Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

x/knam 1981. JÜNTUS 7., VASÄRNAP A hét kérdései Várakozások és m Választási egyezmény Párizsban - Újabb leleplezések Rómában Begin és Szádot találkozója - Pretoria „gumihot-politikája” Magyarország-Nigéria Fejlődő kapcsolatok Miközben a Reagan-kor- mányzat még mindig azt ál­lítja, hogy „nem hozta meg döntését” a neutronfegyver tényleges gyártásáról és tele­pítéséről, a washingtoni ener­giaügyi minisztérium minden teketória nélkül tájékoztatta a képviselőház hadügyi bizott- •ágát: megkezdték az egyik legszőrnyű bb tömegpusztító fegyver alkatrészeinek terme­lését, illetve az ehhez szüksé­ges tricium tartalékolását. Ugyancsak egyidőben azzal, hogy az amerikai elnök visz- ■zaküldte „közvetítőjét”, Ha­bibot a Közel-Keletre, az amerikai hadügyminisztérium ■zóvivője bejelentette: az amerikai „gyorshadtest’’ gya­korlatilag készen áll a beve­tésre. A 230 ezres létszámúra tervezett, legmodernebb fegy­verzettel felszerelt interven­ciós csapatokat az Egyesült Államok katonai vezetése a “Közel-Keleten óhajtja elsősor­ban bevetni, ha a washing­toni érdekeket másként nem látja megvédelmezhetőnek. Ezek a hírek aggodalmat keltettek a világ közvélemé­nyében, amely a feszültség további enyhülésének irány­zatát kívánja erősíteni, s ép­pen ezért mind hangosabban fejezi ki tiltakozását az ez­zel ellentétes washingtoni tö­rekvések láttán. A világsajtó a héten a tiltakozó nyilatko­zatok sűrűsödéséről adott hírt, s beszámolt arról is, hogy miként alakultak az ese­mények a francia parlamenti választási hadjárat megkezdé­sekor, Olaszországban a P—2- es botrány elmélyülése nyo­mán, a Közel-Keleten Szadat és Begin találkozója után és Dél-Afrikában a rendőrség brutális támadásai következ­tében. MI A JELENTŐSÉGE A FRANCIA SZOCIALISTÁK ES KOMMUNISTÁK VÁ­LASZTÁSI EGYEZMÉNYÉ­NEK? __________________ Ez a megállapodás logikus következménye volt annak, hogy a baloldal jelöltje, a szocialistapárti Mitterrand vonulhatott be az elnöki pa­lotába. Mitterrand azért győ­zött, mert a Francia Kommu­nista Párt választói is reá ad­ták voksukat. S ha pedig így van, akkor csak természetes, hogy a francia kommunisták­nak szerepet kell játszaniok majd abban is, hogyan kor­mányozza Mitterrand az el­következő hét esztendőben — amelyre megbízatása szól — az országot. A júniusi kétfordulós par­lamenti választásig az orszá­got ideiglenesen kormányzó kabinetbe nem vonták be a kommunistákat. Emiatt — mint a l’Humanité, az FKP lapja megírta — sok balol­dali francia fejezte ki értet­lenségét. De az FKP ebből nem csinált „ügyet”, hiszen most minden erőt arra kell összpontosítani, hogy a parla­ment jelenlegi jobboldali többségét baloldalival helyet­tesítsék a nemzetgyűlési vá­lasztások eredményeként, hi­szen csakis így érvényesülhet­nek azok a változások, ame­lyeket Franciaország népe kö­vetelt, amikor Mitterrandra szavazott a májusi elnökvá­lasztáson. Az FKP viszont vi­lágossá tette ebben az átme­neti szakaszban is — amelyet a várakozások jellemeznek —, hogy a francia kommunisták, mint a leendő kormánytöbb­ség létrejöttének kovácsoló:, aktív szerepet kívánnak majd játszani a politika kialakítá­sában. Éppen ezért volt nagy je­lentőségük azoknak a tárgya­lásoknak, amelyek a héten zajlottak le a szocialista és a kommunista párt képviselői között. E megbeszéléseken megtalálták azokat a közös pontokat, amelyek — elsősor­ban a szociális intézkedések területén — egyesítik a két párt vezetőit s felrajzolódhat ezek nyomán egy kormány- politika körvonala is. Termé­szetesen megmaradtak a né­zeteltérések is, amelyek első­sorban a nemzetközi kérdések eltérő megítéléséből fakad­nak. A francia kommunisták po­zitívnak ítélték meg a köze­ledést a két párt között szá­mos kérdésben. De túl ezen a találkozó konkrét egyezmény­nyel is végződött. Megálla­podtak abban hogy a kétfor­dulós parlamenti választás második menetében a két párt jelöltjei kölcsönösen annak javára lépnek vissza, aki ve­zet majd egy-egy választóke­rületben. Ahhoz ugyanis, hogy valamelyik jelölt elnyer­je a mandátumot, arra van szükség az első fordulóban, hogy a szavazatok több mint ötven százalékát szerezze meg. Mivel ez sok választó- kerületben nem lehetséges, kerül sor a második menet­re, amikor működésbe lép­hetnek a választási szövetsé­gek is a kedvezőbb helyzet­ben levő bal-, illetve jobbol­dali jelölt támogatására. HOGYAN ALAKULT AZ OLASZ KORMÄNYVÄL­SAG?______________________ Forlani volt miniszterelnök­nek, akit a kormányalakítás­sal megbíztak, nem sikerült e héten közelebb jutnia az új kabinet összeállításához. En­nek több oka is van. Egy­részt az, hogy újabb okmá­nyok kerültek napvilágra a P—2 nevű titkos szervezetről, amely, mint ismeretes, állam­csínyt készített elő, s amely azért idézte elő a 40. olasz kabinet bukását, mert kide­rült, hogy a miniszterek egész sora tagja ennek az illegális gyülekezetnek. Most újabb dokumentumok leplezték le, hogy a kereszténydemokrata közéleti személyiségek és a kormánytöbbségben résztvevő szociáldemokrata vezetők az eddig feltártnál is szorosab­ban kötődnek a P—2-höz. Mind több szó esett arról is, hogy maga a volt miniszter- elnök, akit az új kabinet megalakításával megbíztak, szerepet játszott volna a tit­kos szervezetben. Ezt ugyan cáfolták, de a bizonyítást csaknem lehetetlenné teszi, hogy az okmányok egy részét — tekintve, hogy a katonai hírszerzésnek a P—2-vel való kapcsolataira vonatkoznak — szigorúan titkos államügynek nyilvánították. Így nem lehet tudni, hogy kiket is véd meg a nyilvánosságtól az államtit­kok címén leeresztett „füg­göny”. Mindenesetre a szocialisták a maguk javára akarják ka­matoztatni ezt a kétes hely­zetet, s Craxi főtitkárral az élen maximális engedménye­ket kívánnak kicsikarni a ke­reszténydemokratáktól cseré­be támogatásukért. A szocia­listák parlamenti szavazatai nélkül ugyanis nem lehet megalakítani a kormányt, mi­vel a kereszténydemokraták és az őket támogató mini pol­gári pártok nem rendelkeznek többséggel a nemzetgyűlésben. Az Olasz Kommunista Párt a héten több ízben ítélte el a szocialista pártvezetés elvte­len manőverezését, s mutatott rá, hogy a demokratikus in­tézmények védelméhez elke­rülhetetlenül szükséges, hogy a teljes valóságában tárják fel a P—2-es szervezkedés botrá­nyát. Azzal viszont, hogy eb­ből a szocialista pártvezetés alkudozásokba bocsátkozik a kereszténydemokratákkal, tu­lajdonképpen segíti az ügyel- kenését... KINEK HASZNÁLT A BE­GIN—SZADAT TALÁLKO­ZÓ? Az egyiptomi hivatalos pro­paganda olyan színezetet pró­bál kölcsönözni a történtek­nek, mintha Szadatnak sike­rült volna „békülékenyebb" magatartásra bírnia az izrae­li miniszterelnököt. Arra az ígéretére hivatkoznak, hogy amíg Habib amerikai megbí­zott „közvetítési” tárgyalásai tartanak, Begin nagyobb tü­relmet tanúsít, R „egylőre” nem indít légitámadásokat a Bekaa-völgyben elhelyezett saíriai légvédelmi rakéták el­len. Valójában ez az ígéret úgy­szólván teljesen értéktelen. Hiszen egyiptomi részről is be­ismerték, hogy Begin hajtha­tatlan volt, s fenntartotta a „jogot”, hogy folytassa a Li­banon elleni légitámadásokat. S ha pedig terrortámadások zajlanak a libanoni baloldali és palesztin erők állásai és az általuk ellenőrzött terület la­kossága ellen, könnyen előfor­dulhat, hogy e provokációk során szíriai békefenntartó erők ellen is „akcióba bonyo­lódnak” — hogy az izraeli sajtó szavaival éljünk. Ezekután szinte adódik a követeztetés: o találkozó egy­értelműen Beginnek kedve­zett. Az izraeli miniszterel­nök biztosítékot kapott Sza- dattól, hogy ha netán Izrael Szíria ellen háborúba bonyo­lódna, Egyiptom nem avatko­zik be az arab ország oldalán. Mint Szadat fogalmazott: az 1973-as háború volt Egyiptom számára az utolsó ... Vagyis Tel Aviv bizton szövögetheti ezután Libanon és Szíria el­leni agresszív terveit, hiszen nyugodt lehet, hogy Egyiptom felől nem fenyegeti veszély. Vagyis a Begin—Szadat talál­kozó fokozta a háborús ve­szélyt a térségben. Ami pedig a június 30-i izraeli parla­menti választásokra való ki­hatásait illeti, a világsajtó ar­ról ír, hogy Begin Likuó pártjának megrendült pozíciói ezzel bizonyos mértékig erő­södtek, hiszen személyes si­kerének könyvelheti el az egyiptomi elnökkel való talál­kozóját. MI TÖRTÉNIK DÉL-AFRI­KÁBAN?____________________ Johannesburg elővárosaiban napok óta rendőrtámadás, rendőrtámadást követ, s gu­mibottal, ’könnygázbombákkal verik szét a jogaikért síkra- ázálló fiatalok tüntetéseit. Ha­marosan eljön ugyanis a hír­hedt sowetói vérengzés újabb évfordulója, amikor Dél-Afri- ka többségi, de jogfosztott fe­ketebőrű lakossága arról em­lékezik meg mély gyásszal és tiltakozással, hogy a fehér fajgyűlölők rendőrsége mint mészárolt le sortűzekkel több tucat békés tüntetőt. A helyzet kiéleződése a faj­gyűlölő országban nemcsak ezzel az évfordulóval függ össze. Az elmúlt héten zajlott le Párizsban egy nemzetközi értekezlet, amelyen neves köz­életi személyiségek, fontos szervezetek erélyes szankció­kat követeltek a pretóriiai ter­rorrendszer ellen. Felvetették, hogy indokolt volna, ha a vi­lág az olajszálítások bojkott­jával kényszerítené a dél-af­rikai kormányzatot fajgyűlölő politikájának feladására. A leghevesebb tiltakozás ez ellen sajátságos módon nem Pretoriából, hanem Washing­tonból érkezett! A Reagan- kormányzat élesen elítélt min­den Dél-Afrika elleni szank­ciót. Ez érthető is, hiszen — mint a Washington Post című amerikai újság megírta — a Reagan-kormányzat mindent megtesz, hogy szoros kapcso­latokat építsen ki a pretoriai ,rezsimmel. Botha külügymi­niszter washingtoni látogatá­sa során az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy Pre­toria minden segítségre szá­míthat ezentúl az Egyesült Államok részéről. S hogyan, milyen irányban fejlődnek a leggyorsabban az amerikai — dél-afrikai kapcsolatok azt ta­lán jelzi, hogy a legsürgősebb a katonai attasék cseréje volt. Nyilvánvaló, hogy a pretoriai rendszert felbátorította a lát­ványos amerikai támogatás, s ez is egyik oka annak, hogy fokozza a terrort a fekete többség ellen. Arkus István ENSZ leszerelési ülés A nukleáris háború veszé­lyének elhárítása és a fegy­verkezési hajsza megfékezése iránti követelésekkel New Yorkban befejezte munkáját az ENSZ leszerelési bizottsá­gának ülésszaka. Az ülésszak éles és bonyo­lult politikai harc közepette folytatta háromhetes vitáját. A résztvevő küldöttségek túl­nyomó többsége egyes nyuga­ti államok obstrukciós állás­pontja ellenére maximális erőfeszítéseket tett gyakorlati eredmények elérésére. Az Egyesült Államok és né­hány más nyugati állam kül­döttei szabotálták a határoza­tok elfogadását minden olyan kérdésben, amely előmozdít­hatta volna, hogy nagyobb előrelépés történjen a lesze­relési tárgyalásokon. A küldöttségek többsége fellépett a katonai költségve­tés csökkentését szabályozó elveket meghatározó doku­mentum kidolgozásáért. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt rendkívüli kongresz- szusára való előkészületek ke­retében összeült a párt gdanski vajdasági beszámolá­si-választási konferenciája. A tanácskozáson részt vesz Mie- czyslaw Jagielski, a LEMP KB Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes. Tadeusz Fiszbachnak, a vajdasági pártbizottság első titkárának beszámolóját né­hány órás vita követte, majd a tanácskozás résztvevői Fisz- bachot nagy szavazattöbbség­gel ismét a pártbizottság el­ső tikárává választották. A gdanski konferencia szomba­ton a kongresszusi küldöttek megválasztásával folytatta munkáját. Az ország más vajdaságai­ban (megyéiben) folyik a vaj­dasági szintű beszámolási-vá­lasztási értekezletek előkészí­tése. A vajdasági pártkonfe­renciáknak a tervek szerint Ronald Reagan elnökkel folytatott rövid megbeszélése után George Bush alelnökkel tárgyalt Washingtonban pén­teken Claude Cheysson fran­cia külügyminiszter. Megbe­szélésük központi témája a magas amerikai kamatlábak­nak a nyugati államok gazda- ' ságára gyakorolt kedvezőtlen hatása volt A francia diplomácia veze­tője megragadta az alkalmat, hogy az amerikai vezetőknek bemutassa az általuk kevéssé ismert Mitterrand-t, a szocia­lista párti francia államfő po­litikáját. Azt hangoztatta, hogy a többség megváltozásával „új Franciaország kezd kialakul­Az éhségsztrájk-mozgalom fokozását határozta el az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) úgynevezett ideiglenes szárnya. Egy szóvivő pénteken bejelen­tette, hogy hamarosan a moz­galom még több bebörtönzött aktivistája utasítja el az ételt. Eddig négy éhségsztrájkoló halt meg észak-írországi bör­tönökben, amiatt, hogy a ha­tóságok nem teljesítették kö­vetelésüket, nem kezelték őket hadifoglyokként. Most is négy republikánus fogoly éhség­sztrájkol, mert a szervezetnek eddig az volt az álláspontja, hogy mindig egy-egy ember álljon a meghaltak, vagy a sztrájkot feladók helyére. így viszont — mondotta egy IRA- szóvivő Belfastban — a halál­esetek megrázkódtatásai után csökkent a feszültség és a brit kormány mindig fel tudott ké­szülni az elkövetkező tragé­diákra. Most az IRA célja az, Az afrikai kontinens legné­pesebb, 80 millió lakosú or­szága Nigéria. Nyugat-Afriká- ban, a Guineai-öböl partján, a Niger folyó alsó szakasza mentén terül el. Magyaror­szágnál majdnem tízszer na­gyobb, 920 ezer négyzetkilo­méter a területe. Fővárosa Lagos, amelynek — az elővá­rosokkal együtt —, három millió lakosa van. Az egykori brit gyarmaton már a második világháború előtt kibontakozott, s utána megerősödött a nemzeti fel­szabadító mozgalom. Hatására 1947-ben megalakult az első nigéria parlament és minisz­térium. Nagy-Britannia 1960- ban kénytelen volt megadni Nigériának az alkotmányjogi függetlenséget Három évvel később, 1963. október 1-én ki­kiáltották a független Nigé­riai Szövetségi Köztársaságot. június 27-Ig be kell fejeződ­niük. Közben Varsóban a kor­mány elnöksége áttekintette az állami vállalatokról és a vállalati önirányításról szóló törvények tervezetének vég­leges változatát, amely a szejm keddre kitűzött ülése elé kerül. A minisztertanács elnöksége áttekintette a minisztériumok számának csökkentéséről szó­ló törvénytervezetet is, ame­lyet ugyancsak keddi ülésén vitait’ majd meg a szejm. Valószínűleg atomfegyvere­ket hordozó Midway amerikai repülőgép-anyahajónak a Pen­tagon által kierőszakolt yo­nl” és hogy Párizs Washington szoros szövetségese, de a fran­cia miniszter környezetéből származó értesülések szerint Cheysson értésre adta azt is, hogy Franciaország ezután sem szándékozik részt venni a NATO katonai szervezetében. ★ Claude Cheysson francia külügyminiszter szombaton Wastingtonban újságírókkal közölte, azt tervezi, hogy szep­temberben találkozik Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszterrel. A találkozóra való­színűleg az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakának idején kerül hogy egyenletes, és szinte ál­landó legyen a tiltakozás okoz­ta feszültség. „Vörös brigádos” terroristák szombat délelőtt, merényletet követtek el a nápolyi városi tanács végrehajtó bizottságá­nak egyik kommunista tagja ellen. Umberto Siolát gépkocsi­ján fogságukba ejtették, majd „kihallgatták", egy kerítéshez láncolták és többször lábszá­ron lőttek. Nyakába akasztot­ták jelszavaikat tartalmazó táblájukat és lefényképezték. Súlyos állapotban szállították Icórházba. Az Olasz KP központi bi­zottságának sajtóirodája közle­1978-ban fogadták el az ország új alkotmányát. A magyar—nigériai kapcso­latok alakulásában kiemelke­dő esemény volt Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnöké­nek nyolc évvel ezelőtti hiva­talos látogatása ebben az afri­kai országban. Együttműködé­sük alapja, hogy nagyra érté­keljük a Nigériai szövetségi Köztársaság el nem kötelezett­ségen alapuló külpolitikáját és az ennek keretében tanúsított szilárd elkötelezettségét a nemzetközi béke és biztonság, az általános és teljes leszere­lés, a népek barátságát és együttműködését szolgáló eny­hülés politikája iránt. Alhadzsi Shehu Shagari el­nök magyarországi látogatá­sát a két ország közötti együtt­működésben új távlatokat nyi­tó eseménynek tekintik mind­két részről. Gazdasági kapcsolatainkat Nigériával is a kölcsönös elő­nyök szem előtt tartásával kí­vánjuk fejleszteni. Ez az or­szág a legfontosabb gazdasági partnerünk a fejlődő világban: kétoldalú kereskedelmi for­galmunk értéke például 1980- ban meghaladta a 60 millió dollárt. A nigériai igények és a magyar szállítási lehetőségek alapján az együttműködést az elmúlt években az egészség­ügy, az oktatásügy és az élel­miszeripar területére kon­centráltuk. Több egyetemi tan­széket szereltek .föl műsze­rekkel, berendezésekkel ma­gyar vállalatok. Élelmiszer- ipari szakembereink közremű­ködésével épültek-épülnek vá­góhidak, konzervgyárak, hűtő­házak Nigériában. i A japán képviselőház határozata Antinubleáris Merénylet Nápolyban kosukai látogatásával és a tiltakozó tömegmegmozdulá­sokkal egyidejűleg a tokiói képviselőhíís külügyi bizottsá­ga határozatban foglalt állást a szigetországi antinukleáris alapelvek fenntartása mellett. A nagy jelentőségű határo­zat kimondja: olyan időpont­ban, amikor súlyos kockáza­tokat rejt magában az atom­fegyverek további felhalmo­zása és elterjedése, az atom­bomba első áldozatává vált Japán nemzeti politikájaként megőrzi az atomfegyverek bir­toklási, gyártási és behozatali tilalmának hármas alapelvét. Minden tőle telhető módon hozzájárul az atomsorompő- egyezmény hatékonyabbá té­teléhez a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zásához. A kormányzó liberális de­mokrata párt, valamint az el­lenzék által egyhangúlag jó­vá hagyott határozat elfoga­dása után Szonoda Szunao külügyminiszter megerősítet­te: az atombehozatali tilalom nemcsak az amerikai atom­fegyverek szigetországi táro- lására-elhelyezésére vonatko­zik, hanem az ilyen fegyve­rekkel felszerelt amerikai ha­dihajóknak a japán területi vizeken való áthaladására és kikötésére, illetve hadirepü­lőgépeknek a légterén való átrepülésére és leszállására is. ményben bélyegezte meg a sú­lyos merényletet. prr\\ vrsr. CSAK RÖVIDEN... «£<-' r mrrKMcmnsxjjsMXwmmmmmmmm PHILIP HABIB, az amerikai elnök közel-keleti különmegbí- zottja, úton a térség felé, szom­baton egynapos látogatásra Párizsba érkezett. AZ IDÉN 500 milliárd dol­lárt fordítanak katonai célok­ra a világ országaiban — írja a svéd békekutató intézet tájé­koztató kiadványának legújabb száma. Pártkonferenciáh Lengyelországban Új törvénytervezetek Cheysson Washingtonban Hangsúly a szövetségen sor. Észak-írország Az IRA bejelentése 9 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom