Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

1981. JÜNTÜS 6., SZOMBAT 3 Az OKISZ ülése Kongresszusi irányelvek Környexetvédelmi világnap jT Óvjuk vizeink tisztaságát! A kiváló takarék Előbb-utóbb ide betérnek Pénteken ülést tartott az ipari szövetkezetek országos tanácsa. Az OKISZ székházá­ban Rév Lajos, az országos tanács elnöke előterjesztésé­ben megvitatták az ipari szö­vetkezetek Vili., októberben (megrendezésre kerülő kong­resszusának irányelveit. Megállapították, hogy az 1976-ban megtartott VII. kong­resszus óta eltelt időszakban az ipari szövetkezietek ered­ményesen tevékenykedtek gaz­daságpolitikai céljaink meg­valósításáért, jelentősen hoz­zájárultak a belföldi áruvá­laszték gazdagitásáhaz, az ex­port növeléséhez, kivették ré­szüket a lakásépítés program­jából, bővítették szolgáltatá­saikat Az elmúlt öt esztendő­ben ennek eredményeként az ipari szövetkezetek termelésé­nek értéke 38 százalékkal, a lakosságnak nyújtott szolgál­tatásoké pedig 44 százalékkal növekedett. Rév Lajos, a kongresszusi Irányelvekhez fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: a következő esztendőkben to­vább nő az ipari szövetkezetek népgazdaságunkban betöltött szerepe. Ha tej termelési verseny — ekkor Kocsér és Alsónémedi. Nem lehetett kétséges, hogy a megye két gazdasága az elmúlt évi teljesítmények ösz- szevetésénél is ott lesz az országos mezőny legjobbjai között. Aztán a végső szám­adásnál kiderült: nem adják alább az első helyinél. Magya­rán, az országos tejtermelési versenyben az egy tehénre ju­tó tejhozamot tekintve a ko- cséri Petőfi Tsz derék négy­lábúi bizonyultak a legterme­lékenyebbeknek, a 100 hektár tpezőgazdasági területre jutó tejtermelésben az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet vég­zett az élen. \ Mi van a száraz, bár két­ségkívül szép eredmények mögött? Titok semmi esetre sem! Csupán hosszú évek ko­moly erőfeszítései, amelyet mindkét gazdaság a hozamok növelésére, a kifizetődőbb ál­lattartás érdekében tett. A módszer sem egyedülálló, amellyel évről évre feljebb tornázták a hozamokat, át­alakították az állományt, meg­teremtették a biztonságos jelen és a reményt keltő jövő alap­jait Nem tettek mást, mint kihasználták az adottságaik­ból adódó lehetőségeket. Győztesek hétköznapjai A versenygyőztesek hétköz­napjai nem voltak mindig ilyen kiegyensúlyozottak, mondhatnám; nyugodtak. A nem is olyan régmúltat, a buktatókkal teli startot idéz­ve Bonyhádi János, az alsó- mémedi gazdaság fiatal főál­lattenyésztője objektiven mér­legel: — 1972-ben, a telep indu­lásakor az akkor legkorsze­rűbb technológiát, a zárt, kö­tetlen tartást alkalmaztuk. Merkei Pál, az azóta elhunyt agrármérnök, lelkes an alakít­gatta a telepet, a siker mégis elmaradt. Viszont nagy váltásra szán­ták el magukat. Nem kis bá­torsággal a Hungarofríz faj­tát választották. Hol it1 a bátorság? Nyilvánvaló lesz, ha hozzátesszük: a megyében a tsz-ek, szakszövetkezetek közül egyedül alsónémediben van ez a fajta tejelő szarvas- marha. Az eredmények őket Igazolták, 1978-ban „már” 3850 literes hozamot is elér­tek, de akadt olyan esztendő korábban, hogy a háromezret sem sikerült. Aztán a hét esz­tendeje zárva tartott jószágo­kat „megmozgatták” — ka­rámrendszert építettek ki, ki­nyitották az istállókat.... Kőcserem, Pa ja János, Ál­lami-díjas telepvezető a pél­dás tisztaságú teleoen készség­gel emlékezik azokra az év­A környezetvédelmi világ­nap alkalmából ünnepi meg­emlékezést tartottak pénteken a Hazafias Népfront székhá­zában. Az eseményen — amelyet az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezett — részt vett Sar­lós István, a HNF főtitkára. Láng István akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének megnyitója után Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese tartott előadást a vízgazdál­kodás és a környezetvédelem kapcsolatáról A természetes vizek védelme az egyik súlyos gondja kör­nyezetünk megóvásának, elég ha arra utalunk, hogy a víz az élet egyik alapeleme, szennyezése megbonthatja a környezetünk egyensúlyát. Az idei környezetvédelmi világ­napot ezért is szentelte az ENSZ a vízvédelemnek. Mi több, az ENSZ közgyűlése úgy döntött, hogy az idén kezdő­dött új évtizedet nemzetközi ivóvízellátási és közegészség­tizeddel ezelőtti napokra, amikor a ma már törzstanyé- szetté nyilvánított állomány alapjait megvetették: a szom­szédos Ausztriából érkezett 70 vemhes üsző, majd öt évvel később újabb száz. A kiváló apa- és anyaállatok utódai meg is hálálták, s hálálják a szakszerű gondozásit, hiszen a hús- és tejhasznú állatoktól szép teljesítmény a 4706 lite­res átlaghozam. Eszi? Nem eszi? Fajta- és technológiaváltás mindkét nagyüzemben, mégis a helyzet kulcsa a takarmá­nyozás. Vélhetnénk, ezzel igazán nem lehet gond, hi­szen minden állattenyésztő na­gyon jól tudja, mit kell etet­ni a jószággal. Bebizonyoso­dott azonban, hogy nagyüze­mi körülmények között a do­log nem ilyen egyszerű. Alsó- nómedin annakidején a ne­héz technológia mellett rost nélküli eleséget kaptak az ál­latok, így nem csoda, ha 67 deka abrakból állítottak elő egy liter tejet a derék négy­lábúak. — Nem volt könnyű bizto­sítani a jó minőségű tömeg­takarmányt — magyarázza Bonyhádi János. Az Állatte­nyésztési Kutató Intézet szak­tanácsát hasznosítva akar­tunk szecskázott takarmányt készíteni, de a megfelelő gép hiányzott. Azóta már túl va­gyunk ezen is. És nem ma­radt el az eredmény sem! Ősszel — amikor a tehenek teljesítőképessége csökken — nálunk két hét alatt három literrel nőtt az istállóátlag az új takarmány hasznosítása után. Az átgondolt selejtezés, a napi háromszori fejés, a tehenészek teljesítménybére­zésének bevezetése 33 száza­lékkal növelte ,a tejtermelést a gazdaságban. Sok múlott persze a nö­vénytermesztőkön is. A het­ven hektáros legelőt felújítot­ták, első kaszálásra 80 mázsát adott a gyep. Tavaly már az új tömegtakarmányt is beve­tették, 17 hektáron Tyfont le­geltettek, s a tehenek jobb kondíciója, a könnyebb elles meggyőzte a kétkedőket. Utánpóiiúsgondok Megfelelő technológia, szak­szerű takarmányozás, hozzáér­tő, kockáztatni is képes szak­embergárda nélkül nem le­het igazán eredményes a gaz­dálkodás. Míg ez utóbbiakból Alsónémedin nincs hiány, a kocséri gazdaságban nehéz pó­tolni a különböző ok miatt ki­eső tehenészeket, állattenyész­tő szakembereket. Bonyhádi János, 1978 óta ügyi dekádnak nyilvánítja, Tiszta vizet az embereknek! — jelszóval. A természet nem ismer országhatárokat, ebből következik, hogy a hatékony vízvédelemnek alapvető felté­tele oz országok közötti együttműködés. Ezt mi ma­gunk is tapasztalhatjuk, hi­szen a magyar természetes kisvizeknek mindössze 4 szá­zaléka hazai eredetű, mint ahogy a mi folyóink is elvi­szik vízvédelmi kultúránk hí­rét a többi országba. A környezetvédelmi világ­nap alkalmából kitüntetéseket és elismerő okleveleket adtak át. A Pro Natura (a termé­szetért) Emlékérmet öt sze­mélynek, illetve brigádnak nyújtotta át Gonda György államtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. Az emberi környezetért kitüntetésben 30 dolgozót részesítettek, több sze­mély és közösség pedig a Széchenyi István-plakettet és a fiatalok A tiszta, kulturált környezetért oklevelet vehet­ték át. A SZOT titkárságának elismerő oklevelét 150 gazdál­kodó szervezet kanta meg a környezet szépítéséért. áll az alsónémedi telep élén. Mélyvízbe dobták a gazdaság­vezetőik — hiszen ugyancsak pályája elején állt Majd egy esztendő múltán kapta meg diplomáját a mosonmagyar­óvári egyetemen. — Jó érzés, hogy bíznak bennünk — véli — ez sarkall bennünket a jövőt illetően is. Teljes felelősséggel döntünk, akkor sem kell tartanunk, ha esetleg tévedtünk valamiben. Persze, ezt igyekszünk elke­rülni. A jövőt is megfontol­tan terveztük: a telep továb­bi korszerűsítése, a karám- rendszer kiépítése, az új el- letési módszer révén évi 3—4 százalékos hozamnövekedésre számítunk. Idén az 5300, 1985-re a 6000 liter a cél. Kőcseren ötvenhárom tele­pi dolgozó igyekszik ellátni kellően az állományt. A már említett utánpótláshiányon kí­vül kemény hozamcsata dúl a szövetkezetben, — Nem lesz könnyű meg­tartani az előkelő helyezést a jövőben — morfondírozik Pa- ja János. Jobb tömegtakar­mányt várnánk a növényter­mesztéstől, de ez nemcsak rajtunk múlik. Rögtön zuhog — és tönkreteszi az egyébként jó minőségű lucernát is — le­si bosszúsan az eget. Azért nem adjuk fel, jövőre is ott szeretnénk lenni a legjobbak között, az első helyen. Feltehetően nem tévedek, amikor azt állítom, hogy az emberek többsége nem tartja izgalmasnak, de még érdekes­nek sem az OTP-ben dolgozók munkáját. Más pénzét kezelik, rideg számokkal dolgoznak, adminisztrálnak nyolc órán át, négy fal közé zárva. Szentendrén a tavaly meg­nyitott új OTP-fiókban azon­ban nem ilyen szürke a kép. Szó szerint sem'. A műemlék- jellegű épületben ugyanis tá­gas, világos helyiségeket ala­kítottak ki. S itt dolgozik — szívesen, örömmel, ahogy ők mondják — a Takarék szocia­lista brigád. Gyorsan; pontosan — Szép munka a miénk, én talán mást nem is tudnék csi­nálni — mondja Kotroczó Ferencné brigádvezető. A bri­gádból rajta kívül még heten törzsgárdisták, ami azt jelen­ti, hogy több mint tíz éve dolgoznak az OTP-nél. — Mit talál jónak, szépnek a munkájukban? — Azt például, hogy embe­rekkel kell foglalkoznunk. A járásból is, de a városból előbb-utóbb csaknem minden­ki betér az OTP-fiókba. Na­gyon sok embert ismerünk sze­mélyesen. De az egyszer látott ügyfélhez sem lehetünk ride­gek. Gyorsan és pontosan kell dolgoznunk, de azért jut idő arra is, hogy egy-két közvet­len, személyes jellegű monda­tot váltsunk. S még az is ér­dekes a mi munkánkban, egy ilyen közepes nagyságú OTP- fiókban, hogy gyakran kell egymást helyettesítenünk, s igy többféle munkakörben szerzünk jártasságot. A Takarék brigád bonyolít­ja az ügyfélforgalom nagyobb részét. Ök foglalkoznak ugyan­is a takarékbetét-gyűjtéssel, a tanácsi- és a csekkszámlake­zeléssel, _ a valutaváltással, a totó-lottószelvények értékesí­tésével. Majdnem mindegyik munkaterület bőven kínál súrlódási lehetőséget. Rájuk azonban még senki sem pa­naszkodott, dicséretet viszont annál többet kaptak. — A brigád gazdasági vál­lalásai, illetve a vállalások teljesítése és többszöri túltel­jesítése a szentendrei OTP- fióto feladatainak valóra váltá­sában meghatározóak voltak. Ez pedig nem kevés. Az V. öt­éves tervidőszakban a fiókok közötti versenyben a szentend­reiek egyszer harmadikak, kétezer elsők lettek. Tavalyi munkájukkal most is elnyer­ték, Pest megyében egyedül ők, a kiváló fiók címet. Ezért a Takarék szocialista brigád so­kat tett — mondja róluk dr. Dióssy Dezsőné, az OTP Pest megyei igazgatóhelyettese. Egymás segítése — Sok jót mondhatnék ró­luk. Nekem leginkább az tet­Gáspár Mária idén több mint félmillió Több mint félmillió fürdőruha alapanyagát készítik el ebben a szezonban a Váci Kötöttárugyárban. Az NSZK gyárt­mányú körkötőgép a gyár egyik legújabb berendezése. Bozsán Péter felvétele Rod, bod tarka... Hozamcsata két gazdaság közt szik, hogy sohasem mondják: ez nem az én munkám, ezt nem csinálom. Többféle mun­kakör betöltéséhez szükséges képesítést szereztek. Nem ön­célúan, segítenek is egymá­son. Ha például betódul .ide egy autóbusznyi turista, mert valutát akar beváltani, akkor egyből többen a rendelkezé­sükre állnak. Nálunk nagy munka például a hitelzárlat vagy a betétek év végi kamat­tőkésítése. Ilyenkor aztán mindnyájan csatasorba áll­nak. Szerintem elsősorban an­nak köszönhetik szép eredmé­nyeiket, hogy mindig segítik egymást — vélekedik Varga Lászlóné, a szentendrei OTP- fiók helyettes vezetője. S melyek ezek az eredmé­nyek? Vállalták, hogy 1980- ban 1 millió 720 ezer forint be­tétet gyűjtenek. A végered­mény: 2 millió 130 ezer forint. A vállalt 108 ifjúsági betét he­lyett 169, a 3100 totó- és lottó- szelvény helyett 4200, s a 3000 borítékos sorsjegy helyett 4000. A kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben a bri­gád minden egyes munkaterü­leten átlagosan 133 százalékos túlteljesítést ért el. Persze, mint a többi szocia­lista brigád, ugyanúgy a Ta­karék sem csupán a gazdasá­gi munkára korlátozza közös életét. 1962-ben alakultak. 1969-ig bronz, 1970-ben ezüst, s azóta tiz alkalommal arany fokozatot érdemeltek ki. Na­gyon hosszúra lenne a lista, ha az összes társadalmi munkáju­kat felsorolnánk. így csak a tavalyiakat, s azt is címsza­vakban: bölcsőde- és óvoda- patronálás, a Felszabadulás­lakótelepi iskolában takarítás, az új OTP-fiók átadásakor irattárrendezés. Példamutatás A szentendrei OTP-fiókban dolgozik a Fáy András szocia­lista brigád is. Ök már kétszer elnyerték a Takarékpénztár kiváló brigádja, s egyszer a szakma kiváló brigádja címet Erről beszélve Kotroczó Fe­rencné azt mondta, hogy a Ta­karék a Fáy András brigád ár­nyékában dolgozik. S így vé­lekedett a Takarék több tagja is. — Ezt csak a rájuk jellemző szerénység mondatta velük — fűzi hozzá dr. Dióssy Dezsőné igazgató-helyettes. Szén te Pál Ax ötnapos munkahéten Mi lesz a menetrenddel? AZ ÖTNAPOS munkahét bevezetése természetesen azt is jelenti, hogy a rendeletek­ben előírt helyeken a munka­napok meghosszabbodnak. S ez a tény a munkakezdéshez és -befejezéshez igazított he­lyi autóbuszjáratok menet­rendjében, valamint távolsá­gi munkásjáratok menetrend­jében is óhatatlan változáso­kat követel. Rendelet mondja ki, hogy a közlekedés menet­rendjét a megváltozó munka­időhöz kell igazítani, s azt is, hogy ezt mindenütt egyeztet­ni kell az üzemek vezetőivel. Csakhogy ahány üzem, any- nyiféle az elgondolás. Van­nak olyan vállalatvezetők, akik a velük egy telephelyen mű­ködő másik vállalattal sem' hajlandók a jövőbeni munka­kezdést és -befejezést össze­hangolni. És van nálunk egy olyan „babona” is, amely sze­rint műszakot kezdeni és be­fejezni csak kerek órakor le­het. Így pedig sehogyan sem jön ki a 20, 30 vagy 45 per­ces többlet. Bár, ha muszáj, ennél nehezebb matematikái feladványokat is meg lehet fejteni... Nagy feladat vár a megyei tanácsokra, az ő feladatuk egyeztetni a különböző válla­latok jövőbeni munkaidejét és az ehhez szükséges közlekedé­si módosításokat. A rendelet fogalmazói kifelejtettek egy fontos tényezőt: sehol sincs arról szó, hogy mi történjék, ha nem sikerül egyeztetni! Sem hatalmi szóval döntő ha­tóság, sem az ötnapos munka­hét bevezetését kicsinyes vál­lalati szempontok miatt kés- leltetőket sújtó szankció nem szerepel a jogszabályban. így pedig nehéz lesz... Talán majd a megyei szál­lítási bizottságoknak sikerül egyeztetniük — legalábbis a Volán illetékesei ebben re­ménykednek —, hiszen ezek­ben a testületiekben minden „tárca” képviseletet kapott. Ám nekik is jó lesz igyekezni, hiszen amíg a tárgyalások tar­tanak. addig az ötnapos mun­kahetet aligha lehet az adott megyében sikerrel bevezetni. MINDENKÉPPEN biztos, hogy a buszok menetrendje nem maradhat változatlan. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy a munkaidő csak „elvileg” hosszabbodnék meg, mert a reggeli késést vagy a délutá­ni korábbi távozást indokol­hatnák azzal a dolgozók, hogy nem jött a busz, vagy, hogy elmegy a busz. Miközben ennyi gond van a majdani ötnapos munkahét autóbusz-közlekedése körül, aligha kevesebb a megoldani való a másik két nap, a hosz- szú hét vége buszjárataival. Annyi már biztosnak látszik, hogy hétvégeken mintegy két­ezer kocsit tud a szabadna­pos dolgozók rendelkezésére bocsátani a Volán, vagyis egész autóbusz-állományának egynegyedét. Itt is az az első lépés, hogy felmérjék az igé­nyeket. Lesznek helységek, ahol sok kocsi szabadul fel,s mások, ahol a hétköznapinál több buszra lesz szükség. Kü­lönösen áll ez a helyközi já­ratokra, amelyek némelyikét mentesítő kocsikkal kell majd megerősíteni. A Volán-tröszt most azt ajánlja vállalatai­nak, hogy a hosszú hétvége­ken adjanak 10—15 százalékos kedvezményt a külön járati díjakból. Szó van például ar­ról is, hogy előre olcsóbban lehet majd megváltani a jegye­ket és kirándulócsoportoknak is nyújtanak külön kedvez­ményt. Mindaz azonban ma még csak elképzelés, s egy se­reg tényezőtől függ, hogy ml valósul meg belőlük, amikor­ra sor kerül az ötnapos mun­kahét, azaz a kétnapos hétvé­ge bevezetésére. Nem utolsó­sorban az is befolyásolja ezt, hogy a vállalatok szándékoz­nak-e hét végén csoportokat indítani saját üdülőjükbe, il­letve hétvégi házaikba és tá­boraikba. ' Mert érdemes lenne char­ter-szerű járatokat indítani az ország autóbuszvonalain, meghatározott indulási és ér­kezési idővel ha a két idő­pont közötti órákat, egy-más- fél napot kikapcsolódásra, felfrissülésre felhasználni kí­vánó dolgozók megtalálhat­nák a kirándulóhelyeken mind­azt, amit keresnek. Tehát: igé­nyeiknek, érdeklődésüknek megfelelő programokat, kultu-' rált, de megfizethető árú szál­lást és étkezést. A Volán — korántsem' jóté­konysági akcióként, hanem jól megfontolt üzleti, de egyben népgazdasági érdekből is — „benne volna” ilyen akciók­ban. A szállodai és vendéglá­tó-vállalatok vezetőinek, köz­gazdászainak sem ártana el­gondolkozni azon, hogy egy- egy ilyen hét végi olcsó akció mennyire lenne hasznos a vál­lalatuknak, a népgazdaság­nak. PERSZE, sok gondolkozásra nincs idő. Az ötnapos munka­hetet, a kétnapos hét végét előreláthatólag sok helyen már júliusban bevezetik. Ad­digra fel is kell készülni az új tennivalókra. Ami pedig a kü­lönböző álláspontok rugalma­sabb egyeztetése nélkül alig­ha sikerülhet. Várkonyi Endre 1 t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom