartozók, az egykori harcostársak és a költőnő tisztelői. A pénz mellé más is keil Áruszállítás, rögös úton Köznapi, kilogrammokhoz szokott súlyérzékünknek föl- foghatatlan árutömeg a 382 millió tonna. Márpedig 1980- ban ennyit tett ki az áruszállítás teljesítménye, amiben nincs benne az anyagok, termékek, termények üzemen belüli mozgatása, valamint a termelők saját járműparkjával lebonyolított fuvar. Közhely értékű igazsággá kopott a tény, hogy a megye termelő- ágazataiban, elsősorban az iparban és a mezőgazdaságban, minden ötödik ember anyagmozgatással — üzemen belüli, valamint fuvarral ösz- szefüggő le- és felrakodással, tehertovábbítással — foglalkozik. Tetemes tartalékolt Jól érzékelteti a szállítási szervezet lázait, görcseit, ha leírjuk: a megyében lebonyolódó közúti fuvarozáson belül kétszeres, háromszoros teljesítménykülönbségeket lelhetünk, egy-egy hónapot összevetve. Vannak természetesen szezonális ingadozások — elég itt a mezőgazdaságra utalni —, ám az eltérések mértéke fuvaroztatók és fuvarozók együttműködésének alacsony színvonalára, szervezetlenségre, sok esetben az emberek — s az általuk kezelt eszközök — túlterhelésére, illetve más időszakban csekély igénybevételére figyelmeztet. Ha most ehhez azt is hozzátesszük, hogy a megyében még mindig — elsősorban a közúti szállításoknál — jelentős arányú a kézi rakodás, akkor már van némi képünk arról, miért köt le annyi embert az anyagmozgatás, a szállítás. Figyelemben, törődésben nincs hiány. A megyében — a Minisztertanács 1974-es határozatát követően — a hetvenes évek második felében a legnagyobb fuvaroztatók — így a Cement és Mészművek, a kőbányák, a Nagykőrösi | Konzervgyár — egyrészt je- ] lentősebb összegeket áldoztak a rakodás gépesítésére, másrészt hatásos erőfeszítéseket tettek a szervezettség, a fuvaregyeztetés, a kocsifordulók javítására. Nem arról van szó tehát, hogy a gondok megegyeznek a korábbiakkal, sokkal inkább arról beszélhetünk: még mindig tetemesek a tartalékok, nagyok a veszteségek, hiszen a szállítás költsége *— így a megye építőanyagipari üzemeinél — ma már gyakran a termék árának tíz, húsz százalékát teszi ki. Nem mentség, nem vigasz, puszta tény: világszerte akadozik a gyors iramban növekvő áruhegyek továbbítása, vannak vasutak, tengeri kikötők, ahol heteken át nem fogadhatnak el szállítási, bevagy kirakodási megbízásokat. A határokon túli helyzeten nem tudunk változtatni — ám, amint például a Ganz Árammérőgyár bizonyítja, ötletességgel, találékonysággal elérhető, hogy idejében érkezzék a szállítmány Dél-Ameri- kába, Észak-Afrikába —, határokon belüli gondjaink enyhítésére viszont kézenfekvőnek látszik a szervezés és a gépesítés. Csupán maroknyit kiemelve a haladást gátló, lassító tényezők közül: szerény a rakodógépek hazai gyártása, a választék még inkább az. Ezért azután például a megye kőbányáiban szinte ahány rakodó, annyiféle típus, s ennek karbantartási, javítási, alkatrészutánpótlási következményeit aligha szükséges részletezni. Ezeknek a berendezéseknek a külföldi vásárlása is nehézkes — a KGST-országokban hozzánk hasonló gyártási gondokkal küzdenek —, s még kuszább a szükséges választék megteremtésének lehetősége. S ha lenne is valami csoda folytán elegendő mennyiségű és típusú rakodógép, egyik napról a másikra, akkor sem sikerülne nagyot lépni előre. — Inkább mondanék kettőt, az egyik olyan helyről, ahol egyszerű, s egy másikat olyanról, ahol bonyolult a helyzet Az előbbire szemléletes példa a ráckevei járás 104 ezer lakója egységesen a ráckevei járási rendelőintézethez kerül, s ez alól csupán a szájsebészet, az ortopédia, a tüdő-, a bőr- és nemibeteg gondozás kivétel. A kórházi hátteret (ugyancsak néhány kivétellel) a Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikái adják. A másik példa lehetne a budai járásé. Nagykovácsi, Solymár, Budakeszi, Zsámbék, Tök, Budajenő, Telki, Perbál, Páty 34 ezer lakója a János kórház rendelőintézetéhez és magához a kórházhoz tartozik. Üröm és Pilisborosjenő 6 ezer 300 lakója a budapesti III. kerületi rendelőintézethez, valamint Margit kórházhoz és a János kórházhoz, Érd, Diósd, T úrnők, Sóskút és Pusztazámor 53 ezer 300 polgára az érdi, valamint a XXII. kerületi rendelőintézetekhez és a Pest megyei Tanács Semmelweis kórházához. A Budaörsön, Törökbálinton, Biatorbágyon és Herceghalmon élő 37 ezer ember a fővárosi IX. kerületi rendelőintézet, valamint a Tétényi úti kórház, s különböző szakmákban több fővárosi klinika és kórház betege lehet, míg Pilisvörösvár, Pi- liscsaba, Jászfdlu, Tinnye, Pi- lisszentiván és a szentendrei járási Pilisszántó 23 ezer 700 lakosa az új pilisvörösvári, valamint a III. kerületi rendelőintézethez, továbbá a Pest megyei Tanács Semmelweis kórházához, s néhány orvosi szakmában más fővárosi kórházakhoz is tartozik. • Ha ennyire komplikált 4tFisenhárom család osssefo&off. • • Nem a szegény ember tehene már Néhány hónap híján harminckét esztendeje, hogy tizenhárom tural család összefogott, s ISO katasztrálls holdnyi kincset érő földön megalakította a termelőszövetkezetet. Az alapno tagok közül már csak négyen élnek, de még jó néhányan emlékeznek azokra az időkre, amikor gépek híján csak nagy nehezen jutottak ötről a hatra, s legfeljebb legszebb álmaikban remélték azt az időt, ami ma valóság: a sokezer hektáros, szerteágazó tevékenységet folytató, nagy célokkal, eredményekkel biztató jövőt alapozó nagy gazdaság. fáikra — 20 milliót gondoznak az idén —, számítanak a gödi, a kartali tsz-ek, s a gödöllői egyetem tangazdasága is. Amíg kézzel bírjuk, nem mondunk le erről — állítja Lévai Ferenc. Sidaexport nagyüzemből tekinteni a helyzetet, mennyiben egyszerűsödött az? — Mindenekelőtt csökkent az egy terület lakóit fogadó intézmények száma, s így kevesebb lett a betegek lehetséges útjainak száma. Ily móÜjabb állomások Sok-sok házassággal, két határra szóló lakodalommal, a túrái és a galgahévízi gazdaságok egyesülésével lett végül is 1975-ben egyetlen termelőszövetkezetté a túrái Gal- ga menti Magyar—Kubai Barátság Tsz. Minden egyesüléssel továbberősödvén a fejlődés lehetőségének újabb állomásait teremtették meg. Ma már 5964 hektár területen dolgoznak 1486 taggal, akik közül 821 nyugdíjas és járadékos. A szövetkezet krónikáskönyvében a legfényesebb lapok az 1970-es évekről szólnak. Ekkor indult igazán dinamikus fejlődésnek a megye-széli gazdaság. A pénzügyi alapok megadták a lehetőséget arra, hogy a tudomány és technika legújabb eredményeit felhasználva korszerű üzem- és termékszerkezetet alakítsanak ki, olyan ágazatok alapját teremtsék meg, amelyek a területi és közgazdasági adottságoknak a legjobban megfelelnek. Az eredmények azóta is önmagukért beszélnek: a szántóföldi növénytermesztésben 56,3 mázsát ad a búza, 55,9 mázsát a nádudvari rendszerben termesztett kukorica, s a Gödöllői Búza Borsó Termelési Rendszerhez csatlakozva i 106,5 mázsás ipari hasznosítású zöldborsót takarítottak b« tavaly. De az Igazi sláger a túrái gazdaságban a kertészet: Lévai Ferenc, a szövetkezet elnöke mégis borúlátóan beszél a soka ti gérő ágazatról: Amíg kézzel bírják — 1976-ban, komoly szakmai felkészültség birtokában fogtunk a zöldségtermesztés fejlesztéséhez. Négy esztendeig, évi 3 milliós támogatást is kaptunk hozzá. Elegendő munkáskézzel — minimális gépesítéssel —, az országosnál magasabb termésátlagot produkáltunk. Akkor még az ipari áremelkedés határát sem éreztük. Most? A 260 helyett 140 kertészeti dolgozónk van, s azonos termésátlagok mellett is csökken az ágazat nyeresége. öt esztendeje még össznyereségünk 23—25 százalékát adta a kertészet, 1980- ban 6—8 százalékát csupán. A gazdálkodás egészéből jelentős hányadot képviselő ágazatnak mégis fontos szerepet szánnak a jövőben is. Elsősorban a továbblépést mutató élelmiszerfeldolgozásban: zöldségfeldolgozó, -válogató, -osztályozó gépsorok vásárlásával, műszaki fejlesztéssel — bár a felvásárlási árak nem kedvezőek számukra —, nyereségesebbé tehetik a kertészetet is. Annál is inkább, hiszen fólia alatt nevelt palánEgykor azt tartották a kecskéről, a szegény ember tehene. Igénytelen, kevés törődéssel is beérő, ugyanakkor tejjel, hússal fizető jószág. A turaiak bátorságát, kezdeményező készségét igazolja, nem lenézett háziállat ma már, hanem üzlet, méghozzá nem is akármilyen. Az osztrák, az NSZK felvevő piac kilátásai nagyon is gazdaságossá teszik a nagyüzemi kecsketartást. Egy kiló gidáért — élősúlyban —, karácsony és húsvét táján 140, az év más időszakában 70—90 forintot is fizetnek. De akad gazdája a kecsketejből készült sajtnak is ... A 400 hektáros rét és legelő pedig megoldja a takarmányozási gondokat. Év végén elkészül a korszerű fejőház, s a tejfeldolgozó is. A magas tápértékű tejet a kékesi szanatóriumban, a sportkórházban már fogyasztják a betegek, kapható a Pylvax-ban, s hamarosan a Galgatej gödöllői tejbüféjében is. A jövőt illetően a tenyész- állatexport sem elérhetetlen álom. A tartástechnológiát is kidolgozták, alkalmazásra hasznosításra szívesen továbbadják. Biztos megélhetést, helyben foglalatosságot nyújt a két ha' tárra nyúló területén élőknek a szövetkezet. A tavaly elért 381 milliós árbevétel, a 112 milliós bruttó jövedelem és a 39 milliós mérleg szerinti nye reség alapján méltán kerültek negyedszer is a legjobbak kö zé. Gáspár Mária A szállíttatok jelentős részénél ugyanis hiányoznak a gépi rakodás feltételei. Nem improduktív! Mondjuk azt, hogy több évtized halogatott és elmulasztott teendői most már a körmünkre égtek? Ez tagadhatatlanul igaz, hiszen hosszú évekbe telt beláttatni: a szállítás fejíesztése nem"'improduktív beruházási Ráadásul, ahol sikerült számottevően lépni — így a törökbálinti Depó, azaz a több vállalat tulajdonában levő raktárváros kialakításában, s megfelelő színvonalú gépesítésében —, ott sem egyeznek a várttal az eredmények, elmaradnak attól, rengeteg az üzemeltetési vita, gyakori az egymásra mutogatás. Azt sem vélhetjük természetes állapotnak, hogy a megye legtöbb nagy raktárában gyorsabban megrakják a tehergépkocsikat, mint amennyi idő alatt az adminisztráció lebonyolódik. A szállítás: szorosan illeszkedő szemek lánca. Elég, ha egyetlen helyen lazább a láncszemek illeszkedése, már nem töltheti be zavartalanul rendeltetését a lánc, arról nem szólva, ha valamelyik láncszem elpattan. Az együttműködés tehát nem divatos kívánalom itt, hanem a tevékenység elengedhetetlen eleme. Pedig a zavartalani árutovábbítás közügy — utalunk csupán rá: a megyei sütőipari vállalatok járműparkja elöregedésének jelentős része van az ismétlődő járatkimaradásokban, s ezzel a lakosság jogos fölháborodásában — s nem egy szállíttató, szállító belügye. Ennek a közügynek a komolyan vevését igazolja: a kormányzat az ötödik ötéves tervben összesen 2,4 milliárd forint állami támogatást kínált fel az anyagmozgatás gépesítéséhez, illetve az anyag- mozgató gépek gyártásának fejlesztéséhez. A pénz egy része azonban — pályázók híján — megmaradt. A megyéből az első nekifutásra mindössze három jelentkező akadt, s a társadalmi szervek erkölcsi nyomása kellett ahhoz, hogy némileg több legyen a vállalkozó.... A magyarázat viszonylag egyszerű: nincs elegendő saját forrás a támogatás igényléséhez. Az anyag- mozgatásban leginkább elmaradott vállalatoknál ugyanis a' termelőberendezések szintén erősen elöregedettek, s érthető, a fejlesztési alap forintjait elsősorban ezek cseréjére szánták. Gyakran például nem as a gond, hogy miért nem élnek a szállíttatók a konténer kínálta előnyökkel, hartem az, miként lehetne egy elektromos villástargoncára pénzt kigazdálkodni. Így azután már érthetővé válik: a megyében a teljes fuvaroztatáson belül mindössze öt-hat százalék a konténerrakományok részesedése. Kétes egyoldalúság Realitásokhoz ragaszkodva szabad csak tervezni, az ilyen és hasonló tapasztalatok erre figyelmeztetnek, mert a légvárak építése sokba kerülhet. Nem szabad belenyugodni ugyan abba a ténybe, hogy a szállíttalónak nincs különösebb érdekeltsége, haszna a korszerű rakodási módok bevezetésében, de ezen változtatni nem a fuvaroztatók dolga. Ahogy a szállíttató, szállító kapcsolataiban meglevő egyoldalúság — a szállítónak jogokat, a szállíttatónak pusztán kötelességeket adó egyoldalúság — csökkentése, fölszámolása sem vélhető vállalati hatáskörbe tartozó ügynek. A szállításban a fegyelem hangsúlyozása szükségszerű, ám nem állhat egymagában. Kapcsolódnia kell hozzá az érdekeltségnek, valamennyi résztvevő érdekeltségének Mészáros Ottó i A
